Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-31 / 302. szám

10 ELLENZŐK 3flEH mmm J O 30 U e c e rr V c r T1. maazmmmnmamtammmm MESTER MIKLÓS: í'damzcmétii ha/c - kisebbségi harc Masni állítani, hogy mi”dm ncnzadsépi ’mozgalom erejét elsősorban az adja meg, hogy az < gyház mennyire initial közösseget tele, idetöleg mennyire tagadja men ezt a tidsös»ener tőle. Nyugaton az ír, baszk, elzá­szi mozgalmakban a katolikus égj hoznak ilöntö szvep jutott. Meg is van az eredmé­nye háború előtti Magyarországon — a szászoktól viteleimre — a legerősebbel: a ro­mánok. mert egyházilag a legjobban vanna!: megszervezve. Utánuk következtek a szerbek, tótok és a rutének. Hogy a háború előtt «< m voh Magyarországon számottevő német nemzetiségi mozgalom, az szerintem elsősor­ban annak tulajdonítható, hogy az egyház távol tartotta magát attól. Ugyanez a jelen­ség a moldvai csángóknál is. A moldvai csán­gókat az egyház nemzetiségi törekvéseikben egyáltalán nem támogatja, sőt a jelel: arra mutatnak, hogy a moldvai csángókat maga­sabb egyházpolitikai szempontból teljesen ro­mán kntchkusokkâ kívánjálc fenni. fía a román egyháznak nemzetiségi hivatá­séi: nézzük a múltban, meg kell állapítanunk, hogy cl bői a szempontból kifogástalanul megálltai: a helyüket. Dogmatikailag nagy szakadék választja el egymástól a görög ka­tolikusokat és a görögkcletieket, mégis i két egyház sohasem élezte ki egymás közt az ellentéteket. Már i Sup pi ex Libel­!us Vulachorvm-ot, amely az erdélyi román­ság első írott politikai programjának tekint­hető, bűzösen adja be c görögkeleti és a gö­rög katolikus pHsjóik a bécsi udvarhoz. Rá- adásul Adornovici Gherasim görögkeleti püs­pök nem is volt román eredetű és mégis alá­írta a Supplex I.ibeUus Valachorum-ot. 1848 májusában u görögkeleti és görög katolikus püspök közös egyetértéssel hirta össze az el­ső roméin nemzet gyűlést Ilalázsf alvóra. I860- hon ugyancsak- a 'hét püspök elnöklete alatt az erdélyi románság olyan gyűlést tartott, amely kimondotta, hogy átkozott legyen ■? a román, aki u román nemzetiségi politikáim felekezeti szempontokat visz be. S 1867 után, amikor a román világi értelmiség veszi át r tényleges politikai vezetést, a két egyház hátvédbe vonul az élről, háttérbe szoritoltsá- fában önálló politikai mozgalmat sohasem kezdeményez, hanem mindig lojálisán azo­nosítja magát a ..román nemzeti párt'' politi­kájával. Az egyházak jelentőségének azonban van egy másik jelentős oldala is. Ha egy kisebb­séget megfosztanak iskoláitól, akkor még mindig alkalom van arra, hogy a papok a hitoktatáson keresztül anyanyelvükön érint­kezzenek a saját fajtájukbeli gyermekekkel. Magyar illuzionisták Magyar részről sokszor halljuk azt a leije- leütést, hogyha a világháború nem tör ki és a béke csendes évei tovább folytatódnak, néhány évtized alatt Magyarország összes nemzetiségei megmagyarosodnak. — Il­luzionista elképzelés, amely a tények teljes félreismerésén alapult. Annyi bizonyos, hogy az 1340-es évektől kezdve nagyarányú ma­gyarosodás ment végbe Magyarországon. Az előbbire jó példa a Székelyföld, ahol a mult tszázad közepén még több községben élet ro­mán család, akik e század első évtizedére mind megmagyarosodtak. I jancsó Benedek, a román kérdés szakér­tője, alti a lényeket nagyon jól ismerte, nem volt egy véleményen az illuzionista magya­rokkal. Már az 1890-es években szembeszalii a. magyar közvéleménnyel és hirdette, hogy a román nemzetiségi mozgalmaknak okai tá- tolabbiak és sokkal összetettebbek, mint ahogy azt sokan a felszín felötlő jelenségei­ből ítélve megtalálták. Jancsó szemléletében a román nemzetiségi mozgalom olyan jelen­ségnek tűnik fed, amely a történeti fejlődés irányvonalába esik. A történelmi mozgalmak­ról pedig tudni kell azt. hogy azokat lehel késleltetni, akadályozni. de nincs olyan földi erőhatalom, amely végső kifejlődésükben meg tudná gátolni Ezért Jancsó állandóan sürgette, hogy politikusaink gyökerében is­merjék meg a kérdést lépcsrölAépésre átfogj, komoly állam politikai intézkedésekkel — u:- tézménycsen — oldják meg azt, mert más­különben a tiiheti kezelés tragédiához fog vezetni. Ha nem tör ki a háború, az események altkor is Jancsónak adtak vo7na igazat. Nem véletlen, hogy a háború előtt Magyarország mi­niszterelnöke szükségesnek látta tárgyalni a román nemzetiségi párt vezetőivel egy ro­mán—magyar megegyezésről. A megegyezés nem jött létre. Ezerintem azért, mert már késő volt■ Tisza is éppen úgy elkésett köz­vetlenül a világháború előtt, mint Kossuth 1849-ben, amikor Világos előtt akart meg­egyezni a románokkal. A Habsburgok A Habsburgok a nagyon szenvedélyes román nemzetiségi vezéreket nem szerették. Klein Innoccntius elfogatására. Mária Terézia adta ki a parancsot. A Supplex Libellus Va- lachorum-ot 11. Lipót visszaküldőtte az er­délyi országgyűlésnek, ahol a rendek Bob püspököt alaposan megleckéztették: llorával kapcsolatban is az igazság az, hogy kerékbe törték és pedig 11. József kifejezett beleegye­zésével. Jan tu Ábrahámot 1848 után a csá­szári kormány utasította ki Becsből és zá­ratta el Gyulafehérváron. Itt a börtönben érte őt az a kegyetlen hántalom, amelynek következtében az érzékenylelkü ember elmé­je tulajdonképpen örökre elborult és 18 éven keresztül Avram Jancu lelkileg mint élőha­lott járta az országutakat. Közismert a me- merandum-jőrrel kapcsolatban is az a körül­mény, hogy a 300 tagú román küldöttség me­morandumát Becsben Ferenc József nem vet­te át, hanem kabinetirodája utján érintetle­nül küldötte vissza az aláíróknak: Ratiu Já­nosnak, a román nemzetiségi párt elnolcének Tcrdára. Mégis c románok ragaszkodtak a Habsburgokhoz. Vájjon miért? Itt újból kény­telen vagyok egészen nyíltan beszélni. A gya­korlati politika nem. pusztán elvek hangozta­tása, hanem harc. Az erdélyi románok úgy hit­ték, hogy nemzeti szabadságukért folytatott küzdelmükben többet jelentenek nekik a Habsburgok, mint a magyar politikai világ és ezért őket választották. A Habsburgok a románoknak jelentős politikai engedménye­ket nem adlak, illetőleg az 1860-as években megadták még a nemzeti egyenjogúságot is, de később visszavontak mindent, a dualizmus I élte jövetelékor. Azonban nem szabad elfe­lejteni, hogy a románok egyházi és kultu'in- tézményei a Habsburgoktól komoly támoga­tásban részesültek. Az egyházak pedig, amint előbb említettem a legtöbb esetben a kisebb­ségi népi élet alappillérei. Az abszolutizmus alatt a Habsburgok segítségével alakult meg a balázsfalvai gör. kát. érsekség, amely ad­dig csak püspökség volt. Ugyanekkor emellett több gör. hat. /püspökség jön létre kimon­dottan román jelleggel. A háború előtti négy román gimnáziumból kettő az abszolutizmus alatt létesült. A másik kettő korábbi erede­tű. Ekkor alapítják az Astra közművelődési egyesületet. l-868A>an kapja meg a román görögkeleti egyház mintaszerű autonómiáját, de erre vonatkozóan is már a komoly lépé­sek tulajdonképpen az abszolutizmus alatt megtörténtek. Ezért minden csalódás ellené­re is egészen az összeomlásig bizonyos re­ménykedéssel tekintett az erdélyi románság a Hubsburg-házra. 1868. ÉVI 44. TÖRVÉNY ÉS A GYULAFEHÉRVÁRI HATÁ­ROZATOK I A 67-es . politika mentségéül azt szokták felhozni, hogy a nemzetiségeknek és elsősor­ban a románoknak azért nem lehetett enged­ményeket adni, .mért az irredenta-mozgalmak megzavarták a békés együttműködést a ma­gyarság és a nemzetiségek között. Viszont a románok azt állítják, hogy a román irreden­tizmus, amely Romániában lábra kapott, a magyar nemzetiségi politikának volt az egye nes következménye. A lelkiismeretes magyar tudományra vár az a feladat, hogy a két ál­láspontot megvizsgál ja és becsületesen levon­ja a következtetéseket. A magam részéről mindenesetre hibának tartom, hogy a 67-cs kor nemzedékei nem tettéit_ egészen magu­kévá a nagy magyar klasszikus politiku­sok: Eiki ős József és Deák Ferenc mérsékelt politikáját. Nagy kár -coli az 1868. évi Tf. törvényt teljes egészében be nem tartani és tovább nem fejleszteni. Kétségtelen, hogy az 1868. éld nemzetisé­gi törvény végrehajtása és továbbfejlesztése alapja lehetett volna egy komoly magyar — román együtt működésnél:. Csodálatosképpen ma a románság ugyanazt hangoztatja a gyu­lafehérvári határozatokról, amelyeknek be­tartása szintén alapja lehetne a magyar—ro­mán együttműködésnek, mint amit a dualiz­mus korának epigoniai hangoztattak a Deák- féle nemzetiségi törvényről. ftfeymája eltűnik, ha Urodonalt szed, mert ezen fájdalmak okozója, ami a vérkeringési zavar­ral jár, nem tud annak ellenállni. Kitakarítja a szervezetből a nugysa- vat, amelynek a felgyü­lemlése idézi elő a: guttát, köszvényt, gerincfájást és melyek többek között a reumatikus fájdalmaktól eltorzított végtagokat, valamint a hátgerinc ízületeit is megtámadják, fiég, ha esténként egy kávéskanállal, kevés vízben, bevesz. A véredények egészsé­gesek lesznek, ha ezen kúrát minden évszakban ismételni fogja. legyőzi a vérkerüngési zavarokat KAPHATÓ GYÓGYSZERTÁRAKBAN ÉS DROGÉRIÁKBAN. af. UJJ S3KYVEX Féja Gézái Móricz Zsigmond. Móricz Zsigrn mcl hatvan éves. Mögötte egy hánya­tott élet nagyobb fele s egy jelképesen nagy magyar mii dandárja. Erről az életről 6 er­ről a miiről irta íéja Géza ezt a pompás könyvét. A könyv néhány sora valóban idé­zésre érdemes: ..Igazmondó iró. Az n lei- adat jutott osztályrészemül, hogy termékeny­sége csúcspontján álló iró belső történetét írjam meg. Nrmcsak kortúrsainak. hanem macának az írónak elleuöiző szeme is raj­tam pihen, teljés hitelű munkát kell irnoui. Móricz Zsigmond régi alkotógoudom. Akkor növekedtem, midőn irói arca teljesen kibon­takozott. első nagy irodalmi élményeim közé tartozik; mesterem volt a szó legjobb értel­mében, mert belső fejlődésemet táplálta. Róla írtam első tanulmányomat Szabó De­zső felszólítására olyan időben, midőn „el­lenzéke“ volt a fennálló politikai rendszer. Egyetlen élő magyar íróról sem írtam any- nyi tanulmányi és kritikát, mint róla. Egy érzem, hogy e könyv megírásához szellemi jogaim vannak, de megírása szellemi köte­lességem is. Éppen elég példa tanúsítja, hogv idővel mennyire meghamisítják az iró arcát és mondanivalóját. Könyvemnek azt a szerepet szántam, hogy álljon, őrt Móricz Zsigmond müvei mellett,, legyen vigyázó és megőrző gondolat és kötelezze tiszta látás­ra az utókort is.“ Féja Géza a Móricz Zsig- mondróí szóló erdekes irasadatait magától Móricztól (Móricz Zsigmond: Életem regé­nye) veszi, mégis teljesen .önálló alkotás, Féja irói és művészi teljesítményének legja­vából. Remek címlappal, vászonkötésben 158 lej minden könyvkereskedésben. Kérje az Athenaeum újdonságok jegyzékét. Louis Bertrand: A napkirály. A napki­rály XIV. Lajos személyét megs2ok*uk úgy látni, mint: a francia szellem megszervező­jét, Versailles és Marly építőjét, a gáláns ünnepek rendezőjét és nem ismerjük kellően mint minden idők egyik legkiemelkedőbb politikai tehetségét és mint kiváló hadve­zért. Hadjárataiban egymaga állott egész-; Eu­rópával szemben; negyven esztendőn keresz­tül az egész kontinens szövetkezett a fran­cia nagyság leverésére e háborúban, ame­lyekben Franciaország kiküzdötte helyét a v'íág nagy nemzetei között. Azonban a hosz- szu küzdelmekkel járó erőfeszítések mellett nem volt a társadalmi életnek, törvényhozás­nak. irodalomnak és művészetnek kérdése, amely a nagy királyt mélyen ne érdekelte volna. Ez az ember legtökéletesebben teste­sítette meg az uralkodó fogalmát és ugyan­akkor mély em)aeri értékekkel rendelkezett. E rendkívüli jelenségről szóló könyvek egyik legjobbika Louis Bertrand: A napkirály cí­mű müve. Ez a könyv, mint uralkodót -és mint embert egyaránt jellemző vonásokkal állítja elénk a franciák legnagyobb kirá­lyát s egy ragyogó kultnrkorszsk nagyszerű képviselőjét. Bertrand: A napkirály az At­henaeum életregény sorozatában jelent meg. A pompás kötet ára szép kiállításban, diszes vaszonkötésben 198 lej minden könyvkeres­kedésben. Kérje az Athenaeum. újdonságok jegyzékét. Beverley Nichols: Valami, amiről dalolni kell. Elragadó kumoru, bűbájos könyv. Tár­gya: miként születik meg egy angol revü. Hősei a tapasztalatlan idealista szerző, a müvészlelkü rendező, a hűvös pénzember, a szépséges, fenevadhoz hasonlatos és minden­kitől rettegett primadonna, az egzotikum hősszerelmes, aki egy kukkot sem tud an- goluí. a névtelen zeneelmélet tanárnője, aki a divatos, felkapott, pénzben fürdő zene­szerzők helyett hangszereli a zenét- a bolon­dos túlzott irányokban tetszelgő diszlet- és jel lern tervezőnő, aki menekült orosz herceg­nő is egyszersmind, az aranyos humorn komi- katáncosnő. a lenge, tündérien szép naiva, valamennyi vidám és keserű életet él előt­tünk. Robin Frost az Ausztráliából jött is­meretlen fiatal zeneszerző, véletlenül felve­tődik Humbert, a rendező és producer eB- télyére. Ott Lou, a táncoskomika szemet vet rá. ami elég Thelmának, az ünnepelt pri­madonnának, Lou örök vetélytársának, Hogy elhalássza tőle a fiút. Ebből a féltékenységi műveletből születik meg a revü, amelyet Thelma a maga számára irat RobioDal és amelyet Humbert hoz szinre. A legomlatsá* gósahb %Zinházi intrikák kergetik egymást. Robin beleszeret Favbe, az igazán tehetsé­ges, bűbájos, fiatal kórusgörlbe, akiből a revü folyamán sztár lesz. Thelma most már mindent elkövetne, hogy az általa elindított, revüt megbuktassa, de amikor ez lehetetlen­nek bizonyul, titokban álnév alatt 5 adja hozzá a pénzt, hogv legalább az anyagi ha­szonból és nagy reklámból kivegye részét. A revü óriási sikert arat. Robin és Fay egymásra találnak. A könyv nemcsak mind­végig lebilincselöen szórakoztató olvasmány, de a modern szinháztörténelem élesen meg­figyelt, mesteri tollal megrajzolt mégeleve- nitése. Pantheon kiadásban, szép kiállítás­ban, fűzve 139 lej. kötve 178 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Pantheon új­donságok jegyzékét. Eélelemérzés, szKszorongás, levertség. mind oly jelenségek, amelyeket a tápcsator­nában beálló torlódások idéznek elő., a ter­mészetes „Ferenc József“ keserüviz haszná­lata által rendszerint gyorsan elmúlnak. Kér­dezze meg orvosát. ~RVOSI ÚJSÁG (B.-pesti) egvévre 852 lej, Orvosi Hetilap 852 lej, Orvos-képzés 527 lej. ha nyomban rendeli. Kérjen szakjegyzéket és Magyar Or­vosi Könyvk. kedvezményes feltételeit Lepa- gelól Koiozsvár. ansp risiczy és társa parrettezők n} parket Inrakását; javításokat és gya* tolásokat juiános árban vállal- „ . Ócska parkett eladó« I Iroda; STRADA IÜLIU Ma.MU No, 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom