Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-03 / 280. szám
r in \ ’ / í K \ HŰT VILÁGPOLITIKÁJA A MokáJ ■negszigorNtfsáiőI <i Sinii-orosz háborús összeütközésig l' £\ rci I mondás szerint a legrövidebb 11á- borúban tül.bot hazudnak, mint u leghosz- h/abl> béke alatt. Ma ezt a hazndozást uj névvel ajándékozták meg: háborús hírszolgálatnak nevezik és mint állami funkciót, intézményesen szerveztek meg. Csak az. intéz- uényes megszervezés által nyert nagy lendület magyarázhatja azonban meg az. igazságnak olyan nagyfokú eltorzításait, amilyeneknek az utolsó időben lehettünk tanúi. A háborús szükségletek úgy látszik szentesítenek az érdekeltek számára minden eszközt. \. valóság ilyen kíméletlen eltitkolásának kétségtelenül meg lesz. még a böjtje, de pillanatnyilag mintha felháborodás nélkül ismernék el ezt is a káboru6 korszak megengedett politikai fegyverének. Az elfogulatlan emberek nagy tömege helyesen teszi azonban, ba megőrzi józan ítélőképességét és nem engedi tisztánlátásában annyira zavarni magát, hogy a feketét 60 tudja megkülönböztetni a fehértől. Egyszer úgyis cl fog következni az ^dő, mikor a félrevezetettek kérik majd számon az igazságot. A józanitéle- tüek dolga lesz akkor is megakadályozni, hogy a számonkérés ne öltsön viharos arányokat. A háborús igazságelferdités túlzásai végeredményben úgy sem változtathatnak a dolgok igazi menetén, melynek való képe előbb-ntóbb mégis nyilvánosságra kerül. £ _ KÉT HÁBORÚS LÉPÉS Az utolsó hét eseményei között legfontosabbnak a háborúvá fajult finn-orosz ellentétet és a Németország elleni blokád meg- szigoritását tekinthetjük, melyet a német aknatámadásokra adott válaszképpen léptettek életbe az angolok és franciák. Az oroszok a hét utolsó napjain behatoltak Finnországba. tengeri és légi haderejükkel megtámadták a finn kikötőket és városokat, mert amint Moszkvában kijelentik, „az események azt a látszatot keltették, mintha Oroszországot finn invázió fenyegetné és mert a finn katonaság ennek megfelelöleg támadást is indított Oroszország ellen“. A Németország elleni blokád kiterjesztését a teljes német kivitelre is London és Paris szintén a hét utolsó napjain jelentették be hivatalosan. Tiltakozások ez ellen n semlegesek részéről sorra hangzanak el, nem valószínű azonban, hogy a tiltakozásoknak eredménye legyen . Angol és francia részről meg vannak győződve, hogy ez. a lépés súlyosan fogja érinteni Németország gazdasági életét s a/, ő javukra rövidíti meg a háborút. Német részről viszont az aknaháboru továbbfolytatásához fűznek nagy reményeket. Mindkét lépés a szélső eszközök igénybevételére való elszántságot jelenti, amely nem törődik azzal, hogy súlyos károkat okoz a háborúban részt nem vevő országoknak is. A németek által elhelyezett aknákon sorra robbannak föl semleges hajók, jóval nagyobb számmal, mint a védekezésre már herendezkedett Anglia és Franciaország hajói. A német kivitel megakadályozása rendkívül súlyosan érinti a semlegeseket, amelyeket részint föltétlenül szükséges árucikkektől, részint közvetítő kereskedelmük és tengeri szállításaik révén szerzett jövedelmüktől foszt meg. HÖL C YEK FIO YELMÉBE! Ha szép és üde arcbőrét megakarja őrizni, úgy keresse fel az I) ILLA“ IfOIIiETIHAl CLUJ, STR. SAMUIL MICU 2. Helyi fogyasztások parafinfürdővel és villany-masszázzsal. Májfoltot, szemölcsöt, pattanást garanciával kikezelek, — TANITVÁNYKIKÉPZÉS mi ■ A blokád foga A háborús jogrendszer, ba lehet, vagy ha még lehet még ilyesmiről a hadüzenetek nélküli háborúk korában beszélni, megengedi a háborús hatalmaknak semleges hajók átvizsgálását és azoknak az áruknak a lefoglalását, melyek az ellenséges országokba irányultak. A kivitel megakadályozásának lehetőségéről azonban már nem intézkedik ilyen világosan. Ez csak megtorlásképpen nyerhet legalitást, amennyiben egyik háborús fél a nemzetközileg elismert szabályokkal ellentétben viszi a háborút. Francia és angol részről most azt hangoztatják, hogy ilyen megtorlásra Németország kétségtelenül megadta az alkalmat azzal, hogy úszó és mágneses aknákat helyezett el a legforgalmasabb tengeri utakon s ezzel veszélyezteti nemcsak ellenfeleinek, hanem a semlegeseknek hajózását is. A tiltakozással szembeni védekezést még megkönnyíti az angoloknak és franciáknak, hogy a világháboru második felében a németek ellen ilyen lépéseket már érvényesítettek s ezekben az együttes lépésekben akkor resztvettek az Egyesült-Államok, Olaszország, Japán, Oroszország és Belgium is. De mindez csak jogi oldala a dolognak és jogi érvelésre manapság nem adnak sokat. A lényeg az, hogy Németország elég erősnek érzi magát az aknaháboru továbbfolytatására 8 az angolok és franciák pillanatig sem inognak meg blokádmegszigorító intézkedéseikben jogi érvek hallatára. A FINN—OROSZ KONFLIKTUS A finn—orosz háborúskodás meglepetésszerűen tört ki. Az aránytalanság a 180 milliós orosz kolosszus és a 4 és félmilliós kis finn nép között szinte kizárta annak föltételezését is, hogy itt háborúra kerüljön sor. A függetlenségére szívósan őrködő finn nép visszautasította azokat az orosz kívánságokat, melyek szerinte Finnország szuveréni- tását veszélyeztették volna. A tárgyalások Moszkva és Helsinki között igy fennakadtak, de egyik oldal sem beszélt végleges szakításról. Általános vélemény az volt. hogy’ orosz részről megelégednek a szüntelen nyomással, idegháboruval igyekeznek megpuhi- tani a finneket és végül is valamelyes megegyezésre fog vezetni a dolog. Finnország sorsa iránt ugyanis nagyban érdeklődött az Egyesült-Államok, az északi államok stockholmi értekezletével szemben siettek rokon- szenvüket nyilvánítani a délamerikai államok s a finn állam tagja az oslói államcsoportnak is, amely a semleges kishatalmak legjelentősebb csoportosulása. Minderről azt hitték, hogy Moszkva előtt nem lesz teljesen közömbös dolog, mert éppen azokról az államokról van szó, amelyekkel szemben a szovjetorosz külpolitika eddig aránylag a legnagyobb barátságot mutatta. Az újabb idők diplomáciai meglepetései közé tartozik, hogy ez szintén nem számit a szovjetoroszok előtt, akik csütörtökön váratlanul a finn hadsereg részéről megtámadottnak nyilvánították magukat és mint „védekező fél“ megindították a 180 milliós szovjet birodalom háborúját a 4 és félmilliós kis finn köztársaság ellen. Ez a háború egyelőre még kevésbé változtat Szovjetoroszország bejelentett semlegességén a Németország és a nyugati hatalmak közötti háborúval szemben, mint Lengyelország keleti felének elfoglalása a szovjetoroszok által. A finn-orosz konfliktus — Moszkva ezt igen jól tudja — elszigetelt dolog s a szegény finnek hátrányára előreláthatólag elszigetelt fog továbbra is mraadui a nagy háború eseményeitől. Ma valahogy az a helyzet, hogy a különböző területhóditásolc mind ideiglenesnek, megszállásjellegiinek látszanak, amelyeknek sorsa fölött a nyugati háború kimenetele fog dönteni. Az oroszok térfoglalásai azonban alighanem véglegesek, mert ezt csak egy következő háború változtathatná meg és alig képzelhető el, hogy a mai erőpróba után a háborúzó hatalmak ilyesmire még rászánják magukat. Finnország egyedül marad Finnország egyedül marad, mert a hozzá legközelebb álló skandináv államok hosszú időn át abban a félreértésben ringatóztak, hogy fokozott katonai szervezkedésre nincs szükségük és mert a többi államok túlnyomó nagyrésze pillanatnyilag csak meleg ro- konszenvével tudja megajándékozni a finn népet, tényleges támogatásra nem gondolhat. A közbelépésre leginkább képes Németország ma az oroszok barátja. Berlin, amint az utolsó napok félhivatalos kijelentései mutatják, jogosultnak ismeri el p, Finnországgal szemben hangoztatott orosz kívánságokat. Amerika, a ínásik számbajö- vő nagyhatalom pedig szintén nem fog tul- menni vezető köreinek és lakosságának általános felháborodásán 8 azon, hogy közvetítését ajánlja fel Moszkvában és diplomáciai intelmeket intézzen a szovjetorosz kormányhoz. Az amerikaiak körében keltett izgalom talán elősegiti az angol—francia törekvést, hogy Amerikát katonai résztvevőképpen is bevonják a most folyó küzdelembe. Ez azonban már nem a finneknek Bőrbetegség — Vérkeringés! zavarok Viuzértágulás és nagyfokú érelmeszesedés A mai lázas életünkben, amikor gyorsan úszunk, amikor ui ember tulter- lieli magát, ritka, hogy o •.alaklr.-rat.ódáiok ne gyűlnének ólííe ai izmok v. i(J*grojtck k,.m, ugyanakkor nr- kitnék m*g a véiereket, megmerevítve 0 tagokat cs njerjmi-.qezve a vért. A; Urodoncllal a far ki I. v, mérgezés, ziíredek, oxol-.av, eliolésftr ina. Imgyiav. kíméletlenül kitakar, óik A.- Urodonollal a szervek meg vonnak védve a vértódulóslól és özek működésére nem hat zavarólag URODONAL MEGTISZTÍTJA a vért .. aphatO GYÓGYSZERTÁRAKBAN es drogériákban A T E L AIN** É S ZIT M E N Y.MEGBIZ H A TÓ MARKA hozhat segítséget, hartem csak a nyugati nagy háború nérnetellenes frontjának. Anglia és Franciaország állásfoglalása a íinn— orosz háborús összeütközéssel szemben szintén feltűnően óvatos. A londoni és párisi sajtó nein tartózkodik a keményebb kijelentésektől sem, anélkül azonban, hogy túlélés hangot engedne meg magának Moszkvával szemben. Chamberlain parlamenti kijelentéseiben nem ment túl az események bejelentésén s annak a kellemetlen meglepetésnek vázolásán, melyet az oroszok stratégiailag Ó9 politikailag szükségesnek el , nem ismerhető lépése az angol kormányban keltett. Az angolok és franciák semlegessége az orosz—finn eseményekkel szemben pontos megfelelője annak a semlegességnek, amelyet az oroszok tanúsítanak a Né-, metország és a nyugati hatalmak között fo-j Ivó háborúval szemben. Ez a semlegesség aj hivatalos állásfoglalásra vonatkozik, kétség-j telenül snlyos, vagy súlyosnak gondolt nemzeti érdekeknek felel meg, de amint Ame-' rika semlegességével kapcsolatban Roose-j veit mondta, nem jelenti az érzelmeknek ésj az eseményekkel szembeni belső állásfogla-j lásnak semlegességét is. 4 nyugati hatalmak és Oroszország A nyugati hatalmak és Oroszország közötti viszony különben is egyike a háborúval kapcsolatos diplomáciai események legérdekesebb rejtélyeinek. Moszkvai vezető egyéniségek s a szigorúan irányitott szovjetorosz. sajtó a megszokott kíméletlenül éles hangon támadja állandóan Angliát és Franciaországot. Chamberlain és Daladier egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, hogy kimerítően és erélyesen válaszoljanak a német részről jövő vádakra, melyek Londonra és Parisra hárítják a háború előidézésének felelősségét. A Molotov és a szovjet sajtó által hangoztatott hasonló vádaskodás felett azonban mintha csak mosolyogva néznének el. Valahogy azt a látszatot igyekeznek adni a dolgoknak, hogy ezeket a vádakat az oroszok sem veszik komolyan és tisztán belpolitikai használatra, vagy a németeknek lerovandó ellenszolgáltatásképpen hangoztatják Moszkvában. London és Pária ugyanakkor egyenesen az ő érdekükben állónak Ítélik ma már a lengyelországi orosz közbelépést, mert felfogásuk szerint az oroszok ezzel elzárták Németország keleti és délkeleti terjeszkedésének az útját. Halifax sietett is hangoztatni, hogy az orosz hadsereg nem lépte túl a háború után Anglia által is helyesnek elismert Curzon-vonalat és sem Parisban, sem Londonban nem merült még egyszer sem fel a vád, mely pedig a történtek után nem volna egészen megmagyarázhatatlan, hogy Oroszország nem tartja be a Németország és a nyugati hatalmak közti háborúval szemben vállalt semlegességét. Oroszország megingathatatlanul békés magatartásának gyakori é9 erélyes hangoztatása moszkvai hatalmasok részéről joggal adhat tápot ilyen magyarázatoknak. Az orosz—finn események azonban már bizonyos kételyeket ébreszthetnek ennek a békés magatartásnak megváltoztathatatlanságá- ban és egyáltalán nem lehetetlen, hogy az előző meglepetések után, Moszkva tijabb meglepetésekkel fog szolgálni az orosz viszonyok megítéléséhez nehezen hozzászokni tudó európai közvéleménynek. Hogy a Finnország elleni orosz lépéseket nem követik-e más orosz meglepetések, erre ma nehéz dolog volna válaszolni. Eddigi jelek! után inkább a szovjetorosz aktivitás továbbfolytatására következtethetünk. A cárizmusnak tudvalevőleg igen sokfelé voltak' igényei. S a sztálini külpolitika igénylései-, ben meglepő következetességgel IÁiveti a| cári külpolitikát. A különbség csak az, hogy,. Molotov kevesebb ünnepélyességgel és két-- értelmüséggel, de a dolgok valóságos lefolyásával szemben ugyanolyan szuverén meg-' vetéssel fogalmazza meg kívánságait, mint! valaha Gorcsakov herceg, akinek jegyzékei-' ről Disraeli azt állította, hogy a dodonai jósda maga sem lehetett volna egyszerre ünnepélyesebb és kétértelműid). A szovjetek Oroszországa egy csapásra visszaszerezte a balti vidéken mindazt, amit a világháborús összeomlás következtében elvesztett. A Finnország elleni fellépés záró kövét képezi ennek az akciónak, mellyel szemben ma csak a függetlenségéhez szívósan ragaszkodó finn nép kockáztatja meg a tényleges k ríz'tplrnet. Téli szezon Borszéken December 20-án megnyílik a DR. DRAGOMIR-V1LLA. Értekezni lehet Clujon Dr. Dragomirnál, Strada Samuil Micit 2. — Telefon 10—10. Látogatási tett az igazságügymmiszle? a legfelsőbb semmítőszéken BUKAREST, december 2. (Rador) Istrate Micescu igazságiigyminisz- tér látogatást tett a legfelsőbb semmitőszc* ken, hol az összes tanácstagok jelenlétében Andrei Raduleseu föelnök fogadta. Radules- cu főelnök üdvözölte a minisztert beiktatása alkalmából és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az igazságosztás elve Micescu erőfeszítései nyomán legjobb körülmények között, fog érvényesülni. Istrate Micescu köszönetét mondott a bensőséges fogadtatásért és a hozzá intézett szép szavakért. A semmitőszék tanácsosainak nagy képességeiben való hitének adott kifejezést és hangoztatta, hogy a beléje helyezett bizalomnak meg fog felelni. Renaissance Pensie II Az Ön otthona már évek óta Budapesten a Budapest szivében, a belvárosban: IV., Irányi-utca 21. szám. Minden szobájában tökéletes komfort: hideg- és meleg folyóvíz, központi fiilés és tágas társashelyiségek. — Elsőrangú konyhájában kívánatra diéta. Éjjel és nappal lift. Fürdőszobás appartemeníek. Olcsó árak. — Hosszabb tartózkodásnál engedmény. — Budapestnek majdnem valamennyi autóbusz és villamosvonala a közvetlen közelben áll m?
