Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-03 / 1. szám

i 7 940 Január f. EJ LENZfiK !«p.Tg5yy"^uaA:n'.—i&«>j A hadsereg ielszereiéséérí A hadseregnek sok pénzre van sMvkgége. legyeztetek tehát hndsereofel I szerelés! pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos ra alatt n nagybank,tknál, valamint a pántiig ylgazgat óságnál Jegyezhetek, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) Is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 íté- zsírkkai kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú hon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva «1? állam a jegyzett összeg egyötödét (_ százalékát) visszafizeti, míg a három, vagy öteves határidő lejárta után at egész összeget. . Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel es a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a flanca Nat fonalától a nev­elték 70 százalékának megfelelő lombatdkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. , , Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szhen viseli, kötelet pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Kolozsmegye prefektusa: MANO LE ENESCU ezredes. még nyolc, egyenként 150 milliméterül ágyúval éu hut dumb 88 milliméterei légvédelmi ágyúval van felmerülve. Fzeníkdvül még két repülőgép 1* helyet foglal a fedélzetén. Ezeknek a német hajóknak a „mii. J kőd éli körzete“ roppant nagy! körül belül 10 e*er tengeri mérföld, azaz 18.500 kilométer, tehát a föld kerületé­nek majdnem fele. Hallatlan előnyt jelent ez. Az angol és franci« haditen­gerészet nem rendelkezik ilyen nagy területen mozgó könnyebb hajúkkal, viszont meg kell figyelni, hogy talán nincs is szüksége rá, hiszen a világ minden sarkában vannak tengeri tá­maszpont jai, melyek a hadihajókat el láthatják üzemanyaggal. Ezzel szem­ben, ha a német zsebpáncélos kifutott a kikötőből, attól a pereitől fogva telje­sen saját erejére van utfiJva. Azonkívül ennek a haiótipuinak megvan az a hátránya is, hogy a hatalmas, 54 ezer lóerős Diesel-motorok működését az egész hajótest megérzi és annál inkább szenved emiatt a legénvség. Harc ese tén pedig ennek a hátránya különösen érzik a célzás bizonytalanságában. Chopin magyar icniíványa jSemréi elmondtam egyetmást azokról a zenetörténeti feljegyzésekről. nmei veket é’K> :i/ii I híil. \ rendelkezésemre bocsát Kit- tön közlemény anyugául hagy turn azokté u - /jegyzéseket, amelyek Chopin magyar tu• 1.1 vánvtíra vonatkoznak. i riilitettern, hogy akitől ezek az avatok .cár,'latnak, magú is magyar szárma .ásít: Xeuzeboren Lujza nagyszebeni hölgy. lí ő nay ..ívjanak a múlt század első évtizedeiben e't Szászsebesen egy unokafivére, ar e tani Iutei ária: lelkész, Filtsch nevezetű. Ennik a 'Filtsch ieÜ stnek volt a fia az a Chopin- t,’nitrát v. . r jl most módomban van a vsa d bi »/. ( in lévő, nagyobbani kiaditlan irtuk, eii■ idani. t ik I',! sznek egész sor gyereke volt. ,, (..-ve és legkisebbik között tetemes x t a ab. g. A legnagyobbik, Filtsch Jó­zsid. . .. téesi külügyminisztériumbat .■Ige kezdő diplomata, mikor a leg­kist ich Karoly, még otthon tapos­ta a erekcipőt. Az egész csilládban erői- zenei hajlani, valamennyi gyer­mek .. o orázni, mind jól is játszót- f ák. u t le*: sei bik meglepő tehetségről tett ta. nt. IIt out korára már zongora- müiéf ) hetett nevezni. Ab fos.?/» ongo-úzó gyerekre figyel­mei It ik flánjf\ gróf. ő figyelmeztet­te í. > tehetstgre egyik rokonát, a Becs­ben lr,l az’ a Bmffy grófnőt, aki, mint szinten . \í ram. később Yrabély Szerafint is taníttatta. Mivel o csndagrermek testvér- bátyja úgyis B-csben lako t, nem vAt na­gyon körűi r e'es feli inni a kisfiát . 'sbc. Bánffy grófné meghallgatta játékát és u ; . el volt tőle rag <dint a, hogy a syycket azon­nal magánál mrto' .. Mi -V u j< elra­gad la. nemes.’ a songot . ,s. kis Filtsch hát oly. mint úgy bi: ufómban lévő arcmás is mutatja, csodaszép gyerek t olt. Tökéletesen rajzolt orrocskájában akkor fekete szem néz gyermeki bajjal, de a lángéit,e csillogá­sával a világra, hogy szemléletétől ne n lehet megválni Kevés ilyen szép gyermekarcot lát­tám életemben. i A fiúcska egy évben született V, renc Jó- ztejfel, tehát 1837-ben költözött Béc«I ?, mint hétéves gyermek. Részint Bái jf* gróf­né, részint a dipiomnta tegtvérbnty ■ kn bt i- farniárn a* udvarnál is bemutat ták, ak" • csak hetven évvel előbb a kis Moz.art • v, - vezetés dolog feljegyezni, hogy F ii< Ká­roly több ízben vendége volt a szí <en ■ éves Ferenc József gyerekszobáján, c a í herceg és a szászsebesi pap fia többizi? szogattak együtt. Nem a zongoráéi, háti' > nyilván ólomk.atonákkai, A gyermek négy évig tanult béirsi n.e te- g rektől. Ezek négy év múltán azt ' moniuát. 2 Bánffy grofnénak, hogy többre ok m r t ? gyermeket nem taníthatják; ha még te ál<* *j ckar haladni, csak a Rárisban élő lengj** f zongoraművész, Chopin Frigyes, tan\t • . , jj nánffyné ekkor már annyira szerette a I. s- a fiút, hogy egy percig sem habozott: védence 3 kedvéért kiköltözött Parisba, sőt kijárta, 3 hogy Filtsch Józsefet a külügyminisztAnm bál áthelyezzék a monarchia párisi nagykő- vétségéhez. Chopin meghallgatta a tizenegy éves kis művészt és azonnal rállal c 'ifiál­lottá játszani a gyereket Lisz: Fc- c is. aki a magyar származású fiúcska iránt külö­nösen érdeklődött és bemutató D'Agloult grefnénak. A grófné kikötötte, hogy a ldeke- órákat ő fizeti. Chopin húsz f ankot kapott óránként. Ez történt 1841-ben. Chopin keze alatt a fiú bámulatosan haladt. Olyan jól játszót már. hogy a jentmaradt hagyomány sze­rint Chopin, mikor egy nagy estélyen vett részt, sajátmaga helyett játszatta Fillsrh Károlyt. A társaságnak azt n ndolta, hogy 5 log játszani, de csak a szomszéd te err bői hallgathatják. Leültette zongorához maga helyett a gyereket s csuk mikor A, rn- górhatva megtapsolták a szón szed terembeid, akl.or mondta meg. hogy nem ő iátszo.tt, ha­nem tanítványa. Ez azonban alighanem csati ,, legenda. A zenetörténet enne! az ál!> • ólnnas \ cselnek több változatát ismeri. Egyik váltó- - zni szerint Liszt és Chopin sötét szobában | játszottak egymás helyett s a jelenlevők neT tudták megmondani, mikor melyik játszót Akármin t volt, kétségtelen. hogy Fii ti Károly tizenegy éves korában világrész* ígéretet jelentett. Chopin saját gyermeke | gyanánt szerette a kisfiút és elég érettnek látta arra. hogy szereplés dől óban saját szár­nyaira lo'i sássá, A fiú töl. hangver ere- t aduit, többek között Londor.nan is. 1843-ban. Id n,„r jó összeköttetései is voltak, mert ,lipit,mata bátyja közben feleségül vett egy előkelő angol hölgyet. De ekkor már a gyermek nem volt égés sértés Törékeny szervezetét a tuberkulózis tárnádra meg. Alii tóim Chopintől kapta. A szemlátomást fogyatkozó és köhérselö gy racket Bnnflyné odaadóan ápolta és nem engedte tvhokat szerepelni. Az orvosok ten­geri levegőt oinnlottek. A belgyógyászát kezdetleges fokon állott mé» akkor teţ történi, hogy Bánffyné a tüdő vészes gyere ?t mmm Magyar orvosok a bukarísti szegényekért .1—.■ « ..».imr BUKAREST, január 2. A Magyar Népközösség bukaresti ta­gozatának u.iabb eredményéről sjámo lünk be. Ingyenes orvosi rendelőt állí­tottak fel a bukaresti magyar evangé­likus egyház védnökségével, a szegény­sorsi betegek számára. Ezt a jóléti in *ézmt-nyt ma nyitották meg a Str. General Angelescu 41. szám alatti nép- ki/ősségi otthon egyik helyiségében, tizenegy helybeli orvos felváltott ren­delés mellett­Ä rendelőbe bejáró orvosok mind­egyikének kiterjedt orvosi gyakorlata jj van a fóvároioan és cihiVk dienere on- ; 0 k nt és díjtalanul vállalták azt a jóté ] k ny cselekedetet, hogy tudásukat! és í r unkaidejüket minden délelőtt 9—II 1 lóiáig a szegények rende'kezésére bo ájtják. Bukaresti orvosink eddig is ámos bizonyítékát adták annak, hogy vatások magaslatán állanak, mert vo­> s tengeri csata, mely az „Admi­ral < af von Spee“ zsebpáncélos elsü­lve . _sével végződött!, a jelenlegi há­ború első nagyobbszabásu tengeri üt­közete volt, melynek lefolyása méltán vonta magára az egész világ kozvéle menyének érdeklődését. A ZSEBPÁNCÉLOS EREJF Még két olyan tlipusu hadihajóia van Németországnak, mint az „Admiral ’ ni von Spee*', melyeknek építését r ier uralomrajutása után kezdték oijeg: a „Deutschland“ és aiz ,Admiral beer“. E eknek a „zsebpáncélo-?ok ieliem7*. egyverzete a hat, egyen- ‘• 0 m i. Tiéiores nehéz ás'yu, me* i 310 k ’ős lövedékei háromszor ín nehezek, mir a hasonló tonna rt.al.mu cirkáló h oknak, például a „Blücher“ vnvry a „Pvonce Eugen“, vagy a francia h //"tengerészet „Foch“, vagy -,A"/gérie“ :evói elsöosztáíyu cirkáló lí-iói c Ezeknél »x í’gynevezstt „zs-hpá c »soknál“ a fösuívt elsősor­ban a s ,'b >égre, valansint a tüzérségi orvosi :.:nórsra Velencébe vitte. Filtsch Ká­roly ott be t meg alig tizenöt éves korában, ott is ter It ék el Sir ja ma is megvár. ISé- metnyelvi feliratot véstek rá. Szövegét leír­tam. Máj/ arul így szól: „A művész alszik, Iahúnyszor az egyházak szegénysorsu betegeket küldtek hozzájuk, díjmente­sen vizsgálták és kezelték őkeL Most néhány hét alatt részben kölcsönadás, részben ajándékozás formájában rönt­gennel, diatermio, kvarc, fogorvosi, stb. ambulatoriumi szükségletekkel szerelték fel a népjóléti renóelöt. Meg valósították azt, amit — tudomásunk szerint — meg erdélyi városokban sem sikerült valóra váltani. Milyen felmérhetetlen hordereje lenne annak, ha minden foglalkozási ágban levő ember ennvi felelősségér­zettel hordaná számtalan megvaiósi- lusra vűiö szociális kérüé süuket. A íennebb említett épületben kaszinójel- legii ohasóterem és ingyenes tudakozó iroda áll a Népközösség tagjainak ren­delkezésére. Mindenesetre ez a szociá­lis megmozdulás méltó arra, hogy ne csupán felfigveliiink rá, hanem hasonló munkára buzdítson. Jlérl eseii áMozaio! ci „Grál Spee a kisebb angol bafők iácnaJásának A nemei zvebpáncjfos felszerel ‘se, építési eentf szerén eh eívnyei és h 'i'rányii» —* Nz^yobb gyorsasad, nagyybb iá- madá er5t de kisebb ellenálló képesség i felszerelésre fektették. A „zsehpáncé- i los“ nemcsak óriási sebessége, hanem hatalmas ágyúi miatt is nagy fölény ben van a hasonló nagyságú cirkálóha jókkal szemben. Nemcsak hathatósén % édekezhetik, hanem a túlerő elől igen könnyen meg is menekülhet. Termé­szetesen a franciák is igyekeztek meg­felelő tipusu hajókat építeni, ilyen a nyolc darab, egyenként 330 milíiméte rés ágyúval és 35 tengeri csomó sebes­séggel bíró „Dunkerque“ és a „Strass- bourg“. A NAGY TÁVOLSÁGOK HADI- HAJÓJA I Viszont nagy hajóegységekkel való harc felvételéire a zsebpáncélos nem nagyon alkalmas. Ilyen nehezebb ba- jókkiail azonban Németország egyelőre nem rendelkezik. Óriási jelentőségei nyernek azonban a zsebpáncélosok s nyílt óceánon való portyázás és nagy távolságon való mozgás szempontjá- hói. Az említett 230 milliméteres ágvu- kon kivül minden német zsebpáncélos nyugszanak a drága kezek, amelyek valaha a hangok tengerén uralkodtak, de az Örökké éber és mély vágyódás fenntartja nevét, meg­áldja éi> megsirat ja“. Hsísányj Zsolt, HIÁNYOS VÉDELEM Legnagyobb hátránya azonban ezek­nek a hajóknak a csekély ellenállóké pesség, ezért tudták harcképtelenné tenni a montevideoi csatában a „Gráf. \ on Spee“ t nála sokksl kisebb méretű ágyukkal rendelkező angol hajók is. A „Graf v. Spee“ előnyei a következők voltak: nagy támadóképesség és óriási sebesség. Ellenállóképessége és védőbe« rendezése azonban gyenge volt. A támadó angol hajók legnagyobbi­ka az „Exeter“ volt, mely 203 niillimé-, teres ágyukkal rendelkezett, a másik két angol hajó, az „Ajax“ és „Achilles“ úgynevezett könnyű cirkáló (light cruisers), melyeknek ágyúi csak 152, illetőleg 102 milliméteresek. Az angoí haiók egyszerre három különböze irányból támadtak. j * Érdekes, hogy a montevideoi csatá­hoz teljesen hasonló ütközet folyt le 1014 december 8-án, a világháború 128. napián amikor a Dé!atlanti«óceánnn a F alkland szigetek közelében egy óriási számbeli fölényben levő angol hajóra] megtámadott egy kisebb német hajó­rajt, melynek parancsnoka éppen az a Graf von Spee tengernagy volt, akiről a montevideoi csatában áldozatul esett zsebpáncélost elnevezték. És hogy a hasonlatosság telies legven, a világhá­borúnak ez a tengeri csatája is a szám­belileg gyengébb német tengeri erő elpusztulásával végződött. Tllo'zi!í»smerlszésl fl^Dsn n jomozrah a; aradi ba:ósá£oü ARAD, január 2. Titokzatos mérgezési ügyben folytat vizsgálatot az aradi vizsgálóbiróság. Múlt év novemberében az aradi köz» kórházban hosszas szenvedés után el­hunyt Bodosi I.ajosné 50 éves nyugal­mazott óvónő, egy aradi szabóiparos felesége, Bodosinét halála előtt két héctel ételmérgezés tüneteivel szálii tolták a kórházba. Az óvónő, hozzátar­tozóinak álliiása szerint, csokoládés sü­teményt evett, amit az egyik aradi cukrászdából hozatott, A sütemény el fogyasztása urán rosszul lett, eláiult, úgy, hogy a mentők kellett leszállst- sák a közkórhzába. Halála okának pon­tos megállapítására az ügyészség el­rendelte a boncolást és Bodosiné belső szerveit a bukaresti orvostani intézet­hez kiildlék vegyelemzés végett. Az orvosi szakvélemény még ismeretlen, de az aradi vizsgálóbiróság már meg­indította a vizsgálatot és az ügyben több kihallgatás is történt. Az áldozat férje, aki a tragédia idején Székelyud varhelven tartózkodott, kétmillió tejes kártérítésre tan Igényt. A hatóságok feltevése szerint a cukrászsütemény szírichnint tartalmazott, ami úgy ke­rülhetett a- tésztába, hogy a cukrászda külső helyiségeiben sztrichnines rovar­port hintettek eí* .................... \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom