Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-06 / 4. szám

* ELLENZÉK 194ft f a nn hr ft. íílíaígazdasóg Mezőgazdasági ország: vugyunk. A tnczogn/.dnsági érdek e szerint legfőbb érdekünk, főleg most, mikor a törté­nelem különleges körülményei hatal­mas jelentőséget adtak neki. I.biten a “helyzetben megnyugvással lölt d ben­nünket, ha hivatalos jelentések tudo­másunkra juttatják, hogy a mezöguz- dasági érdekeinket u sors elörelenditi, I viszont jogos nyugtalanságot és hely- I rehozó vágyat ébreszt bennünk a me- I zógazdasági érdek valamely pillanatnyi nehézsége. Örvendetes adat például, hogy a leg­újabb jelentések szerint 1939-ben 44.9 millió nietermá’sa gabonánk termet., mely bár kevesebb, mint az 1938. év csúcsteljesítménye, de az 193 î—37-es évek középarányosságát 47.5 százalék-1 kai felülmúlja s ez a kitűnő eredmény I a rozs, árpa, zabtermés kevesbedésé- I nek ellenere jött létre. Búzatermelésünk elmélyedésének folyamatát állapíthat­juk meg, ami annál szükségesebb volt, frterí országunk népessége nagyon ínegnövekedett — 20 millióra emelke­dett.1 — és a külföldi kereslet a gabo­nánk iránt növekszik. Ennek az utób­binak bizonyítéka, hogy a szövetkeze­tek utján külföldi eladásra megvásá tolt 71 ezer vagon gabonából elszállí­tottak már majdnem 43 ezret1 és a még nyugvó mennyiséget a fővásárlók: Né­metország és Anglia, fokozatosan fog­ják elvinni, mert s lekötött 30. illetve 10 ezer vagonból még nagyon kévésé*, összesen mintegy 3 és félezer vagont gördítettek csak el. Amennyire örven­detes adatok ezek, annál inkább meg­gondolkodtató, ami állattenyésztésünk helyzetét festi. Az adatokat Birtoíon Szenátor, az aradi mezőgazdasági ka­mara elnöke hoztia nyilvánosság elé, } megfelelő indítványokkal kapcsolat­ban. Érdemes részletesen megismerni megállapításait és elgondolásait. A kitűnő gazda hírében álló szenátor és tartalékos őrnagy, aki jtpósa; bol­dogult Pop. C. István oidAión tanulta meg a politikát, megállapítja minde­nekelőtt, hogy a mezőgazdaság további értékfokozásának igazi 'kulcsa lesz, ha állattenyésztésünk hanyatlásában rej'o tökepusztulásnak útját álljak. A mező- gazdasági töke nagyjában holttőke s fi forgó töke az évi termés mellett az, melyei az állattenyésztés szabadit fel. A háború elmúltával nálunk sertésbe és szarvasmarhába 50 milliárdot fek­tettek be, vagyis 7 millió sertést és O millió szarvasmarhát nevel ék fel. Húsz év alatt azonban ez az állomány 3 és fél, illetve 4 millióra csökkent le « így az élőállatokba fektetett összeg több mint 30 millióval másfelé került, eset­leg elúszott. Fz nagy veszteség, mert ez állat s munka, tej, zsír, hús, tűrő stb. jóimén 100 százalékos hasznot szoigáf i tai, vágvis 30 milliárd értékű állat után 30 milliárd lej lesz a haszon is. Ha ál- lattyenyésztési tekénk apadása 40 szá- izalék, akkor a mezőgazdasági haszon csökkenése is ugyanannyi, ami oedíg mezőgazdasági államnál igen sajnálatos körülmény. Csak igy lehetséges, hogy a hektárnyi megművelhető területen található állatállomány tekintetében mosíl már mindjárt Oroszország után következünk. Míg Dániában egv hek­táron 1 sertés és Î szarvasmarha él, addig nálunk 3 és fél hektárra tut 1 szarvasmarha s 4 hektárra 1 sertés, j A tiszteletreméltó szenátor nem vesztegel a sopánkodásnál. íiyakorlati tanácsokat ad, hogvan emeljük fel -= akár kemény eszközökkel is — 5—10 év leforgása folvamán a sertés- és " szarvasmarhaállomártyt 8—8 millió da- j rabra. Első feltété!, hogy az állam a megfelelő értékesítési lehetőségeket j biztosítsa élőállat és állati termékek részére s az állattienyésztési politiká­ban mellőzze a folytonos ingadozáso­kat. A városokban, nyugati mintára, meg keli szervezni a szabad állatvásá- ; rókát, melyeknek haszna ne városszé- ! intéseknek, hanem az állattenyésztő j f^tervezeteknek jusson. Le kell szá**i- ] tani a vásár és vágatás illetékeit, felül- j vizsgálni a maximálásokat s ujjászer- ; vezni az állatkivitelt, hogy mentői na- | gvobb százoick állat és állati termék ! jussiott kiviteli forgalomba. Csökken- 5 Egy fsuScaresii lap ciücice Romania és Magyarország viszonyáról BUKAREST, január 5. (Rador.) | A „Jurnalul"1 e.iiuii lap a .Ralkán-azövet- kiterjesztene. - Magyarors/.áei hungok a Romániával való együttműködésre voiial- kozóan“ ciinen a következőket írja: A Bal* kún-államok közötti megegyezés prob'éniája továbbra is visszhangra talál a külföldi saj- tóban. A „Tribune des Nations'" kiküldött tudósítójának fontos cikkét közli. A tudósító kiilönbüző személyiségekkel vette I« I a kap­csolatot Délkelcteurópában. A cikk legfonlo- sabl következtetése az. hogy a Balkán-álla­mok megegyezésének kiterjesztését és Romá­nia és Magyarország közötti jó megegyezést semmi sem akadályozza. A laptndósitó — ki ezt a benyomást sze­rezte Budapesten — rámutat a következők­re: Zsilinszky Endre, a magyarországi radi­kális párt elnöke interjút adott egy budapesti sajtóügynökségnek és szószerint a következő­kit mondta: „Sohasem titkoltam meggyőző. Jegemet, mely szerint fl Románia es Magyat> ország közötti együttműködés utjai meg h hetne találni. 111 mé • eteaen eUfiiörbán Wi gyár vagyok s es.ik aztán roinánbarát poli­tikus Miért titkoljam, hogy politikai ineg­gyözodésem(*t fiatulkon személyes end* kein, befolyásolják, melyek szerint n román népet rokonszenves és derék népnek ismertem meg.“ MásIészt lYidmh István ismert m.v gvarországi politikus egyik budapesti laphsn ..Középemnpa u j jászéi ve/ÓBe“ címmel cikket irt, melyben többek kozott következőket ir- ja; ..Csak súlyos hátrányai lehetnek i nap­jainkban megnyilvánuló feszültségnek . Ami Romániát illeti, a „Tribune dea Na­tions" szerint, Románia nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem. hogy nyugati es ..'éli szomszédai — Magyarország és Bulgária — felé baráti jobbját nyújtsa. A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregtől' szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valam'nt a pétiziigyigazgatóságnál jegyezhetők, abol az ehhez szükséges űrlapok (blankettái') is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 §zá- Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a bárom, *agy ötéves határidő lejárta után at egész összeget, Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ős*• szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy 5 községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név' érték 70 százalékának megfelelő lombatdkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat meBett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viselit kötelet pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Kolozsmegye pretektusa: MA MOLE ÚMESCU ezredet. Tűzoltók mantatték meg az égő ház legfelsőbb emeletéből kiagojni akaró családot BUKAREST, január 5. (Rador.) A Bucovina-utca egyik blokkházában tűz ütött ki, mely néhány perc alatt az egész felső emeletet lángba borította. Az egyik manzard-szobában lakó Liebermann-házaspár a füsttől megrémülve az ablakon akart ki- ugrani, nehogy bennégjeu a szobában. A kel­lő időben megérkező tűzoltók a házaspárt és gyermekét a biztos haláltól mentették meg. A gyermeket egy tűzoltó mente.te meg, aki létrán jutott fel a szobába, a házaspár pedig a szobából a kifeszitett hálóba ugro't. Liebermann ugrás közben egy telefondrótba akad*, és kificainitotta karját. A tűzoltóknak sikerűit a tüzet lokalizálni. tenii kell viszont a takarmányt cikkek eladását és a belföldi hizlalók felé irá- ny Stank A sör, szesz, cukor, olajipar melléktermékeit szintén itt kell fogni és értékesíteni. Gyökeresen át kell cso­portosítani az állatkiviteli szindikátu­sokat, valamint szövetségüket s az ál­lattenyésztők részére 5—-10 évre szóló kölcsönöket folyósítani, főleg olyan is tállók építésére, melyekben 4—-20 szarvasmarhát és ugyanannyi sertést lehet éltetni, éveiként S00 milliós be­fektetés révén. Rendszeresiteni keli a buzaversenyek mintájára állattenyész­tési versenyeket is, Nyilván sok szükséges felvilágosítás rejlik ezekben az adatokban és feliét- j len sok tennivaló az indítványokban. ! Az adatok meggyőznek bennünket ró­la, hogy állattenyésztésünk, főleg a hl* ; rés erdélyi tenyésztés újra felvirágoz­tatása érdekében sok a tennivaló és ebből a sok tennivalóból a legfonto­sabbakat meg is kell tenni, mert meg­tehetjük. Ebben a tekintetben a javas­latok minden gazdavezető tényezőt és politikust útbaigazítanak, A követel­mények javarészéi meg kell valósítani, bár az is kétségtelen, hogy az állatte­nyésztésért különösen lelkesedő indít­ványozó némi túlzásba esik és más fontos, főleg urbanitási érdekeket nem ‘ A FELSŐOLASZOR57 \0! NY Ml T' K TÚLNYOMÓ NAGYRÉSZT NY Mi'T* ORSZÁGÉRT OFTALI RÓMA, január 5. (Rador.) Óla .ez la pok jelentése szerint kistél kétszázezer icltiöolas/orszúgi német származású la kos közül száznyolc v anötezerhárőm százötven szentély optált néniét Ham polgárságot. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LUTERÁ- ! NUS EGYHÁZAI TILTAKOZNAK A VATIKÁNNAL VALÓ DIRI OMÁCIAI KAPCSOLAT ELLEN NEW YORK, január 5. (Rador.) Az ; Egyesült-Államok kétj luteranus egy­háza tiltakozást jelentett be az ellen, I hogy Roosevelt magánképviselőjét el- ktildje a Vatikánba, amit a2 amerikai szellemmel összeegyeztethetetlennek vélnek. A TERRORISTA SZERVEZETEK ELFOJTÁSÁRA RENDKÍVÜLI HATA­LOMMAL RUHÁZZÁK FEL AZ IR KORMÁNYT DUBLIN, január 5. (Rador.) Az ir parlament 52 szavazattöbbséggel elfo­gadta azt a törvényjavaslatot, melv a kormányt rendkívüli jelleggel hatal­mazza fel az Írországi terrorizmus el­fojtásához szükséges intézkedések meg: ' tételére. A tervezetet csütörtökön dél­után tárgyalja a szenátus. EGY OROSZ HAJÓ KÉT ÉVIG VOLT A JÉGTÁBLÁK FOGLYA MOSZKVA, január 5. (Rador.) Á' Stalin nevii jégtöröhajó elérte a Sedov jégtöröhajót, amely északisarki útja során jégtáblák közé szorult a Spitz- bergátol északnyugatra és két éven keresztül volt a jégtáblák foglya. ! A MINISZTERELNÖKSÉGEN TÁR i GYALÁS FOLYT A KÖZTISZTVISE­LŐK SZERVEZETI SZABÁLYZATÁ­NAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL BUKAREST, január 5. (Rador.) Ms reggel a miniszterelnökségen tanács­kozás folyt, amelyen Portocala Radu miniszter, Schina képviselő és Bradis- ta, a köztisztviselők egyesületének el­nöke a köztisztviselők szervezeti sza­bályzatának módosításáról tárgyait, valamint a közti?zt\iselők fizetésének összhangba hozatalát és a szolgálatok szabálvozását beszélte meg. ____ 1 A DÉVAI CSÁNGÓ TELEPESEK • KÜLDÖTTSÉG ILFG MONDTAK KÖ­SZÖNETÉT DRAGOMIR SILVIU KI ! SEBBSÉG! MINISZTERNEK BUKAREST, január 5. (Rador.) Me a dévai csángó telepesek küldöttsége megjelent Dragomir kisebbségi minisz tér előtt és köszönetét fejezte ki a mí niszternek a csángók és a hunvadme- gvei Ható község lakosainak a földvári birtok miatt felmerült vifla kedvező el­intézéséért. A Haró község taxára tör­téni birtok-kisajátítást a miniszter ha­tályon kivül helyezte, mint törvénvte ient és a dévai csángók pénzbeli kárt« ritésí kaptak. Elfogták a rendőrgyilkos szokott fegyen- ceket. Tzmailból jeientik: Chilia Nonan teg­nap elfogtak két szökött fegvencet, akik meggyilkolták az üldözésükre kirendelt And­rei Nieolov rendőrt é9 súlyosan megsebesí­tették Ciuru Vasile fegyőrt. A két fegyenc Filip Roseencu halász házában rejtőzködött, amikor négy rendőr lépett he a házba és megadásra szólította fel a fegyenceket. Ezek fejszét rasadtak és a rendőrökre támadtak. A rendőrök rövid közelharc után ártalmat­lanná tették a fegyenceket. j latolgat eléggé. De az tagadhatatlan, hogy igen sok megszívlelni és végre» hajtani való rejlik emlékiratában. A kérdés bizonyára általános figyelmet fog ébreszteni bent és kint az érdekeit körökben. Szükséges, hogy ezek aztán a fontos kérdést — mely úgyis állandó napirenden áll —» alaposan mevitas- sák, mert igy az uj gyökeres állatte­nyésztési politika fog kialakulni és a segíteni hivatott elemek egy erős köz­vélemény behatásának kell majd enge­delmeskedjenek. Kisebbségi gazdáinkat és gazdapolitikusainkaí bizoni'ára nefn kell nógatni s derék mozgalom fejlesz lésére« > V -> ■*' J Előretolt német őrs katonái pihenőben. (A „Romania“ nyomán.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom