Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-03 / 1. szám

*940 jaav*e d, MHW ELLENZÉK A finnek telle sen szét­szórták a 130-ík orosz hadosztályt Hslilnlci Hlvitabi fíbitSi f nyas gy5so1avni?5l t»e~ szél«— Az orjszvaiztiséga töbsez^i? embar és penje-ög hadianyag. - Az oroszok míg mindii utat igyd^eznek nyitni magáinak a Bjtfcení—'iböl fölé HELSINKI, január 2. (Radar.) A finn hadvezetőség: a december 30 án le folyt harcokról a következő közleményt hozta nyilvánosságra: „Suomîsalvi» tói délre és Kiantajervitöl nyugatra a finnek a 130 ik orosz hadosztály ellen fényes győzelmet aratnak és az oroszokat teljesen szétszórták. Az oroszok­nak igen nagy veszteségeik voltak, a finnek nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak: 150 teherautót. 27 ágyút, 2 páncélos autót, 600 szekeret. 250 lovat és igen nagy mennyiségű Iőfegwert. Az oroszok vesztesége többezer ember; SaJla mellet!' a finnek visszavertek egy orosz támadást és két har- Cikocşit semmisítettek meg. A Ladoga-tóíól északra még folynak a december 29-én megkezdett hadműveletek. Itt 9 orosz harcikocsit lőttek szét. Karéjá­ban-*z. orosz. csapatok megpróbálták a befagyott I.adoga»tó jegén való átke­lést, azonban sikertelen volt. Ezen a vidéken hatalmas tüzérségi harc folyt, mélynek folyamán 6 orosz harcükocsi megsemmisült. A Ladoga tó közelében Vossula és Kelia mellett a finnek rengeteg lőfegyvert és önműködő kézi­fegyvert, valamint 9 tánkelháritó ágyút és sok egyéb hadiszert zsákmányol­tak. Erén a frontszakaszon számos rárőrtevékenység folyt le. Az oroszok sikertelenül indítottak légi támadást a finn partok ellen. A Ladoga-tó jegén előnvomuló orosz csapatokat a finn parti ütegek lőtték és egy gépkocsioszlopot is bombáztak. December 30 án Hangö mellett légi támadás volt, amelvnek égy ember­élet és több ház esett áldoztáu!. December 31 én a karéliai frontszatkaszon az orosz repülőgépek bombáztak egy sebesülteket szállító vonatoszlopot, bár ezen rajta volt a vörös kereszt. A finnek lelőttek egy támadó orosz bombavető repülőgépet.“ STOCKHOLM, január 2. (Rador.) A Mavas jelenti: A finnországi hadmiive- letekkel kapcsolatban a Svenska Dag- biad jelenti hogy Suomisalvínál 20.flO*T orosz katona pusztult el. A f»nn csa patofk Kiikno közelében is átlépték a határt Kívivaea és Ihari mellett1 szin­tén átlépték az orosz határt a finnek.. Yaléttiusz tábornok még nem erősítette mega murmanszk—leningrádi vonalon jelentett finn sijárőrtevékenységet. El lenben arról ad hírt, hogy erek a jár- íörkülömtmények Salmíjarvi vidékén az orosz vonalak mögé jutottak, STOCKHOLM, január 2. (Rador.) Havas: Már néhány nap ótía a Suomi salvi-szakaszón heves harcok folynak, itt az orosz csapatok kitartó harcok árán igyekeznek utat nyitni maguknak a Boffeni-öböl felé és ilyen módon ke­resztülvágni Finnországon. Szombaté?;; az ütközet még a finnek győzelmével végződött. Vasárnap az „Aftonbladet“6 című lap tiidősitóía Mannerbeim mar­sall közvetlen környezetéből azt az értesülést közölte, hogy a finnek elha tározott győzelmet arattak és körülvet­tek és megtizedeltek egv Î5000 főből álló orosz hadtestet. A finnek határo­zottan urai a helyzetnek, jelenleg a te fület megtisztítása folyamatban *an. HELSINKI, január 2. (Rador.) Finn katlanai körök szerint szombatig még nem érkezett jelentés a finn síelő kü­lönítmények tevékenységéről a lenin­grad—murmanszki vonalon. Heves har­cok után az orosz erők a keleti arcvo nalon SaMa és Petsanio között csak je­lentéktelen kis területet foglaltak el. Délen â Liaska irányában a Ladoga tótól északra 180 kilométerre, az oro­szok előnyomulása sietős visszavon« j lássál végződött Rekola felé, úgyhogy a harcok orosz területen folynak. Azok az orosz csapatok, amelyek megpróbál­ták llomándsi irányában az előnyomu lást, a Ladoga tótól 100 kilométerre megtorpantalc a finn vonalak előtt. Dé len Aglajervítöl Limolan keresztül Ki- tiláig és innen a Ladoga tó északi part­jáig terjedő 80 kilométeres frontszaka szón szintén megállóit az orosz előnyo­mulás. A karéliai fronton a Manner- heim-vonafaí csak Taipelejokinái ér­ték el az oroszok. j HELSINKI, január 2. (Rador.) Şte­fani: Egy orosz dandárnak sikerült Salmijervitől délre a finnek által alá­aknázott területekre behatolni, azon ban a? orosz csapategység egyetlen egy embere sem maradt életben, nivel a felrobbanó aknák vaíamennyiüket el­pusztították. OROSZ VEZÉRKARI KÖZU? MÉNY: „FONTOSABB ESE MÉNY NEM TÖRTÉNT“ MOSZKVA, január 2. (Rador.) A le- ningrádi vezérkar közleménye a de cember 31-én lefolyt hadműveletekről: „Semmi fontosabb esemény nem tör ként; a szovjetorosz repülők eredmé nyesen bombáztak több pontot.“ KOPENHáGá, január 2. (Rador.) A finneknek adott dán segélyakció mind nagyobb méreteket ölt. Karácsonykor körülbelül 100 ágyat és kórházi felsze­relést szállítottak Finnországba. A „Norden“ nevű skandináv egyesület dániai csoportja 18 millió frank pénz- beli segélyt gyűjtött össze Finnország számára. A dán földművelők szövetke« Zete élelmiszert küld a finneknek Az első tehervonati már el is indult Finn­országba, példátlan harcok jutalmaként. Mogadta a né­met népnek a*t, ami más népeknek mér ré- I gén birtoka. A zsidó nemzetközi tőkés tár­j sadaiotnuak e nyugati államok szociális reak- cióju köreivel együtt ejkerült a világot Né* motorszag ellen izgatni. Lengyelországot « nemzetközi izgatok elcsábították s megkísé­relte, hogy tovább is fenntartsa az általa erő­szakkal Hkóvetett igazságtalanságot. A fegy­verek tizennyolc nap alatt meghozták a dön­tést, a veisailleei szerződés Lengyelországa nern létezik. 1939-ben a Középenropa meg­békélése és a német élettér biztosítása szem­pontjából Cseh- és Morvaország régebbi né­met területeit, mint védnökséget, Nagynémet* országgal egyesítettük. A jövőben a német nép é« a cseh nép békésen élnek és dolgoz­nak együtt, mint a urnit sokszáz éve alatt. Visszacsatoljuk az országhoz a Memel-vidé- 1 két. A volt lengyel állam megsemmisítésével helyreállítottuk a német birodalom régi ha­lárait. Ez a három tény megsemmisítette a Versailles! szerződés képtelen szerkezetét. — Az elmúlt év negyedik fontos eseménye volt a Szo\ jetoroszországgal kötött megnem­támadási szerződés. Egyes államférfiaknak az a kísérlete, hogy Németországot és Oroszor­szágot egymás elleni háborúra izgassák, har­madik hatalmak hasznára, megsemmisült és lehetetlenné vált Németország hekeritése is. Belsőleg megerősödve, gazdaságilag felkészül­ve és kitűnően fel fegyverezve, Íme így lép­tünk he a német történelem döntő évébe. Egy pont felett teljes az egyetértés. A nagy ellenségnek, a zsidóságnak és a kapitalizmus­nak. amely velünk szemben áll. egyetlen cél­ja van: Németországnak és a német népnek megsemmisítése. Ezt a célt hiába igyekeznek frázisokkal elleplezni. — Ellenségeink először azt hangoztatták, hogy I.engveiországot akarják segíteni, de csak felelőtlenül háborúba kergették. Ezután azt hangoztatták, hogy helvre akarják állí­tani 5 engyelországot és el akarják pusztíta­ni személvemet, ki akarják irtani a nemzeti szocializmust. Németország nem méltatta vá­laszra ezeket a kijelentéseket és akkor kezd­ték bevallani az igazságot, azt, hogv ki akar­ják irtani a német népet, fel akarják osztani és el akaiják pusztítani a német birodalmat. Mindenképpen társakat akarnak szerezni és fel akarják használni az úgynevezett ..sem­legeseket“ e nem riadnak vissza fizetett gyil­kosok felbéreléséiői sem. “ A német nemzet nem akarta ezt a har­cot. Az utolsó pillanatig ajánlatokkal próbál­koztam. Angliának felajánlottuk a német ba­rátságiit és a lengyel ügy elintézése után ja­vaslatokat tettünk a szavatolt európai kihé- kiiiés létrehozására. Főként a fasiszta Olasz­ország vezére volt ebben seeitségünkre 8 mindent megtett egy olyan fejlődés megaka- dálvozására, amely csak izerencsétlesiségeí hozhat egész Európára. A kiáltvány ezután hangoztatja, hogy a há­ború folytatásában érdekelt egyének akarják a mindenáron való háborút. Az eddigi had­műveletek bebizonyították, hogy senki sem meri megtámadni Németország nvugati erőd- vonalát é* hogy a német hadsereg minden eddigi haditények torán bebizonyította kivá­lóságát. 1940 A DÖNTÉS ÉVE — Az í°40. év hozza meg b döntést. Ev a mi gvŐ7elmiinfc lesz. Bármilyen áldozatot is követelne ez, mindenikünk részéről, ez jelen­téktelen összebasopljtva fugái, amelyet a né. mel nemzet bog ée »agai a «orna), smely l német nemzetet fenyegetné, ba a versaillesi szellem hordozói újból elérnék céljukat. Ép­pen ezért háborús célunk világos: Németor­szágot, de egész Európát is meg kell szaba­dítani attól »z állandó fenyegetőitől és el nyomástól, amely a régi 6s • mai Angliától származik. Most véglegesen ki kell csavarni a fegyvert a háborús izgatok kezéből. Nemcsak a versailleei igazságtalanság ellen küzdünk, hanem azért is, hogy megakadályozzuk en nelţ egy nagyobb igazságtalansággal való he­lyettesítését. Ej Európáért harcolunk, mert Chamberlainnel ellentétben, meg vagyunk győződve, hogy az uj Európát nem lehet egy hanyatló világ régi erőiből és olyan emberek segítségével felépíteni, akik még saját álla­muk legelemibb kérdéseit sem tudják meg­oldani. Csak azok a népek hivatottak az uj Európa megszervezésére, amelyek magatartá­sukkal és alkotásaikkal fiataloknak és tevé­kenyeknek mutatták magukat. Ezeké a fiatat népeké és rendszereké a jövő. Hitler kancellár az újév alkalmából n?pl* parancsot intézett a német hadsereghez is. Méltatja a lengyel hadjáratban tanúsított vi- tézségüket s megállapít ja, hogy a jövő év mén nagyobh feladatokat ró reá. Az egész német nemzet azonban bizik haderejében. CÖRRELS: „NÉMETORSZÁG ÖSSZE­TÖRTE A LÁNCOKAT. MELYEK LE­BILINCSELVE TARTOTTÁK“ RERUN, január 2. (Rador.) DNB.s Újév- kor Cöbbels propagandaügyi miniszter be­számolt az 1939. év politika) eseményeiről, amelvekről kijelentette, bogy teljesen me$. változtatták Európa térképét. A német nép nemzeti léte az elmúlt évben véglegesen! megszilárdult — mondotta Göbbeis. — A* elmúlt évben a német nemzet végleg össze­törte azokat a láncokat, amelyek eddig lebi­lincselve tartották és Németország a világ egyik legnagyobb hatalma lett, 1949 ÍGY KEZDŐDIK: Január 1 Újév napja 2. Ezen a napon tanácsos már asztalt foglaí ni í! ' ■ E?le 9 őrtsítor a „Neurynth^-bír* t „Reggeltől ftft| — népies ben* Ä népvlse’et és nép:©« motívumok elkaímasáaa a mindennapos öltöz­ködésben; huszonkét szereplővel, lát-'ényos divatbemutató a Szövetke­zeti Központ BPitvar* népművészeti alosztályának rendezésében» null: „ümcrlkn minden bsío’uíFdl Hiba foaia veim a íolérzeten ohnum o] világrend megteremtése éfflehéDen“ Hitler vezér és kancellár újévi kiáltványa a német hadsereghez és a nemzeti szocialista párthoz WASHINGTON, december 2. (Rador.) Hull amerikai külügyminiszter újévi szóza­tot intézett az amerikai néphez, melyben el­ismerését fejezte ki az amerikai közvéle­mény hidegvérű és tisztánlátó magatartásá­val szemben. Az elmúlt év legutóbbi hónap­jai alatt többször kihangsúlyoztam az ame­rikai nép egyhangú békeóhaját — jelentette ki Hull. — Még nem veszett el minden re­mény, hiszen a szabadság és haladás, ez a két feltétele a civilizáció fejlődésének és ennek győzelmet kell aratnia. Ez azonban csak ak­kor lehetséges, ba a jelenlegi súlyos válság­BERLIN, január 2. (Rador.) Hitler vezér- kancellár ez újév alkalmával kiáltványt iuté- zett a német nemzeti szocialista párthoz. — Hét évvel ezelőtt — mondja a kiált­vány -— amikor a nemzeti szocializmus kor­mányra került, a német nép nagy harcok után olyan állapotban volt, amelyet Cienieb* ceau ezekkel a szavakkal jellemzett: Húsz­millió némettel több van a fö'dön, mint amennyi kellene. Ennek az óhajtásnak meg- VaTósitá»ára kényszeritették ránk a versaillesi békét, amelynek következményeképpen hét­millió embernek nem volt munkája Német­országban s ezek családjaikkal együtt húszon- négymillió egeisztencianélküli embert jelen­tettek .Tizonötéven át u demokratikus Né­metország kérve-kérte ennek a német népen elkövetett legnagyobb igazságtalanságnak mó­dosítását- A plutokrata-demokrata államok egyetlen válasza jeges visszautasítás és gú­nyos mondatok voltak. A nemzeti szocializ­mus elhatározta, hogy az összes kérdéseket megoldja a világ beleegyezésével, vagy anél­kül is. Az uj birodalom megszerezte magá­nak az őt megillető jogokat. Az a bűnös és ostoba szándék, hogy a föld javaiból ki akar­nak zárni egy 80 milliós nemzetet, nem lehet olyan törvény, mely az illető népet erkölcsi leg, vagy jogilag kötelezze. Első naptól kezdve ennék az á'lapoínak gazdasági és politikai módosítására törekedtünk, de minden kísér­letünk kudarcot vallott, a rosszakarattal és a korlátlan önzéssel szemben, amelyről a nvugati hatalmak ts államférfiak tanúságot tettek ■ AZ ÖNVÉDELEM JOGA ALAPJÁN —A német nép felszabadítása a törvényes önvédelem jega alapján történt. Miután a nemzeti szocializmus megszüntette a belső I német egyenetlenségeket, fokozatosan «zaba- I ditotta meg a németeket láncaiktól. Az ösz- szes németeket egyesítette Nagynémetorezág- ban s igy megvalósította az ezeréves álmot. ban, amelyen a* emberiség keresztülmegy, véget vetünk az emberéletek és az anyagi javak brutális és haszontalan tékozlásának éa megsemmisítésének. Ha eljön a béke órája, f akkor államunk minden erkölcsi és anyagi ( befolyását latba vet jiík egy állandó, jogérzeteo alakuló uj világrend megteremtésének érde­kében, hogy a gazdasági víszálv, a társadal­mi bizonytalanság és az újabb háború fenye­gető lehetőségét egyszer és mindenkorra ki­küszöböljük. ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ AN­GOL ÉS NÉMET TENGERI ERŐRŐL LONDON, január 2. (Rador.) A „Daily Telegraph“ tengerészeti tudósítója szerint aa angol és német hajóhad erőviszonya a hábo­rú kezdete óta módosult és pedig Nagrbri- tannia javáre. Jelenleg a két hajóhad a kö­vetkező egységekkel rendelkezik: Nagybri* fanniának tizennégy nagy csatahajója ven * tengeren és kilenc vau építés alatt, Németor­szágnak ezzel szemben uégy csatahajó:« van és jelenleg négyet építenek. Anglia hal repülőgépanyahajó felett rendelkezik és ha* ujahb ilyen hajót épít, Németországnak egyetlen repiilőgépanyahajója sincs szolgá­latban és kettő van építés alatt. Angliának ötvennyolc cirkálója van. A német biredat lom két cirkálót már elvesztett és igy csak 6 cirkáló felett rendelkezik. Angliában 25, Németországban 7 cirkálót építenek. A 106 angol torpedóromboió hajóval a németek csak 22 tudnak szembeállítani. Angliának 69, Németországnak 61 tengeralattjárója van. A németek az ellenségeskedések kezdete ót* 40 tcoKeralattjÂroţ vedlettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom