Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-28 / 299. szám

ELLENZÉK I939 áeţ ember Î8, j s hogy a munkálatok még alig lépték túl a kezdeményezés határát, de min den remény meg van arra, hogy rÖvi desen siker fogja koronázni mindazok munkáját, akik a köz iránti szeretettől vezéreltetve, erre a munkaterületre ál­lottak. A beszervezés munkájával párhuza­mosan folyik a kulturális alosztály munkája is. A legfontosabb tennivaló itt egységes kuiturprogram adása' a vármegyei magyarság számára. Az al­osztály vezetősége mindent elkövet, hogy minél rövidebb időn beiül megin­dulhasson ez a munka is, aímely a nép- közösiségi munkának egyik legíonto sabb területe. Itt merült fel az iskolán- kívüli nevelés problémája, amely egyik Iegféllőbb gondját képezi a vezetőség­nek, Kívánatos lenne minél gyakrab­ban és minél buzamosiabb időre kimen­ni a falusi magyar tömegeink közé s gondosan és jól megválogatott elör-'dá- sokkal, megbeszélésekkel, szinielöadá- sokkai tartani ébren a közös kultúrá­hoz való tartozaindóság érzését!. Ezek a látogató csoportok aztán elvégeznék NAGYENYED, december 27. Az alsófehérvármegyei Magyar Nép­közösség jelenleg a szervezkedés idejét éli. Bár a vezetőség egyelőre még nincs megválasztva, mert hatósági engedély hiányában az alakuló közgyűlést egy­előre nem lehetett megtartani, központi jóváhagyással megalakult az ideiglenes tisztikar, amely hivatva van az ügye két a közgyűlésig vezetni. . , A szervezkedés legfőbb problémája és minél sürgősebben megvalósítandó fel adata a szomszédsági rendszer kiala­kulása, amelynek érdekében már a múltban is történtek próbálkozások, ezek azonban csak a kísérlet stádiumáig jutottak el. Kétségtelen áz, hogy a jól beszervezett 'közösségi élet első felté­tele a szomszédsági rendszer megszi­lárdítása, mert csak igy képzelhető el a Népközösség tagjainak fegyelmezett együíümisködése. Ez a szervezkedés természetesen hosszas, áldozatos mun­kát igényel, hiszen egy mostanig csak hírből ismert rendszer megvalósitiásá rőí van szó, amelynek alig van ebben a megyében hagyományos alapja. Éppen ezért a vármegyei tagozat társadalmi alosztálya első és legfontosabb felada­tának tekinti a rendszer elvi alapjainak lefektetését s a szervezkedés gyakor­lati szabályainak megákapitását. Maga a szervezkedés egyelőre csak kis körben indult meg s az ebből a munkálatból levont tapasztalatok fog­ják megmutatni a követendő eljárási módokat. Jelenleg Nagyenyed város szervezési munkálatai folynak. Ezekkel a munká­latokkal kapcsolatosan j szüksége mutatkozik egy vármegyei központi iroda felállításának, amely­nek hivatása lesz lefektetni a várme­gyei magyarság lajstromát, vezetni a Népközösség kartotékét, felvenni a Népközösség tagjainak minden olyan ügyét, amely a vezetőség elé lenne terjesztendő, akár az azonnali jogvé­delem céljából, akár a központi ve­zetőség elé való utalás végett. A társadalmi alosztály feladatát képezi a vármegyei magyarság közötti össze­tartás erősítése, a jóléti munka veze­tése, a Népközösség anyagi életének beszervezése és szilárd alapokra való 'fektetése. Kétségtelen az, hogy mind ezeken a területeken sok a tennivaló falvaink szociográfiai felmerését, gyűj­tenék népi irodalmunk kincseit, falva­ink nyelvi sajátosságait!, helyneveit, népművészeti alkotásait, énekeit stb. Ez a munka feltétlenül sok olyan kal­lódó értékekre vezetne rá, amely jelen­leg hiányzik tudatunkból. Ugyancsak ezek a látogató csapatok végezhetnék el az egészségügyi fölvilágosító mun­kát is, amelyre népünknek olyan nagy szüksége Van, nem is szólva arról, hogy a falusi sportkörök megalakítása szin­tén egy a sok elvégzendő feladati közül. A gazdasági alosztály feladata népűn­ket rávezetni a modern, racionális gaz dálkodásra s e célból szorgalmaznia és elősegítenie kell aiz EMGE-taníolyamok rendezését s elő kell mozdítania fal vaink vetőmaggal és tenyészállatokkal való ellátását. Munkásságát nagyban elősegítheti a B et fallen -kol'lé gi u ni esom- bordi' gazdasági iskolája, ahol kép­zett szakemberek állanak állandóan a hozzájuk gazdasági tanácsért forda lók rendelkezésére. A társadalmi al­osztállyal együtt elő kell segítenie a falusi termelő, értékesillő ési hitelszö vetkezetek alakítását, vagy aj már meg levők megszilárdítását. ; Kétségtelen az, hogy sok itt a t|e<nni- való és sok olyan kérdés vár még meg- I oldásra, amelyeket majd csak az idő I fog megmutatni, a megye magyarsága I azonban nagy bizalommal tekint a ; Népközösség munkája elé, amely re­mélhetőleg be fogja váltani a hozzá- j fűzött reményeket, I Pogány Albert, Megszólal a fala Is esz áramaim áfással kapcsolatban KOLOZSVÁR, december 27. Az Ellenzék hasábjain részletesen j foglalkoztunk a kolozsvári piac hely í zetével, a drágasággal éts a Sfatul Ne- , gustoresc (Kereskedő Tanács) emlék­iratával melyet a kereskedőosztály el- ' len emelt vádakra adott. Ugyanakkor a j gazdák is megtették észrevételeiket és j rámutattak arra, hogy az árdrágitási í törvény intézkedései az elsőrendű köz- I szükségleti cikkek jegyzékében feltün- '• tetett árukra, főleg az élelmiszerekre ; vonatkoznak, tehát oly cikkeket érinte- j nek, melyek közelről érdeklik a mező- í gazdaságot. A gazdák ezzel kapcsolat­ban ismét hangoztatják azt a kívánsá­got, hogy a mezőgazdasági termékek : és iparcikkek ára között összhangot kell teremteni. Nem kívánhatjuk — ! mondják — hogy olcsón adják el ter- j mékeikeí! a falun és drágán vásárolja- t nak a városban. ; j így többek között a nyersbőr eladá­sa körül van nyomatékos panaszuk. Tizenhatkilogr-vmos súlyig ugyanis a nyersbőrforgalom szabad, ezen a sú­lyon felül pedig a nyersbőr ára maxi­málva van, a vétel az átvételre jogo sült szerveknek van fenntartva, melyek 41—45 lejt adnak a nagyobbrészt fal­vakból kikerülő nehéz nyersbőr kiló­jáért. Ezzel szemben a gyárból kike­rült kész bor nincs maximálva és kilő gramonként 380 lejért adják, mely ár folyton emelkedik s most is emelke­dést mut/at. Nem szólva a kész áruk­ról, mert pld. asz egyszerű bakancs ára — melyet pár hónappal előbb még 450 lejért adtak — ma 950 lej, ami száz­százalékos emelkedést jelent a valóság­ban. 1 A gyapjuértékesités körül is sok a panasz. Szamos-tartomány területén tudvalevőleg sok helyen tenyésztenek merinói-juhot. Bár a gyapjú ára nagy fontossággal bír a gazdákra, az ár évek óta alig mutat változást, bár a gjapjukészitmények ára hatalmas emelkedést inutiat. A gazdákat arra kötelezték, hogy a gyapjút szövetkezetek utján értékesít­sék. A szövetkezeteknek azonban szá­mos esetben nincs nagyobb tökéjük előleg adására, vagy a beraiktározott gyapjú árának folyósítására. így aztán a gyapjút magánfeleknek adják el, akik 25 százalékkal kevesebbet adnak a szö­vetkezetek vételáránál. A mezőgazdaság az ármaximálással kapcsolatban a különleges gazdaérdekek figyelembevételét kéri az illetékes ha­tóságoktól. Az, évvégi zárlati munkaiatok következté­ben az alanti bankok e hó 30-án pénztár­órákat nem tartanak. Albina Institut de Credit ifi de Economii Filiala Cluj Erdélyi Bank r. t. Banca Centrala pentru Industrie şi Co­merţ S. A. Banca Comerciala Italiana şi Română Su­cursala Cluj. Mezőgazdasági Bank és Takarékpénz­tár r. t. Banca de Credit Comercial S. A. Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltóbank r. t. Hermannstädter Allgemeine Sparkassa Fi­liala Cluj. Transsylvania Bank r. t. Kolozsvári Takarékpénztár és Hitel­bank r. t. Economul Institut de Credit şi Economii S. A. V atra Institut de Credit şi Economii S. A lüsitfísi reifies a Kolozsvári moiiKa- Kamara 1940 március 15-co KOLOZSVÁR. A kolozsvári munka- kamara 1940 március 15-re kiállítást tervez. A kiállítás három külön tago­zatra oszlik, melyek keretében a kama­ra kerületében levő iparosok, munkások és tan on colic állítanak ki. A kiállítással kupc&o-laüban a munlklaí- kamara felhívással fordult a körzetébe tartozó iparosokhoz, munkásokhoz és tononcokhoz s az ipari termelés eme­lésének fontosságát' ismertetve, a ka­mara által követett' célként leszögezi a különféle ipari produktumok ési jelleg­zetes változatoknak a fogyasztóközön seggel való megismertetését és annak szükségességét, hogy az iparosok ter­mékei kelíö méltánylásra találjanak. A mesterségek keretei között a ka­mara a versengés lehetőségeinek elő­mozdítását kívánja, az ügyesség' és gyakorlat fejlesztése érdkében. Mert a gyártmány kitűnősége a fiatalabb ipa ros és munkásnemzedék és a tanoncok Útmutatójául szolgálhat. A munkásság és tanoncok részvételét e szempontból is szorgalmazni keli. Továbbá a kiállítás alkalmat nyújt az egyes vidékek különféle ipari ter­mékeinek megismerése által az egy­mástól eltérő vidékek közt eset­leg tervbe vett piacok létesítésének megkönnyítésére és más hasonló cél követésére. A kiállítás 15 na-pig fog tartani. A kiálüííani szándékozó mestermeberek- nek legkésőbb 1940 ián. 15-ig be kell je lenteniö-k részvételüket, a kiállításra szánt tárgyak számának megjelölésé­vel. j A tárgyakat viiszont, teljesen elké­szítve 1940 március elsején kell átadni a muukakamarának. A benyújtott munkák kiválasztását és díjazását külön bizottság fogja vé­gezni. A három legjobb iparos munkájának jutalmazására a kamara pénzjutalmat, valamint egy-egy ezüst és bronzérmet ajánl fel. , A munkások által és a tanoncok ré­széről készített legelső 3—3 munka szintén hasonló jutalmazásban részesül. E mellett a kiállítás összes résztvevői részvételükről külön okiratot kapnak. A munka-kamara elnökének, dr. Mól dovan Markónnak, és Hossu V. titkár­nak aláírásaival ellátott felhívás végül hangsúlyozza a kiállítás fontosságát úgy az ipa|rágak, mint az egyes iparo­sok szempontból, mentöl szélesebb körű érdeklődés reményében. Ktadíák a Román Akadémia „Mavmghem44 dijai kz. akadémia a „Széné Katalin“ táisnlaáának ítélte oda a dijat BUKAREST, december 27. A Román. Akadémia a „Szent Katalin“ gyer­mekvédő egyesületnek Ítélte oda értékes tár­sadalmi munkásságáért a Mavrogheni-dijat, amellyel csak igen nagy érdemeket szoktak jutalmazni. A . Szent Katalin“ egyesületet 1397-ben Ecaterina Cantacuzino és Irina Ghica ala­pították a gyermekhalandóság leküzdése ér­dekében. Legelőször a talált és elhagyott gyerekek számára alapítottak otthont, később már szegény családok gyermekeit is elhelyez­hették az intézetben. Erzsébet királyné védnöksége alatt, né­hány melegszívű asszony közreműködésével az állam által adományozott területen, a Kis* seieíf-nton megépítették az első menhelyet, amelyen 30 gyermeket helyezhettek el. Ma a „Szent Km alin'' gyermekmenttel}- Őfelsége védnöksége alatt együtt működik a közegészségügyi miniszterrel, a kórházait gondnokságaival, a város vezetőségével és mintegy 2000 gyermeket gondoznak a legmo­dernebbül felszerelt pavillonjaiban. Mindenik pavdionban 400 gyermek számára van hely és minden pavilion mellett külön óvoda mű­ködik. Az egyesület elnöknője, Ecaterina Caradja állandó összeköttetéseket tart fenn a nemzet­közi emberbaráti intézményekkel és az ország többi gyermekvédő egyesületeivel. Az inté­zetben nevelt gyermekeken kívül, mintegy 1600-ra tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akiket az egyesület vidéki családok­nál helyezett el és igy azok a családi nevelés minden áldásából részesülhetnek. A gyermekvédő egyesületnek külön szövet­kezete van, ahol élelmiszert és elsőfontosságu cikkeket szoktak a szegények között kioszta­ni Külön pékmühelye is van az egyesület­nek, ahol naponként közel 2000 kenyeret sütnek. Nagy működést fejt ki az egyesület kultu­rális téren is. Állandóan ellenőrzi a gyerme­kek óralátogatását. Megalakulása óta együtt működik az Országőrszervezettel és a Ne- de-lea központban előadótermet is építtetett, ahol ünnepélyeket és vetitettképes előadáso­kat szoktak tartani. A nemzetgazdasági miniszterrel karöltve két kereskedelmi iskolát is létesített leányok számára. Az intézetnek ma már olyan nagy múltja van, hogy mintegy 10 ezerre tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akiket az intézet­ben neveltek fel és közel 6000 azoknak az anyáknak a száma, akik az intézet jótétemé­nyeit élvezték. Dr. Gróf Bethlen László, a Hitelszövetke­zeti Központ vezérigazgatója és Tövissy Gé­za „Hangya“ vezérigazgató fogják láttamoz- ni a kisebbségi szövetkezetek mérlegeit. A két kisebbségi szövetkezeti központ kéréssel fordult a Nemzeti Szövetkezeti Intézethez, hogy a törvényben előirt mérleg láttamozás jogát megbízás alapján központjaink gyako­rolhassák, melyek minden szövetkezetét amúgy is alaposan felülvizsgálnak ügymenet, adminisztráció -és értékkezelés szempontjá­ból. A bukaresti központ a kisebbségi köz­pontok kérését magáévá tette s a mérlegek iáttarrozásával dr. gr. Bethlen László és Tö­vissy Géza vezérigazgatókat bízta meg. A mérlegláttamozások nagy fontossággal bír­nak, mert a szövetkezetek csak láttamozott mérlegek birtokában tarthatják meg közgyű­léseiket és kapják a szövetkezeteknek járó adókedvezményeket. Gyermeknek Szülőnek Testvérnek Barátnak Rokonnak könyvet ajándé­kozzon I Mindent megtalál az Ellonzók köny vosztiiyábö Kolozsvár (Piaţa Unirii) kérhető nagy karácsonyi ingyenes könyvjegyzékben. Megkezdődtek a Magyar Nép- kőzösség nagyenyedi tagozatának szervezési munkálatai Az alsófehérmegysi Mépk

Next

/
Oldalképek
Tartalom