Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-03 / 280. szám

Mm'SLEi iiiii jgjT nliiií Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G Duca No 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. alapította BARTHA MIKLÓS; Felelős szerkesztő és 'utazgató: DR. ÜROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Clnj.) Előfizetési árak: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480, egész évre 96ÍI lej. LX ÉVFOLYAM, 280. SZÁM. VAS ÂRNAP ÖJS&ÄÜEaMSBflBflMK* CL. UJ. 1939 DECEMBER 3. Fényes keretek ünnepették meg a gyulafehér­vári nagygyűlés évfordulófát =jcsfcg3 Dragomir dr. kisebbségi miniszter nagyfoníosságu nyilatkozata a kisebbségekről BUKAREST, december 2. (Rador) Fényes külsőségek között ünne­pelték tegnap Gyulafehérváron a december elsejei nagygyűlés huszonegyedik évforduló­ját. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes fogadtatás volt a pályaudvaron, hol a kormány tagjait és az előkelőségeket Victor Constantinoscu polgármester üdvözölte, majd a vendégek a székesegyházba vonultak, ahol hálaadó isten­tisztelet volt. A diszgyiüés délelőtt 10 óra 30 perckor vette kezdetét a Caragiale nagyteremben^ a megnyitó beszédet Iuliu Moldovanu, az ..Ast­ra“ elnöke tartotta. A megnyitó után Victor Moldovanu, a NUF vezértitkára szólalt fel, lelkes szavakkal méltatva a NUF nevében az évforduló jelentőségét. Hódolatteljes elis­meréssel emlékezett meg Ferdinand király­ról, Mária királynéról és Őfelsége II. Ká­roly királyról. Ezt követően a NUF célki­tűzéseivel foglalkozott és a következőket mondta: 99 P.z erdélyiek logos kívánságainak teljesitése a N — Rá akarok mutálni arra, hogy a NUF u Románia határai között egyesült tartomá­nyok speciális törekvéseinek teljesítésére is hivatott. Természetes és jogos ilyenjajta követelé­seink nekünk, erdélyieknek is vannak és ezeket teljesíteni kell az ország érdekében. Sok olyan kormányunk volt, melyek a leg- tüzesebb erdélyiesség jelszavával kerültek ha­talomra. Nem értek el sikereket. A NUF-ra vár a feladat, hogy a legteljesebb nemzeti szolidaritás jegyében teljesítse a jogos kívá­nalmakat. (Éljenzés.) Utána Teodor Roz no varru Bucovina nevében boszé-K, majd loan Aron föld­műves tartott beszédet. \ —• Ha a sors úgy alkarja, — mondot­ta többek között — hogy az idők még nehezebbek és zavarosabbak lesznek, nagy parancsnokunk első jelére töme­geink iába alatt dübörögni fog a föld és a levegőt be fogja töfiíjeni kiállta" sunk: Kijen a király és a hazai! loan Aron földműves beszéde után az ipa­rosok és kereskedők képviseletében Gavrií Crísan emelkedett szólásra, aki hangsúlyoz­ta, hogy a NUF kiengeszteiődés és béke te­remtésére van hivatva. Stefan Ciobanii pro­fesszor, a Román Tudományos Akadémia tag­ja Moldova és Besszarábla üdvözletét is tol­mácsolta, majd Victor Jinga professzor be­szélt, kiemelve az ünnepség jelentőségét. Georgescu táborno beszéde Petre Georgescu tábornok, a Nem­zeti Gárdák parancsnoka beszélt ez« után. Hangoztatta, hogy- a gárda a szi= ,goru erkölcsi fegyelem szükségességé­ből született, az ország legjobb fiaiból alakult, hatalmas erő aiz Újjászületés! Arcvonai programjának megvaíósitá' ban, — Munkánk csak ajkkor fejeződik be, ha megvalósítottuk az őfelsége ál fal megalkotott programot, megerősítve a nemzeti szolidaíritást. j Beszédét őfelsége a király és’a trón­örökös éltetésével fejezte be. vesztegetnünk; apró vitatkozásamkíkaL Hálásaknak kell lennünk a gondviselés iránt, hogy nagy és bölcs királyt adott nekünk és teljes bizalommal lehetünk a siker iránt, amelynek ő a kezese. Ha­tározatit útmutatása mellett az ország a nemzeti újjászületés útjára lépett. A kormány az egész nemzet egyhangú akaratát képviseli. — Békét óhajtunk az ország határain be­lül a kiengeszteiődés légkörében és szolida­ritást a határokon túl, összes szomszédaink­kal szemben követett békés politika kereté­ben. Bizonyára mindannyian olvasták Gafen- cu külügyminiszter beszédét, mely a romá­nok cgyhdngu helyeslésére talált. Legszigo- ruhb semlegességet óhajtunk s békés kap­csolatokat az összes európai államokkal, érinthetetlen jogaink védelmén állandóan őrködünk ugyanakkor. — A kisebbségi problémát Gafencu kül­ügyminiszter oly formában határozta meg, hogy ez megfelel a román nép érzésének, tnely mindig gondjaiba vette és gondjaiba veszi a vele együulahó népek törvényes jogait. . t gyulafehérvári gyűlésen megjelent román vezető férfiak széleskörű megértő felfogása a kisebbségek jogaival szemben lagadhatatla- nul abból az őszinte meggyőződésből és bő­sége; jóságból eredt, mely annyira jellemzi a román szileket. Az erdélyi lélek mélységesen megértő ma­radt a nemzetiségek jogaival szemben, me lyek el nem. évülhetnek. Éppen ezért a gyulafehérvári nyilatko­zat becsületére szolgál annak a népnek, amely százados ieigâzottââg végén megfor- mulázta, abban a pillanatban, amikor meg- valósitotta egységét, a román nemzet végle­ges uralmát, amely minden tekintetben do­mináló s amikor a nemzet egységes terüle­ten egyesült. Ez olyan jogéira, amely igazol­ja nemzeti államunk létét Versaillesbea is és Münchenben is és bárhol, ahol bárki Í3 megkí­sérelné, hogy a népek között nagyobb igaz­ságot létesítsen. Szavam legyen mélyértelmü felhívás az egész mai erdélyi nemzedékhez, főképpen vezetőihez, hogy foglaljuk el a vezető helyeket. A különleges érdekek, bármi is legyen azok igazolása, most nem létezhetnek, amint azt őseink már egyszer kijelentették ebben a várban. Őfelsége, nagy királyunk vezetése alatt, aki egyedül hivatott ma arra, hogy őrködjék, megőrizzük a nemzet csorbitha- tatlan egységét, függetlenségét és méltósá­gát. Dragomir dr. kisebbségi miniszter végül egységre hivta fel az erdélyi nemzedékeket. Gigurtu közlekedésügyi miniszter az emlé­kezetes gyulafehérvári gyűlés összes résztve­vőinek a kormány elismerését tolmácsolta, Giureseu NUF-miniszter munkára hivta fel mindazokat, akik szeretik Királyukat és Ha­zájukat, " - v, s. . ^ Határozati javaslat Dragomir kisebbségi miniszter nagyjelentőségű beszéde Horia Teeulescu az Ujjászületési Arcvonai raaiostartományi főtitkára olvasta fel a gyű­lés határozati javaslatát: —- A Nemzeti Ujjúszületési Arcvonai meg­ünnepelve 1918 december elsejét, mély tisz­telettel hajlik meg azok előtt, akik a nem­zet egységesítésén fáradoztak és alkalmasnak találja a pillanatot, hogy újból hangoztassa az ország mai határaira való megdönthetetlen jogainkat. Uj század derül a románokra, aj hitben és az élét uj alakja mellett a gondol­kodás megváltozását hozza magával. Csak igv vagyunk jogosultak arra. hogy nemzeti újjá­születésről beszéljünk, amely fajunk erőinek íriss, lendületét hozza, az erkölcsi felemelke­déssel uj életfelfogást, uj eszmét aujon és igy az ősök nvomain, élükön Őfelségével, a ki­rállyal a megváltás utján haladunk. Leg­főbb hódolatunkat hozzuk Neked, az or­szág erkölcsi fővárosának, Gyulafehérvár s az egyesülés napján örökre egyesülten ál­lunk falaid között. Ettől a nagy gondolattól áthatva, amply első mindnyájunk tudatában, lemondva a romboló vetélkedésekről, számot adunk arról, hogy haladásunk biztosítéka a lélek és a munka egységének állandósága. Gyulafehérvár dicső hősei hitét osztva biza­lommal tekintünk a nemzet jövője elé, örök­re megalapozódva a nemzeti újjászületés gon­dolatában, őfelsége II. Károly király, a ro­mán történelem dicső irányitójának bölcs ve­zetése alatt. A nagygyűlés befejezése után diszfelvoua- lás következett a város piacán, majd délután 16.30 órakor a vendégek Bukarestbe utaztak. Ä kolozsvári ünnepségek E*ut!án Silviu Dragomir dr, kisebb- | ségi miniszter lépett a szószékre. Em- l lékezteteíí az egyesülésre vezető nem­zeti harcokra, — Mintha ma volna, úgy emlékszem vissza a gyulafehérvári emlékezetes gyűlés lefolyására. Miután kihirdették a szavazás eredményét, azt a tömeg határtalan lelkesüléssel fogadta. A tö­meg türelmetlenkedni kezdett s ekkor az elnök engem kért, hogy beszéljek a tömegnek. Kiléptem a teremből a sürii sorokban álló emberek közé és az egyik szószékre léptem. Amikor be­szélne« kezdtem, erdözugáshoz hason 1 ó zaj úszott a tömeg felett. Meghallgat­tak s csak néha»néha szakítottak félbe viharos örömkiáItásaikíka 1. Csodálatos izgalom remegett át a tömegen. Csak= hamar más szószékekről is felhcmg* zottak az alkalmi szónokok szónokiam tai a nép határtalan lelkesedése közben. Az azóta eltelíti húsz év alatt ennek az évnek tavaszáig nem éltem át ilyen le­nyűgöző érzést. A márciusban várat* lanul szétküldött behívási parancs gya­korolt még ilyen lenyűgöző mély ha­tást, amikor a hír végigfutott erdélyi falvainkon és mint egy varázsos jelre újból felemelkedtek földmüveseiitník és szellemi munkásaink. Senki sem hiány' zott, a habozásnak legkisebb jelét sem lehetett látni és többen jelentkeztek katonai szolgálatra, mint ahányat be­hívtak. Első pillanatban megértették a hívó szót és engedelmeskedtek neki. Mindenki meggyőződhetett, hogy Er* dély szolidáris aíz ország egységes aka= rátával és áthatja az az uj életakarit, amelyet a Nemzeti Újjászületés Arcvo­nala irt zászlójára. Az uralkodó veze* tése alatt egy pillanatot sem lehet KOLOZSVÁR, december 2. A december elsejei nemzeti ünnep alkalmából Kolozsvá­ron tegnap délelőtt 11 órakor a görögkeleti székesegyházban Colán Nícoíae püspök celeb­rálta az ünnepi istentiszteletet. Az ünnepé­lyes alkalomra Fíorescu Gheorghe tábornok, hadűeregfelügyelőyel és dr. Taíaru Coriolan Szamos-tartománybeli királyi helytartóval az élén a polgári és katonai hatóságok, úgyszin­tén a különböző társadalmi és tudományos egyesületek vezetői felvonultak. A nap jelentőségét dr. Munteanu Livin görögkeleti teológiai tanár ismertette, majd Fíorescu Gheorghe tábornok mondóit beszédet amelyben bizalmát fejezte ki a hadsereg­gel szemben. A szertartás végeztével a megjelent előke­lőségek előtt katonai diszfelvonulás volt. Délután fél 4 órakor a Román Nemzet: I Színházban, a Astra kulturegyesület védnök­sége alatt, a Regina Maria leány* és Baritiu fiuliceumok közreműködésével ünnepi elő­adást tartottak, amelyen Priscu Mircea, a Bantu« líceum igazgatója beszélt december elsejének jelentőségéről. E-?e fél 9 órai kezdettel a főhatalonivü- to zás után létesült Román Nemzeti Színház és az Opera fennállásának 20. évfordulóját ünnepelték meg. Az. alkalmi beszédeket dr. Papiban Victor színházigazgató és dr. Nasta MíIkh, az Opeta igazgatója tartották. Â mii- sorszámokat Verdi „Aida“ című operájának IV, ^elvonásával zárták le. Cáfolják a miGyair-^szovjet' orosz hníáríncidenst híréi BUDAPEST, december 2. (Rador.) Hiva­talos magyar körök cáfolják a magyar- -szev- jetorosz hatúrincíden? hírét, melyet két am rikw sajtóügynökség terjeszteti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom