Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-27 / 46. szám

EI.LEN 7 fi K 10 Ifi február 2 7. Franciaország szivében ezerhéiszáztiahanegy polgár továbbra is a semlegesed életet éli Háromszáz francia katona őrködik Monaco biz­tonsága fölött. — Pierre Bemard francia újságíró beszámol a monacói fejedelemség békás életéről MONTECAKLO, február 26. A Nizza—Monton között közlekedő auto* cart Villofranche mellett két csendőr tartoz­tatja fel. — Kérjük igazolványaikat, uraim. Közeledünk Monaco nagyhercegséghez. Egyébként ez az igazoltatás tiszta véletlen; rendes körülmények között bárki szabadon, ellenőrzés nélkül járhat-kelhet Monaco terü­letén. Kellemes illúzió ez: Monaco semlegessége. A béke illúziója, levegője, melyből olyan szívesen lélegzőnk . . . Ragyogó szőke napsu­gár aranyozza be az öböl sziklás partjait, amelyen sáfránysziuüen feltűnik a hercegi palota; a túlsó parton pedig a másik nagy­hatalom: a montecarloi Casino, Garnier épi- tőmüvészetét hirdeti. Itt székel a ,.Societé des Bains1'. A hercegi palota mintha dureá- sau hátat fordítana a Casino épületének; de ez csak látszat... Az öböl mélyén eléuktárul a Condamine nevű városnegyed, a kiskereskedelem biro­dalma. Fennebb már Franciaország követ­kezik. Kis pirosfalu nyaraló jelzi a határt. Egy Raimu nevű színész lakik ott. Ha a ttr­raszon tartózkodik, Franciaországban, ha a földszintre megy, már semleges területen él... Ugyanis Monaco semleges állam... ha va­laki nem tudná . . . Ma nehéz és voltaképpen átmeneti helyzet semlegesnek maradni ilyen körülmények között. A herceg és a francia kormány között létrejött megállapodás él­teimében a franeia csapatoknak joguk van átvonulni Monaco területén. De Monaconak is van „hadserege“. A régi Monaco egyik ósdi, szűk utcáján, a kormány palotája előtt katona áll őrt. Ég­színkék egyenruhája és sisakja az angol rendőrök egyenruhájára emlékeztet. Mintegy száz emberből áll a monacói „haderő“, ezek a Condauineban, egy újonnan festett épület­ben laknak. A laktanya homlokzatán a kö­vetkező aranybetiis felirás ékeskedik: „Carabiniera“. A ..tisztikar“ egy ezredesből, kapitányból és néhány altisztből áll. A helyőrséghez tar­tozik még vagy harminc tűzoltó és kétszáz motorkerékpáros rendőr. Azonban ugv a „karabélyosok“, mint a rendőrlegénység és a tűzoltók francia állam­polgárok, a törvény értelmében. j;i nincsen lelni egy angol ninth'-** bérelte Északi-tengeren minden évben ki szokott he- I ebei hajol. A/ ide ii az. ks- ki. Pechje volt A luijot az elsüllyesztették ELMARAD A SZEZON A ..Café de Paris“ terraszán egy érdekes amerikai öregül reggelizik, ih tvenéves, szr. rel táncolni és csak szállodában érzi jól ma­gát. Egy fecske nem csinál tavaszt. Az öreg amerikai jelenléte azonban arra mutat, hogy ..picin saisou -bau vagyunk. Megkérdeztem a hőiéiben, mennyi vendig érkezett az. idén MonaeoLa. azt felelték* Vendégek? Hogyne, irt van Berry Wail nr--- I v 1.1 A Casinoban: . Forgalom? Hogyne, itt van még Berry Wall . . . Igv nőtt meg Rerry Wall jelentősége Mo­naco történelmében. Nagybajuszai, ravaszsze- mii öreg ur az amerikai 'eudég; tölcséralaku, régimódi gallért és borzasztó széles nyakken­dőt visel. Úgy terpeszkedik karosszékében, mint az idegenforgalom élő szimbóluma, jobb idők reménysége. Mert igaz ugyan, hogy Monaco nem üzent hadat senkinek sem, a háború kellemetlenségeit mégis szenvedi, hiszen 7000 francia polgár lakója van, akik nagyrészét a mozgósítás fegyverbe szólította. Maga a herceg tábornoki rangban szolgál a francia hadseregben. A Casino játéktermei persze az idén is megnyíltak, elvégre ez „nemzeti ipar“. Viszont a „Sporting“ már zárva maradt, pedig tavaly még itt küzdöt­tek nagy csatáikat a játékasztaloknál az ame­rikai pénzvilág fejedelmei, sőt szerény össze­geket a takarékos Gusztáv svéd király is meg­megkockáztatott a zöld posztón ... A „Grand Tbéátre“ sem nyitott az idén, a gálaestélyek *■ l'lllJJfUI In uk. U Ili* 1 \ i*J ni Ilii Iliiig o I»a/I)ii Luj Oh : In* r cég 1 1 alteia 1 a Imii nők i libájában. Az, ani<* rí k ai. ik a/ idén a fhrrida sütkérezni­k. Yz MII goink ik laki az idén. Ped ig ta v a 1 y itt volt minsteri In 'ICC g, U/1 tán feil* Jolin Kingsley \Y noií I... J elen leg másutt elfoglalva Mégis . . u jii t ék ti* cinekről nem I* mondani. h o" y iir<*8. fiatalos 1.alapi lioni­se lő ore c bet azt imák. őszhajántéku finom őre; •pesitik be, öreg ren t ier-k, akik valu­a Gote d*Azur vidékéről jöttek egy töltésre . Csendi es, vidéki társaság, .rendwzí ■rekben“ játszik, in untba k lit­ív v vitelt vezetne . De hol vánnak a lionnan kis idő amely , tös kői merész koncepciójú, nagy játékosok? A létek maximumát 200 louis-ban állapí­totta meg az igazgatóság. (Még „louis“-ban számítanak.) A megszoritások és a takarékos­ság szelleme tehát Monte-Carlot, a fantasz­tikus összegekkel való játszadozás világhirü színpadát sem kímélte meg . . . ... A Casino lábánál a kikötő fürdik az öbölben. A yachtok már nem csillogtatják meg többé fehér vitorláikat. Nagy óceánjá­rók sem kötnek ki a kikötőben. Azelőtt a „Manhattani“ és a „Washington“ gyakran megállott itten. Az utasok szállítására ak­kor egy vizözönelőtti, kimustrált rajnai gőz­hajó szolgált, amely a „Nymphe“ kecses el­nevezést viselte. Sajnos, a francia kormány a hajót a háború kitörésekor elrekviráltat- ta. Mit ér liát egy kikötő hajó nélkül? Az­óta az amerikai óceánjárók sem állanak meg a kikötő előtt, mert a sekélyvizü öbölbe nem jöhetnek s nincsen hajó, ami az utasokat a kikötőbe szállíthatná. A háború a semlegeseket sem kíméli . . . Szegény Monaco, egyik napról a másikra, egyszerre elvesztette „hajóhadát“... Ahol nincs katonaköteiezettség és nem fizetnek adót Ha gyenge lábon is áll Monaco semleges­sége, mégis jólesően állapítottuk meg, hogy falain sehol sem voltak láthatók a mozgósí­tást bejelentő sárga falragaszok, amelyek már a legközelebbi francia község hivatalos helyiségeinek falain mindenütt ott díszeleg­nek. Monacóban nincs katonakötelezettség és cern fizetnek adót az emberek. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a nagyhercegség­nek 23.956 lakosa van. természetesen a kül­földi látogatókon kivül. Monacói bensiülött azonban csak 1761 van. Ugyanis Monaco a világ legnemzetközibb területe. Lakosai nem kevesebb, mint 51 féle nemzet fiai: az össze­írás alkalmával két személy semmi felvilágo­sítást nem tudott adni pontos nemzetiségé­ről. Lakói között van hét lett, négy haiti- köztársaságbeli, három portugál, két san-ma- rinói, sőt egy kinai is, aki valami vándor- biivész-társasággal vetődött ide. Valóságos népszövetség .. . Hogy olyan kevés a monacói állampolgár, az annak tulajdonitható, hogy a monacói ál- . lampolgárságot nehezebben lehet elnyerni, mint pl. egy buddhista főpapi állást Tibet- ben . .. — Uram — meséli boldogan egy monacói polgár — mi nem fizetünk adót, katonás­kodni nem kell s bár vendéglátó nép va­gyunk, de ha mindenkinek megadnánk a monacói állampolgárságot, akkor, azt hiszem, rövidesen nem ezerhétszáz, hanem kétszáz- millió lakója lenne a hercegségnek és Mona­co nagyhatalommá válna ... Egyébként való­színűleg mi is kénytelenek leszünk az adókat s a katonai szolgálatot bevezetni. Most azonban még béke van. Becsületére [legyen mondva a monacói hercegnek — az 5 joga az állampolgárság megadása, de ezzel a jogával mindeddig nem élt vissza. Külön­ben is a monacói állampolgárság elnyerésé­re olyan hosszú tartózkodási idő szükségéé, hogy a kérvényező idegen ennek előnyeit már csak a túlvilágon élvezheti s a paradi­csomban kaphat kárpótlást angyali türelmé­ért . . . Mon aco sziklákra épült. Fekvése gyönyö­rű, a hely azonban kissé kevés... A kor- mányzóeági palota, a városháza és a herceg palotája előtt van egv-egy kis terecske. Ez utóbbi homlokzatával Franciaország felé néz. A kormányzóság palotája a Casino felett őr­ködik. lábainál fekszik a gázgyár, mely tisz­teletlenül naponta éppen az „államminiszter’* orra elé bocsátja kellemesnek nem mondha­tó termékeit . . . Az „államminiszter“ egy francia ur: Mon­sieur Robot, nyugdíjas prefektus. Három mi­niszter segíti munkájában: egy belügyi, egy pénzügyi és egy közmunkaügyi miniszter, akik különben szerényen megelégszenek a kormánytanácsosi címmel. Egy államminisz- ter és két tanácsos francia állampolgár kell legyen a törvény értelmében. Egyikük, a pénzügyminiszter, Jacques Reymond, mona­cói származású. A kormáDyzósági palota vasrácsos kapujá­val szemben — ahol egy égszínkék egyenru­hás katona áll őrt — emelkedik a gimná­zium épülete, amelyben francia tanárok ta­nítanak. Van még Monacóban városháza, postahivatal, törvényszék, semmitőszék és ítélőtábla, melyeknek birái Párisban laknak. Mindez különben is felesleges: a monacóiak valamennyien jámbor, törvénytisztelő polgá­rok: negyven év alatt mindössze három bűn­tény történt, ami bizony nem okozott anyag­torlódást. A legutóbbi eset egy Bícngino ne­vű szállodás bünpere, akit gyilkossággal vá­dollak. Az ügyet az esküdtszék — jobb bij- ján — többizben tárgyalta. Pári&bó! megér­keztek a semmitőszék tagjai is, akik gyorsan lebonyolították a pert . . . < Monaco és a háború A háború kitörése mégis gondot okozott a hercegségnek. Monsieur Le Luc, a francia állambiztonsági hivatal főnöke azonnal az antibesi internáló táborba szállíttatta a Mo­naco területén tartózkodó német állampol­gárokat. Tekintettel azonban arra, hogy a hercegség és a német birodalom között nem áll fenn háborús állapot, a monacói herceg úgy határozott, hogy vagyonukat nem ko­bozzák el s azokat törvényes megbízottjaik kezelik továbbra is. Az elmúlt világháború­ban éppen fordítva történt: Albert herceg akkor elkobozta a német és osztrák alattva­lók javait, személyes szabadságukban viszont nem korlátozta őket. De hát a politikai élet tele van ellentmondásokkal . . . Tekintettel arra, hogy minden fontosabb állami hivatalt francia állampolgárokkal töl­tenek be, a hercegség függetlenségének egyet­len biztositéka a herceg személye, aki a ti- zenkéttagu Nemzeti Tanács közreműködésé­vel kormányoz. A hercegségnek minden jövedelme — mi­vel adók nincsenek — a Société des Bains (fürdőtársaság) bevétele, ezenkívül a francia államtól, amely a vám felett rendelkezik, ellenszolgáltatásképpen tizenötmillió franknyi támogatást kap. Monaco szolid pénzügyi alapokon álló or­szág volt mindig. Ebben az évben 55 millió 1 bevételre számitva, szerényen 53 millióra ál­lította be a költségvetését. A háború azon­ban közbejött és a bevétel 33 millióra csök­kent. Bekövetkezett az, amire a szolid her­cegségben még sohasem volt példa: a költ­ségvetés deficittel járt. Szerencsére a taka­rékos kis állam tartalék felett rendelkezik. (Monaco a világ egyetlen állama, amely nem verte magát adósságba!) A megtakarított összeg negyvenmillió frank. Ha a háború nem tart két évnél tovább, ez elegendő lesz a deficit fedezésére. Ellenkező esetben vége a boldog állapot­nak s itt is bevezetik az adót. A háborús 6zelek egyébként is kerülgetik az eddig nyugalomban élő kis államot is. Már bevezették a hústalan napokat s egy szép napon — kőszén hiányában — a gáz­gyár sem fogja beillatozni az államminisz­térium környékét... Ami a külkereskedelmet illeti, ennek leho nyolitására a hercegség — mivel saját bajó. EGYMILLIÁRD dollár értékű amerikai hadianyagot rendelt az angol—francia beszerzési bizottság NEWYORK, február 26. (Rador.) Az angol és francia beszer zési bizottságok közölték, hogy uiabb nagyarányú repülőgép és más hadi anyag rendelést adnak fel az Egyesült- Államokban. Hir szerint a rendelések végösszege meghaladja az egvmilliárd dollárt. Ennek 75 százalékát repülőgép­vásárlásra fordítják. KOLOZSVÁR, február 26. Ä Kolozsvári Takarékpénztár és Hi telbank Részvénytársaság vasárnap délelőtt tartotta meg dr. gróf Bánft'y Miklós elnöklete alatt negyvenötödik évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése mindenek- elott arról a súlyos veszteségről emlé­kezik meg, amely az intézetet igazgat tósága egyik kiváló tagjának, Milos Györgynek elhunytával érte. A jelentés a továbbiakban rámutat az európai háború következtében elő­állott gazdasági helyzetre és az ezzel kapcsolatos pénzintézeti tevékenysé­gekre. A rendkívüli körülmények által kiváltott idegesség a betétállomány fejlődésére nem adta meg a lehetősé get, azonban uj hitelek folyósítása ál­tal a Hitelbank az elmúlt esztendőben is élénk tevékenységet fejtett ki s a kinnlevőségeiből az évközben vissza* folyt összegeket ismételten ügyfelei jo­gos hiteligényei kielégítésére forditoí* ta. így 65 millió lejt kitevő összeget bocsátott a hitelkereső közönség ren­delkezésére. miáltal tekintélyes ősz szeggel alimeníálta közgazdaságunkat. A közgyűlés az igazgatóság előter jesztéseit változatlanul elfogadta és az igazgatóságba ui tagokul nagyernvei Ernev Károlyt, a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár Egyesület elnökét és dr. Vajda Ákost, a Pesíd Hazai Első Ta karékpénztár Egyesület ügyvivő igaz’ gatóját választotta be. SUü Hivatalos Körön az orosz cáfolat ólán is azt áfliiíjáff, iiogu szovjet repüli- gépeli sértettén meg Svédország semlegességét STOCKHOLM, február 26. (Rador.) A svéd távirati iroda jelenti: Azon orosz forrásból származó hírek nyo­mán, melyek szerint egyetlen szovjet repülő sem jelent meg svéd terület felett, a svéd külügyminisztérium közli, hogy hasonló nyi­latkozatot tett a szovjet kormány a moszkvai svéd követ tiltakozására adott válaszában. Svéd körökben ennek dacára hangoztatják, hogy a vizsgálat megállapítása szerint a tá­madó repülők oroszok voltak. STOCKHOLM, február 26. (Rador.) Ha­vas: A Pajara község bombázása miatt ké­szült svéd jegyzékre adott szovjet válasz kedvezőtlen benyomást keltett Stockholmban. A „Stockholm Tidningen“ cimii lap megjegy­zi, bogy a negativ szóbeli válasz egyáltalán nem mulat arra, hogy a Szovjetunió normá­lis kapcsolatokat akar fenntartani Svédor­szággal. Igaz — irja a lap — hogy a válasz nem végleges, de a ledobott bombák gyári védjegye nem hagy semmiféle kétséget arra- vonatkozóan, hol gyártották azokat. így fel kell tennünk a kérdési: milyen célt követ a moszkvai kormány, midőn a semlegesség­nek ennyire nyilvánvaló megsértését ta­gadja? STOCKHOLM, február 26. (Rador.) Félhi­vatalos nyilatkozat szerint a svéd vizsgálat során bebizonyitottnak látták, hogy a Pajala községet bombázó repülők oroszok voltak. Moszkvában viszont cáfolják azt a hirt, hogy a svéd falut szovjet repülők bombázták volna.------- ■ n««i -- -----­ÍTÉLETIDŐ TOMBOLT AZ ÉGÉI TENGEREN ATHÉN, február 26. (Rador.) Az ÉgeMengeren hóvihar pusztít. A „Gior­gios Karabias“ egyiptomi teherhajó ha­jótörést szenvedett Kréta közelében. A legénység elpusztult. A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank r.-t. közgyü.ése

Next

/
Oldalképek
Tartalom