Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-19 / 14. szám

SZÍNHÁZ , MŰVÉSZÉT-:s MVitu ri'X : d fiatalok be mu FALUDI MÁRTA Ahogy ott ül mellettem a társalgóban ez. * nagyon karcsú. nagyon fiutal. lmom és Irdckuaroa lány. u honi •* * *1*® kérdő* «riu: — Mondja Marta, miért van a/. I'űgy jtuga az életben sokkal szebb, mint u szin- tadon? Nem tudja magát festeni — Nem tudom — feleli — de talan az a 4aj. hogy nagyon rövidlátó vagyok s a sztn- iadon az éles fény miatt állandóan buuyor- jok és grimaszolok ... Beness Ilona szól közbe most: — Csakugyan, ez a kislány életben -ok- vai jobbképü, mint a színpadon. Mit kellene tennie? A. tréfára miudig hajló Szabados \rpád most jön be a társalgóba s végszóra ezt fe* leli: — Nem szabad neki színpadra menni. Általános ne-vctés. Faludi Márta nevet a legjobban, akinek a rovására uevetüuk. Nem ••értődik meg, ennél okosabb. No meg azt is tudja, hogy a színháznál őt tartják * leg­tehetségesebb fiatalok egyikének. Faludi Márta — azaz Finna Márta, Mák- kai Sándor volt református püspök édt;bu­gának, Makkai Róza, özv. Finna Béláné, re­formátus iskolai tanítónőnek egyetlen lánya, a most kétévi Heténvi-féle sziniiskolai viza- ^aelóadás szenzációja volt. Ez a szó, bogy szenzáció, szóról-szóra értendő. A sziniisko- Hát végző enyedi származású urilány aki­nek családja csodák-csodája, nem ellenezte, hogy színésznő legyen, sőt — amint mond­ja, — „ukarták“ — mint Julia a Rómeó és Julia egyik jelenetében a vizsgaelőadáson mint kész színésznő mutatkozott be. Ugyan­ilyen sikere volt modern szerepében. Szép Ernő Háromlevelü lóhere szinir.övendék-fi- gurujában. Ezt meg is Írták róla a lapok, a Tbália pedig tagjai sorába szerződtette. — Mit játszana legszivesebben? .! A válasz egyedülálló az eddig raegiaterj«- volt fiatalok sorában. — Klasszikusokat és nehéz drámai szere­peket. Legeslegnagyobb vágyam az Ahogy tetszik Rosalinde-ja. De szívesen játszom mindent, amiből lehet valamit csinálni. Ed­digi legkedvesebb szerepem a Havasi nap­sütés beteg lánya. — Szabadidejében mit szokott csinálni? .— Sajnos, elég sok szabadidőm van. Ilyen­kor rengeteget olvasok. Imádok aludni. Néha heteken át kötök. Sportok közül csak úszni szoktam, de nagyon szeretek sétálni, kirándulni. Sokan furcsának tartanak, mert csak egyedül szeretek sétálni és moziba menni például. De ha van valaki mellettem, nem élvezhetem agy a természetet § ha má­sokkal megyek moziba, nem élvezhetem ug; a mozit. — Valami mulatságos esetet sSrS-ndjoE el az életéből. A kis Faludi Márta el gondolkozik. — Volt egy esetem, azt mindenkinek el­mondom. Gyerekkoromban az volt a má­niám. bogy én tudok repülni, csak meg kell próbálnom. Úgy képzeltem, hogv ha valami magas helyre jntok, egyebet se kel) tennem, mint uszómozduiatokat és odarepülök, aho­vá akarok. Volt a kertünkben egy olajfa, tőle úgy 4 méternyire egy eperfa. Ügy gon­doltam, hogy először itt próbálom meg a repülést. Felmásztam az eperfára és át akar­tam repülni az olajfára. A többit biaonyára egyedül is kitalálja ... Egyedül is kitaláltam ... '(-=j iWr lesz a francia filmgyártással míg tart az európai Ezt a minden filiuazerető embert érdeklő kérdést veti fel Paul Auguste a ,,l.a Cine­matographic Fruncaise“ egyik legutóbbi, mindössze hat oldalon megjelent háborús számában. A cikkíró u kérdést nemcsak mű­vészi, de praktikus szempontból is megvilá­gítja. Tudvalevő, hogy ina a francia filmek jelentik a legnagyobb művészi élményt a vásznon. Az átlagos francia film Összehason­líthatatlanul különb minden másutt készült átlagos filmnél. Nagyon ritka az az ameri­kai film például, amely a rendezés o*»ró fi­nomságait. igazi művészetét és a szereplők zseniális játékát vtve alapul, fel tud emel­kedni eg\ francia film színvonaláig. Amint mondani szokták — -.ezt és így csak a fran­ciák tudják megcsinálni.“ Miben áll a fran­cia filmeknek ez a hasoniithatatlan művészi fölénve? Talán h rendezés aprólékos gon­dosságában. a témák megválasztásában s a szereplők 'a legkisebb szereplőt sem kivé­ve) pompád egybeliangolt játékában. Mű­vészek alkotása a jó francia film s ezért je­lent óriási kárt a filmvilágban, hogy a ha­bom eleje óta bezárták az összes francia filmstúdiókat és ma már csak a régebben elkészült filmek vannak forgalomban. Kzc- ket a filmeket nagy sikerrel játszották és játsz.ák világszerte, főleg Angliában. Eszük- és Délamerikában és Kanadában. A Cine­matographic cikkírója vezércikkében azt fejtegeti- hogy a francia film exportjának nem szabad megszűnnie és a háború ellenére újra meg kell indulnia a filmgyártásnak. A pénz egészséget keringése — írja — fontos tényezője a kereskedelemnek. UJ filmeket kell csinálnunk és exportálnunk kell, mert ez nemcsak művészet, de üzlet is és nemzeti érdek. 1938-ban több mint nyolc­vanmillió frankot hozott az országnak a kül­földre exportált filmanyag. ^ annak ma is piacaink a blokád ellenére. A két Ameri­kán es Kanadán kívül Egyiptom, Palesztina, Spanyolország, Portugália, Svájc, Belgium, Olás/ország. Románia, Jugoszlávia, Magyar- ország é.s Görögország a legjobb vásárlóink. Az északi államoknak is több mint negyven filmet adtunk el 1938-ban. Mindez óriási összeget jelent, tehát meg kell nyitui a stú­diókat és dolgozni kell — fejezi be érdekes 1 cikkét a francia ujeágiró. Próbaközben... Á Kolping Zenekar hangversenye.  ko­lozsvári Kolping Legényegylet kitűnő zene­kara január hó 24-én. szerdán C3te 8 órai kezdettel a rom. kát. főgimnázium díszter­mében szimfonikus hangversenyt rendez a Dermata dalárda közreműködésével a kö­vetkező műsorral: 1. Bizet: Carmen. Előad­ja a Kolpíng zenekar. 2. Uubay: Csárda je­lenet. Hegedűn játsza Ernyő Ferenc. Zon­gorán kisér Imhery Gabriella. 3. Énekel Bi- csak Jenő tenorista. énekművész. 4. Zattler S.: Alkonyaitól — éjfélig. Zenei kép 4 rész­ben. Előadja a Kolping zenekar. A tárogató szólót játsza Sáriiba Ferenc tárogató mű­vész. — A balettet táncolják Bariunek Titi cánctanárnő növendékei. Énekel a Kolping vegyeskar. 5. Tárcza Bertalan: Utolsó dal. Énekli a „Dermata“ énekkar. Vezényel: Kárpáti Emil. 6. Chopin: Fantazíe in pron?- tus. Chopin: Etűd C-molí, zongorán játsza Imbery Gabriella. 7, Hubay: „Cremonai he­gedűs“ madár-ária. Csiky J.: Szakítás. Énekli Incze Margit. Zongorán kiséri lm* bery Gabriella. 8. Strauss J.: Cigánybáró (részletek). Előadja a Kolping zenekar. A zenekari vezényli Zattler Sándor. Külön ki keli emeljük Zattler Sándor karnagy Alko- uyfk'c^ü — éjfélig <ávoü s&nesafxz+ménjéi. A HÁBORÚ ÉS A SZÍNHÁZ összefüggé­seiről beszélgettünk az erdélyi színészet egyik vezető egyéniségével. — Ma már nemcsak a semleges országok­ban, hanem a hadviselő államokban, sőt a megszállott lengyel nagyvárosokban i- meg­indult a szíiiIijaÍ élet. Aránylag igen rövid szünetelés után mindenütt újra megnyíltak a színházak kapui. A közönség is, amelynek figyelmét a háború kezdetén teljesen lekö­tötte a különböző rádióállomások hírszolgá­lata, csakhamar megunta az egvmásnak el­lentmondó propaganda-adá^kat és vissza­tért a színházba. — Erdélyben az ősszel nagy lendüiettel indult meg a magyar színtársulatok munká­ja. Konjunktúráról azért nem lehet beszél­ni. A közönség óvatos és nagyon megválo­gatja, hogy mire adja ki a pénzét. Ma nem „szirjjrázba mennek“ az emberek, mint a konjunkturális időkben, hanem darabhoz, illetve előadáshoz váltanak jegyet. Nem mindegy tehát, hogy mit játszik a színház Rendkívül gondosan összeállított műsorral és kitűnő előadásokkal lehet csak kookur- rálni a nagy világsZinházzal, amely ingyen és harsányan ontja naponta a megújuló szenzációit. A SZIND ARABTERMÉS szerencsétlen­ségre meglehetősen gyenge ebben az esz­tendőben. A budapesti színházakban szá­mos nagyreményű újdonság bukott meg az utóbbi hetekben. Nem volt sikere Fodor­nak s Hunyady Sándor keserűen őszinte €s igaz darabja, a Kártyázó asszonyok is rövi­desen lekerült műsorról. Heltaí Jenő három egvfelvonásosát a kritika igazi műremeknek kijáró elismeréssel fogadta, de a magyar színpadokon sajátos előítélet fojvtán soha sincs igazi sikere egyfelyonásosokból . össze­állított műsornak. Változatlanul zsúfolt házak előtt játszik ezzel szemben a Nemzeti Színház Kamat«- szinházáhan Bókay János vígjátékit, a Fele­séget. Eddig 70 előadást ért meg a Feleség, hatvan táblával. Most adják elő Milánóban és Rómában. Bókay különben a Vígszínház felkérésére átdolgozta Jaqes Dévainak, a Francia szobalány szerzőjének legújabb víg- játékát, amely Álomlovag ciró alatt körűi színre februárban. Érdekes. hogy Bókay szinte teljesen uj darabot formált Déva! színmüvéből és még érdekesebb, hogy a ko­lozsvári Magyar Színházzal kötött megálla­podása értelmében ezt az újdonságot is magú Bókay Jáous fogj» rendezni Kolozs­várom * A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZNAK egyéb­ként jóidéig nincsenek most miisorgondjai. Kodolányi János Földindulása teljesen le­foglalja a kővetkező hetet is. Az igazgató­ság és a színészek egyaránt azt tartják, hogy I a Földindulás nálunk is éppolyan siker lesz, mint Budapesten volt. A Kodolányi-darab hátterében tudvalevő­leg az egyke és a földkérdés 6zövevénre áll és a darab páratlan sikerét egyes pesti kri­tikusok azzal magyarázták, hogv a magyar- országi társadalmi életnek ezeket az égető problémáit ragadta meg a szerző. Ez a két probléma nálunk az erdélyi magyarságot ke­vésbé érinti s igy a darabnak nálunk pro­blematikájától függetlenül kell majd helyt* állania önmagáért. Annál nagyobb dolog, hogy a színházi benfentesek szerint Kodo- lánvi darabja izgalmas meséjével, robbanó drámai légkörével. mesterien megformált alakjaival nálunk is elemi erővei hat. Évek óta nem lelkesedtek ugv a színészek darab­ért. mint a Földindulásért, amelyben szám­talan kitűnő szerep kínál biztoä sikert. S a ázinésznek igaza van, amikor ai oiysn dara- bot azereti, amelyben jók a szerépek, * A FÖLDINDULÁSRA végre ismét egybe- gyűl a színház teljes gárdája, amely kara* csonykor háromfelé szakadt s előbb egy­szerre három városban játszott, majd két héten át kettőben. Az A), B) és O csapatok között eleven vetélkedés folyt, hogv melvik arat nagyobb sikereket. A vetélkedésből persze a közönségnek volt haszna. Most az­után ismét összevonta az igazgatóság az egész társulatot, mert olyan darabokat akar műsorra venni, amelyek az egész társulatot foglalkoztatják. A most következő hetek lesznek tehát a színházi év legmozgalmasabb időszaka, az igazi főszezon. Ha a világesemények itteni vetületei megengedik, január második fele és február lesznek az ugvnevezett „nagy produkciók“ hónapjai. A Földindulás után Lucián Blaga hatalmas színmüve, a Gver* mekkeresziesek folytatja a „nagy darabok’4 sorát. hun kerül majd bemutatásra. Scarlett 0 Ha­rcit u) cfillair. Karja Sándor felfedezettje, Vivian Leink jáisza. A férfiúi lihni menet, tetitöje dark Guide. A rendezet ét u kosz- tiimöh teljesen a vászonra varázsolják hazak és Dél kar rónak legendás korát. l,og\ áiiási sikerű filmat mutattak be n napokban c. háboríts Londonban. Címe ,.Hol- m]i bősei'' és főszereplőié Lrroi 1‘lynn Glllia de Havi Hand, a londoni közönség kei- vmcei. A háború ellenére, az emberek *or. bon ál Inul: a filmszínház előtt, hogy jegyhoz jussanak és még u délelőtti előadásokon >% zio Ioh u nézőtér. A kalandos film rendezők? u magyar Kertész Mihály. A tizenkilencedik században játszódó film szikes és a vadnyu­gaton vették fel; HOLLYWOODI FILMKOCKÁK hegy Chiri Stareciu, a helybeli Opera nagy­szerű képességű fiatal balettmesternöje, ma­gán okokból megvált az Operától. A neves balettimesternö, akinek munkája nyomán színt, szépséget és igazi művészi lendületet nyert az Opera balettkara, nagy tudással és hitei ografiai készséggel vezette eddig as ope- ragt5adások balettbe!étjeit. Lemondása súlyos veszteséget jelent úgy az Operának, mim a baléi’kedvelő kolozsvári közönségnek, irmeíy kellően értékelte a nagy tehetségű Chiti Start­éin képességeit;; hogy Mihályi Károly jó erőkből álló tár­sulata megkezdte nagybányai vendégjátékát. Megnyitó darabnak Hunyady Sándor Havasi napsütés-ét játszották el Nagybányán. A jö­vő héten a Kék nejelejts. Babus, Mórica grófnő és Egy bolond százat csinál cimu ope­rettek szerepelnek a műsoron; hogy óriási érdeklődés előzi meg Ameri­kában ez Effajta a szél filmváltozatén ah be­mutatóját. Margaret Mitchell világhírűvé vált regénye ma c, legkedvesebb olvasmánya az amerikaiaknak. A film kitűnő szereposzlás. SHIRLEY TEMPLE legújabb filmje a Vadnyugaton játszódik le. A világ legnép­szerűbb gyermeksztárjának uj filmjét már betek óta a leguagvobb siker mellett ját- szák Newyorkban. Ebből az alkalomból az egyik legnagyobb és legrégibb amerikai film- uiság. a Motion Pictures munkatársnője, Gladys Hall, felkereste ShiHeyt hollywoodi otthonában, hogy megirja az eddig megje­lent Shirley-inter iuk legjobbikát. A cikkből kiderül, hogy Shirley 10 éves és olyan ha­tározott. hogv mindent befejez, amibe bele­fog. Nincs benne semmi szeszélyes, az elké­nyeztetett gyerekek semmi rossz szokása. Szerény, jólnevelt, korához kepest feltűnően intelligens kislány. Shirley szereti a rádiót, szeret kötni es olvasni. Annyira szeret köt­ni, hogy ezt az alatt is szorgalmasan csinál­ja. inig édesanyja fésüli. Ezenkívül szeret enni. látszani, szereti a kutyákat es a lova­kat. Nagyon jószivü és udvarias. Az U. S. A. elnökének felesége. Mrs. Roosevelt, úgy sze­reti, hogy a Vadnyugaton felvételei alatt felkereste. Amerika első ladvjének látogatá­sa utáp a stúdió emberei izgatottan kérdez­gették Shirleyt. hogv miről beszéltek négy­szemközt az elnöknével? Shirley ezt vála­szolta: Nagyon szépen beszélgettünk. Mrs. Roosevelt megkérdezett, bogy jól tanulok-e, mire azt feleltem, hogy hát a Mrs. Roose-, veit unokái vájjon jól tanulnak-e' És erre nevettünk mind a ketten ... * LESLIE HOWARD játszta az Eituita & szél filmváltozatában Asblet- Wiikesuek, a férfiatlan, költői lelkű bősnek szerepét, akit a híres amerikai regér.v hősnője. Scar­lett O’Hare, egész kalandos életén át szeret. Margaret Nitcheli megfilmesített hires regé­nyében minden egyes szereplőt agy válogat­tak ki, hogy azok hajszálpontosan ugyan­azok. mint akiket az olvasó a regény olva­sásakor elképzel. Így Vivian Leigh maga Scarlett. I.-«^i Hrvpe Crews Pittyrat néni, Fr<*d Crane és George Bessolo Stuart és Brent Tarleton. Thomas Mitchell Gerald O' Haro, Clark Gable Rhett, stb. * GINGER ROGERS egyelőre nem készít táneosfílmet Fred Astairrel. aki legutóbb Eleanor Pow-ellel szerereit egvütt. Gîngpr uj partnere valószínűleg Jack Whiting Broadwav-szinész és táncos lesz, aki fiatal kora ellenére a fiatal Douglas Fairbanks apósa. A dolog elég komplikált. Az össze­vissza váló és házasodó Amerikában az tör­tént. hogy Whiting feleségül vette Bess Faírbanksot, aki a nemrégen elhunyt idő-- sebb Fairbanks egyik felesége voit. * , CLARK GABLE egyike a legtréfásabb kedvű filmszínészeknek. Ezért is szeretik a Metro-studióhan. Nem haragszik meg sem­milyen ugratásért, sőt a saját gyöngéit is bevallja. ígv legutóbb az Elfujta a szél fel­vételei közben történt, hogy Clark úgyneve­zett 8tandinjét. Lón Smithet sehogysem tudta jól beállítani az operatőr. fStand-is az a színész, vagy színésznő, aki alakban ég arcban is nagyon hasonlít a sztárhoz. Hogy a sztárt ne fárasszák ezen a stand-inén —= helyettessel •— próbálják ki a világítási ef­fektusokat. stb.) Lon Smith semmiképpen sem akart aznap 8 Jupiteriárapák fényében Gabiéhez hasonlítani. Áz operatőr rákiálts Hé Smith, igyekezzen egy kicsit jobban ha­sonlítani Gabiére, nem tudom beállítani ezt a reflektort. Mire Clark Gable odaszólts Mi baj van a hasonmásomsasl? Neu?, elég nagyok a fülei? MARY PICKFORD azt tervezî. hogy viss- szaíér a filmhez és eljátsza Mary Baker Eddy, a híres amerikai vallásaÍ«pitÓB<5 éle» téi s «ââZBOîâr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom