Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-19 / 293. szám
6 r / L C N 7. f K 19 19 (IcCc ni h ü r 10. «M Le lehel lényhóoczm a levél tartalmát anélkül,hogy lelbontanák Az infravörös fényképezés csodái A hadi cél Hegen, ez általános ródhötclezvllség bcho• ::>tuhi cEiir vtdá időkben a háborusliotlás nem so!, itnberi érdekelt és nem is terjeszkedett ki niig\ felületekre. I hahóin nem az ország és o la!.osság, hanem, az uralkodó é's a hadsereg dolga eolt. I: a felfogás uralkodott. hogs a halmiul intézze a király, ha van hozza katonája, illetne ran pénze Itató- néik félfogadásain. ^alérbon. ha valamelyik uralkodó ehe gazdag volt ahhoz, hogy jelentekéin zsoldos haderőt tartson, nem is gondolkozott sokat, hantin nekiment annak u szomszédjának, akitől volt mit - szép tartományt, gazdag várost — elragadni. A történelem elinti n vonatkozásban típusnak; álhtja he XIV. hajóst. Iraneiaország királyát, aki ilyen hódítóiul!; nevezett hadjáratokkal szerezte meg Hollandia jelentékeny részét. Lothatingiát és Elzászt. Természetesen követője is akadt. Jellemző írre, hogs 1710-ben miként rohanták meg szomszédjai a liánra léjictt Mária Terézia birodalmát. Sikerült ugyan kivédenie a ragadozol: támadását, i sit pán Szilézia szakadt le a birodalom testéről. Éhből az időből. Nagy lTigves /loiosz királyiéit származik a mondás: ..He. e.: fejedelmek háborúskodni akarnak. hozzá is lógnak, majd pedig huzatnak egy szorgalmas jogtudóst, aki aztán bebizonyítja. hogy bábom jók jogos". Ilyen dinasztikus érdekel; eredményezték a Will, században Lengyelország háromszori felosztását. F.z a korszak elmúlt, mikor elterjedt az általános védkötelezcttség. Több okból sem lehetett dinasztikus célok érdekében háborúskodni Beleszólt a dologba a népképviselet, éreztette hatását az állandóan erősbödö közvélemény. Mérsékelte az uralkodók harci kedvét az a körülmény, hogy a háború már nem az uralkodó szív (és zseb) ügye, hanem az ország lakosságának nehéz pénz- és véráldozata lett. Mindennek dacára a világháborút megelőző 1P0 év folyamán Európában éppen elégszer került sor háborúra. Hogy csal; a legnagyobbakat említsük: 1828—29-ben volt az orosz—török, 1831-ben a lengyel—orosz háború. 1848 -49-ben Észak-Ülaszország és Magyarország volt véres harcok színhelye, 1854—55-ben a Krim félszigeten oroszok, angolok. franciák és olaszok öntötték vérüket. 1859-ben vívták meg az osztrák—francia— olasz, 1866-ban az osztrák—porosz—olasz, 1870—71-ben a francia—német, 1877—78-ban az orosz—török háborút, 1912•—13-ban pedig Európa délkeleti részét töltötte el harci zajjal. ii balkáni háború. Az ezután megvívott világháborúnak mind a győzőket, mind a legyőzőiteket szinte egyaránt sújtó, eddig el nem képzelhető személyi és anyagi áldozat-mennyisége mindenkiben azz ii meggyőződést érlelte meg. hogy a lövőben már csak valamilyen egészen soron- kivüli, az állam létére a szó szoros értelmében döntő hatású ügy, vagy körülmény Igazolhatja a háborúnak külpolitikai eszköz gyanánt való alkalmazását. Ily ügyet szinte kivétel nélkül mindenki gazdasági téren vélt megtalálhatni. Kialakult az a felfogás, hogy a háború természetes és jogos abban az esetben, ]ia az állam lakosságának tulsznporodása, illetve az állam területén való megélhetésnek éhből eredő lehetetlensége s igy végeredményben u fenyegető elpusztulás elkerülésére irányuló törekvés adja az érintett állam kezébe a fegyvert, hogy ekként — és nem kivándorlás segítségével —- szerezzen magának „élet- tért“. Nos, a gyaJzorlat ezt az elméletet eddig nem igazolta. A világháború után megvívott orosz—lengyel háborút orosz részről egyáltalán nem gazdasági okok mozgatták, a görög—török háborúnak görög részről imperialista célja .volt. A spanyol belháborunak kiinduló pontját. világnézeti és társadalomberendezkedési kérdésben való felfogásbeli különbség adta, a nagyhatalmak a háborúba elsősorban nem gazdasági okokból avatkoztak. A japán—kínai háborúról sem lehet mondani, hogy Japánt a Jangcsekiang völgyének birtoklása nélkül az elpusztulás veszélye fenyegetné. Nézzük az 1939. évi háborúkatl Nem állítható, hogy Lengyelországot a dán- zigi korridor kérdésének német részről javasolt megoldása gazdaságilag, vagy katonai- ieg elviselhetetlen viszonyok közé juttatta volna, de az sem állítható, hogy a statusquo fenntartása esetén Keletporoszország, vagy Danzig gazdaságilag elsorvadt és katonailag bevehetetlen helyzetbe került volna. A két fél mégis fegyvert ragadt. Igazáról mindkettő annyira meg volt győződve, hogy az egyik a leit prést, a másik európai nagy háború ki- robbantását kockáztatta. Mindkettő be is következett. De c megmérközés gazdasági okokból nem volt szükséges. A német—ft ancia-^-an goi háborúban a né■ KOLOZSVÁR, december 18. Újabban, n xcnocyanán feTtal-álásn <>ta, az infravörös sugarakkal való léin kcpezésnclv, már semmi sem .áll útjában. Hellwich német fizikus ’/se niális módon tiette lehetővé, hogy n fényképezés teljesen észrevétlenül tor* t én hessen: az egész készüléket oly Iké zi utazótáskába helyezi, melynek elül su falát részben fekete, vastag üveglemezek közé helyezett fényszóró alkot ja. \ fényforrás a fotóriporterek ál ta! is használt apparátus; a kíborsá« tott fény azonban láthatatlan, mert a fekete fényszóró minden, szemmel lát ható sugarat visszatart s csak az infra ' őrös sugarakat engedi át. Ezek világítják meg a lefényképezendő tárgyat. HeMvvich ezenkívül számos technikai berendezéssel teszi használhatóvá a készüléket, melynek további tökéletese elése várható. 1.ássuk most, milyen ennék a készüléknek gyakorlati alkalmazhatósága? Először is titokban bárhol fén\képet lehet készíteni! Hellwich optimista és azt mondja, hogy a készülék nagy segítségére lesz a kriminológiának. Ennél is hasznosabb lesz azonban a nemzetközi kémszerx özetek számára. A levelek ellenőrzésénél mindenesetre hasznát fogia majd venni a cenzúra, mert lehetővé leszi a levelek tartalma nuk teljes lefényképezését, anélkül, hogy a levelet fel kellene bontani. Ily módon még többszörösen összehajtogatott leveleket is ej lehet olvasni. Az orvostudományban is nagy fontossága leiS'Z az infravörös fotográfiánál». Habár az infravörös sugarak néni is hatolnak he valami mélyen a bőr alá, a kötőszövet érliálózatlát viszont kényelmesen foto graf ál hatjuk s különösen ott használhatjuk fel, ahol pontos kórismére csak érliúlózat kópéból következtethetünk. De még számtalan alkalmazhatósága vau az infravörös sugaraknak. Miivé szetitörténcti értékű festményeknél megállapít hatjuk vele a mii eredetiségét. Régi, elfakult Írásokct is fényképezhetünk, azonkívül főleg a terűié szét tudományoknak, főleg a meteorológiának hoz értékes szolgálatokat (köd fényképezés stb.). A vegyészek is felhasználják az in- fravorö-s sugarakat és ez a legjobb módszer a kémiában a vegyi összetétel megállapítására. Különösen a szerves Kémia látja hasznát ennek, mert minden molekula sz&rkezctbeli változást megmutat. /. A. Verő siló v marsall regénybeílíő pályafutása előbb pásztor, lakatos, lérnöntőminkás és forradalmár volt majd a orosz hadsereg első marsallja lett KOLOZSVÁR, december 18. Zömök, vállas, energikus arcú, átható tekintetű férfi Klim Vorosilov marsall, az orosz hadsereg fővezére. VOROSÎLOV marsall Már nagyon sok regénynek, filmnek, mesének volt a tárgya Vorosilov marsall élete, hogyan lett a luganszki lakatosból szovjet marsall, hogyan jutott el ez a nép sorai közül való ember a hatalom tetőpontjára, hogyan küzdött a régi uralom, a fehér oroszok és az egész világgal szemben. Vorosilov élete igazán tele van érdekes és változatos eseményekkel. j Vorosilov százszázalékos proletár. Parasztszülőktől született 1881-ben és már a bölcsőben megismerte a szegénységet. Egyik kisebb nővérét kézenfogva, végigvándorolt Oroszország összes országutam és kapuról kapura kopogtatott be alamizsnáért. A munkát hétéves kofában megismerte. Akkor ment le először a szénbányába, hogy napi 10 kopekért a szénport gyűjtse össze* A kis Klim sohasem feledte el munkás életének kezdetét, melyet egy földalatti üreg fekete torkában kellett eltöltenie. Talán örökre a szénbányában maradt volna', ha egyszer a szerencse nem mo solygott volna rá és nem hajtotta volna ki a mezőre juhokat őrizni, ahol meglátta egy szegény, de nagyon jó- lelkü tanító, aki kiemelte a> tudatlan- , ságból és felnyitotta szemeit. Később, 1 tizenkétéves korában „protekció“ révén fémöntő műhelybe került, al.ol nappal ! dolgozott, este tanult. Olvasott1 mindent. ami a kezébe került. Olvasott a gazdaságról, politikáról, az életiről és a i társadalmi eszmékről. A Marx tanai i által elhintett mag hamar gyökeret vert a fiatal Klim agyában, 17 éves ; korában mnnkásgyülésen veti, részt, ' amelyet a rendőrség szétoszlatott és a I fiatal lakatos a börtönnel is megismerkedhetett. Azután az élete hamar a forradalom mezeiére terelődött*. Az élete, jellemvonásai, szinte ösztönzik forradalmi tevékenységre. A ronevos- ruháiu, szakadozott csizmáju fiatalember tíiitkos gyűlésekre jár, ahol a jó- liangu és a nép nyelvén értő forradaí már hamar a tömeg kedvence lesz. Az 1905-0^ forradalmi mozgalmak idején Voro-silovot újra letartóztatják; azonban a feldühödött tömeg kiszabadítja és megválasztják a munkások egyesületének elnökévé. Energikus, határozott egyén, aki jól felhasználta a néhányhavj forradalmi időt és valóságos népvezérré nőtte ki magát. 1006« ban először találkozik len innék A találkozás elhatározó volt számára, a bolsevist ík vezérének egyénisége tel jesen megnyerte. Lenin szintén meg volt elégedve Vorosilovval. A stockholmi és londoni bolsevista gyűléseken, mint a íuganszki munkásság kiküldötte vett) részt és igy ismerkedett meg először a külfölddel. Azonban nem maradt sokáig külföldön, ö, mint megrögzött forradalmár, igazán csak a vészémé fék a köteles önvédelem okából, a franciák és angolok az erkölcs címén fogtak fegyvert. Gazdasági okok a háború kitörésében közvetlenül nem játszottak közre, illetve az ilyen okok a háttérben maradtak s semmi- esetre sem voltak olyan sürgősek, hogy a háborút már most kirobbantsák. A finn—orosz háború a finnek nézőszögébCd a tegeszrr.ényibb szabadságharc, az oroszok nézőszögéből azonban a negyvenszeres túlerő érvénytsilése nyíltan bevallott imperialista célok megvalósítása érdekében, kapcsolatban az crosz belső berendezkedés terjesztésével. Gazdasági kérdéseknek ehhez a háborúhoz nincs közük. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy nem delemben érezte jól magit. 1917-ben » iorrudulom első »óraiban vett rcs/.t. A legelső napokban egy »/red élére áll és részt vés/ a/ akkor végrehajtott ál lamcsinybcn. tagja »»olt a bolsevista párt katonai tanácsának és első pr fektusa volt a fővárosnak. A bolsevista párt később a Hon-medencébe Küldötte, hogy megszervezze a bányászmunkés- í'ágof és megalakítsa a szovjet hadsereg első osztagait. HARCBAN A NÉMETEKKEL 1918-ban, amikor a német had-ereg a fehér ukránok segítségével elfoglalta Lkrajnát és a Don-folvó felé nyomult, Vorosilov szülővárosában, Luganszk lián a legkritikusabb pillanatban, amikor előttük a német hadsereg, hátuk mögött a fehér kozákok állottak, elfogadta munkatársai ajánlatát és elvállalta a szovjet csapatok íővezérségél. A helyzet reménytelen voll. Csodának kellett történnie, hogy megszabaduljanak és Vorosilov bebizonyította, hogy vezérnek termett. Szigorú volt mások iránt, de szigorú volt elsősorban önmaga iránt. Állandóan az első sorokban haladva az ellenség gyűrűje között egészen Taricinig vezette csapatát, amely rongyos, hiányosan fel fegyverzett, szervezetlen munkásalakulatokból állott. A szovjet hadsereg létrejötte és Vorosilov első hadvezéri ténykedései részletesen meg vannak írva Alexis ToJstoi „Kenyér“ cimü regényében. Térjünk azonban vissza Taricinig. A fehérek ostrom alá vették a várost. A párt közporti bizottsága a legveszélyeztetettebb helyre SztaEnt küldötte. Vorosilov Sztálin vezetése mellett megszervezte az ellenállást. A fehérek minden nercben v eszélyeztették a szovjet védelmei és mikor már azt lehetett hinni, hogy megsemmisül az első szovjet hadsereg, mégis a fehérek ma radtak alul. Később, 1919 ben, Városi lov már más fenyegetett frontszaka- szon volt és hogy leverhesse a fehér kozákokat, megszervezte a szovjet lovasságot. ..Lóra proletár“ — volt a jelszó abban az időben Ornszországszerte és. Budiotiafi volt tartalékos őrmester Vo= rosilowal megszervezte az első szovjet lovasságot, amely rongyos és rosszul felfegyverzett munkásokból, parasz- tol ból állott, kiknek élén Vorosilov lovagolt és rövid idő alatt Lkrajnát felszabadította a német megszállás alól és az ország többi részében le volt verve a fehér felkelés. 1920-ban Vorosilov a lengyel frontőn van. ahol a szoviet lovasság majdnem arsóig hatolt. A Za- mosik melletti ütközet után a szovjet hadsereg visszavonult, azonban az egy* kori iaksiosinas pályája meg volt alapozva és 1925-ben a szovjet csapatok fővezérévé választották. Milyen jogdijat kell fizessenek a fogyasztási helyiségek tulajdonosai a román szerzők szövetségének? A Monitorul Ofirial közölte a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét a román szerzők szövetségének fizetendő joedijak ügyében. Ezek szerint azon vidéki városokban, ahol a fogyasztási helyiségekben állandó zene van. az alábbi összegeket kell jogdij gyanánt fizetni: Törvény- hatósági jogú városokban és megyeszékhelyeken azok a fogyasztási helyiségek, amelyekben művészi program van (varieték, bárok, dancingok), minden fogyasztó személy után két lejt fizetnek a szerzők szövetsége által kibocsátott jegyek alapján, de a helyiség tulajdonosának legalább havi 3300 lejt kell biztosítania a szerzőszövetség számára. Vendéglők, kávéházak. bodegák és más hasonló helyiségek 1440 lejt fizetnek havonta. ha elsőosztályu helyiségek. 1100 lejt a másodosztályú helyiségek, 660 lejt a harmadosztályú helyiségek és 330 lejt a negyedosztályba tartozó helyiségek. A uc-ru megyeszékhely-városok elsőosztályu helyiségei havi 440 lejt. a másodosztálvu helyiségek pedig 330 lejt fizetnek havonta. A falusi táncok után, ha azokat nappal, nyilt helyen, beléptidij nélkül rendezik és ott csak népdalokat játszanak, nem kell szerzői jogdijat fizetni. is 20 évvel a világháború befejezése utárv — mert hiszen ez orosz ellenforradalmi háborúkat. az 1920. évi orosz—lengyel háborút, az 1922. évi torok—görög háborút a világháború utórezgéseinek tekinthetjük — újból nagy európai háború tort ki, mégpedig nem is az igazi békerevizió megvalósítása, vagy megakadályozása érdekében,
