Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-03 / 254. szám
I rrj ENTfin uw im r^rascigaasa. Molot&w nagy fees sédben részletesen Ismertette a szovjet küloolitikáját Mit kivan a szovjet Finnországtól? — Bírálat Törökország magatartásáról, — Javult a japán-orosz viszony „A Sxovfeíunió szabadkezei biz^osii m^gánalii' A lengyel területek megszállása Tegnapi számunkban jelentettük, bogy Molotov nagy beszédet tartott a legfelsőbb szovjet' tanács ülésén, amely nek első részét közöltük is. A beszéd további szövegét a Rador újabb táv iratában a kővetkezőkben ismerteti: A LENGYEL TERÜLETEK MEG- i SZÁLLÁSA — Térjünk át a szovjetek nemzetközi helyzetében beállott változásokra. Fontos változások voltak. Folytonos béke* politikánk nyomán sikerült jelentékeny mértékben megerősíteni a Szovjetunió állásait és nemzetközi szerepét. Németországgal való viszonyunk határozottan javult. A Szovjetunió cs Németország közti megnemtámadási paktum semleges- jségre kötelez abban az esetben, ha Németország háborúban vesz részt. A folytonosság szellemében kitartottunk magatartásunk mellett! és csapatainknak a volt Lengyelország kerületére szeptember 17*én történtl bevonulása nincs ellentmondásban ezzel. Elég rámutatni arra, hogy afz említett napon a szovjetkormány jegyzéket juttatott el mindazon államokhoz, melyekkel diplomáciai viszonyt tart és közöl» te, bogy a jövőben is semleges magatartást fog velük szemben ttanusitani. Ismeretes, hogy csapataink csak akkor hatoltak be lengyel területre, mikor a lengyel állam felbomlott és tulajdonképpen megszűnt létezni. Természetesen nem maradhattunk semlegesek ezen ténnyel szemben. Kormányunknak kötelessége volt se° gédkezet nyújtani ukrá.i és fehér’ orosz testvéreinknek, akik azokon a területeken laktak. j A Szovjet és Németország közötti kapcsolat ui alapra volt helyezve, mely semmiben sem azonos a Versailles! szerződés által teremtett rendszer folytatásával. Mindenkor az volt a véleményünk, hogy egy erős Németország szüksé* ges ieltétele a szilárd európai békének. Nevetséges lenne hinni, hogy Németországot egyszerűen harcképtelenné lehet tenni és ki lehet zárni minden számításból. Újabb Versailles katasztrófára vezethet. j — A szovjet hadseregnek az ukrán és fehérorosz területeken való előnyomulása közben helyenként komoly ösz- szecsapásai voltak a lengyel csapatokkal. Ennek megfelelően veszteségeink voltak. Az ukrán és fehérorosz arcvo- Halakon 737 emberünk meghalt. 1862 megsebesült, összes veszteségünk tehát 2589. Ami lengyelországi zsákmányunkat illeti, ez a következő: 900 ágyú több mint 10 ezer gépfegyver, több j mint 300 ezer puska, 150 millió töltény és 300 repülőgép. — Az Oroszországhoz visszatért terület olyan, mint egy nagy európai állam. Nyugatfehéroroszország területe 88.000 négyzetki 1 omófler, 4,880.000 lakossal, Nyugatukrajna ugyancsak 88 e-zer négyzetkilométer 8 millió lakos» sál. Az összlakosság tehát! 13 millió* ebből 7 millió ukrán, több mint 3 millió fehérorosz, 1 millió lengyel és 1 millió zsidó. A területek lakossága le irhataíian lelkesedéssel fogadta a len gyei nagybirtokosok igája alól vah 1 elszabadulást, A titkos szavazás meg mutatta, hogy a lakosság több min kilenctized része a Szovjetunióhoz val visszatérést akarta. i SZOVJETOROSZORSZÁG ÉS 1 BALTLÁLLAMOK | — Most pedig térjünk át a Balti-ál lawokkal való viszonyunkra. Egyrész a Szovjetunió, másrészt Észtorszás Lettország és Litvánia közti kapcsola tok az 1921 = ben kötött egyezménye áltál voltak szabályozva. Azóta a szov jetek megszakítás nélkül baráti pof i'll kát folytattak ezekkel a kisállamokká szemben és megfelelő feltételeket tie ‘ rengettek helyzetük megerősítésére. 1 három országgal kölcsönös segélynyu.i tási paktumokat kötöttünk, melyne igen nagy politikai fontossága var Mind egyazon elvből ered. Tekintett* ezen államoknak u Szovjettel kapcsolatos földrajzi helyzetére, a tengeri és légi támaszpontok létesítésére vonatkozó megegyezés biztos védelmi esz közt jelent nemcsak a szovjet1, de u Balti-államok számára is. llymódon ők a béke fenntartásának ügyét szolgálják. tizen paktumok különleges jellege nem képez semmiféle beavatkozást a Szo\ jct részéről f-sztország, Lettország és Litvánia ügyeibe, amint azt a Lő1 iölili sajtó igyekszik terjeszteni. A kötött paktumok értelmében az aláírók felségjogai érintetlenek maradnak, mert a kölcsönös- tisztelet elvén alapulnak. M i lojálisán és pontosan be akarjuk t/friu a paktumok rendelkezéseit és kijelentjük, hogy .7 Szovjetnek a Hal ti államokban való szándékairól terjesztőit szóbeszéd csak közös eh lényegeinknek és a mindenfajta szovjet el teres kihív ásóknak használ. — Miután Észtországgal, Lettországgal és Litvániával a politikai kapcsolatokat megiuNitot.uk, a Szovjetunió tág értelemben tekintettel volt ezen országok gazdasági szükségleteire és gazdasági egyezményeket is kötött velük. Úgyszintén súlyt helyeztünk Viína városának a litvánok részére tőrként visz* szaadására, nem azért, mert a litván l.i\osság ott túlsúlyban van, de azon indoknál fogva, hogy Lengyelország erőszakkal veite el a várost, melyet', történelmi mult fiiz Litvániához. Ez, az aktus erősen megvilágítja a szoviet jóakaratát. A litván állam újabb félmillió lakost kap. Nyilatkozni a linn kérdésről Finnországgal való viszonyunk különleges helyzetben van. Ez elsősorban! annak tulajdonítható, hogy Finnországban bízó* nyes kívülálló hatalmak befolyást gyakorolnak. Pártatlan embereknek be kell lát* tniok a Szovjetunó biztonságának problémái', főleg pedig Leningrád biztonságának kérdé-éö mely az Észtországgal, Lettország" gal, Litvániával és F nnországgal folytatott tárgyalások tárgyát képez--ék. — Moszkva után a Szovjetunió legfontosabb városa Leningrad, 3z kilométernyire fekszik a fno> határtól. Ez a távolság kisebbe mint amennyi szükséges a városnak modern tüzérségi (lövedékkel való bombázására. Másrész“*- Leningrad vizi utón való megközel'lése szintén attól az ellenséges, vágy baráti magatartástól függ. melyet Finnország mutat n Szovje iránt, mert ke* zében van a Finn*öbö$ egész észak partja, valamin* az öböl középső részében levő szí* getek. Tekintettel erre a helyzetre, fel lehet tételezni, hogy Finnország a szükséges megértés bizony tékát szolgáltatja. * — Beszélnek még bizonyos igényekről, melyekc; a Szovjet Svédországgal és Nor" végiával szemben támasz'ana. Ez ez alaptalan hazugság még cáfolaton sem érdemel. Valójában a Finnországgal való tárgyalásaink során előterjesztett java-Tataink rendkívül szerények. Mi kölcsönös segélynyújtási egyezmény köté'ér javasoljuk a többi Balti-állammal kötött paktum murájára. A finn kormány íkijelentette, hogy ez ellen rétben lennie feltétlen semlegesség! magatartásával. Mi erre nem erőszakoljuk ndíványainkat. Felajánlottuk ekkor; térjünk ár azon konkrét kérdések tanulmányozására, melyek a szovjetek biz “anyaga szempontjából érdekednek bennünket, tehát Lenin* grád biztonságára. Azt javasoljuk, hogy az orosz—finn határt toljuk odább húsz* harminc kilométerrel, amiért cserébe íel- ajánílörtuk Finnországnak Szovjet -Karelia egy részéj, kétszer olyan nagy területet, minit amit Fnnország engedne á nekünk. Tavasoltuk méz, hogy egyezzünk mcg egy .1 I'innVböl bejáratánál levő kisebb finn területnek határozott időre való bérbevétc* íéről, and renger’1 támasz pontot létedre- névk. Így a Szovjeunió teljesen biztosítaná az öböl biztonságát minden/ más állam részéről jövő ellenséges támadással szemben* Felajánlottuk továbbá, hogy dejrjük kifo" gásokat az Aftknd-szigerck megerősi'-ése ellen, amit a finn kormány régóta óhajt, de csak azzal a feltétellel, hogy saját erővel s nem más idegen állam résztvéteJével fegyverezze fel. Egyébként kifejezésre jutattuk az Oroszország és Finnország közti megnemtámadási paktum meg<rős télére vonatkozó óhajunkat kölcsönös pó"b'zIositékok u'ján. Készek vagyunk Finnországon támogatni őt érdeklő kérdésekben és nem h'sszük, hogy Finnország ürügyet keres a tekintetbe vek egyezmény megh úszásáraIlyen magatartás nem lenne összeegyeztethető a kér ország közli baráti kapcsolatokkal és természetesen igen há*rá* nyos volna Finnországnak. Mégis ki kell jelentenem, hogy maga az Egyesüli"Á 11 amok elnöke szükségesnek «ártotta, hogy beavatkozzon ezekbe a 'kérdésekbe, ami nehezen egyeztethető össze az Egyesült-ÁHamok semlegesség1 politikájával. ,—* Káliumhoz október 12-én intézett üzenetében Roosevelt reményét fejez’e ki, hogy az Oroszország és Finnország közti baráti kapcsolatok fenntartamak és to* vább fejlődnek Kalftin azt válaszolta, hogy célzaíos hhekeb terjesztenek olyan körök, melyek bizonyára nincsenek érdekelve az európai béke fenntartásában. Különben a szóbanforgó tárgyalások egyedüli célja a két ország közti baráti kapcsolatok szorosabbá tétele a Szovjetun ó és Finnország biz Gnsága érdekében, A legfőbb szovjet elnökének ezen haráro- zotr válasza után egészen világos kell legyen, hogy o. finn (kormány jóakoraíu egyetértést fog mutatni javaslata nkkaH szemberí. tiküi kérdés megvitatására. vagy legalább pvhaiol ázásra. A jelenlegi nemzetközi helyzetben legfontosabb, hogy ismerjük meg azoknak az államoknak igazi arculatát és Igazi politikáját, melyekhez fűződő kapcsolat különös fontossággal bií a Szovjetunióra. Számos dolgot most tisztábban látunk a török politikában. Ehhez úgy a moszkvai tárgyalások, m'nt a török kormány legutóbbi külpolitikai tevékenysége is hozzájárultak. Tudjuk, hogy tv török kormány helyesebbnek tartotta, hogy Törökország sorsát ahhoz az európai hatalmi csoporthoz kösse, mely részt vesz a háborúban és kölcsönös se" gélynyuj'ási egyezményt kötött Angsával és Franc eországgoü, melyek több, mmt két hónapja háborút viselnek Németországgal Törökország ez-el a semlegesség elövi- gijá’atos politikáját végleg elutasította és belépett az elvakult európai háborúba. nméig folgamtkban van. Anglia és Franciaország — melyek mind több semleges ország megszerzését keresik, — elégedettek lehetnek, Vájjon Tő" 1939 a öv t mh é r 3. rökoiszág e/t bálin fogja? Megelégszünk aizz.'ul, hogy fdjegyi-//ük zoms/é- dunk kii'poiil Joá j/mtik 11 j «-leméit és fi* gvelerpju/1 kísérjük «/ esőmény«-k aiaku lását. Jelcnletj I örökorszáy bizonyos mérték' ben megkötötte kézéi és minden koc- Lázat nélkül elfogadtat hogy oz eytjd: hadviselő félnek segítséget nyújtson. Ntj Ivánvoló, hogy g török kor mán p tisztáb' n van a felelősséggel, melyet magára vállalt. A Szovjetunió azunb« n más külpohtikaí eelk tü/ési követ melynek következtében több sikert éri cl külpolitikai téren. SZABAD KEZET BIZTOSIT MAGÁNAK A SZOVJET A Szovjetunió előnyösebbnek lailja, h°g> s'obad kezel biztosítson magának, semleges politikáját tovább folytassa és távol áUon 0 háború kiterjedésére nyújtott seg tségtoh helyesebbnek véli hozzájárulni azoknak a célkitűzéseknek megerősítéséhez, melyek a béke helyreáll. tás° érdekében elhangzanak. Biztosak vagyunk vbba.n, hogy a Szovjetunió békepolbikájának löbb esélye van s ezt a po'bikát a fekete-tenger zónába b alkalmazni fogjuk abban a tudatban, hogy- — úgy, amint ezt a Szov jetun ó érdekei é'S a baráti állmok érdekei kiváltják — biztos tani is tudjuk helyes alkalmazását. JAVULT A JAPÁN—OROSZ VISZONY — Ami 0 japán— orosz viszonyt Bteti, bizonyos javulás âlleţ>ithato meg az utób-J bi időben. A Nomohan v déken, a mongol—mandzsu határon történt összecsapás folytán több Ízben igen véres harcok folytak, melyek jelentékeny- orosz veszteségeket okoztak, de a mandzsu veszteségek ezt messze túlhaladták. Végül is a japán kormány a konfliktus elintézését, ja'N-asoltn és a magunk részéről örvendetesnek tartottuk a japán kormány óhaját. Am-nt ismeretes, a hetrcoţ japair részről ind tolták élt, midőn a mongol köztársaság területének egy részét elsza- kitotlák és a határt erőszakkal meg\'ál* teztatták. Az egyedülálló metódusra' energikus választ kellett adni. Lengyelország szerencsétlen példája nemrég bebizonyá- to'ta, mily* kevés értékkel bírnak azok a kölcsönös segélynyújtási egyezmények, melyeket egyes európai hateUmak alá r* nak, a mongol—ma/ndzsu fronton ezzel ellenkező tény nyert igazolást. Bebizonyítottuk: mit jelent a Szovjetunió aláírása- A konfliktus egyébként elintézést nyert a szeptember 15*én Moszkvában kelt japán —orosz egyezménnyel s ezzel megteltük az első lépést a japán—orosz kapcsolat barátságosabbá tételére. Hátra van még közös íiatármegálLp tó b-zoltság alakítása, A HADIDUGÄRUK ÜGYE Molotov ezUtáp a had dugáruk kérdd sével, vaja minit a háborús felek részére .semleges államokból történt fegyverszál' teásokkal foglalkozik és kijelenti, hogy ű kérdést nem lehet angeri példára egyoldalúan elintézni Az összes államck együttes megegNezése szükséges a kérdés elintézéséhez. AMERIKA MAGATARTÁSA — Mindenesetre a Szovjetuniónak, mint semleges államnak, nem érdeke a háború erősítése. Minden intézkedést megteszünk. hogy mentői kevesebb pusztító fegyver készüljön, hogy a béke érdekében gyöngítsük a pusztítást. Amenny-iben az Egyesült- Á’Oamok kormánya o fegy verkiviteh t.lalom felfüggesztésénél ezt az j elvet tartotta szem előtt, jogos kétséget kelthet elhatározása. Nem lehet tagadni, hogy a döntés a háborút meghosszabbítja és súlyosbítja. A fegyverkivitell tilalom felfüggesz" tóse meg fogja hosszabbítani a háborút, j Persze ez az elhatározás nagy haszon» nal fog járni az amerikai hadiipar szá* mára*, Kérdés azonban, hogy ez elegen« dő érv=e az Egy esül ^Államokban a fegyverkiviteli tilalom felfüggesztésére? Világos, hogy nem! Éz e pillanatban a nemzetközi helyzet, 1 A Tass^ügynökség rámutat arra, hogy Molotov beszédét többizben hosszas taps és éljenzés szakította félbe, a beszéd végén pedig a képviselők hosszas ünneplésben részesítették a népbizto» sok tanácsának elnökét és a szovjet kormány külpolitikájával szembeni egyhangú helyeslésüknek adtak kifejezési. Miért nem sikerült az orosz-török szerződés? — Néhány szór á Törökországgal való | tárgyalásokról. Azt hireszbelték, hogy Szovjer 1 Oroszország A'tdaga® és 'Kars fkörze'ek át- : engedését követelte volna. Ez k találás és hazugság. Mások azt áU'rorták, hogy a , szovje'ek a monrreuxi szerződés módosi- • iását é> a tengerszorosok kérdésében elő" ! i jogokat követettek volna. Ez is hazugság. I ; Valójában (kétoldalú kölcsönös segély* ( j nyújtási egyezmény köréséről volt szó, j i mely a Fekete-ienger és a tengerszorosok. ! vidékére Leit volna korlátozva. A szovje- ' lek azon a véleményen voltak, hogy ilyen, ! paktum kö-ése nem kötelezhette volna Tö* j rökországor bizonyos cselekedeteikre, me* ’ lyck fegyveres viszályra vezethetnének I Németországgal és hogy háborús fenyegetés I esetében Törökország a Boszporuszon ke- i j resztül a Fekete-'tengerre nem engedélyezné ! olyan hatalmak hadiha jóinak ánkeiését, me* lyek nem a. Fékéteíemger partjain ftíküsz- nek. Törökország elhárított» a Szovjetun ó kér kikötését és ezzcl lehetetlenné 'tette a paktum megkötését. — A török—orosz tárgyalások nem ve- ' zeitek egyezmény aláírásához, de alkal\ mai adlak bennünket érdeklő több poli* 1
