Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-19 / 14. szám

1940 f anuar i9. ELLENZÉK Mtat áss alá; >’&2& gusíó íti msii man 'vi, ^si^n iqér. 'aiij (ßi Jin iff; ins et ■ irr ín Köztanitás j Kimutatás a világ petróleum i Kimánia hatodik Helyei toglal el a jne(* «*w.a f Uwlvuvl vl ró/elintJcffnelő államok sóiban A rendesnél nagyobb figyelmetr-ér dérnél városunk Református Nos/ovbt s^gének nemrég kezdeti felolvasó so rozatának bevezetője. A műsor tartal­ma szelleme miau, mely talán a saját! célrögzítését is messze tulszár« nyalta, mindenesetre magasabbra len­dült, mint ilyen alkalomkor szokás. Meri ezek a felolvasó gyülekezetek rendesen Öncélúak és mesterségesek; bizonyos feltételek vagy kotelezettsé gek érdekében rendezik azokat afka lomul * közönség szórakoztató egy­begyűjtésére; a tartalom rendesen már sokszor felhasznált sekély elmefutta- tás és a szereplő igen sokszor csak a maga pillanatnyi középpofttlságát | akarja élvezni. Ami azonban ismertet üi, tanítaná, ©lőrevinni akar, ami a be« szelő és hallgató komoly munkáját kö" \eieli meg, az rendesen kevés érdek iődést és megértést arat. Csak mester kedésekkel segítenek rajta. Amikor a i.éít szép csomagolásba burkoljuk, ha igéző, fogásokkal tetszetőssé varázsol ink, vagyis midőn sző szoros értelem ' ben számos oly kelléket mozgósítunk, amely a közönséget valósággal elcsá­bítja. Igénybe kell venni a művészet | segítségét, a szereplő külső varázsát és ;t nehéz anyag népszerűvé tételének eszközeit. Nehéz művelet' ez. A nagy § közönségnek sokszor sejtelme sincs róla, mily nehéz feladat a felolvasás alkalmának ilyen megszervezése, amin? kor az összes feltétetek teljesülnek. Ls nem tűnik el a rendezés fogásai köze- pette a riiagasatobrendü eszme sem. (Nos & Ref. Nöszövetség évadnyitó .fel­olvasása megfeleli a nagy közcélú, ma- gasrendü, emlékezetes alkalom összes föfeltéteieinek. Fenséges eszme lebe getí mindvégig a tárgysorozat felett s ezt a püspöki megnyitó beszéd rögtön ntegcsendiíette: az ember tiszteletének és . szereíetének szolgálata. Kézzelfog­hatóbb, mint amit a humanizmus szó kifejez; amit hómoizrítusnak nevézhe- p itink: a megmentésre szoruló és nem csak felemelésre szánt emberség szol gála tártak, az emberiségi melletti az egyes emberi érdek felismerésének. Mag&srertdü volt az sikálom „tárgya“ is: Kölcsey Ferenc emlékezete, melyet nemcsak a m ultié vi centennárium, ha nem a mai nagy válság is alkalomszer fiivé avat, „a keleten nőtt fának nyu­gati törzsök“«éről, a klasszikus eszme* rjyiáégnek romantikus, szabadelvű és ■lépi gyakoríatiság felé fordulásáról, egy nyelvújító és jogklíterjesztö refor­mációról, a magyar történelmi boruló tusból kicsorduló humorról, az cii mű­faj dugványozáS'éázáról, a magyar . bí­rálat és közéleti haladás örök tragi ku= máról. Ezeket a súlyos valóságokat az ének és szavaló művészet hozzájárt!» | láss leljesitette ki egésszé. A szónok és társai nemcsak benső értékükkel, a dologi tudás és megszólalás kitij; ősé géveií, de személyíiiséeTsk vonzó voJtá vál is hatottak, a Kölcsey magyarázó még irodalmi és egyéb jelentősé géri ele súlyával erősítette meg, szakértelmé­nek és felfogásának független és ere­deti erejét, Minden lehető nemes csá* bitó eiem tevénykedett, Érthető, ha ezekután a közönség mélyen megtüle- tődve távozott: megtelve Kölcsey em* berí, irodalmi, történelmi „szentségé nek“ ismeretével, örök hatásának ele meivel, az állandó és időszerű emberi­ség tudatával és szükségével. De nemcsak ez a visszapillantó érté­kelés a célunk. Ezt az eseményt a jö« j vöre példának szeretnők minden ha­sonló törekvésű rendezés, magának a Ref. Nöszövestég elé is odaállítsam. Aţa ilyen műsorokra van égető szükség. Szinte észrevétlenül tanítani kelj ma es nem elmefuttatást végezni vagy « egyszerű időt öltésü anyagot dobálni.a Kétségtelenül helyes, ha gyermekneve» iésj természettudományi haladás, köz- egészségügy stb. szőnyegre kerül, le hetőleg a művészet és folyó irodalom — szép és jóízű csalétkek —- társasa gában, de csak másodsorban, mert eze­ket gyakran és sokhelyt' megkapható jók.■ Lehetőleg olyan kérdésekkel fog­lalkozzunk, melyek hiányos vagy ka!» tüdő történelmi s irodalmi tudásunkat gyarapítják, vagy megmentik. Az is. kola helyzetéből «red© kelietleasége­KOLOZSVÁR, január ,18. Egy Hamburgból kell stutisztikai értosites szvrint. a világ pclióleinntermelése 1939-ucii érte el tetőfokát, amennyiben 207!) millió húr dóra emelkedett. Az 1938-beli termelés az egész világon összesen 2012 millió Liordot tett ki. A termelő államok élén, a többit messze maga megett hagyva, az amerikai Egyesült- Államok állanak 1.260 millió hordóval, ami szintén felülmúlja az 1938. évi 1.254 millió bordó termést. Másodiknak a szovjet követ­kezik 218 millió hordóval (1938-ban 206 mil­lió hordó volt.) Ezután sorban jönnek: t c­nezuela 203 millió, hordó (1938-ban 187 bor dó volt); Irán 80 millió hordó (előző évben 77 millió hordó); llollarul-liidi« 62 miliió (előző évben 57 millió); Románia 46 millió (előző évben 48 millió): Mexikó 38 millió (előző évben 35 millió); Irak 35.5 millió (előző évben 32.6 millió). Tehát az összes államoknál emelkedés ta­pasztalható Romániát kivéve, ahol a tavaly előtti 48 millió hordóról a tavaly 46 millióra esett a termelés. Egyébként Románia foglal­ja el a sorrendben a hatodik helyet. A legnagyobb mérvű emelkedés Venezuelá­ban és a szovjetben történt. Szamos-tartomány időszerű kérdéseit közigazgatási értekezlet kertiében vitatták meg Iff« Tătara Cotio^an Idr'fyä Í«eíy<$Ff§ résziéi«» iita«ifási hátait preíeidtno\nak a* mj kö^sésjvefés «vfeéssréséf »L Üésa’íveáí az éHekeiIeíen a Segfsîst» állami elleníri tesíüLel képYlse.Sje í* KOLOZSVÁR, január 18. A királyi helytartóság palotájában fontos közigazgatási értekezlet volt, amelyen dr. Tataru Coriolan, Szamos-tartoraány királyi helytartója elnökölt. Az értekezleten jelen voltak: Isírate Leon, a legfőbb állami ellen- ortestiilet tagja, dr. Ilodcr Victor tartományi vezértitkár, dr. Gherman Joe közigazgatási vezérfelügyelő. Manóié. Értéseit ezredes, ko- lozsmegvei prefektus, Teodorutiu tábornok, bihaimegyei prefektus, Coman Simion ezre­des, szatmári prefektus, Georgeseu Dimitrie ezredes, máramarosmegyeí prefektus. Oprita «»/redes, szilágymegyei prefektus, Radulescu ezredes, szamosmegyei prefektus, Cristcscu ezredes, naszódmegyei prefektus, dr. Pop Ootavian, a szamosi tartomány igazgatója, dr. Gone ti Emi! gazdasági igazgató, Fiiip főmér­nök, ,a tartomány technikai osztályának fő­nöke, Grisrorin Alexandru aligazgató, a pénz­ügyi osztálytól, dr. Marina aligazgató 3 tar­tományi tanulmányi osztálytól, valamint a különböző megyék technikai ügyosztályainak főnökei. Dr. Tataru királyi helytartó megnyitó be szedőben számos időszerű kérdést vetett fel. Rámutatott a hadbavonultah családjai­nak felsegélyezésére irányuló mozgalomban elért eredményekre, majd utasítást adott a segélyezés megszervezésének módozataira a jövőre nézve és intézkedett arról, hogy miképpen osszák szét azt a hatmillió iejt. amely a tartomány hét megyéjének erre a célra rendelkezésére áll. Ebből az összegből gabonát és tűzifát vásá­rolnak a bevonultak családtagjai számára. \ továbbiak során a királyi helytartó Út­mutatásokat adott az aj költségvetésre vonat­kozólag, rámutatott arra, hogy a megyei költ­ségvetések egyik legfontosabb tétele az utak rendbehozatalának költsége kell legyen és öt­éves terv kidolgozását javasolta. Az utakat fontosságuk sorrendjében keli megépíteni. Figyelmébe ajánlotta a királyi helytartó a megyefőnököknek, hogy szerez­zenek be uthengerelő gépeket, amelyek se­gítségével házikezelésben jelentékeny módon olcsóbbá tudják fenni az alak rendbehozata­lát. ' A továbbiak során a királyi helytartó uta­sításokat adott a többi költségvetési tételek összeállítására vonatkozólag és hangsúlyozta, hogy kerülni kell a fakultativ kiadásokat és a konstruktív jellegű időszerű kérdéseket kell megoldani <r költségvetések keretében. Istiate Lean,-a legfőbb ellenőrteetüiet tag ja, részletesen érdeklődött a ezamostartoaiá- nyi összes időszerű kérdések iránt, majd vi­lágosan rámutatott azokra az elvekre, ame­lyek a jelenlegi kormányzat közigazgatását irányítják és értékes útbaigazítást adott az 1940— 41. pénzügyi évben végrehajtandó mű­ködési tervre vonatkozólag. Az értekezleten sorra megvitatás alá vették a megyei prefek­tusok javaslatait az általános költségvetésre és Szamos-tarlomány munkaprogramjára -vo­natkozólag. Megvitatták mindazon költségve­tési tételeket, amelyeket a tartomány reális helyzete megkövetel. Az értekezlet egész na­tion át tartott, Bomodalmak a f zab'áfyíaf anal megtartott árverés miatt leérte« azzal az indokolással, hogy azt / j bálytalanul tartották meg. mert e-uk a tar- sadalombiztositó képviselője veit részt raj ta, holott azt a községi elöljáróság lett vol na hivatott megtartani. A szilágymegyei prr fokiura helyet is adott a beadványnak ,é a/ árverést megsemmisítette. A preíektur» határozatát Szilágyi megfelebbezte a kelő/ \ ári közigazgatási íűl»láho&. azzal az indoka 1 lássak hogy a, prefekturánaj> nem volt joga j az árverést megsemmisíteni, mert az a • ! vény, amely valamikor, a főispáaeágokna! ! biztosította ezt a jogot, már régen hatályon ; livid került. j \ kolozsvári közigazgatási tábla Szilágyi I István keresetének adott igaz-'t és a> szí i lágymegyei prefektura határozatát mégsem ; misitette. Ez ellen a döntés eljön Sulkovszk: ; herceg felebbezést jelentett be a bukaresti ş központi" közigazgatási táblához, amely meg j semmisítette a kolozsvári közigazgatási láb I k döntését. { A bukaresti közigazgatási tábla határózau ellen Szilágyi István felfolyamodással élt i semmitőszékhez, amely azonban formai okok hói elutasította felfolyamodását azzal a. velőssel, hogy Szilágyi illetéktelenül támadt; meg n prefektura döntését, mert azt csak a dóéi társadalombiztosítónak lett volna jót; 7- ■ ban megfelebbezni. mint végrehajtó félnek. Közben az ügyből sok kisebb per keletke yett és Szilágyi István a tasnádi járásbiróság előtt perelte a herceget és kérte az árverésen megvásárolt ingóságok átadását. A . Perce:, szintén beperelte Szilágyit és követelte, hogy ismerje el az árverés érvénytelenségét éa .díjon el az ingóságok birtokbavételétől. Mivel a társadalombiztosító nemleges ma­gatartása miatt a szilágvmegvei prefektura határozata jogerős lett. Szilágyi felszólította a társadalombiztosí­tót, hogy az 50 ezer lejt fizesse vissza és azonkivül térítse meg különböző' karait amelyek abból származtak, hogy az árve­rést illetéktelen személlyel tartották meg, a megvásárolt ingóságokat uem adták bir­tokába és nem íelebbezték meg a préfek- tura árverésinegsemmisitő határozatát. A társadalombiztosító azonban néni volt hajlandó Szilágyinak egy lejt sem visszafi zetni, sőt a már egyszer eladott ingóságokat ismét szoros zár alá vették és megegyez er elárvereztctték. Szilágyi erre perrel támadta még ä ciési törvényszék előtt a dési társadalombiztosí­tót éh ,a bukaresti központot. Az 50 ezer lej visszafizetésén., kívül nagyösszegü kártérítés1 követelt. A dési törvényszék az 50 ezer lejt meg is ítélte részére kamataival együtt, azonban kártérítési igényét elutasította. A dési törvényszék döntését Szilágyi ügyvédje.' dr. Jakobi Emil utján megfelebbezte 3 ko­lozsvári táblához, viszont a társadalombizto­sító is megfelebbezte az Ítéletnek az 50 ezer lej visszafizetésére vonatkozó részét, A teg napi tárgyaláson dr. Jakobi kérésére a táb­la visszautasitotía a társadalombiztosító fe- j lebbezését, tehát a dési törvényszék ítéleté- i nek ez a része most már jogerőre emelke­dett. A felperes kártérítési felebbezésének tárgyalásában pedig az ítélőtábla uj tárgya­lást tűzött ki február 28-ára. A nem minden­napi per döntését jogászkörökben nagy ér­deklődéssel várják. li iéibuzatba kerül »SB Naifössiogft kártérítést k‘^e4©l a rtési Társada'öm* büEtoisíté Intézettél az är?e'i»5sl aki nem tusit» érvényesíteni tulajdonjogát KOLOZSVÁR, január 18. . Érdekes, tengenkigyóvá dagadt kártéríté­si • perben tartott tegnap tárgyalást a kolozs­vári ítélőtábla. A felperes Szilágyi István köloízsválri lakos, aki egy árverési ügy bői kifolyólag kártérítésért perli a dési tár­sadalombiztosító intézetet. Szilágyi István ugyanis 1932 julius 29-én megjelent a szi* iágymegyei Szántó községben, ahol Suíkov- szki Viktor herceg birtokán a dési társada­lombiztosító árverést tartott. —• Az árveré­sen, melyen csak a társadalombiztosító képviselője jelent meg, Szilágyi István ötvenezer lejért megvett egy cséplőgé­I pet. egy traktort, néhány Sack-ekét, két ökröt, két bivalyt és kilenc lovai, A vétel­árat azonnal ki is fizette a társadalombizto­sító képviselőjének, aki szabályos nyugtát adott a pénzről, majd anélkül, hogy Szilá­gyinak birtokába adta volna a megvásárolt ingóságokat, hirtelen eltávozott. Mikor Szilágyi birtokába akarta venni a megvásárolt ingóságokat. Már András. a birtok intézője ée az összegyűlt cselédség megakadályozta abban és örvendhetett, hogy ép bőrrel menekült meg a cselédség dühe élői; Az árverés után Már András nemcsak az ingóságok átadását tagadta meg. bánéra felterjesztést adott be a szilágymegyei pre­fektushoz és az árverés megsemmisítését Ez az úr Iéjhuzitbirc áll* Hanem dSrzsSÜ be magát CarmolMal, hogyeleját vegye eset­leges gripának, hillésnek, vagy üeglijiaU inaknak, úgy rosszal fog járni, * Carmoi a legjobb beijrzíiíáíser meghűlés, gripa, reu.matika3 fájdal­mak és lAs ellen. két kell helyreigazítani. Van elég mod és lehetőség reá. Mindez szükséges emberi és magyar lényegünk szempont jából. Nem keli magyaráznunk, miért? A társadalom és a sajtó teli van pa n&sszai magyar tanultságunk fokozódó apadása miatt, és jogosan. Mégcsak nem is egészen ÜelL Ezt a romlást csak tár*» sadalmi utón akaszthatjuk meg, felöl» vasasok, szabad líceumok, rnüvéisizeti teljesítmények segítségével. Különösen ha. vonzóvá tesszük őket. Mert! ezek még gyönyörűséggel is megajándékoz3 hatnak. Akik a Kölcsey-délulíáiion je len voltak, elfelejtett szép versek nyel­vi nagyszerűségeit, mai szegénysé­günkben feltűnő szép és eszmegazda* ságát, empireszerii zenéjét ismerhették meg. Ha meg annyi szállóige zsong e korból fülünkben — időnk nem bír versenyre kelni velük -— máért ne is mérnök meg hát alaposan a Kölcsey-k érdekes életét és zajló korát? Miért nem egyéb hősemket igaz v«Jóságuk­ban és idejüket minden hazug kendő zés nélkül? Most sokat kel! tanulnunk, elsősorban a magunk múltjából és mai I helyzetünkből kell tanulni. Azért igen I helyes lesz, ha Ref. Nöszövétségünk és j társai majd olyan célzattal és olyan ! módon rendezik meg felolvasó délután ! íaikat. vagy estélyeiket, mint a Köi- ! csey*emlétezés alkalmából történt. Ne I legyen ilyfajla egyetlen összejövetel ! valami „tessék-lássék**, hanem az égé I i© köiZsziLtcségietefc; megismerése

Next

/
Oldalképek
Tartalom