Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-19 / 293. szám

i O39 ite ce ui b er i 9. ELLENZÉK * Si 99 Olaszország főóhaja, laogy eneg« I menivc lássa a békéi és a rendel i a dunai és batltáni Eurépáaan“ Clan® olasz küü^minsszter nagyszabású beszéde Olaszország kü^o&'stikásáFái RÓMA, december 18. (Rador.) A fasciók és korporációk háza előtt, a Duce és a kor­mány tagjainak, valamint nagyszámú közön­ség jelenlétében mondotta el Ciano gróf kül­ügyminiszter beszédét, melynek kivonatos tartalmát a következőkben ismerteti a „Sie- iani“-ügynökség: Ciano gróf emlékeztetett a Duce azon ki­jelentésére. hogy Európa történelme az 1935. és 1940. évek között keresztuthoz érkezik. A Duce többizben figyelmeztette Európát és :i világot és tanácsokkal is szolgált. 1929-ben hangoztatta az igazságtalan békeszerződések revíziójának szükségességét. Ezt a választ kapta: ,,A revízió háborút jelent“. OLASZ TERVEK A BÉKE ÉRDE­KÉBEN Ez a rémkép katonai biztosítékokra és egyetemes biztonságra volt alapozva abban az illúzióban, hogy Európa mozdulatlanság­ban tartható. Ez fojtogatta és bénította az erőket, melyek uj rendre törekedtek. Az egyetemes biztonság csupán illúzió volt, in­kább magánérdekeket szolgált. Olaszország akkor egyezmény kötését indítványozta a négy nyugati hatalom között. Egyidejűleg a Duee leszerelési tervet mutatott be a status guo fenntartásával olyan korlátozások alap­ján, melyeket a német kormány minimális szükségletnek tartott. A négyhatalmi egyez­mény és leszerelési paktum holt betii ma­radt. Olaszországnak tehát csak egy köte­lessége volt: Gondoskodni saját érdekei meg­védése szükségleteiről és a birodalmi rend­szer megteremtéséről. Az abesszin vállalko­zás szükséges következmény volt, nemcsak azon igazságtalan helyzetért, melybe Olasz­ország került gyarmati téren, de jövője és függetlensége érdekében is. határozzuk együttműködési és baráti kapcso­latainkat a semleges országokkal, — És, mert főleg a Balkán-félszigetről van szó és mert az olasz politika főleg ezen te­rület felé orientálódik, amely érdekeltségét a tört‘Delem, a földrajz, a hagyományok, de azon tény is alátámasztja, hogy Albánia an- nektúlása folytán Olaszország balkáni hata- 1-m lett — ismételten kihangsúlyozzuk Olasz­országnak azon fő óhaját, hogy megmentve lássa a rendet és a békét a dunai és balkáni Európában. Ugyanakkor azonban Olaszország ne,m hiszi, hogy valamely blokk alakítása — bármilyen is volna az — hasznára lehetne a blokkba tömörülő országoknak cs a béke helyreállításának. Ciano ezután az olasz-jugoszláv megnemtá­madási szerződésről beszélt. A Görögország­gal közös szárazföldi határ megvonása tisz­tázta az általános kapcsolatokat. Az olasz- török viszonyt az 1932-ben megújított és megerősített barátsági szerződés határozza meg. Az oiasz-lnilgár kapcsolatok hagyomá­nyosan, jók. Kapcsolataink Romániához, amellyel tovább fejlesztettük árucseréinket, egészen szívélyesek. Csaknem felesleges az clasz-magyar kapcsolatokról beszelnünk, any­r-.vira mélyen gyökerezik az a barátság <’• szo­lidaritás, amely a két országot egyesíti. — Minden országnak közös érdeke, hogy bíztosutassék a béke fenntartása a dunai és balkáni vidékeken. Ez okból Olaszország mély szimpátiával követ minden olyan meg­nyilatkozást, amellyel ezen népek azon aka­ratuknak adnak kifejezést, hogy barátságo­san intézzék el a közöttük levő függő kér uéseket és ezért készen áll arra. hogy taná­csaival és segítségével támogassa őkel. A fa­siszta Olaszország éberen követi az esemé­nyek alakulását, készen állva arra, hogy - rmenti vilién lehetséges — tovább folytassa paeifikáló akcióját. Ugyanakkor azonban el van határozva arra, hogy nem tétovázó ener­giával védje meg érdekeit szárazföldi, légi. tengert közlekedését, presztízsét és nagyha­talmi jövőjét, Ezért a védelemért kezeskedik az olasz nép lelkes és határozott fegyelme- ze»t8ége. fegyvereinek ereje, a Duce akarata és génin-za, amely biztos, mint magának Olaszországnak sorsa. Ciano beszédét lelkes tapsokkal fogadták, majd dörgedelmes szimpálialünteté-t rendez tek a Duet, mellett. A Itáisia^Beflan tengely és a jemobáciák frontja — Â Róma—Berlin tengelynek még az abesszin válság idején kialakult politikája a spanyol nemzeti forradalomban került elő­ször gyakorlati alkalmazásra. A berlini jegy­zőkönyvek és a Hitler kancellárral történi berehtesgadeni találkozások megvetették az alapját a szorosabb olasz—német együttmű­ködésnek, amit az európai események csak elősegítettek. 1937-ben Olaszország német meghívásra csatlakozott a Komintern ellent egyezményhez, amely Németország és Japán között már megvolt. Ennek az egyezmény­nek az a tiszta politikai célja volt, hogy megerősitse a komintevnellenes rendszert és széleskörű együttműködést készítsen elő a bolseviki propaganda ellen való védekezés minden terén. A külügyminiszter a következőkben meg- említette, hogv a hármas egyezmény aláírá­sa után néhánv héttel Olaszország kilépett a Népszövetségből. I Â müncheni egyezménvről szólva, Ciano 1 rámutatott, hogy azt erős ellenhatás követ- ! te. A Münchent követő politikát a demok­ráciák. amelyek különösen szeretik a hábo- ® ruts kifejezéseket, a „demokráciák frontjá­nak“ nevezték, amint belpolitikájukban a bolsevizmussa! való összefosrást „népfront­nak“ nevezték. Ez a két front egy sikon egyesült a Szovjetunióval való szövetség a Német- és Olaszország eszmei, politikai és katonai bekerítése jegyében. Albániának az olasz birodalomhoz való csatolása nem volt összefüggésben a cseh— morva protektorátus létesítésével. Albániá­ban egyébként nyolc hónapja olyan rend és béke honol, mint még soha a múltban. Közben tervet dolgoztak ki és hajtottak végre Olasz- és Németországnak uj szövet­ségi és kölcsönös biztonsági rendszer által való bekerítésére. Ez a terv Lengyelorszá­got is felölelte. !!©pyan működik az angol Hü í ©Üi cf cn c© Service? Á milánói határozatai* Ciano ebben a2 összefüggésben ismertette az angol—francia garanciák történetét. Olasz- és Németország eszmecserét folvta- tott követendő politikájukat illetőleg. Mila­nóban május ó-án és 7-én Olaszország és Né­metország egyetéitőleg elhatározta, hogy fegyveresen visszaver minden támadást s minden erejével dolgozik az európai béke fenntartásán és megszilárdításán, belső uj- jáépülésük tökélete8Ítése és katonai felké­szülésük befejezése végett. Ennek az idő­szaknak a tartamát a mi számunkra 3, Né­metország pedig 4—5 évben állapítottuk meg. Milanóban bejelentettük a szövetségi egyezmény megkötését s május 22-én Ber­linben alá is irtuk. —- A Franciaország és Anglia által Len­gyelországnak adott szavatosság elrontotta a helyzetet, mert Varsó a német követelések ellen foglalt állást. Március ?7-én a Duee felhívta az angol kormány figyelmét ennek következményeire. Olaszország hangoztatta, hogy Danzigot vissza kell adni Németország­nak. — Később más esemény történt: az orosz —‘német közeledés. A NAGY MEGLEPETÉS — A moszkvai és berlini kormányok azon nagyjelentőségű elhatározása, hogy megnem­támadási szerződést kötnek egvmással, nagy meglepetést váltott ki a világ közvéleménye előtt. Az olasz külügyminiszter kijelentette, hogy Olaszország közvetlenül tárgyalt ezekről a kérdésekről április és május hónapokban a német kormánnyal és hogy még abban az időben elhatározták, hogy a kiegyenlítődés politikáját fogják követni az URSS-sel szemben. — Az volt a cél, hogy semlegesítsék Oroszországot, vagy pedig, hogy megakadá­lyozzák abban, hogy a nagy demokráciák által tervezett bekeritési tervben résztve- gyen. Korlátozott közeledési akcióról volt szó, annál is inkább, mert szinte lehetetlen volt távolabbi célok megközelítését elkép­zelni, tekintettel arra, hogy a nemzeti szo­cialista Németország gyökeresen ellenséges magatartást tanúsít Oroszországgal szemben,-— Salzburgban arról értesültem, hogy a Moszkvában megindult kereskedelmi tár­gyalások olvan kedvező mederben haladnak, hogy további lépéseket lehet remélni. És még ugyanaznap este. augusztus 21-én 10 órakor Ribbentrop telefonon közölte velem, hogy két nap múlva Moszkvába utazik a német-szovjet megnemtámadási szerződés aláírása .végett. Ifiért nem tesz 0V$7ors?ág semmilyen Icatcmai kezdi e ményezési f Az olasz külügyminiszter ezután elmon­dotta azokat a kísérleteket, amelyeket Mus­solini a lengyel—német háború elhárítására tett. Mussolini erőfeszítései azonban meg­buktak ama angol kérés miatt, amely a né­meteknek a lengyel területről való kivoná­sára irányult s amely kérést érthető oknál fogva senki nem merte előterjeszteni, V2gy ajánlani a Führernek. Olaszország ekkor be­jelentette, hogy semmilyen fegyveres kezde­ményezést nem tesz. A német kormány tel­jes mértékben jóváhagyta ezt a magatartást. A szeptember elsején elhatározott olasz nemhadviselő álláspont teljesen megfelelt a német intencióknak, amely a konfliktus lo­kalizálására irányult és egyben összhangban volt a Németország és Olaszország között fennálló paktummá! és kötelezettségekkel. Ez megmagyarázza Olaszországnak azon ki­jelentését, hogy semmilyen katonai kezdemé­nyezést nem tesz. Ciano, miután bejelen­tette, hogy Olaszország nyilvánosságra hoz­ta, miszerint legkevesebb három évre van kseiuége teljes ka&oaai felkészültségéhez, fő­leg az abesszin és a spanyol háborúkban ki­merült erőforrásai miatt -— visszautasította azt a feltevést, mintha Olaszországnak félnie kellene a háborútól, vagy mintha Olaszor­szágban nézeteltérések és széthúzások vol­nának. Rámutatott arra az olasz külügymi­niszter, hogy Olaszország egy test és egv lélek, a legegyszerűbb polgártól egészen a királyig. Ugyancsak megcáfolta Ciano azt, hogy egyik, vagy másik nemzet magyarázatot vagy biztosítékot kért volna Olaszország ma­gatartását illetően. AZ OLASZ REALISTA POLITIKA Általánosan el van ismerve — folytat­ta Ciano gróf — hogy Olaszország realista magatattása akadályozta meg eddig a kon­fliktus kiterjedését. Ezért Olaszország felé irányul mindazon államok figyelme, amelvek meg akarják védeni érdekeiket és a világhé- két. Mindazonáltal le akarom szögezni, hogvT a fasiszta kormány semmilyen kezdoménvező lépést nem tett és nem áll szándékunkban hasonló lépést íea&i, hogy különlegesei meg­Anglia (különlegességei közé tartozik az Intelligence Service intézménye —- általában csak I- S. néven emlegetik, — melyben az óriási birodalom 'kém- és kémelhár’ítószolgálajtának minden ága összefolyik. Az I. S. «zószerint „nyil­vántartó szolgálatot“ jelent, működése azonban ennél sokkal több. Az I. S. in­tézményt teljes titokzatosságba búr kolják, tevékenységéről, szervezetéről nem szabad Angliában semmit a nyil­vánossággal közölni, ami az angolok is­mert szabaaságszereíeténé! nagy szó! Az I. S. tagjainak mindenhová belépé­sük van, egymás létezéséről azonban nem bírnak tudomással. A legkülönbü zőbb foglalkozás u emberek állanak szolgálatában, például magasállásu köz­élet» férfiak, igen előkelő nők. Az L S. tevékenysége az angol politikai, kaid nai, főleg azonban közgazdasági élet­nek minden ágazatára kiterjed. Legfőbb vezetője, elnöke, titokzatos személyi-' ség, ki a nyilvánosság előtt egyáltalán nem szerepek Ha megválasztották, más nevet szokott felvenni, jelezve, hogy ezáltal multjávall is teljesen szakított. Súlyt helyeznek rá, hogy az I. S. bU zalmi emberei —- tekintette! soknak társadalmi állására — egymást ne is­merjék. A titkos osztály, a „Secret Service*5 embereinek kiválasztására kii- íönöstképpen nagy súlyt helyeznek. Fő követelmény: jellem, tehetség és teist? ügyesség. A jelentkezőket — az angol ezt a szolgálatot is a sport és veszély szempontjából tekinti és nem tartja „unfair“ kémszolgálatnak — alaposan megrostálják, kipróbálják, csak ha jel­lemük erősnek, ha ők feltétlenül meg­bízhatóknak látsszanak, hívják be 3 évi tanfolyamra Devonshirebe, ahol aztán kiképezik jövendő szolgálatukra. A testi ügyességen, a merészségen és nyelvismereteken kívül igen nagy súlyt helyeznek a grafikai és nyomdász- kiképzésre is. Sok jelöltet teljesen a Keleti számára képeznek ki, ezeknek még a mohamedán hitre is át kell tér­niük —- legalább is egvidöre... A tan­folyami elvégzése után veszik át a megfelelő jelöltet a „Secret Service“ kebelébe, ahol tízévi szolgálatra kell kötelezni magukat. Ha a körülmények, politikai okok úgy kívánják, egy-egy ügyes ügynök­nek halálhíréi is keltik: valahol „ön­gyilkosságot követett el...“ Ruháit) át° adják hozzátartozóiknak >stb. stb. Az 'illető személy a nagyvilág elő! „eltűnt'“, megszűnt, hogy aztán, ha feladatát el­végezte, 5, 10 vagy 15 év múlva, ismét felbukkan ion egészen más név alatt... Az angol Secret Service ügynökei ren­desen igen ügyesek... | Az I. S. hat osztályra (Department) tagozód’k. melyek egymástól függetle­nül, sőt elkülönítve dolgoznak. Az osz­tályoknak nincs számuk, csajk nevük kezdőbetűivel jelzik őket. A T. H. I. az úgynevezett belföldi osztálv, a kémel- háritó szolgálatot végzi. A R. O. T. I. a gazdasági, kereskedelmi, ipari élet, a gyártási titkok, találmányok, ipgfi üzemek nyilvántartásával foglalkozik, mig a W. O. I. D. az összes államok hadseregeit, a Nr. I. D. pedig a brit had# és kereskedelmi tengerészetet figyeli. A C. I. D. osztály a gyarmatok összes ügyeit nyilvántartja. A legfontosabb talán az F. O. I. D., mely a világ vnla=* mennyi követségét, konzulátusát, mi­nisztériumát, fejedelmi és királyi udva­rát ellenőrzi, Bizalmi embereinek rang­juknál, magas állásuknál fogva minden hová meg van a belépési lehetőségük. Ezek ai külföld „szereplő nagy embe­reit“, államféríiait állandóan figyelik. Az egyes osztályok szolgálata rész­ben nyílt is — például „statisztika gyűjtés“ — nagyobbrészt azonban tit­kos. Az osztályok a mi fogalmaink sze­rint óriásii pénzösszegekkel dolgoznak. Az I. S. fentebbi hat osztálya, mely a beérkezett jelentéseket hovaltiartozam- dóságuk szerint dolgozza fel, ellenőr­zés céljából még hét „földrajzi eso- I>orí“-ba tartozik. A híres „White Hall“, a minisztériu­mok, régi bankházak közt Londonban egy igénytelen, egyszerű, viharverte ódon házban éjjel n3ppal dolgoznak, valamennyi ablak állandóan világos, a kapu előtt nem áll őr, hanem csak „vé­letlenül“ társalog az ajtóban néhány aktatáskás- ur — de ezek aztán folyton váltogatják egymást, úgyhogy valaki azért mindig őrzi a kaput... A kis ház, melyben a világ legnagyobb sza básu szervezete dolgozik szünet nél­kül: az Intelligens Service székhelye. Az Intelligence Service keze elér a világ minden részébe, kémjei eljutnak Arábia rejtélyes sivatagjaiba, a sötét Afrika minden részébe és Ázsia végte­lenébe. A haditengerészetnek van egy külön, független osztálya s ez szerzi be a külföldi flották titkaik: igyekszik megtudni. lerajzolni a legújabb talál­mányok lényegét, kinyomozni a had­ni ozdulatokát stb. Minden információt beszerez és őrzi a legféltettebb angol haditengerészeti rajzokat, irományokat. Az osztály vezetője ezidőszerint God­frey tengernagy, de azt mondják, hogy fölötte is van valaki, ennek a szemé­lyét azonban senki sem ismeri. A negyedik osztály — a Jegfonfosafc bat és leghirhedtebbet — mindig a külügyi államtitkár vezeti — kifelé. Ez az osztály ugyanis a Foreign Office, idetartoznak az összes politikai ügy­nökök, atkák külföldön dolgoznak. Isazi vezetőjük ismeretlen. Az osztály vala­mennyi tagja tulajdonképpen a saját főnöke. Valahonnan megkapja' az uta« sitást s ettől a perctől kezdve senki sem parancsol neki. Pénz korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Vala­mennyi politikai ügynököt, akárki is legyen az, egy másik ügynök ellenőriz titokban. Még Lawrence ezredest, min­den idők egyik legnagyobb kémjét is. állandóan követte egy titokzatos sze mély, aki néha, ,amikoi az ezredes túl­ságosan barátkozott az ars bókkal, köz­be i!s lépett és rengeteg kellemetlensé­get okozott neki. Valamennyi osztály kétféle tevé­kenységet fejt ki: kémkedik és kém­kedést hárít el. A kémek között szá mos a nő,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom