Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-06 / 4. szám
ÄUA 5 HP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moşilor 4. Telefon 11—-09, Nyomda: Sir, L G. Ducb No- 8, FiókktadóhívaSa! és jkfinyvosztály: F, Uuírii 9, Telefon II—99, ttejsw« ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS fetei ős szerkesztő és Igazgatói ŰR. QjROIS LÁSZLÓ wf&asis Kiadótulajdonos: PALLAS R. T, Törvényszéki lajstromozási szára; 39. (Dos. 8361 3938. Trb. Cluj.) Előfizetési áfák: havonta 83, negyedévre 2-10, félévre 480, égés? évre 960 lej. tJKI ÉVFOLYAM, 4, SZÁM« .uaioaamismBasmumfífii-. 7Sfsim-^oat>^e»iSbäiaiimvi MMI SZOMBAT I. U J, 1940 JANUÁ R fa. w*uf«6»^:^ssísa Anglia ssnegkezJle a (egyverek száíiiiásál Finnországba Norvégia nem enged át katonaságot területéig de az l907~**s hágai egyezmény alapjín átengedi a f nneknek küldött h-dí- szereket* — Molotov h'r szerint Berlinbe készül és újabb megegyezést akar a németekkel, — Az olasz külpoli.ika meg akaria védeni Diíeurópát a boSsavizmustóS Űsűky gfáJ kíillígymmwzi?? Velencében találkozik Cián® olasz külügyminiszter rét LONDON, január §. (Ratios’.) A Ha vas jelenti: Hivatalos forrásból azt az értesülést közük, hogy az angol kor- niáity a Népszövetség határozata érfei= mében hajlandó Finnország részére a ! Fegyverszállítást megkönnyíteni és elősegíteni. Ugyanezekben a körökben azonban sietnek hozzátenni, hogy első- ; SCrban Nsgybritannia szükségleteit iketí kielégíteni, csak azután gondolhatnak Finnország megsegítésére történő szállításokra. LONDON, január S. (Rador.) Angol lapok ma reggeli számai bejelentik, •hogy egyik nagy angol fegyverkező^ cég már megkezdte a fegyverszállítást STnnorSiagfaa. Az Fwening Standard shhez hozzáteszi, hogy a fegyvereket rövidesen a lőszerek Is követik. Az an= goí hajóhad pedig vigyázni fog arra, íhegy a küldeményeknek bajuk ne tár* tényék. ; OSLO, jarmár S. (Rador.) A Stefans (etenth Az őst ól lapok kijelentik, hogy Norvégia egy külföldi hatalomnak sem engedheti meg Norvégia serületéri ha- dstámpontok létesítését F'nttúr*zá<f hathatósabb katonai segítésének támogatására. át Aftenpos etr4 azt írja, hogy Norvégia támogatni fogja Finn, országot az 1907-bcn kötött hágai egyezmény érteimében, mely megeti- '*}&'*! a fegyverszállításé és hadianyag- száll Jatt, anélkül azonban, hogy okot '.adna más tatalmáknak a tiltakozásra. Á lap hozzáteszi, hogy Norvégia és Svédország ej vannak határozva ar^a, hogy Finnországot támogatni fogiák, uzonban nem hivatalos módon és esd* patszállítási területükön nem engedé* lyeZneki RÓMA, január S. (Ştefani.) A „Po póío d* Ráma" és a „Stampă4* című olasz lapok zürichi hírek alapján köz Sik, hogy Svájcban uiauban sokat be szélnek Molotov és Ribbentrop újabb találkozásának lehetőségéről. Az olasz sajtó rendkívül érdekesnek találja azo kát a faireket is, amelyek tudni vélik, hogy Németország technikai sízakértő két küld Oroszországba. Megállapítják Rómában, hogy ezzel Oroszország nagymértékben német befolyás alá kerülne s ez a körülmény kétségtelenül megváltoztatná Angliának a szovjettel szembeni eddigi álláspontját. A „Popofo di Roma“ nem tartja lehetet* lennek, hogy az egész kérdés csak Moszkvából íelbocsátott kísérleti lég gömb azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak »Nagy briíanni ára és igyekezzenek Londont megtartani a jelenlegi diplomáciai vonefon. j LONDON, január 5. (Dunaposía.) Angol jölértesüít körökben ugv tudják, hogy Molotov szovjet külügyi népbiztos rövidesen látogatást 'szándékszik tenni Berlinben. A látogatás célja az lenne, hogy hathatósabb német—orosz együttműködést épiüsenek k? Észak Európában. Moszkva ezt a célt azzal a segítséggel indokolja, amelyet Finnország a skandináv éiilarookiól kap és amelyet nem tart összeegve^teíheíőnek a skandináv államok semlegességével» RÓMA. január 5. (Rador.) A Német Távirati Iroda jelenti megbízható forrásból a moszkvai olasz nagykövet távozásával kap* csolatban, bogy azt a külföldi lapokban megjelent magyarázatot, mely szerint visszahívásról lenne sző, Rómából még nem erősítették meg. Az olasz nagykövet elutazása nines összefüggésben as angol és francia nagykövetek távozásával, amint azt egy angol ügynökség igyekezett beállítani. Egyáltalán nines sző az Olaszország és Szovjet- Oroszország közötti diplomáciai viszony meg* szakításáról. i MUSSOLINI POLITIKÁJA RÓMA, január 5. (Ştefani.) Az olasz külügyminisztérium félhivatalos hetilapja, a „Relasioni Internazionali“ „Róma politika- ja“'4 című cikkében részleteden foglalkozik az olasz politika irányvonalaival. Ismerteti Mussolini erőfeszítéseit az európai ellentétek kiegyenlítésére. Mussolinit mindig aggasztotta az európai civilizáció sorsa és meg akarta őrizni az európai műveltség egységét. Elgondolásának nemessége ma tűnt ki igazán teljes fényében, amikor Nyugateurópa cs Kö- izépettrópának egy része olyan háborúba keveredett, amely naponta milliárdokba kerül. Foglalkozik a cikk a háború közvetlen előzményeivel, Olaszország azt tanácsolta Németországnak, hogy folytasson olyan politikát a Szovjet irányában, amely megfelelő távolságot terí a két allam között. Olaszország mm láthatta előre, hogy a német politika megváltozik ezen a téren, mert ismerte a boleevizmuB és a nemzeti szocializmus világnézeti ellentétét. A Szovjet hosszú és sötét játékba keveredett északon és még nem leket látni, hogy hogyan kerül ki ebből. Csaknem bizonyos, azonban, hogy a szovjet-propaganda későbbi időben Délkeíeteurópa és z Rab kán felé fordul s nyilvánvaló, hogy Olaszországot ez különösen érdekli. A három nagy fölük özitepgeri félsziget: .'ípenyolország, Olaszország és Balkán-félsziget között, a civilizáció és a SGrsközösség kötelékei fonód« tak. Ha a három félsziget közül valamelyike*?, gyökeret verne a boke izmus, úgy a?, egcsa földközitengeri területet elárasztással fenyegetné. A fasiszta nagytanács december 1-étt. ezért hozta meg Pmereíes határozatát és mondotta ki, hogy Duna-völgyének és a Balkánnak minden eseménye közelről érdekli Olaszországot, Â szovjet hadsereg ott áll * Kárpátok szorosainál, Olaszország azonbaa sohasem fogja megengedni, hogy a szovíeterő megkísérelje a Kárpátok átlépését. Ez Romi politikája 8 az elgondolás megfelel az ola»s nemzeti és általános európai érdekeknek» Olaszország rendet és békét akar, hogy ezzel megteremtse egy uj Európa előfeltételeit. Â finn-orosz Üiareíéren nincs különös ajság HELSINKI, január 5. (Rador.) A fiun hadvezetőség január 4-én este a kővetkező jelentést adta ki: „A megszokott kölcsönös '.űz-. -A és jarőrtevékenységíöí eltekintve jmrtkJ: o-iná é* fa/-suír 4-éíuek reggele aránylag nyugodtan téli eí a karéba* földszoroson, A Ladoga-tótól északkeletre a helyzet változatlan. Attiojoki mellett az ellenség meg- tiróbáll egy stratégiai támpontot visszafoglalni, azonban támadásait visszavetettük. A Kuhmoi frontszakaszon az ellenséget szintén visszaszoritoítuk. Sonmísalminál a terület megtisztítása tovább folyik. Itt ^69 foglyot ejtettünk. Raate mellett és Salle helységtől északra a harcok folynak44. A koívistí erődiímén}* mejlett egy ellenséges vontatóhajót a finn járőrök elfogtak, a hajó személyzete a jégre menekült, A hajó azonban az éj folyamán elsülyedt. HELSINKI, január 5, (Rador.) A Reuter jelenti: Egy „Savöya“ íipusu repülőgép, amelyet egy olasz önkéntes repülő vezetett, egy finn repülőjárőr kíséretében,, szerdán ősei észt szigete? bombázta. Valószínű, hogy az oroszok ezt a szigetet a Finnország nyugati partjait támadó repülőgépeik számára I légi támpontnak használják. A ledobott bombák több helyen tüzet okoztak. A tűz eloh ! fását megkísérlő oroszokra a visszatérő re» 3 piilőgcpek gépfegyvertüzet zúdítottak. Az* után visSzaíé-tek támpontjaikhoz. A finn repülőgépek MurmanszknáS is támadást indítottak, ahol több petróleum-' tartályt felrobbantottak, Más gépek s Le- siírigrad-—Murmanszk vasútvonal mentéa felállított élelmiszer és hadianyagrakíár*- kát bombázták, » A Suomisalmí felé kiépített orosz vasútvonalat a finn repülőgépek súlyosan megrongálták, úgy hogy az oroszok elveszítették kapcsolatukat Suomisalmi vidékével és ide nem küldhetnek segítséget. A Suomisalmi melletti harcokban a finnek cem rendelkeztek tuaérsegi ágyukkal és * nagy számbeli fölényben lévő szovjetorosí csapiatokat tisztán járörtevékenységük 39-- rőn győzték le. Először ez élelmiszerraktárakat és élelmi- szeroszlopokat semmisítették meg, úgy hogy az orósz csapatok az éhhalálnak voiták kitéve. Csákv gróf magyar külQavmfnlssier vlassoFszásíHím „Őfelsége 1L Karúig király leg* utóbbi nyilatkozatának fon (ossága* Â ¥rem® cikké ez Ufiîk&d l nyiíaík^zuiáról RÓMA, január 5. (Rádór,) líava<?s Csáfcy magyar' küíiígyminísfc'íer küszöb-önálló olasz- országi utazása Során Velencében íaSáíkoa- ?m fog Cíano gróf oläs2 küíügvmíiriísztefreí és lehetséges, hogy S mágvar küíügymífusz*. Ser Rómába is éltnégy, ahol Musselins kihall- fptíásrth fogadja. ZÜRICH, január 5. (Havas.) A Neue Züricher Zeitung budapesti' tudósítója Csáky £tóí külügyminiszter útjáról Írva kiemeli, hogy magyar illetékes körökben hangsúlyozzák a külügyminiszter utjának magánjellegét. Ex természelesen nem zárja ki, hogy olaszországi tartózkodása alatt az olasz kül= politika Vezetőégyéfljségévfcl tárgyalásokat folytaáSGH. MagyafOfszág —=* mondía a svájel lap tudósítója —- teljesen biztos Olüszofszág sámögatásában» Magvar polítikfii körök a Róma és Moszkva közötti feszültség növekedésével k^CiHÁatkm; kiiiénöfi jjeieiRtoséget ttilajdonilának a Roms és Beríífc között váltka is - fennálló jóviszoöyoak. Olasz és vatikáni részről EGYELŐRE NEM VÁRHATÓ BÉKEKEZDEMÉNYEZÉS ZÜRICH, január 5. (Havas.) A „Bund“, » svájci köztársaság félhivatalos lapja foglalkozik a különböző békejavaslatokről elterjedt hírekkel. Â lap Rómából keltezett tudósításában hangoztatja, hogy az olasz főváros vezetőkörei szerint sem olasz, sem vatikáni részről jelenleg nem szándékoznak j békekezdeményezést tenni. Az eseményeket azonban élénken figyelik. Ä Szentszék újabb kapcsolatát a washingtoni kormánnyal úgy magyarázzák, hogy Meg akarják vetni az alapját egy a bolsevízmus eiieftí és a béke érdekében kellő pillanatba» érvényesülő «se- * jportosMÜaaak, BELGRAD, január 5. (Rador.) A „Vreme“ cimii lap őfelsége IL Károly király legutóbbi nyilatkozatainak fontossá- ga‘c címmel cikket közöl, melyben többek között kiemeli, hogy szokás szerint se újév alkalmat nyújtott Őfelségének és a román kor- tóánytiak a rauh évi politika mérlegének ímegvfasgáSésára és a jövő politikájának meghatározására. Őfelsége ÎL Károly király, mi- üt a ÍJ s teyíígat? határon lévő katonás kozott töltötte a karácsonyi, újévi« c korvtanraí tenger ászek és repülök körébe érkezett, kot Túhirescu miniszterelnök részletes beszámoló! mondott a mait év eseményeiről, a megró- lósitctt munkáról és (tz uj esztendő programjától, majd Őfelsége beszélt és szavainak különös fontosságot adott a belpolitika mégha- tározáfa, hangsúlyozva, hogy az uj alkotmány és a MJF alkotják azokat a kereteket, melyek között a kormány kifejtheti munkaiat, „Támogatásommal és az összes jóhiszemű emberek támogatásával — mondotta őfelsége — megvalósítják a programot“. Fzt a kijelentést a Tatarescti-kortfnány tar- ttósflága hangsúlyozásának tekintik, A kormány program"ában tudvalevőleg számo« reform foglal helyet és áz ötéves gazdasági terv is a reformok között van. rttelv feltétlenül sáiikséges a folytonopság biztositásávg. Még ttíAaéil is foHstosadib volt OfebíiiíéMak külpolitikai vonatkozású nyilatkozata, őfelsége eí alkalommal világosabban és határozottabban beszélt, mint valaha. 19Í8-bsn äz erdélyiek, besszarábiaiak és bukovinaiak .* Gyű i af eb ét váron* Csérnoviebaü és Kissnev* bee tartott szabad gyűléseken kimondották és anyaországhoz való Csat* lakozó sa hot, az összes reminek egyesülését rrtpgvaíásitva. Őfelsége kijeléhtétté, hogy a román hadsereg megerősítését nem végzik támadó gdnáo* Sáttaí, elíepkerőleg: azzal az elhatározássá^ hogy megvéd}ék, amit 1918-ban megvalósítói* lak. fia ehhez hotzásdjuk — folytatta s lap •“ szí a tényt, hogy egy béllel előbb a nyugati határszélen Őfelsége kijelentette, hogy békét óhajtó katonák védik a határokat, más szávait nem lehet béke csupán á határok tisztelet* bentnrtásávaf és ha ehhez hozza tesszük j hogy a NUF össze:; felelős vezető tagjai folytonosán hangoztatták, hogy: ..Romani* mindenkivel felveszi a harcot, aki részS* lyezfelé területét“ — meg lehet érteni & honstancai uj nyilatkozatok lényegét. Románia végzi cikkét a .„Vreme“ —• őszinte meggyőződésből ragaszkodik & beké héz. mely semmi esetre sem jelePti a tefÖ* leti rtjegcsotxkitáíít, vagy fii^cgetÍGojégCKiek íftJé 1SA0 ÜAN &