Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-27 / 46. szám
1 fJ 4 0 i a k ? V á r ellenzék Híiler a nemzeti párt alapításának huszonegyedik éwimduléia alkalmából beszédei tartott Münthenban „A német nép nem fogja engedni, ho%y életterét megcsor- bitsák és nem tűr el semmiféle fenyegetést, vagy politikai kombinációt ennek az élett rnek határain belül“. —„Tehetetlen emberek kormányozzák a föld legnagyobb részét, állandóan ez ellen a tehetetlenség ellen kell küzdenem“ MÜNCHEN, február 26. (Rador.) Hitler vezér és kancellár a nemzeti szocialista párt alapításának 21 ik évfordulója alkalmából, szombat este nagy beszédet tartott Münchenben. Először Wagner nemzeti szocialista kcrzetvezeíő üdvözölte régi' bajtársait, akik annakidején a párt alapításában résztveítek. A régi párttagok szürke egyenruhában jelentek meg Wagner ezután Hitler kancellárt üdvözölte. Hitler vezér és kancellár beszédét a nemzeti szocialista párt alapítására va ló emlékezésével kezdte és feltette a kérdést: hány olyan politikus van ma a demokrata államokban, aki 20 é\ múlva is abban a helyzetben érzi magát, hogy első párthiveihez beszéljen. ,.Engem — mondotta a kancellár — az a tiltakozás állított erre a helyre, amely katonai akaratomból fakadt egy olyan időszakban, mely kétségtelenül a nemet történelem legmegalázóbb korszaka.“ Hitler kancellár ezután rá*» mutatott arra, hogy Wilson emlékezetes 14 pontja bűntény volt Németország ellen, amelyet arra kénytszeritet tek, hogy letegye a fegyvert. „Nem győztek le minket! — mondotta a kancellár. — Ellenkezőleg, a német népet becsapták és visszaéltek egy uji világrend alapításának lehetőségébe vetetni; hitével.“ Hitler ezután az Anglia és Francia-» ország áltai elkövetett rászedés kövei kezményeit fejtette ki. Azonban — mondotta -- a német embert nem tud Iák tönkretenni, mert ez az ót csalár dúl legyőző' 26 államnak ellenállva, a történelemben páratlan óriási müvet valósított meg. — Tisztában voltam akkor azzal — folytatta a Führer — hogy a birodalom vezetését ki kell venni az eddigi veze tok kezéből és a nép kezébe kell letenni. Népi államnak kellett következni! — Már kezdettől fogva fölemelten szavamat azzal a felfogással szemben, amely szerint a világon két államoso- porf. volt, Egyik csoport kezében van minden, a másik semmivel sem ren delkezik. fit a kapitalista-plutokratikus felfogás meg kell hogy szűnjék. Az Isten nemcsak az angolok számára te*» remtette a világot. És azt sem nyilatkoztatta ki, hogy néhány népnek van csak jogába uralkodni és elnyomni a világ háromnegyed részét, mig más népek éhen veszhetnek. Hz a helyzet csak néhány nép gyengeségének volt tulajdonítható. Ma azonban ez a gyengeség megszűnt és a népek bejelentik követeléseiket. | — A német követelések rendkívül szerények voltak és elsősorban német élettér biztosítására vonatkoztak. A. német nép nem fogja engedni y hogy életterét megcsonkítsák. Ennek az élet. térnek határain belül semmiféle Né meto rszag ellen irányuló fenyegetést vagy politikai kombinációi nem tűr cl. Ilitie-r hangsúlyozta ezután, hogy a német birodalom ellen fog állani a blokádnak és hogy a nemzetköze helyzet érezhetően megváltozott. Rámutatott a német— olasz barátságra, amely nem« csak a két rendszer közötti rokonságon, hanem vezetőinek barátságán és azon a tényen alapul, hogy a két népnek múlhatatlanul szüksége van egy másra és beszédét Luther következő szavaival fejezte be: „Ha a világ tele van ördögökkel, akkor is győzni fo-' gurtk.“ AMERIKÁBAN KEDVEZŐTLENÜL FOGADTAK HITLER BESZÉDÉT WASHINGTON, február 26. (Radar.) Ha- I tas: Hitler szombat esti beszéde elvette azok reményeit, akik azt hitték, hogy Summer Welles európai útja az első lépést jelentheti I Egye sült-Államoknak az európai viszály■ ban való amerikai közvetítése felé. Kihang j súlyozzák a Hitler beszédének hevessége <!< i Chamberlain mérsékelt szavai közti különb séget. alak meretei: 0 Nyak 0 Kar 0 Derék ^ Csipő Comb Nem loll két sag beesnie, ha Önné! nagyobbak ezek a méretek. ideális karcsúságot érhet el a KiSSIWGINl SOVÁN YITO TABLETTÁKKAL A Kissingeni forrás természetes sóiból előállítva. TELJESEN ÁRTALMATLAN. ÜBSINGEN teilen emberek kormányozzák jelenleg a föld legnagyobb részét, akik még sa ját országukban sem képesek a munkanélküliséget leküzdeni és ilyen sem mi emberek beszéljenek Európa újjáépítéséről? Ezek hasonlók a régi Németország volt demokrata vezetőihez, akik szintén szünet nélkül az ország újjáépítését hangoztatták. Az ujjáépi» tés tényleg megvalósult, azonban nem általuk. Az a harc, amelyet el kellett kezdenem — folytatta Hitler — a ver- saiílesi békeszerződésnél megnyilvánuló szellem és felfogás elleni harc. Ma ismét ezzel a szellemmel íaiálink ma gunkat szemben. Jön Chamberlain és miközben egész India és Arábia tiltakozik az angol uralom ellen, kijelenti, hogy fegyveres erőt kell szembeállítani a német világuralmi törekvések el*» len. Fzek a közhelyeik talán hatásosak lehettek Í918-ban, azonban hidegen hagyják az uj Németországot. íeled Morgó Érdekes premier. Izgalmas dráma egy spanyol szociálista mozgalmas életéről. — Főszerepekben: Burgess Meredith és Margo« Műsoron kivül a legújabb hangos híradó. Tel. 2746. í szomszédainak fenyegetését. 3. A lengyel é3 c6ek államok ujjáteremtése ée a német csapatoknak Ausztriából való eltávolítása. Sinclair azt a reményét fejezte ki, hogy Németországot nem fogják kizárni az uj béketárgyalásokból és a semlegesek véleményét szintén kikérik. Sinclair hangoztatta, hogy nem ■ szabad megengedni, hogy Finnország Csehszlovákia és Lengyelország sorsára jusson és befejezésül méltatta Winston Churchillt, aki ■ „a kormány egész háborús politikájának suÍ galmazója“. „CHAMBERLAIN ELŐRE FELELT A) } NÉMET KANCELLÁRNAK“ Chomfaats 9fA habom ulani Ettrópa ttjjÉó* rendgzése ts többi európai áíSant bevonásával fog megtörténni“ & Dr. WANDER S. A. üzemek készítménye A nemzeti szocializmus kétirányú célt kö- ; vet: Nagybritannia megsemmisítését és az uralmat a világ felett. Ezeket a nemzeti szocialista kormányzat a Fehér Könyv előszavában, valamint Göbbels január 19-iki beszédében be is vallja. Mi ezzel szemben a német Világuralmi törekvés ellen harcolunk, de j ‘nem törünk egyetlen nép függetlenségére j sem. Harcolunk azért, hogy az európai élet- j ben helyreálljon a biztonság, megszűnjenek j a támadás állandó veszélyei, harcolunk a jogtalanság megszüntetéséért és meggyőződésünk, hogy céljainkat el is érjük anélkül, hogy rabigába hajtanánk más népeket. — Legelsősorban vissza kell szereznünk a lengyel és cseh függetlenséget. Másodszor biztosítékot kell kapnunk arra nézve, hogy Németország fogadalmait meg is tartja. A jelenlegi német kormányzat mellett nem lehet a jövőbeni biztonságról beszélni. Ezután Chamberlain a háború utáni Európa ujjáteremtéséről beszélt, kijelentve, hogy ez a többi európai állam bevonásával log megtörténni. A békének első és legfontosabb záloga a lefegyverzés. A béke helyreállításának nagy munkájában Németország többet tehet, mint bármely más nép, mert hiszen annak szétrombolásában is Németország tevékenykedett leginkább. Amint a némtet birodalom késznek mutatkozik, hogy elégséges bizonyítékokkal támassza alá jóakaratát, meg fogja látni, hogy a többi népek készek lesznek segítségére síelni abban, hogy legyőzze gazdasági nehézségeit. AZ ANGOL LIBERÁLISOK VEZÉRE HÁROM FELTÉTELT SZAB A NÉMETEKKEL VALÓ BÉKE ELÉ LONDON, február 26. (Rador.) Sir Archibald, az ellenzéki liberálisok vezére, beszédet tartott, amelyben a következő három feltételt állította fegyverszünet kötésére: 1. A nemzeti szocialista kormány eltávolítása. 2. Németország mondjon le minden olyan katonai eszközéről, ami lehetővé teszi számára \ LONDON, február 26. (Rador.) Â Vasár* I napi angol lapok kedvező hangnemben emlé- ! Jceznek meg Chamberlain beszédéről. A Sunday Times hangsúlyozza, hogy a szövetsége-: sek minden formában harcolnak a szabadságért Németország ellen. „Tehát — mondja a lap — nemcsak partjaink védelméért harcolunk, hanem azért is, hogy a világnak olyan létfeltételeket teremtsünk, amelyben minden kis nép megélhetést talál anélkül, hogy állandó támadástól kelljen félnie“. A Sunday Chronicle azt irja, hogy Neville Chamberlain négy órával megelőzte Hitlert beszédével és már előre felelt a német kancellárnak. Az angol miniszterelnök megrá- zósn ecsetelte Anglia háborús törekvéseit és igy ííáfolta meg a kancellár összes állításait. Mig Hitler kijelentette, hogy Németország csak biztonságra és életterének elfoglalása ra törekszik, addig Chamberlain már előre idézte Ribkentrop és Göbbels szavait, annak bizonyítására, hogy a németek Angliát meg i akarják semmisíteni és uralkodni akarnak a j világ felett. A FRANCIA SAJTÓ CHAMBERLAIN j BESZÉDÉRŐL ÉS AZ ÉSZAKI ÁLLAMOK KOPENHAGAI ÉRTEKEZLETÉRŐL PARIS, február 26. (Rador ) A francia la pokat Chamberlain beszéde és az északi államok kopenhágai értekezlete foglalkoztatja. A „Petit Párisién“ szerint nem lehet elég fontosságot tulajdonítani az angol miniszter elnök beszédének, amit abban a pillanatban mondott, amikor Roosevelt elnök személyes küldöttje partralépett Európában. A bestédet erélv jellemzi és az a jelszó, amit a bábom után mondott először Chamberlain: Most szorítsuk össze fogainkat. Az „Excelsior“ dicséri Chamberlaint, amiért világosan kiemelte a szövetségesek és Németország háborús céljai közti különb««'-- get. A szövetségesek nem akarnak tönkretenni vagy rabságba vetni egyetlen népet sem. hanem a szabadságot akarják biztosítani. Pe: tina?: hangoztatja, hogy Finnország ezuttal már nem vesz részt az északi államok értekezletén, amiben Németország befolyásának jelét látja. A lap szerint Németország azt követeli Svédországtól és Dániától, bogy csatlakozzanak Koht norvég külügyminiszter balfogásához az Allmark-ügvben és a. Egyesül i- Államck mintájára, amelyek megszakították hajóik kapcsolatait a hadviselőkkel, szakiísa- nak meg minden tengeri kereskedelmet Angliával, ujitsák meg Svédország semlegességi biztosítékait a finn viszályban és lépjenek ki a Népszövetségből. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől i lej««« választékosabb kivitelig, legolcsóbb.?® fiz Ellenzék könyvosztályábaa* * (Plata Uairiu €iîâ<a£S3!se?Iaîiîi ESirsninglssimbeii beszédéé éaráotí és bije.e»iefrfe, a jelenlegi siésiseá kormáffayzaá m&ílietf siezm .ebei a népek hizíonságárél beszélni Ezt ezelőtt 20 évvel ugyanebben a te*» ream ben ki is nyilvánítottuk. A hatalomra Jutván, mi nem akartunk fegyverkezni. Azonban látnunk kellett, hogy a régi háborút kívánók uj tárna dásra készülnek ellenünk. Ekkor elha táró?tani, hogy Németország történelmében eddig ismeretlen arányú fegy*» verkezésbe kezdek. A nemzeti szocialista párívezetlöség által elért eredményekre kitérve, Hitler hangsúlyozta, hogy óriási méretei újjáépítési munkát végeztek, sokkal nagyobbat, mint a demokrata államok államférfiak ! Németország ellenségeiről szólva, Hitler kijelentette, hogy úgy az ország belsejében, mint kj felé, állandóan a tehetetlenség ellen l^ţll harcolná. XeheLONDON, február 26. (Rador.) Chamber* j lain miniszterelnök szombaton Birmingham- ! ban beszédet tartott. Bevezetésképpen törté- : nelmi visszapillantást adott arra az időre, amikor Németország bejelentette a cseh-mor- ■ va protektorátusnak a birodalomhoz való csatolását. „Fekete nap volt ez számomra — [mondotta a miniszterelnök — aki mindig a jbéke megmentése érdekében dolgozom. Ezzel j ja ténykedéssel Hitler kancellár egyszersmin- ; idenkorra eljátszotta szavahihetőségét s el- ! árulta, hogy csak egyetlen célja van: erőszak- i kai uralkodni a világon. Csehszlovákia és Lengyelország elfoglalása után a rossz példa gyorsan talált követőkre. A hódítások oly könnyűeknek tűntek fel, hogy egy inas is azt képzelte, hogy veszély nélkül tehet hasonló kísérletet Finnország ellen. És noha az orosz inasnak nincs mit tanulnia mesterétől, erőszakos kísérlete nem sikerült. Az angol miniszterelnök ezután a megszállott lengyel és csehszlovák területek lakosainak bántalmazásairól beszélt, azt állítva, hogy a német bánásmód a lakosság kiirtására törekszik. Érintette Chamberlain az „Alt* ! mark ügyet is és azokat a nehézségeket, ; amelyek között a kisállamok megkísérlik ! megőrizni semlegességüket. Beszéde további során az angol miniszter- j elnök a Németország ellen foganatosított gazdasági zárlat sikerét ismertette. A harctéri helyzetről ezeket mondotta: — Németországot körülzártuk, repülőink j pedig egcszeu a birodalom szivéig hatolnak í he s számos esetben bizonyítékát adták an- j nak, hogy a német légi erő és légvédelmi I készültség ellenére is oda mennek, ahova ( akarnak. Nem hiszem — folytatta Chamberlain — hogy bármelyik jóindulatú ember lelkében kétségek merülhetnének fel keresztes- háborúnk céljait illetőleg. Mert lcereszteshá- boruról van szó. Talán jó lesz megismételnem, miért háborúzunk és mik a célkitüzé- j seink?
