Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-27 / 46. szám

B / /. J? /V / r: K ii JR'aS • <-XÄDi MINIATŰRÖK Irta: PÁSZTOR BERTALAN OSZTÁLYTÁRSAIM Gy. I!., mini :i régi kcdo/.-vún egyetem joghallgatója (»00 koronás ösztöndíjért 'olya- modort n királyhoz. Nem nagyon lii/.hulott -u eredményében, mórt az érettségi bizonyít- váayáuuk volt egy szépséghibája: t. i. a *o- 1> uniódénak minden tárgyi»«»! jelese sóit, csuk a német nyelvitől kapod cUgséges kalkulust. Mentséggel próbálkozott - a következőket irta be a folyamodványba: „Jóllehet a nemet nyelvitől elégséges tanjegy cm van, kegyes- kedjék Felséged figyelem!)»* venni, hogy ott­hon hat testvérein vau és mind a hat — leáuy“. Néhány heti szurkolás vitán egyszer csak hivatja Farkas dékán a barátomat. Ez nem várt egyebet, minthogy furcsa indokolásáért jól megpirongatják. ehelyett azonban a fo­lyamodványát kapta vissza, amelynek hátlap­ján Pápay István titkos tanácsos, a kabinet­iroda főnöke szép piro-s tintával a követke­zőket jegyezte fel: A kérelem teljesittetik. Hat testvér otlhou és mind a hat leány, valóban — elégséges. SZATHMÁRY ÁRPÁD a kolozsvári magyar színészet hőskorának ki­válósága. Robosztus tehetségű színész: egy­formán jeles karakter cs szalón-müvész, ope- rett-buffó. A legjobb Fahlrff, Borganeuff a .Válás után-ban, Lambertuceio a Suppé Boc- caccio-jában, utolérhetetlen Gonosz Pista a 'Falurosszában. Minden este a színpadon van, a Szinházi képteleuségek-bcn még halletet is táncol. Az utcán egy toprongyos ludtalpu, nehézkesen járó alak, a színpadon azonban csodálatosan megváltozik, könnyedségével, formás mozdulataival mintha ina* ember lenne. Szatvi ur — amint becézik — mint ősbohém szívesen ellátogat előadás végezte­vei egy óvári kis vendéglőbe, ahol meghitt hangulatot és jó bort kap. Szatyi urat egy (fiatalkori, rosszindulatú himlő megfosztotta az egyik szemétől, helyére üvegből valót he­lyezett az orvos. A kedvenc vendéglő csa­poslegényének is hasonló sors jutott, csak­hogy neki egy hóstáti kiadós vasárnapi ve­rekedésen ütötték ki a balszemét. Az ügyes legényt már bajtársi vonatkozásánál fogva Iis megszerette Szatmáry és szívesen elbeszél­getett vele. Közeledett a virágvasárnap, a színészi szer­ződések lejáratának határideje. Ilyenkor tit- |kos tárgyalások folytak a direktori irodában a «zerződések megújítása felől. Egyik esti előadáson Ditrói Mór igazgató odaszól Szathmárynak: — Kérlek Szatyi ur, gyere fel hozzám holnap délután négy órakor, szeretnék veled 'négyszemközt tárgyalni . . . Másnap a mondott időben tényleg benyi­tott Szatyi ur az igazgatói irodába, de má­sodmagával, kiséretében volt ugyanis Bálint, a. vendéglői csaposlegény. Ditrói kérdőleg te­kint a nem várt jövevényre, mire Szatyi ur megszólal: — Kérlek direktor ur, azt kívántad, hogy négyszem közt tárgyaljunk, hát magaramai kellett hozni ezt a legényt, mert csak igy tárgyalhatunk négyszemközt, neked van ket­tő és nekünk kettőnknek is van kettő . . . GRICKÓ volt a neve annak a pompás farkaskutyának, mely egykoron igen kedvenc háziállatunk volt. Hűségéről, intelligenciájáról igen so­kat lehetne elbeszélni. Ivadékait mint becsü­letes ajándékot kapták barátaink. Pesti ke­resztfiam, unokaöcsém, nálunk nyaralt és na­gyon megkért, hogy a legközelebbi szánom- 'lat egy példányával őt örvendeztessem meg. Az uj állatkákból tényleg kiválasztottam egyet é.*i legközelebbi pesti utam alkalmával magammal vittem unokaöcsém viharos ölö­mére. Délután a . Newyork-kávéházat kerestem fel, ahol szivesen láttam viszont ujságiró és j színész barátaimat. Az egyik asztalnál ült j Molnár Ferenc, a kiváló szinmüiró, egyéb­ként volt osztálytársam és meghitt barátom. Szívélyesen üdvözöl, magához ültet és kérdi, hogy mi járatban vagyok. Mondon, hogy a keresztfiamnak hoztam fel egy farkaskutya kölyköt. Érdeklődéssel villan meg a szeme a monoklija mögött és szól: Minden háziasszony régen várt könyve: Él ma szakácskönyve Közel hálom éve hiányzik ez az óriás sza­kácskönyv a magyar könyvpiacról. A kiadó most uj kiadásban hozta ki. Az uj kiadas 2000 receptet, diétás ételeket, olcsó és gyor­san készülő ételeket, weekend-főzést és nyers ételeket ölel magába. A könyv melléklete kü­lön kötetben „A magyar háziasszony lexiko­na“, melyben abc-szerüen az ablaktisztítás­tól zsiroivasztásig, ami a háztartásban elő­fordul, minden fel van dolgozva, szakszerű tanácsadás keretében. A két kötet ára (lexi­konalak, 920 oldal, nyersvászonkötés) csak 250 lej. az Ellenzék könyvosztályában Kolozs­vár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azon­nal szállítjuk. — bálod, egy ilyen állatot én is szeretnék magam körül, tis/.lu hűséget kapnék tőle . — No es mi akadályoz ebben? - kérdezem. liulod folytatja a házigu7.il:i:ii nagyon linyús, nem enged u házában esik poloskát tartani . . . A RÖGTÖNZÉS divatj’i már nagyon elharapódzott egv idő­in ■ii a kolozsvári színpadon. Különösen a ko­mikusok: Főris Pista és Pusztay Béla jártak elöl ebben, a linóm Ízlésű kolozsvári közön­ség azonban visszautasította ezt a karzatnak adresszált cirkuszi kóklerkedést. A sajtó is méltatlankodott, úgy, bogy végre is Ditrói színigazgató a fekete táblán tiltakozott a to­vábbi rögtönzések ellen azzal, bogy a tilalom ellen vétőket Pásztori ügyelőnek a szinházi törvényszék elé kell vinnie. A Nebúnstvirág, ez a bájos francia vaude­ville volt akkoriban egyik vonzó repertoir darabja a színháznak, különösen a Küry Klára felejthetetlen cimszereplése miatt. Mellette Pusztay Béla játszotta a Celestin Floridor hálás szerepét. A daral) harmadik felvonása tudvalevőleg egv kaszárnyában játszik, abova a szép De­nise és kísérője Floridor elmenekülnek. A tisztek nagy örömmel fogadjál.- őket és már vigau mulatnak a feliér asztalnál, amikor megjelenik Chateau-Gibu ezredes, hogy vá­ratlan éjszakai inspekciót tartsou. A megle­pett tisztek hirtelen katou inihába bujtatják a két vendéget, de az ezredes gyanúval él és hogv meggyőződjék, vájjon valóban katonák­kal van dolga, lovat hozat elő és megparan­csolja. hogy a katona ruhában igazán pompá­san feszitő Denis üljön fel rá. A ló szerepére egy a Feleki-uton lakó Ba­sa Gergely nevű szamosviz árus Rózsi nevű lova kapott szerződést három korona díj ellenében. \ ipik István, a kar hais .ua oszlop« aki Pa,aval egy házban lakot!, pl olrzs.il I i az állató' Pásztorinál, a szigmu ügyelőnél \z előad.n <:,téjni Basa nagy '.üs/.ki--n'-gg.-l viltc a szépen kikefélt é„ füleinél pjpirrn- ókkal ékesített Bözsit a színház, leié és ha az utón valaki megkérdezte útja lelől, nagy i név zrttel válaszolta: Megyünk jádzaui a színházba . . . Rózsi alkalmasnak mutatkozott a nzeii-p'e, nem nyugtalanította a nagy lény es a kifes­tett színpadi emberek, rseudes megadással lói le, hogy a primadonna ráüljön és kibaj- tuHson vele a színpadról. Egy esti- azonban kifürkészhetetlen okb >1 éppen a legexponáltahh jelenetben Rózsi har­sányan nyeríteni kezdett. Nagy inegrőköuyö- dés a nézőtéren, a színpadon is . . . Végre Pusztay, kinek szerepéből lolyédag a zablá­jánál fogva tartania kellett a lovat, hango­san rászólt: —- Hé Rózsi, ez nincs u szerepedben, nem tudod, hogy tilos u rögtönzés, fogd he a szád, mert mindjárt felír Pásztori . . . Óriási derültség fogadta ezt a rögtönzést és talán ezt a direktor is megbocsátotta . . . A GAJZÁGÓ család egyik nagyreményű ivadéka, kolozs­vári jogász korában nem egyszer küzdött az anyagiakkal, mert a Szainosuj várról érKezö havi járandóságát nem mindig osztotta be kellően. Egy ilyen zavaros napon már csak annyija volt, hogy egy sürgönyt meneszthe- trtt édes apjához, az örmény kereskedőhöz. A sürgöny igy szólt: — Apám, nő a baj — úszom. Kérek húsz forintot. Az apa ebből a táviratból azt is érthette, hogy fiának nő a bajusza, meg azt is, hogy nő a haj és kedves fia úszik. Persze, az apa szempontjából az előbbi magyarázat kedvezőbb volt és azért húsz fo­rint helyett egy skatulya bajuszpedrőt kül­dött, a levélben pedig csak ennyit irt: — Húsz forintot nem kenhetsz a bajuszod­ra, hát küldök inkább pedrőt, aztán csak pederd a bajuszodat! Rags cikkekben méltatja a bolgár sajtó Constantínesca pénzügyminiszter szófiai látogatásának jelentőségét SZÓFIA, február 26. (Rador.) A bulftár sajtó továbbra is Constantinescu pénzügyminiszter láto­gatásával foglalkozik. A „Slovo“ a kő­vetkezőket irja: „Constantinescu mi niszter látogatása a két állam jóakara t ta nyomán keletkezett rendkívül ked­vező légkörben folyt le. A csütörtöki díszvacsorát’ elhangzó, t beszédekben kifejezetten hangsúlyozták a Duna mindkét partján egyformán megálla pitható óhajt a mentői tevékenyebb és szorosabb együttműködésre vonatko­zóan, melynek természetes következ­ménye lenne a jószomszédi viszony megerősítése és a régi baráti kapcsolat, helyreállításának előkészítése, mely egy évszázadra vezethető vissza, mi dőn a bulgár emigránsok bátorítást és támogatást nyertek Romániában a ban zajuk felszabadítását szolgáló hazafias munkában. Azóta románok és bolgá­rok egyformán átérezték, mennyire szükségük van egymásra és történél mi, földrajzi, népi és közös felfogásbeli adottságaiknál fogva mennyire szük­ség van arra, hogy kéz a kézben ha­ladjanak. Bármi is történik, mi a Bal­kánon élünk és jószomszédi viszony fenntartására vagyunk kötelezve. A meg nem értést előidéző okok eltűnte*» tésére vonatkozó erőfeszítésünket te­hát bátoritani kell. A tapasztalatok, fö leg az utóbbi időben, elég tisztán mu­latják, hogy a kisiiépek mily politikát kell kövessenek. Idegen befolyás min­dig volt a Balkánon és ezek nagyrésze csak kárt okozott. A mult tapasztalatai nyomán reméljük, hogy a balkáni né­pek között mindinkább uj felfogás ala» kul, melynek nyomán egyesülhetünk és ereit nyerhetünk arra, hogy ellenáll­junk. Ebben az irányban Constlantines cii miniszter látogatását komoly lépés­nek tartjuk arra, hogy a teóriák teré­ről gyakorlati eredményekhez érjünk. Ez egyformán hasznára lesz Roma niának és Bulgáriának. h katonai hörzefehöe valö icislcpill€s iránti keresek íialárideic március elsejével leiár KOLOZSVÁR, február 26. A kolozsvári katonai térparancsnok ság a város és a megye lakosságának tudomására hozza, hogy a katonai kör­zetekbe való letelepüléssel kapcsolatos kérelmezések határideje folyó év már­cius elsejével véget ér. Tehát mindazok a személyek, akik a fenti időpontig nem tettek eleget ez irányú kötelezettségeiknek és kérései két nem terjesztették elő, a Hivatalos Lap 1938 december 16-iki 239. szarná ba megjelent katonai zónák létesítésé­ről szóló törvény 29. szakasza értelmé­ben szigorú büntetésben részesülnek. Ezzel egyidejűleg felhívjuk a közön*« ség figyelmét azokra az adatokra, me­lyeket be kell, hogy vezessenek a szűk séges igazolványokat igénylő kérvé­nyekre a katonai zóna, vagy körzet te­rületén levő ingatlanok adás-vétele vagy kibérlése esetén. Az ilyen irányú kérésekben világom san fel kell tüntetni: A nevet, foglal kozást, etnikai származást, lakhelyei, utcát és házszámot. Ez az eladóra és a vevőre (vagy bérlőre) egyaránt kö telező. A kérvényhez csal ölni kell: az adás­vételi szerződést (vagy bérleti szerző­dést), a vevő, vagy bérlő állampolgár­sági bizonyítványát. Csatolni kelt to=< vábbá a rendőrség vagy a csendőrörs áltai kibocsátott igazolványt, amely bői kitűnik, hogy' a vevő, vagy bérlő mikor telepedett le a helységbe, valamint a katonai körzetbe való lakísatási enge dély számát. Az összes kérvényeket a kolozsvári térparancsnoksához kell benyújtani, mely minden kérésre idejében választ ad. A más hatósághoz küldött ilyen irány'u kérvények válasz nélkül marad nak. Felhívja végül a közlemény azo­kat, akik 1938 december lóxiíka után telepedtek le a katonai körzetben, hogy folyó év március 1 ig egészítsék ki adataikat. 19 40 I eh r ii ár l 7. Kihirdeteti a inagyai" nóáa~szöveg pá!yázai eredményéi KOLOZSVÁR, február 26 Mint i-meretcs, az Erdélyi Magyar Dal* irodalmi Társaság erdélyi tárgyú nóta-./',, vegpál> á/.atot irt ki mé* a mull év oklV-be lében. Ennek eredmén ybirdc!é-ét eredeti!**» karácsonyra tervezte, di tekintettel a pu Házatok nagy szamára, valamint a rendkisini helyzetre, c/.t csak jelen alkalommal tehet­te ii '-j'. miért is az illetek* -ek elnézését ké ii. A/ 500 pályamű lelkűiméi ctes elbírálóra rendkívül nehéz és fárasztó munka elé állí­totta a bírálóbizottság tagjait. A félezernyi pályamunka tömegéből a bí­rálóbizottság iparkodott azokat a müveket az első sorba helyezni, melyek belső értékük­kel legjobban rászolgállak az arany, ezüst, vagy bronz éremmel, illetve oklevéllel való kitüntetésre. Miután a döntőbe jutott pálya­művek mindegyikében volt valami érték, a bírálóbizottság úgy határozott, hogy akiknek a dijakból, illetve oklevelekből már nem jut­hatott, azokat elismerése jeléül dicsérettel jutalmazza. Az E. M. D. T kiosztásra kerülő dijai ezek szerint a következők: 3 aranyérem (I. dijak). 4 ezüstérem (II. dijak), 5 bronzérem (III. di­jak), valamint 24 oklevél és 36 dicséret. Az I. dij nyertesei: 1. D. Szilágyi Erzsébet Marosvásárhely ,,Itt születtem Csikország* ban“ c. szövegével. 2. Balázs András ig. tan. Fehéregyháza „Ráborult a csendes este“ c. szövegével. 3. Tamás Katalin Kolozsvár „Csiksomlyói nagytemplomban“ c, szöve­gével. A If. dij nyertesei: 1. Nagy Dénes ny. ta­nár Marosvásárhely „Oda lennt a Maros partján“ c. szövegével. 2. Nemes Nagy Mar­tba Brassó ..Az én népem“ c. szövegével. 3. Dr. Albişi József Bukarest „Álmodik a szé­kely tavasz“ c. szövegével. 4. Garcsár Ilona Maroskeresztur „Marosvizén úszik csőim* koin“ c. szöveggel. A III. dij nyertesei: 1. Fodor Viola, a Magyar Lapok munkatársa Nagyvárad ..De sok virág“ c. szövegével. 2. Szentimrei Ko­vács Gyula ny. főjegyző Nagybánya „Me­nyegző lesz Csikországban“ c. szövegével. 3. Konx ár János Szalonta „Marosparti kis falu­ban“ c. szövegével. 4. Kiss Zoltán jogszigor­ló Vargyas ..Kolozsvári sétatéren“ c. szöve­gével. 5. Kálnoki Kiss Gáborné Marosvásár­hely „Hargitai őszi szellő“ c. szövegével. Oklevéllel jutalmazottak: 1. Allesz Béla Marosludas. 2. Balázsiné Haa: Olga Gyér- gvószentmiklós, 3. Bálint Ákos karnagy Gyergyószentmiklós. 4. Bányai Piroska Ko­lozsvár. 5. Biró Károly énekvezér Bukarest. 6. Blum Sándor Margittá. 7. Boros András Arad. 8. Csibv Lajos hírlapíró Gyergyószent- miklós. 9. Dászkál Margit ig. tan. Székud­var. 10. Fekete J. István Nagyrápolt. 11. Göckel Alfred Arad. 12. Hegyi Mózes lel­kész Kékes. 13. Kálmán András Temesvár. 14. gróf Kendeffy Gáborné báró Bánffy Zsuzsanna Hátszeg. 15. Kovács János ügyvéd­jelöli Kolozsvár. ] 6. Dr. Mezey Zsigmond Arad. 17. Sallak Árpád Kolozsvár. 18. Sze­pesi Nits István lelkész Temesvár. 19. Szö- vérffy Tivadar Brassó. 20. Dr. Török Ferenc Kézdivásárhely. 21. Ungváry Miklós Arad. 22. \ ecsei Nagy Dezső Egeres. 23. Zárug Já­nos Gyergyószentmiklós. 24. Zombont Jenő Zilah. Dicséretet kaptak: 1. Albercht József gimn. tanár. Brassó 2. Anglii Balázs Ma­rosvásárhely. 3. Antal Berci Kolozsvár. 4. Ágoston György Kolozsvár. 5. Berkes y Már­ton Kolozsvár. 6. Bobovszkv János gyógysze­rész Kékes, 7. Bogdánv István Arad. 8. Dr. Bokor Károly ügyvéd Kolozsvár. 9. Bogsch Béláué Nagyvárad. 10. Dancsó J. Kárrly Ko­lozsvár. 11. Dósa Ferenc ig. tan. Magyarki- íályfalva. 12. Dudra Béla Petrozsény. 13. Enbery Árpád ny. ig. Székelyudvarhely. 14. Gellért László hírlapíró Arad. 15. Eercegh Tibor Kolozsvár. 16. Incze J. Kolozsxár. 17. Izsák Domokos Benczéd 18. Jancsuskó Gá­bor Jugoszlávia. 19. ifj. Kádár Imre Var- solez. 20. Kissné Décsi Mária Temesvár. 21. Komán Cirilné Tövis. 22. L. Ady Mariska Bánffyhunvad. 23. Lászlóné Prohászka Elvi­ra Arad. 24. Mészáros Elek ig. tan. Agris. 25. Mikié István Kolozsvár. 26. Pál András Brassó. 27. Pálosi S. János Zilah. 28. Plu- hár Gábor, a Székely Dalegylet elnöke Szé- kelyudvarhely. 29. S. Nagy Magda Kolozsvár. 30. Schullerné Sillav Erzsébet Kolozsvár. 31. Szericska Vencel Marosvásárhely. 32. Sz. Horvátiiné Somsay Erzsébet Erzsébetváros. 33. Tóth Géza Temesvár 34. Tóth István Muresel. 35. Tóth Vilmos Kőröspatak, 36. Vajda Károly énekvezér Okland. Az érmeket és az okleveleket a bírálóbi­zottság már megrendelte s remélhetőleg egy hónap alatt elkészülnek. A vidékieknek pos­tán fogják elküldeni, a helybeliek majd sze­mélyesen vehetik át Sz. Nagy Endre főtit­kárnál Kolozsvár, Cal. Regele Ferdinand 105. szám alatt. Az érmet nyert 12 szöveg megzenésítésé­ről az EMDT fog gondoskodni és igy remél­hető, hogy az erdélyi magyar dalbokréta rö­videsen újabb értékekkel gazdagodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom