Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-19 / 293. szám

f 'i 9 3 9 d e c e ni bér 1 9. ELLES'Z?K Az »J9.es háború első »agy íessgers iiikőzeie Graf Spee második tengeri csatája a Faikland-szigetek fölött ^ KOLOZSVÁR, december 18. A Nyugaton háborúzó felek első nagy ten­geri csatája minap folyt le Uruguay előtt, at Atlanti-óceán déli részén. December 13-án londoni távirat közölte elsőnek a hirt, hogy az „Admiral Graf von Spee'* német hadihajó, amely a német „Zseb“-esatahajók háromtagú sorozatának egyik már sokat szerepelt egy­sége, Uruguay köztársaság partja előtt meg­ütközött az Exeter. Ajax és Achille angol kiscirkálókkal. Az Exeter megrongá­lódott és kénytelen volt kiállni a harcból, de az „Admiral Graf Von Spee“ szintén súlyos sebet kapott s menekülésre kényszerült. A megsérült i\étoet hajó a két angol hajó elől Montevideo semleges kikötőjébe menekült és egyél-?re most ott tatarozzák, hogy a javí­tások befejeztével vagy megadja magát a sem. leges államnak, vagy újra kifusson a tenger­re és uj csatába kezdjen a ráváró Ajax-el és Acliille-el, melyek támogatására azóta egész sor angol hajó érkezett. Egyik jelentés sze­rint immár nyolcán vannak a ráváró hadiha­jók, ezek szí ma azonban úgy lehet azóta még nagyobbra is nőtt. Az olvasó már mind c részletekből bőven tájékozódott a lapokból. hadihajó. Hossza 175 m., szélessége 17.67 m Gyorsasága 32.2 csomó, hatósugara 10.000 mértföld. ío fegyverzete: hat darab 203 rnm-es ágya, három toronyban elhelyezve, két-két ágyú egy-egy toronyban; nyole 102 mm-es légvé­delmi ágvu, négy 47 mm-es ágyú, nyolc 40 mm-es légvédelmi ágyú, hat légvédelmi gép­fegyver, hat 533 mm-es torpedócső és két repülőgép. A 203 mm-es ágyuk maximális iőtávolsága 24 km., lövedékének súlya 115 kilogram. A hajó legénysége 650 ember. Gépeinek együttes ereje 80.000 lóerő. „AJAXM ÉS „ACHILLE“ Testvérhajók, ugyanannak az öt hajóból ál­ló sorozatnak a tagjai. Az ,,Achillc‘ -t 1933- ban bocsátották vízre, az „Ajax“-t 1935-ben Tonna tartalmuk 7000. Hosszúságúk 169 m* szélességük 16.3 rn. Az „Achillé“ 1933-ban tá­volsági világcsucsteljesitményt ért el kategó­riájában. A hajók főfegyverzete: nyolc 150 mm-es ágyú elosztva négy toronyban, két-két ágyú egy-egy toronyban; nyolc 102 mm-es légvé­delmi ágyú; négy 47 mm-es agyit: tizenkét légvédelmi gépfegyver; nyolc 533 mm-es tor­pedócső, ..Aeliille“-n egy, „Aajax“-on két re­pülőgép. A 150 mm-es ágyuk maximális tűz­távolsága 22 km., lövedékének súlya 56 kg. A hajúk hatósugara 12.000 mértföld. Az „Achille“ és az „Ajax“ legénységi lét­száma 550 ember. Egyik-egyik hajó gépei 72 ezer lóerőt képviselnek. * Ezek az erők álltak egymással szemben a La Plata torkolata előtt, az 1939-es háború első nagy tengeri ütközetében* EGY RÉGI TENGERI CSATA Különös szeszélye a sorsnak, hogy ez a mostani tengeri csata, amely a háború el­eddig legnagyobb vizi ütközete volt,, meg­felelője a világháború alatt nem is nagyon messze észak felé folyt le a Falkland-szige tek fölött, ahol a nagy világháborúban az akkori hatalmas birkózás egyik legnagyobb ütközete zajlott. Egy angol hajóraj akkori­ban nehány óra leforgása alatt hatalmas élet- halál küzdelemben megsemmisített egy német bajórají. Az angol raj parancsnokát, Dove- tcn Sturdee tengernagynak hivták, a német hajóraj parancsnoka pedig Graf von Spee tengernagy volt, aki a falklandi csatában a „Scharnhorst“ cirkáló fedélzetén a hajójá­val együtt elmerült, — ugyanaz a Graf von Spec admirális, akinek a nevét viseli most az uruguayi partok előtt minap lefolyt harc német résztvevője. KIK HARCOLTAK A LA-PLATA TORKOLATA ELŐTT? Nem érdekesség nélküli talán egy rövid áttekintés a La-P!ata torkolatánál e hó 13-án reggel hat és tíz óra közt lefolyt csatában szembenálló birkózók ereje fölött. A hajók valamennyien korszerű, erős harci szörnyek. Legöregebb az „Eseter“, amely súlyos se­bet kapott. Hadd elemezzük sorban őket. „AMIRAL GRAF VON SPEE“ A „Deutschland^-cirkálókhaz tartozik, a ,,zseb”-csatahajók sorozatához, amelynek még két tagja van: a Deutschland és az Admirai Scheér 1931 január 25-én kezdték épiteni a hajót, 1933 április 1-én bocsátották vízre. Szolgálatba azonban csak 1934-ben lépett. Tonnatartalma 10.000. Hossza 182 ra., szé­lessége 21.7 m. A hajó főíegyverzete: hat 280 mm-es ágyú, két tiizelötcronyban elhelyezve, egy-egy to­ronyban 8—3 ágyú, amelynek egyes lövegc 303 kg-nyi snlyu; nyolc 150 mm-es ágyú; hat 105 mm-es repülőgépek elleni agyú, nyolc 37 nvm-e9 légvédelmi fegyver; tiz légvédelmi gépfegyver; ny olc 533 mm-es torpedócső; két repülőgép A 280 mm-es ágyuk maximális lőtávclsága 28 km. Az „Amiral Graf von Spee“ személyzete 965 ember, Gépeinek együttes ereje 54.000 lóerő, gyorsasága óránkénti 28 csomó, ható­sugara 10.000 tengeri mérföld. A hajó 3 mil­lió 750.000 -fontba került, „EXETER“ A V nshington-tipusu cirkálók sorozatába tartozik. 1929-ben épült, 8390 tonnatartalmu A magyar dr. Szentgyörgyi Albert ezelőtt két évvél megkapta az orvosi Nobel-dijat. Felfedezése, a C-vitamin laboratóriumban való előállítása és így az orvosi gyakorlat­ban való hatványozott bevezetése mellett, most a közérdeklődés Domagk tanár felfede­zése felé irányul, amiért az 1939-es orvosi Nobel-dijat ítélték neki oda. Régtől kezdve izgatja az ember és főkép az orvostársadalom képzelőtehetségét egy olyan gyógyszer feltalálása, mely a szervezet keretein belül öli meg a mikrobákat, anél­kül, hogy ez az anyag ártana az élő sejtek­nek- E tekintetben fokozatos fejlődésen ment keresztül a gyógyítás. Hosszú ideig agy vélték, hogy lassau minden csiralény ellen megfelelő fajlagos hatású gyógyszéruznot készítenek. Ezt különösen a szérummal való gyógyítás ?lsö nagy sikerei után képzelték így. Mivel izonran a szorgos és alapos, tehát hosszan tartó kísérletek ellenére sem sikerült min­den csiralény által okozott fertőző betegség ellen megfelelő gyógysavót előállítani, jött egy korszak, mikor a nagy Ehrlich úgy vél­te, hogv a vegyi festékanyagok már régtől ismert fertőtlenítő tulajdonságait fogja fel­használni olyan célra, hogy belőlük ki lehet egyet választani, mely minden fertőző csirát elöl és ezt a gyógyszert magna sterilisans- nak (nagy fertőtlenítőnek) nevezné. Szerette volna, ha egyetlen oltással megoldja a kér­dést. Ez azonban nem sikerült, de az orvos­tudomány egyik legnagyobb felfedezéséhez vezetett a salvarsan feltalálásával és ezzel egyik legelterjedtebb társadalmi betegség­nek, a vérbajnak hatékony gyógyeszközét fe­dezte fel. 1 A vegyt anyagokkal való gyógyítás haladása Ez a vegyi anyagokkal való gyógyítás ju­tott el újabb fontos eredményhez, mikor dr. Domagk felfedezte Mietsch és Klarer ve- ; gyészek segítségével 1932-ben a D. 4145-ös I készítményt, mely a genyokozó csirák közül j í\»gyou sokat megöl j Érdekes, hogy éppen karácsony első nap- ! ján, 1932 december 25-én szabadalmaztatták I a találmányt, szinte ajándékot adva ezzel az ! emberiségnek karácsonyra. Azt lehet mon­dani. hogy a veszettség elleni szérumnak felfedezése, a salvarsan felfedezése és a dr. Domagk felfedezése három sarokköve a bel­gyógyászati gyógyításnak. A PRONTOSÍL ţ Prontosil-nak nevezték el ezt a készít­ményt, de csak 1935-ben bocsátották forga­lomba a leveikuseni Bayer-gyár utján. A prontesil az úgynevezett azo-festékek kö­zé tartozik és sulf amid gyök benne a haté­kony anyag, amely eddig szinte gyógyitha- í tatlannak vélt betegségeket gyógyit. így a gyermekágyi láz, orbánc, vérmérgezés, ge- nves fertőzések, bárhol is legyenek azok, a tü- szős, genyes mandulagyul! adások ma már gyógyíthatók. Tabletta és később oltás alak­jában adagolják. Súlyosabb esetekben, vagy mikor gyorsabb eredményre van szükség, ter­mészetesen az oltások hatékonyabbak. Azonban nem szüntették be a kísérleteket és érdekes, hogy ahelyett, hogy Ehrlich nyom­dokát követve azon igyekeztek volna, hogy a proutosilt mindenre használják, igyekeztek az azo-festékekből és a sulfamid gyökhöz tartozó szerekből olyan uj vegyületeket elő­állítani, melyek mind egy-egy újabb csira­lényt pusztítottak volna. így fedezték fel az LMiroat. mely a gonococcust öli és igy jött rá az újpesti Chinin-gyár is az Elektyl-re, mely szintén a gouococcusokat öli. Még sok ilyen RSpSISS! mm Ilii« A legnagyobb és Je^precizebt ingói torpedók, (A Romania nyomán) szert fedeztek fel, melyek mind különféle csiraiények ellen hatnak és számuk egészen biztosan nőni is fog. így lassan ki fogják ezek szorítani a szérummal való kezelést, mely úgynevezett szérumbetegséget, mint melléktünetet okozhat és amúgy sem a ieg- eszméuyibb kezelési mód. Nemsokára egy francia gyár folyadék alak­jában hozta forgalomba a collubiazol nevű szert, mellyel torkot, bőrt és a szervezet hozzáférhető üregeit lehet ecsetelni (orr, sváj, fiií, hüvely, stb ) Másik francia gyár dermoseptazine néven kenőcsbe vitte be ezt a genyokozó baktériumokat pusztitó 6zert. Az újpesti Chinion-gyár rubrophen néven kenőcs, oltás és tabletta alakjában egy olyan szert adott az emberiségnek, mely a tuber­kulózis (gümőkór) baciilusát öli, de sajnos, csak a tüdőn kivüli megbetegedéseknél. így csont, izületi, bőr, vesegümőkómál jó ha­tást lehet kellő adagolás mellett elérni. Természetesen ezek a szerek nem veszély­telenek. bizonyos gyógyszerekkel nem férnek Össze, igy csak orvos adagolhatja és írhatja elő azokat. Orvosi recept nélkül a gyógysze­rész sem adja iri. KIRAGADOTT ESETEK DOMAGK PROFFSSZOR FELFEDEZÉSÉNEK Ál DÄSOS KÖVETKEZMÉNYEIBŐL Mo=t pedig röviden hadd vázoljak pár gya­korlati esetet, mely megmutatja dr. Domagk felfedezésének jelentőségét és hogy milyen méltó volt a Nobel-dijra ez a tudós, akit az emberiség nagy jótevői közé kell soroznunk. 1. 1907 telén 18 éves menyasszony tüszös mandulagyulladást kap, ami megfelelő or­vosságok hiányában később reumával és sziv- hártyalobbal szövődik, a lány egész életére szívbajos marad, nem is mehet férjhez. 1939: Fiatal tisztviselőnő, aki már pénte­ken este lefekvéskor arra gondol nagy öröm­mel, hogy szombaton délután szabad és ta­karítást csinál kis szobájában, vasárnap pe­dig elmegy kirándulni. Kissé zavarják örö­mét az enyhe fájdalmak, melyek nyeléskor mutatkoznak szombaton reggel. Délre már lázas is, feje is fáj, sőt a torka nemcsak nveléskor. Hazamegy, rosszul lesz, láza nő. Délután orvost hiv és kétségbeesve gondol ar­ia, hogy hétfőn nem mehet irodába és újon­nan sült állása veszélvhen van. Az orvos a fenti gyógyszerek megfelelő alkalmazásával le viszi a lázat és a kezelés folytatását ajánlva, a lány hétfőn, ha kissé sápadtan is, megje­lenhet az irodában. 1917: Kétéves, kisfiú, szüleinek egyetlen gyermeke, nátha után középfül genyes gyulladása, mely az agyára átterjedve, a gve- 6 rek agyhártyagyulladásban elpusztul. 1939: Kétéves kisfiú, gcuyeB középfül- gyulladással, de a kezelő orvos a szülök nagy örömére a fenti gyógyszerek oltás alakjában való adagolása által három nap alatt lázrnenlesili és gyógyítja a gyereket. 9 •J. 1927: Elgenyesedő irányzatot mutató epehólyaggyuliadás, mely a műtét ellenére vérmérgezés6el végződik és elhunyt a hön- szeretett családanya, három kis gyermeket hagyva hátra. 1939: A fertőzéses jelenségek mutatkozá- sakor a kezelő orvos prontosilt ad és a fer­tőzés múltával megfelelő belgyógyászati ke­zelés megtartja az anyát a bárom gyer­meknek. 4. 1913: Család, melyben gümőkór mindig található. 21 éves fiú katonai kötelezettsé­ge előtt csípőizületi gümökort kap, mely évekig kínozza őt és bénává és munkára teljesen képtelenné teszi, szerencsétlenné téve családját, aki részére is szintén kell keressen. 1939: Tizenhétéves, immár segéddé lett fiú, aki anyjának is támasza lesz, megbe* tegszik vesegiimőkórban. Orvoshoz fordul aki idejében alkalmazva a rubrophen-oltá sokat, egy év alatt a fiút meggyógyítja, ki ma is hasznos tagja a társadalomnak. 5. 1909: Kétgyermekes családfenntartó, 26 éves apa, hastífuszban megbetegszik, mely bélátfuródással szövődve, halált okoz. K» tartja tovább n családot? 1939: Huszonhétéves, családos férfi has­tífuszt kap. Megfelelő causvth-os kezelés rendes lefolyást biztosit és három hónap múlva folytathatja munkáját. 1 6. 1912: Szervi szívbajban szenvedő özvegy anya, gyerekét is eltartja kézimunkával. Heveny vakbélgyulladás tünetei miatt szük­ségessé válik a műtét, minden előkészítés ellenére a sziv nem bírja ki, a gyerek árván marad. Ki visel rá gondot? 1939: Szivgyenge nőnél fellépnek a vak bélgyulladás tünetei, nagy láz és felvetődik a műtét gondolata is. Az orvos előbb pro septine-oltá8okkal próbálkozik. Teljes siker, a műtét elkerülhető. A gyereknek megma rád az anya, a társadalomnak egy munkái, tag. '7, 1911: Kisebb tragédia. Harmonikus szép ségii fiatal lány. Első metszőfogán gyökér bártyagyulladás lép fel, a További genye sedést elkerülendő, kihúzzák a fogat és ha missal kell helyettesiteni, 1939: Színésznő, ki a filmen hófehér fog sorát szokta villogtatni, az első metsző győ kérhártyagyulladásában megbetegszik. De septyl-oltások után a gyulladás viszahn ződik. 8. 1918: Jegyszedőnő. kit napra fizetnek, a2 akkor pusztitó spanyoíbetegségben megbe tegszik. Tüdőgyulladást kap. Három hóna pig huzza, hogy azután lábbadozás helyett folytassa mesterségét és dolgozzon egy évig; mig adósságait ki tudja fizetni. 1939: Szinházi jegyszedőnő, akinek estért be kell menni, jön hozzám 38 fokos lázzal kezdődő influenza tüneteivel. Három 9ulfa zolt szedve, egy nap alatt lemegy a láza ét folytathatja mesterségét. 30. " ” 1905: Lucskos, ködös késő őszi idő, a? orvo3 sorra látogatja betegeit, miközben torkában kis, furcsa nvelési fájdalmai van nak. Másnap 40 fokos láz, mandulakörül tályog, a kartárs kivágja, 3 hétig ágyhoz kötöttség, közbejön a tél, fagy és elmúlik a jövedelmező járvány ideje. 1939: Enyhe kis mandulafájással nem indul neki az orvos betegeket látogatni, mái csak azért sem, nehogy megfertőzze őket Ecseteli collubiazollal, két tabletta sulfa ruidolt bevesz és az egész visszahúzódik. Ai egész orvostársadalom helyeslőleg bólogat mikor hirülveszi dr. Domagk Nobel-dijai kitüntetését. 10. 1929: Bárányhimlő után bét kis leány­gyermek elvakarja az arcán lévő kis bolya gokat. A körmük alatt lévő piszok a bőrt megfertőzi s a sebek nyomán csúnya hegek maradnak. 1939: Már a kiütés alatt bekeueti az or vos dermoseptazine-nel az arcot, nyom nél­kül múlnak a kiütések és a két kislányból két szép viruló virágszál lesz. Azt hiszem, tiz ilyen eset is élénken meg­világítja, hogy sem az égvén, sem a társada­lom szempontjából eléggé nern értékelhető Domagk korszakalkotó felfedezése, melyért méltán kapta meg az orvosi Nobel-dijat. mert egyike ő az emberiség nagy jótevőinek. Dr. Balló Árpád. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig;, Iegolcsóbb/ut az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Plata Unirii. v . „ * -v-v^ _ IRiért kapott orvosi Robel-dflat dr* Domagk német orvostanár ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom