Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-16 / 291. szám

lţ) 39 december 16 . IWHBHBHBDUHffi ELLE V ZAR wit ir a román sajtóiRatifikálta a szenátus a parla­menti szünet alatt kihirdeteti rendelettörwényeket „CURENTUL“: Angiin számára nyitva az iít az Atlanti-óceán felé, Németország pedig akadálytalanul tarthatja fenn a forgalmat Oroszországgal és Délkeletemé pávaL így nem lesz azonnali hatása a blokádnak, mely egy­előre csak a semlegeseket sújtja. Megakadd- lyozza kereskedelmi kapcsolataik fenntartá­sát, a háborús felek részére való szabad szál­lítást és mozgósított helyzetbe kényszeríti okét, hogy megvédjék semlegességüket. Ter­mészetesen nagy különbség i>an az- északi ál­lamuk és délkeleteurópai államok helyzete között, meri itt nem érzik annyira a blokád súlyát és a forgalom úgyszólván teljesen sza­bad u Földközi-tengeren. Felmerül azonban a kérdés• — meddig tarthat ez, a nyugalmi helyzet? Mindenekelőtt az itt élő nemzetek óvatossága játszik döntő szerepet. Ügyelniük kell; nehogy olyanvalamit kövessenek el, ami kirobbanthatja a tüzet. Ne engedje egyik, ál­lom se félrevezetni magát ígéretekkel, hogy egy szép napon a háború elkerülhetetlen lé­gyért. Hu Délkeletem apa fontos helyet fog­lal él Németország ellátásában, vájjon nem következnek ezen a tájon olyan kísérletek, melyek a kereskedelmi kapcsolatok megsza kitásáia törekednek? Vájjon a blokád tovább­ra is eléri célját az Északi-tenger.$n? Milyen nemvert eredményt hoz maid az a harc, mely­nek végső célja egyrészt Németország, más­részt Anglia kiéheztetése? Mind elkeséredet- tebb harcról van szó, mely azzal fénye get hogy a semleges államok is megérzik a blo­kád következményeit. Vájjon a Balkánra is kiterjesztik a blokádot? íme, a kérdés, mely­nek körvonalai annál élesebben tininek fel, mentői súlyosabb a helyzet az Északi-tenge­ren. .JURNALUL“: Merész dolog volt a világ­háborúban békéről beszélni. Csupán 1917- bén, a világháború harmadik évében került sor arra, hogy egyes államokban, igen meg­gondoltan, a békéről tárgyaltak. Most a, .nagy nyilvánosság előtt nyíltan szóvá t,eg?ik a. bé­ke kérdését. Ez a tény annak, -bizonyítéka,; hogy a békére irányuló: munka, ipar nem földalatti tevékenység“ és háború telpjén is tárgyalhatunk erről a kérdésről. A. háborús felek nem félnek attól; hogy demoralizai iák a katonákat, vagy az ellenálló erőt gyen- » gitik. Másrészt nyilvánvaló, hogy már most megkezdték a háborút követő béke ejőkészi- lését. Bár senki sem hisz a béke. örökkéva­lóságában, angol részről hangoztatják, hogy olyan békét óhajtanak, mely a támadást meg 'hiúsítja „az emberi lehetőségek korlátáin be­lül'- Ez a tragikus valóság; mikor a husz- óvenkint meaismétlodő háborúkat szemléljük. Örökkön élő béke nem jöhet;' de hosszan 1 tartó békét mégis remélhetünk. Roosevelt mondotta nemrég: „A világnak nj és jobb békére van szüksége. Olyan békére, mely az embert a gyűlölködés fegyverének letevésére készteti“. Uj és jobb béke —• s Roosevelt még hozzátette: «Keressünk olyan szavakat, melyek használatával a szomszéd megegyez­het szomszédjával, melyek alkalmasak arra. hogy az emberek egymásközt használják és beszéljék“. Láthatjuk a béketörekvést, melv akkor nyilvánul meg, midőn a háború még valójában el sem kezdődött. „Keressünk sza­vakat“ mondotta Roosevelt. Valóban erre lenne szükség. Ezek a szavak: ..Béke, mely kellene nekünk“, „UNIVERSUL“: A Balti államokban tör­tént változások és a finn—orosz háború arra késztették a skandináv államokat, hogy sem­legességük és biztonságuk érdekében védelmi intézkedéseket foganatosítsanak. Norvégiát nyugtalanítja, hogy szovjet csapatok jelentek meg keleti határa közelében. Ugyanakkor az a hir terjedt el, hogy Oroszország nyugati irányban, a tenger felé terjeszkedni akar. Annak dacára, hogy a szovjet kormány a hirt határozottan cáfolja, a skandináv közlemény kritikusnak látja a helyzetet és megelőző in­tézkedéseket kér Norvégia és Svédország semlegességének biztosítására. Norvégiát, bár kisebb hatalom Északon, nagy érdekek fű­zik az Atlanti-óceánhoz és az Északi • Jeges- tengerhez, hol területei vannak. Kereske­delmi hajóparkja harmadik helyen áll a vi­lágon. Az orosz terjeszkedés közvetlenül fe­nyegetheti hajózási útjait, vadász- és halász- területeit. A Szovjetunióval szemben Norvé­gia védekezés esetén Svédországra és Dá­niára van utalva. Mindössze 2,900.000 lakosa van és háború esetén legfeljebb 150 ezer embert, 300 repülőgépet és négy kisebb cir­kálót, 3 torpedórombolót, 10 tengeralattjá­rót és 15 parti őrhajót állíthat csatasorba, így gyöngének látszik az ellenfél tolnagy , erejével szemben. BUKAREST, december lő. (Rador.) A szenátus csütörtökön Grigore Perieteanu elnökletévé? üíést tartott. A miniszteri padsorokban <ia- fencu, Slavescu, Portocala és Gigartu miniszterek foglaltak helyet. A napi, rend felolvasása után Braescu előadó törvényjavaslatot terjesztette be a par­lamenti szünet alatt kihirdetett rende- lett&rvények ratifikálásáról és felol­vasta a bizottság errevonatkozó jelen­tését, A törvényjavaslatot 85 szavazat­tal 7 ellen elfogadták, Az elnök az ülést délután 4 órakor bezárta. j  hadsereg felszereléséért .4 hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregieh szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák aiatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá­zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az, állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összegei. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz• szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy 3 községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név* érték 70 százalékának megfelelő lomhául kölcsönt kaphat honjaira, ugyanilyen kamat mellett. ' Minden roman állampolgár, aki az ország érdekéi szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. i Kolozsmegye prefektusai MANGLE ENESCU ezredes. KSZEUET Vásárhely! János püspök a bukaresti magyar főiskolai hallgatók között Nagy pészforbesséd a reform áfás c fyház hivatáséról és « f&bht erdélyi egyházak szerepéről a magyar népkisebbség éleiében BUKAREST, december 15, Vásárhelyi János, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke bukaresti tartózkodá­sa alkalmával látogatást tett a fővárosi fő­iskolai hallgatók otthonában, amelyet áz egy­házkerület tart fenn és irányit. Vásárhelyi püspök ez alkalommal előadást tartott a diákoknak, akik teljes számban je­len voltak felekezeti különbségre való te­kintet nélkül. Előadásában ismertette az er­délyi református egyház munkáját és szerve­zetét, hogy a református egyetemi hallga­tók. akik mind megannyi őrtál 1 ói lesznek az egyháznak, világos és biztos képet bírjanak arról a közösségről, amelyben szolgálat és hivatás vár rájuk. A nenireformátus hallga­tók számára pedig hasznos és szükséges, egy­házukon kívül, a többi három erdélyi recepta religia éleiének é3 szervezetének ismerete, mert hiszen erdélyi magyar közéletünk je­lentékeny része az egyházak kereteiben zaj­lik le. Kifejtette még a református egyház azon hitvallás! álláspontját, melyen az egyházszer­vezet felépül. Élesen elítélte azt a liberális felfogást, amely az egyházon belül is, azon kívül is még itt-ott feltűnik és a reformáció­val s a református egyházzal szemben azt a vádat emeli, mintha a szélsőséges tansza­badságnak adna helyet. E váddal szemben a történeti hitvallások éa a zsinat irányitó «»- repet hangsúlyozta. Az egyház szervezetének, presbiteri-zsinati rendszerének részletes ismertetése után Vá­sárhelyi püspök atyafiságos intést intézett az egybegyűltekhez, hogy kiki erősen álljon meg a maga hitében, de ez a hit legyen el­fogultságnélküli. egymás egyháza iránti tisz­teletben és az egymás iránti testvéri szeretet* ben erős. Az előadást nagy élvezettel és tetszéssel hallgatták végig az egybegyiilt diákok, !®§y an védekeznek a iengerafaíf­fárők ellen? úgy, hogy más hajókra nézve egyáltalán nem ' képez veszélyt. Igen hatásosak még az úgy­nevezett hajitó bombák, melyeket valamely hajó fedélzetéről különleges gépezet segít­ségével dobnak a mélységbe. Ennek a bom­bának a ható ereje olyan nagy, hogy nem szükséges feltétlen telitalálat a hajó elsü- íyesztéséhez, mert a tengeralattjárótól né­hány méterre robbanó bomba már képes a hajót elsülyeszteni. A TENGERALATTJÁRÓT JELZŐ , KÉSZÜLÉKEK Az angol haditengerészetnél 1915-ben al­kalmazni kezdték az úgynevezett hidrofont, amelynek segítségével meg tudták állapíta­ni a tengeralattjáró helyzetét. A műszer alkalmazása kezdetben nem hozott nagy si­kert, habár állandóan dolgoztak a tökélete­sítésén. Később, 1917-ben egy sokkal egy­szerűbb, de különben hasonló tipusu ameri- , kai modell alkalmazásával igen szép ered­ményeket tudtak elérni, meg volt azonban az a hátránya, hogy csak nyugalomban levő hajóról lehetett megállapítani a közelben le­vő tengeralattjárók helyzetét. Mégis a mű­szerrel nagy sikereket értek el és a világhá­ború végén már háromezer angol tiszt és tengerész értett a műszer kezeléséhez. A műszert a világháború után még tökéletesí­tették és most már az angol hadi tengeré­szeinek olyan akusztikai eszköz van birto­kában, amellyel pontosan meg lehet hatá­rozni a tengeralattjárók helyzetét. A világháborúban nagy sikerrel használ­ták még a tengeralattjárók elleni küzdelem­ben az álcázott hadihajókat, amelyek keres­kedelmi hajókká voltak átalakítva és ha megközelitette őket a tengeralattjáró, rejtett ágyutorkok gyilkos tüzet zúdítottak a meg­lepett támadóra. , Igen kényes módszer a tengeralattjárók; elleni küzdelemben a tengeralattjárók hasz­nálata, ugyanis arról van szó, hogy egyiki láthatatlan ellenség legyőzze a másikat, mé­gis, ezzel a módszerrel is lehet sikert el­érni. ■> • j REPÜLŐGÉP A TENGERALATTJÁRÓ1 ELLEN Kétségtelenül a legveszélyesebb fegy­ver a tengeralattjárók elleni küzdelemben 1 a’ repülőgép. Ennek a két különleges gép­nek az összecsapásából, amelyek legyőzték a természet törvényeit, kétségtelenül a re-i pülőgép az, amelyik győztesen kerül ki,1 Érdekes, hogy a világháború idején a repiG lőgép volt az, amellyel a legkevesebb sikert lehetett elérni a tengeralattjárók elleni küz­delemben. Ennek oka a repülőgépek tökélet­lenségében és akkori kezdetleges voltában rejlett. A repülőgépeknek kisebb volt a te­herbíró képessége, úgy, hogy nagy súlyú* bombákat nem vihettek magukkal és a röp- távúk is olyan rövid volt, hogy nem követ­hették a messze, nyilt vizeken haladó ten« geralattjárókat. Ma ezek a hiányok már tel« jesen ki vannak küszöbölve és a hatalma* bombavető repülőgépek, ha kell. 1000 kilo­métereken is követni tudják a kiszemelt tengeralattjárót, hogy alkalmas pillanatban közvetlen közelébe szállva, gyilkos bomba­esőt zúdítsanak rá. \ A brit tengeri uadvezetőség állítása sze­rint az angol tengerészeinek még má% igen veszélyes és hatásos fegyverei vannak, me­lyeket szükség esetén használatba vehetné­nek a tengeralattjárók elleni küzdelemben, azonban ezeket egyelőre titokban tartják. Letartóztatták a segesvári adóhivatal pénztárosát. Segesvárról jelentik: Az adóhi­vatalban tartott vizsgálat; során megállapí­tották, hogy nagyarányú sikkasztás történt. A további vizsgálat megállapította, hogy a visszaéléseket Staneiu Lazar pénztáros kö­vette el, aki 200 ezer lejjel károsította meg a kincstárt. A pénzügyigazgatóság feljelen­tésére az ügyészség letartóztatta & rikkasz- .tó pénztárost, Vájjon eímult-e már a tengeralattjárók által okozott veszély, vájjon sikerült-e már a szövetségeseknek néhány hónapi harc után teljesen kiküszöbölni a tengeralattjárók ál­tal okozott veszélyt? Ennek a félelmetes hadieszköznek az alkalmazása, tudjuk, an­nak idején, a világháború kezdetén forra­dalmasította az egész tengeti harcászatot és az angol tengerészet csak 1918 végére tud­ta elérni, hogy a német tengeralattjárók már nem okoztak komoly veszedelmet az angol kereskedelmi hajók számára. A mos­tani háborúban az a helyzet, amint Chur­chill angol miniszter beszámolójából kitű­nik, hogy az angol tengerészeinek sikerült a német tengeralattjárók jelentékeny részét elsülyeszteni s a megmaradt tengeralattjá­rók már nem jelenthetnek szerinte komo­lyabb veszélyt az angol tengeri kereskede­lem számára. A nyugati hatalmak hadi.. tengerészet^ a német tengeralattjárók elleni küzdelemben igen sok eszközt és módszert használt fel, felújítva és tökéletesítve mindazon módsze­reknek 32 alkalmazását, amelyek már a mult háború idejében is sikereket hoztak s ten­geralattjárók elleni harcokban, A tenger- ^ aláttjárók elleni védekezésnek a leghatáso­sabb módja feltétlenül az volt, hogy a ke*”' reskedelmi hajók csoportosan haladtak ha- | dihajók védelme alatt és igy a tengeralatt­járóknak nem volt alkalmuk az egyedül ha­gyott áldozatokat megtámadni. A TENGERALATTJÁRÓK ÁLLANDÓ j KOCKÁZATAI Egyébként a tengeralattjárókra az ellenük alkalmazott védekezési módozatokon kivid is százféle veszély lesclkedhetik. úgy, hogy a béke idején is állandó veszélynek van a sze­mélyzet kitéve. A tengeralattjáró elmerülé- se és a vizből kiemelkedése és az egész mű­ködése olyan finom műszerek munkájával vau összekötve, amelyek közül, ha egy is elromlik, már halálos veszélyt jelenthet a hajó és személyzete számára. Elég egyetlen embernek az ügyetlensége, vagy figyelmet­lensége és már kész a halálos veszedelem. A tengeralattjárók elleni védekezésnél nagy szerepet játszik többek között a ten­geri akna, amelyet nagy mélységekben he­lyeznek el a tengeralattjáró vélt útjába. Dr. WANDER S. A. üzemek készítménye Aláaknázott tuJal STOCKHOLM, december 15- (Rador.) Egy svéd hadihajó matró­zai úszó tutajt vettek észre. Amikor megpróbálták fedélzetre emelni, rob» banás történt és 7 matróz meghalt, 13 megsebesült, A tutaj alá volt aknázva. Többezer némeí visszatelepülő érkezed Németországba Lettországból BERLIN, december 15. (Rador.) DNB.: A ,;Sierra Cordoba“ nevii hajó Rigából 1265 német visszatelepülóve! Gottenhafen kikötőbe érkezett. Hir szerint útközben bombázni akarták. Szerdán ugyan­csak Rigából az „Adler“ és „Rabat“ nevű hajók is megérkeztek. Az előbbi ötszáz, az utóbbi kétszáz repatriáltat hozott. A „Sierra Cordoba“ visszaindult Rigába. ■—*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom