Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-27 / 46. szám

BUKAREST, február 2ú. A kormány minisztertanácsi! jeg3'- zökönyvet adott ki a szabadfoírgalrr.i de\izák felhasználására vonatkozóan. Ennek a minisztertanácsi jegyző könyvnek értelmében mindazokat a devizákat, melyek bármely szabadfor- galirti devizákkal rendelkező országba történt kivitel teljes ellenértékét ké pezik, a Banca Naţionala rendelkezé­sére kell bocsátani a Jegybank külföld d:. levelezőinél, mihelyt ezek a devizák befolytak. Kivételt azok az esetek ké­peznek. amikor az érvényben lévő clearing vagy fizetési kedvezmények más intézkedéseket tartalmaznak. A Banca Naţionala a szabadforgalmi kvó­tát az exportőrök rendelkezésére fogja bocsátani. Azon szabadforgalmi kvótákat, ame­lyek 1939 szeptember 17-iiikle előtt le-* bonyolított, bármely szabadforgalm i devizákkal rendelkező országba tör- _ tént kivitelből származnak és amelyek I a jelen minisztertanácsi jegyzőkönyv megjelenésekor a korlátlan hitelt él vezö meghatalmazott pénzintézetek MESSZE TÚLHALADJÁK A VILÁG PIáCí ÁRAK AZ UTOLSÓ TÍZ ÉV LEGMAGASABB SZÍNVONALÁT Érdekes kimutatást közöl a .„Times“ a mult év folyamán történt világpiaci árválto­zásokról. A kimutatásból kitűnik, hogy mult év első 8 hónapjában csupán 0.6 százalékos áremelkedés volt tapasztalható, míg szeptem­ber-december hónapokban az indexszám 24.5 százalékos emelkedést mutat. Az áremelkedés árucikkek szerint igy változott: 1938 1939 1939 XII. 30. VIII. 3a XII. 30 Gabona 90.5 81.4 121.5 Hús és hal 123.8 125.5 160.6 Más élelmisz. 113.4 118.9 150 3 összesen: 110.2 109.1 144 4 Vas és acél 162.6 151.1 163.0 Más fémek 101.9 104.9 122.6 Gyapot 93.4 97.9 140.0 Textil 93 1 107.2 149.4 Egyéb anyagok 115.9 122.5 135.2 összesen: 115.9 117.7 141.4 Általánosságban az árak az utóbbi 1 tiz év legmagasabb színvonalát is messze túlha­ladják. ANGLIA—SVÉDORSZÁG KÖZÖTTI KERESKEDELMI FORGALOM 70 mil­lió korona aktívumot mutat fel Svéd- _ ország javára. Eddig Svédország az összeg felett angol fontban rendelkez I betett. Az angol devizakorlátozások következt.ébn és főként azért, hogy ■ Svédország ne használhassa fel ezt a devizaösszeget németországi tartoz'á sai kiegyenlítésére és igy ne adhasson angol devizát Németországnak, az uj kereskedelmi szerződés egy speciális fontot vezet be, mely csak Angliában, vagy a domíniumokban vásárolt áruk fedezésére szolgálhat. Az Anglia által I Svédországban vásárolt áruk fedezésé­re az Angol Bank speciális svédkoro* na számlát nyitott, ebbői fedezik az an goi vásárlásokat Svédországban, vi­szont a Svédország javára mutatkozó aktívum csak az angol imperiumban Svédország számára által vásárolt áruk kiegyenlítésére szolgálhat. Az egyez mén.y szerint a Kanadában, Terrea No vaban, Honkongban vásárolt árukat Svédország nem fizetheti ebből a tar­talékból. Ezzel a rendszerrel az ang* liai svéd követeléseket blokálták Svéd­ország nem rendelkezhetik angol font felett, igy nem fizethet fonttal Német­országnak, vagy más idegen államnak. üjabb rendelkezés történt a szabad­forgalmi devizák felhasználásáról számláin vannak, azonnal távirati utón a Banca Naţionala rendelkezésére bo- csátandók, a Jegybank külföldi levele­zőinél vagy pedig olyképpen, hogy ezeket az összegeiket ténylegesen be* fizetik a Banca Naţionala pénztárához. Azon szabadforgalmi kvóták részére, melyek 1939 szeptember 17-e előtt le­bonyolított kivitelből származnak, egy utolsó 15 napos eladási időt engedő lyeznek. Ez a határidő attól a naptól számítódik, mikor a Banca Naţionala- nál a meghitelezés megtörtént. Az el adást a tőzsdén kell eszközölni. Azon devizákat, melyeket a fenti határidőn belül nem adtak el, a Banca Naţionala veszi át a hivatalos árfolymon, mely* hez a 38 százalékos felárat is hozzá­számítja. Mindazokat a devizákat me­lyek 1939 szeptember 17 előtti kivitel bői származnak és amelyeket a Banca Naţionala által jóváhagyott fizetésekre kelleti volna fordítani/, de amelyeket különböző okokból nem használtaik fel, ; stornirezzák a Banca Naţionala enge- \ délyével és ezek számára újabb 15 na pos eladási időt engedélyeznek. A JEGYBANK FEBRUÁR 34KI JE­LENTÉSE. A Banca Naţionala most közzétett február 3-iki heti kimutatása szerint az aranykészlet február első napjaiban alig változott és 20 milliárd 845.7(!5,91ó lej értékű. A forgalomban levő bankjegyek összege 320.5 millió val 43 milliárd 69,879.350 lejre emel­kedett, a látra szóló kötelezettségek (girószámlák) végösszege 871.5 millió val csökkent, vagyis a bruttó bank­jegyforgalom csötkkenése 551 milíió lej. A fedezeti arány 3.4 ezrelékkel 35.90 százalékra javult. A kereskedel* mi váltótárca 729 millióval 16 milliárd 828,927.499 lejre csökkent, a lombard­hitelek összege 36 millióval 4 milliárd 186,414.889 lejre emelkedett. A magán girószámlák egyenlege 873 millióval 6 milliárd 507,772.943 lejre csökkent, amely utóbbi a hadfelszerelési bonjegy- zésekkel áll összefüggésben. Kiló, vagy liter? Aradról jelentik: Az el­látási kormánybiztosság közölte, hogy a plo­esti 2.75 leje» alapár nem a petróleum liter­jére hanem kilójára értendő. Az aradi kiske­reskedők most újabb emlékiratot intéznek az ellátási és előreláthatólag a petróleumkor- mánybiztossághoz, amelynek felhivják a fi­gyelmét arra, hogy a Hivatalos Lapban meg­jelent rendeletben a petróleum alapárának megállapításánál nem kiló, hanem liter sze­repel. Ha tehát a kormánybiztosság megál­lapítása szerint az alapár a petróleum kiló­jára vonatkozik, akkor a Hivatalos Lapban megjelent szöveget ilyen értelemben helyes­bíteni kell és ebben z esetben a kereske­dők nem kérik a maximális ár megváltozta- : tását, mert a 2.75 lejes kilónkénti alapár i mellett megtalálják 6zámitásukat. Ellenkező esetben azonban a petróleum maximális árá­nak emelését kérik, hogy számukra is lite­renként legalább 50 banis haszon maradjon. KIVITELRE KERÜLŐ PRÉMBÖRÖK ÁRA. A külkereskedelmi miniszter rendelelel adott ki, amelyben az ex portra kerülő prémbőrök minimális árait a következőképpen állapította meg: téli nyúl 0.22 dollár, őszi nyúl C.ll dollár, nyári nyúl 0.06 dollár, I-a mókusbőr 0,25 dollár, Il-a mókusbör 0.12 dollár. Az I-a barna juhbőr (tur- cana) exportárát 2.50 dollára csökken tették. Ezek az árak franco román ha­tár értendők és 30 napig érvényesek. A rendeletet a Hivatalos Lap február 22*iki száma közli. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „UNJVERSUL“: A baptista egyház jóvá­hagyott szervezeti statútumát olvasva, a ro mániái vallási szekták általános kérdése ke­rül ismét előtérbe. A külföldi propagandis- , ták munkáját kezdetben nem méltatták fi­gyelemre. inig a szekták hivei számának sza­porodása gondolkodóba ejtette mindazokat, akik a lelki egységet tartják a nemzeti szo­lidaritás alapjának. Törvényes elismerésük előtt, helyes lett volna megvizsgálni, hagy a szektánsok polgári és katonai kötelességük teljesítése felöl hogyan gondolkoznak. A fe lelős tényezők kötelessége, hogy figyelennuer kisérjék tevékenységüket és kellő időben tegyék meg a szükséges intézkedéseket. \ papság feladata és magatartása különösen fontos. Nem akarunk tanácsot adni az egy­házfőknek, csupán az erélyes fellépést su­galmazzuk. Főleg a falusi papság és a köz- igazgatási közegekre vár fontos feladat. Az állami élet szempontjából a nép lelkében élő hit megtartása épp oly fontos, mint világi törvényekkel a rend fenntartása. Isten tör­vényei szelidebbé tesznek, mint az emberi törvények. Mindent meg kell tenni az ellen, ami hitbeli egységünket megbonthatja. Hon­nan van pénzük a szekták terjesztőinek? Ki uek használ a nemzeti egyház kára? „PORUNCA VREMII“: A világ egyik sar­kától a másikig Finnországot dicsőitik. Megérdemli az életet, aki kész feláldozni a szabadságért. Több joga lesz mindig az élet­hez, mint azoknak, akik önként behódoltak. Négyszázezer ember — akik között asszo­nyok és gyerekek is vannak —harcol a túl­erővel. A lelkesedés azonban egymagában j nem elég tankok, repülőgépek és bombák milliói ellen. 18 évtől 60 éves korig min­iden férfit behívtak, a finn lakosság 22 szá- jzaiékaj felkészült a halálra. Helsinkiből pe- -dig nap-nap után hangzik a segélykiáltás. „Utolsó emberig harcolunk, de muníciót, fegyvert adjatok!“. A segélykiáltás, mint éles késszurás éri a demokrata sziveket, a se- igitség azonban késik. Néhány tucat önkén­tes, 2—3 repülőgép, néhányszázezer dodár érkezik csupán. Svédország nyiltan meg (mondja: „Honnan adjak segítséget?“ — s a következményektől félve, a Finnországnak szánt szárazföldi csapatokat nem engedi te­rületén átvonulni. Nem arra akarunk rámu­tatni, hogy a kisnépek csa-k egyszerű sakkfi- I gurák, inkább szeretnénk felhívni a figyel- I met, hogy Finnország drámai sorsából a kis­nemzetek milyen tapasztalatokat vonhatnak le maguk számára. Ez a tapasztalat arra ta- ' nit, hogy kizárólag saját érdekeikkel törődje- ! nek, mert egyedül saját védelmi erejükre I számithatnak. Ha mások segítségére, az esz­mék közösségére gondolsz: — elvesztél. Sen­ki nem jön segitségedre, hogy érted meghal­jon, akkor sem, ha véred a közös civilizáció­ért ontod. Ebben a megvilágításban és má­sok tapasztalatai nyomán igen bölcsnek lát­szik Románia semleges politikája és az ősz- szes nemzeti erők felfegyverzése, hogy *aját erejéből oldja meg a nemzetvédelemmel kapcsolatos problémákat. „SEMNALUL“: ősszel, a lengyel harcok idején egyre azt kérdezték: — Miért nem hatol be a Balti-tengerre az angol flotta? jMit tehetett volna tengeri bázis nélkül olyan jpartok közelében, ahol egyetlen katonát sem tehetett partra? Igaz, ott volt Gdynia kikö­tője, ez azonban nagyobb flotta-bázis nem lehet. S igen közel is volt a német partok­hoz, kitéve ürü repülőtámadásoknak. Tud­juk, hogy a lengyel haderő gyengének bizo­nyult a tengerig tartó front fenntartására, hiszen két hét alatt összeomlott. Az angol flotta haititengeri fellépése ennek dacára tovább foglalkoztatta a szövetséges kormá­nyokat. A blokád ilyirányu kiterje.ztése ugyanis megakadályozná a svéd ércnek Né­metországba való szállítását és tétlenségre kárhoztatná az egész német kereskedelmi flottát. E célból azonban oly hajóbázisra len­ne szükség, melyet csak Svédország nyújthat. A finnországi helyzet ismét időszerűvé teszi az angol flotta fellépését. Ugyanakkor né­met részről is tudják, hogy Svédország és Norvégia területén kitűnő támpontok talál­hatók Anglia megtámadására. Egyelőre Svéd­ország az arany-középuton halad. Segélycsa­patokat nem küld Finnországba, de megen gedheti, hogy más segélycsapatok területén átvonuljanak. Mi történik majd, ha Berlin és Moszkva az átvonulás megakadályozását kérik Svédországtól? Valószinü. hogy Stock­holm ezt elutasítja s ennek következménye­ként a baltitengeri háború íb elindul. „NEAMUL ROMANESC“ (Iorga profesz- szor lapja): Mindenfelől állandóan fájdalmas kiáltásokat hallunk a románságnak szomorú helyzetével kapcsolatban a nagy- és kiske­reskedelemben és iparban. Az „Universul“ iskolák felállítását ajánlja, a valóságban azonban más helyen kell a hibát keresni: a tegnapi tevésben és bűnös politikai mód­szerekben, melyek az egyesülés óta csak nemzeti érdekekkel ellentétes célt szolgáltak. A bűnös és elfogult regionalista politika eredménye egyet jelent egy pusztítással. Ez súlyosbította annyira a román ifjúság helyze­tét, melyet a sors szeszélyeire bíztak, Né­hány adatot közlünk erre vonatkozóan: A gyáraknak mindössze 20 százaléka van ro­mán tulajdonban. A hajtóerő (lóerő) figye­lembevétele mellett is csupán 25 százalékról lehet szó. A romániai textiliparban használt szövőszékek 30 százaléka szász és német ke­zekben, 69 százaléka pedig zsidó kézben van, mindössze 1 százalék jut a románoknak. A bank-üzlet terén 9.4 milliárd lej összes alap­tőkéből 67 százalék, azaz 6.5 milliárd lej zsidó és 10 százalék, azaz 1.7 milliárd lej ki­sebbségi kézben van s mindössze 1.4 mil­liárd lej jut a románokra. A magántisztvise­lői karban a vállalatok technikai és vezető­ségi személyzetének több, mint 80 százaléka kisebbségi. Alsóbb fokon az arány a román­ság javára emelkedik. A nemzetvédelemben, áldozatokban, teherviselésben a románok elől járnak, ha azonban haszonról, meggazda­godásról, kihasználásról, gyárakról van szó, a románok kisebbségiekké válnak. A haszon Ajándékozást jelent az örökség átengedése. A központi bélyegbizottság döntvényt hozott az örökösödési illeték kérdésében olyan ese­tekre vonatkozólag, amikor valamelyik vég­rendeleti, vagy törvényes örökös lemond, il­letve visszautasítja az örökséget egy másik meghatározott örökös javára. A kérdés, űogy a tényleges örökössé vált kedvezményezett csak örökösödési illetéket tartozik-e ilyenkor fizetni, vagy pedig a javára szóló lemondás alapján is jár-e illeték. A központi bizottság úgy oldotta meg a vitát, hogy amikor vala­ki meghatározott személy javára utasítja vissza az öröklést, akkor úgy a régi regáti magánjog szerint, mint a most életbelépte­tésre váró uj polgári törvénykönyv szerint az illető javára ajándékozást végez, ez után tehát külön illeték fizetendő. A nálunk ér­vényben levő magyar magánjog ezt a kérdést ugyanígy oldotta meg anyagi jogi szempont­ból. Az örökség elutasítása csak akkor nerti ajándékozás, ha ez minden feltétel nélkül történik. CSŐDÖT KÉRTEK EGY BANK EL­LEN. Szatmáriról jelentik: A négymil­lió lej alaptőkével megalakult „Banca Osana“ negreşti bank ellen csődeljá rási kérelem érkezett a szatmári tör vényszék kereskedelmi osztályához. A bank ellen Sinea Teofil negreşti ügy­véd, az intézet volt ügyésze kért cső* döL Sinea az intézetet több perben képviselte, amelyekből kifolyólag ösz- szesen 35.000 lej követelése volt. Mivel az igazgatóság a tiszteletdijat nem fi­zette ki, Sinea pert indított a bank el* len. Keresetének a járáísbir'óság helyet is adott és az összeg erejéig végrehaj­tást rendelt el. Sinea ennek ellenére sem tudta behajtani a követelést, mire most csődöt kért a bank ellen. A tör­vényszék március 2*án tárgyalja Sinea ügyvéd csődeljárási kérelmét. Eredménytelenül végződtek a marosvöígyi famunkások és munkaadók bértárgyalásai. Marosvásárhelyről jelentik: A marosvöígyi famunkások hetekkel ezelőtt mozgalmat in­dítottak a munkabérek felemelése és kollek* tivszerződés kötése érdekében. A kérdésben a munkásság megbízottjai és * munkaadók már több tárgyalást tartottak, de döntésre, mindeddig még nem kerülhetett sor. A na* pókban Marosvásárhelyen a munkaügyi fel­ügyelőség előtt a munkások ás a munkaadók újabb tárgyalást folytattak. A munkások' munkaadóiktól 35 százalékos béremelést kér­tek. A tárgyalások során a OFA, Bangra. Regnicola és a gyergyószentmiklósá üzemek; megbízottai hat—nyolc százalékos emeléshez; járultak hozzá, míg a Foresta 3—6 százaié* kos emelést javasolt. A munkások az aján-, latot visszautasították, mire a munkaadók 6—10 százalékig terjedő emelést ígértek é* rámutattak azokra a körülményekre, mint « szállítási illetékek, valutáris különbözetek, stb., amelyek lehetetlenné teszik a nagyobb^ mértékű béremelést. A munkásság ekkor 33; százalékra szállította le béremelési igényét,! majd újabb tárgyalások után 27 százalékra^ A munkaadók és munkások között azonban’’ még mindig nem jöhetett létre megállapodás, mire a munkásság Malaiu munkaügyi inspek­tortól a továbbiakra nézve szabad kezet kért. Újabb egymásközti megbeszélés után a mun­kaadók a következő javaslatot terjesztették elő: 5 lejes órabéreknél 14 százalékos, 5—7 lejes órabéreknél 12 százalékos, 7—9 lejes órabéreknél tiz százalékos és végül 9 lejen felüli órabéreknél 8 százalékos béremelést helyeznek kilátásba. A munkásság ezt az ajánlatot sem fogadta el s az együttes érte­kezleten végül is úgy határoztak, hogy a kér­dést a minimális bérmegállapitó bizottság elé terjesztik, a minimális bérmegállapitó bizott­ság a munkásság bérmozgalma ügyében már­cius elseje előtt hoz határozatot, amelyet a munkások és munkaadók megbízottjai már­cius elsején közös értekezleten fognak letár­gyalni. Közművelődési szakosztályt állít fel a sepsiszentgyörgyi SMTE. Tudósítónk jelenti: A sepsiszentgyörgyi SMTE sportegyesüíet a munkás ifjak kulturális nevelése érdekében közművelődési szakosztály felállítását hatá­rozta el. Ugyanakkor előadássorozat tartását vette tervbe. Az ilyen irányú első előadást március első felében rendezik meg. Letartóztatták a tettenért hazárdjátékoso- kát. Bukarestből jelentik: A. rendőrség raz­ziát rendezett Crăciun Staienov Parfenie utcai kávéházában, ahol különböző hazárdjá­tékokat játszottak. A tettenért játékosokat, valamint a kávéház tulajdonosát letartóztat­ták. és vállalkozás terén jelentkező többségiek jól szervezett leszegényitési módszert alkal­maznak. A románok most már tényeket akarnak. Jogukat követelik országukban. Nem állanak nemzetközi fórumok rendelke­zésükre, hogy panaszkodjanak, mint azok. akik minden semmiségért panaszokat terjesz­tettek elő taktikai okokból. Elhangzott az ujjáébredés jele, következik a tények poli­tikája.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom