Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-08 / 232. szám

T:l IKK 7 fiK If) 3 9 október H. SCSI 'o'/if, limn/ t>> s:u:<dékb<fn Ieriţl{/('l lobbseyiifh nerd /trillául l\ibt- f'oros; /.v tu/, altoi a néps:,,m nUtas lu\"hh ninimiit,t/hi, /jof/f/ o kosstif/ih A imiA' p '.('M///.<> Iriu/in'l. 1 l»l»i‘ii ,i Oms/m s/ág. \us/ira vs Nv* luvlois jn I Nlt'l*«"»? ki\/.:tk*'o|t okimban :i luau Jmgv<! lakosságot barbár módon ofdo/Uk r nyomták. Mil\»r u ruiu(fifli Kitolniuk politikus11! el a: ikbimot de- ni<>knit,r uU<*mtriik neoc'lrk. kclséi/teli * nül so jut rendszereikre t/ondoUuk', uv g a/»-»!». ;ik k v/t a/ ors/ágoi kormányoz­lak, löblmyTí* arisztokrata, vagy I»*• niis/|i>kr ln nagybirtokosok rs g'/dag «• rl»•!M11 sí i osztályhoz inrto/ök \ <»ll;ik. kiknek s'.emelten a lengyel nép nem | * len dl egyebet tlo’gozó liiiinyni1 \ rinul* s.'erl a lakosságú ik csak Iá s/á/.iU'k' Iá­im gátló. V ga/dnság: jólét és kulturális s/iliMVial lelimva'üitl s <>tt. almi Poros/- ers/ág és Ausztria évszázadok munkái a* I \ a.l fejlesztett. húsz év leforgása alóli pusztaságok keletkeztek. \ Visztula már majdnem ha jó? halápiul a falvak és ' a* rosok mi .'más állapotban vannak. A német-lengyel háború okai Német >is/ag e /el a/ országai *iirli lő ' iszonyhakart kerülni. I ái masa in is megkíséreltem t933 ban és l Dal-hon. Volt idő PAsudszki életében, mikor ez le­hetségesnek látszol I­/920*ig több. mint egy és fé'mil’ió né­met volt kénytelen kivándorolni n leg- szükségesebb holmijuk nélkül. Mikor 1938*ban Oivi \ dékéí Lcngvelor- s/ágnak adták át. n lengyelek ugyanezt •• módszert alkalmazták n csehekkel is. E körülmények inogsziintet ősére irányuló német kísérletek valamennyijét a lengyel vezetők gyengeség, vagy tudatlanság je­lének tekintették. Mivel a lengyel kor­mány Daaizigba-n is gy akarta biztos tant uralmát, hasznos javaslótokkal szerettem volna valame'yes megoldást biztosítani. A Németország által vnlfi bekebelezést ts a danzigi lakosság akaratának megfe­lelően, de a- állítólagos lengyel jogok érintése nélkül. Hogy akkor ultimá­tumról lelt volna szó, merő liazugság. Az 1939 márciusaiban a lengyel kor* mányna.k átadott javaslatok csak azok az elgondolások és eszmék voltak, amelye­ket már régen megbeszéltem Beck Ter­vivel kuni gy miniszterrel, mikor ezeknek a javaslatoknak megvitatását kértem, ajánlottam, hogy- Lengyelország vegyen î észt a, szlovák állam függetlenségén- k biztosításában De a lengyel kormány ezen javaslatok megbeszélését visszauta­sította és két okból tette: a soviniszta ele­meknek ntm állott szándékában a danzt- <ji kérdés megoldás(l, hanem abban a re­ményben éjitek, hogy megtámadhatják és meghódíthatják a birodalom területét. Ezekben a vágyaikban nemcsak Kelet* Poroszországra szórakoztak, hanem Po- fmeránia és Szilézia odacsatolását is kö­vetelték, úgyhogy , • a határt az Odera vonaláig akarták meghúzni, sőt a- Elba vonaláig is gondolták. A lengyel kotorni szakla­pok a német hadsereg tehetetlenségéről irtok, a német katona gyávaságáról és a német fegyverek alsóbbrendűségé­ről. ; • Az, aki a német hadsereget megsemmísi- teni és Berlinig eljutni akart, nem vala­mi szakképzetlen és ismeretiem egyén volt, hanem maga Rydz Sin g'v. Más ál­lam nem tűrte volna ezt ok A második «ka a nemet javadatok c'ut.i­M.'ásármk az z szerencsétlen b'zto»rck*igci» gt lés, i' inif olyan állam részére tettek, milyet nem fenyegettek, amely azonban kér vHághatal«m fedezetét érezvén, azr luit«’, hogy kockázatokat* engedhet meg magának, . örült ambícióim követeié eivel“ szemben. Rögtön valóságos rerrorVend^ert vezetet: be u kisebbségek ■ellen. Nem feladatom, hogy a fehéroroszország' és ukrán kisebb­ségekről be*/éljek, mer*l ezeknek a védel­mét Oroszország ver.le á’. kötelességem azenban. hogy emlékeztessek a nemeteknél*.- százezreire. Olyan helységekben, ahol a né merek százai éltek, ma mír egyetlen német ..'ni található: a férfiakat kivégezték, az asszonyokon erőszakot követtek <d, a iá* ny kai megbec^telenitettck és m göi'ék- ! 1 593*I>n*n. Sir George diplomáciai jelentései- J ben azt irja az angol kormányműk, hogy a lengyelek jttiemz.ő vonása a kegyetlenség és erkölc'telenség. Ez a k«^gyetlenség azó'a sem változott. Ami ebben az országban az utóbbi hónapok cs az utóbbi négy hét a'att történt, kész vádirat ezen „ugyr.«vc- zerr át'*anv‘ vezetősége *ellen, melyr állam ■ eljesrn Híjjával volt a néprajzi, történelmi, művelődési és erkölcsi létfő’-tételeknek. Ha ezen kegyerlenségcknek csak *egy százaié* ká: kellett vcina elszenvedniük angoloknak 1 valahei a világon, tv brit apostolok méltat* j Ia*nkodása határtalan, lienne, most pedig ál* j szvai.eskető módcu ítélik el •,-* német és I eresz nnagajrartist. Kezességet nyújtani ennek az államna.!^ nem jelentett egyebet, mint a pusztulás* | j n:>k valóságos előidézését. j A lengyel kormányhoz intézeti: német fi* . gyelmezterés, hogy (ne küldjön több ulti- I mátumot Danz'gba, azt er.edményezre, Î hogy a Danzig felé vezető közlekedő i hd* I '-ózarot elvágták. Az m figyelm-eztérésünk, i hogy ,a lengyelországi .németek bánt aim a* zását és lemészárolásái hagyják abba’, csak szaporitorra a kegyetlenségeket és az általi* ■nos mezgósi'ást eredményezte. Ez wz állam néhány hér alatt összeomlott s a német rá* ráadások :e'-je;en elseperték a térképről a Versailles*» meggondolatlanság egyik bi* ’ zonyitékát. „Az orosz és német közös érdek“ — Danzigban tartotjt beszédemben már rámutattam arra, hogy Oroszor­szág megszervezése egész más alapel­vek nyomán készült, mint a miénk. A A szovjetorosz köztársaság — szovjet­orosz köztársaiság, mig a nemzeti szo­cialista Németország — nemzeti szo­cialista Németország. Egy dolog biz~ tos: abban a pillanatban, amikor két állam kölcsönösen tiszteletben tartja a különböző kormányzati rendszereket és ezeknek a kormányzatoknak elveit, j akkor egymással szemben a katonai tevékenység azonnal megszűnik. Mint­egy hónappal ezelőtti kijelentettem a birodalmi gyűlés előtt, hogy a német— szovjetorosz megnemtámadási szerző­dés egy kereszíutat jelent Németor­szág külpolitikájában: hosszú időre tartós együttműködést biztosit Német­ország és Szovietoroszország között és eltörli Európa egyik legíenyégetőbb körzetét veszedelmes jellegével együtt, miközben egyik is, másik is eredmé­nyesen mumkálkodhátik saját keretei között az európai béke érdekében. Évek óta olyan célokat tulajdonítottak ) a német külpolitikának, amely egy îs* I kolás gyermek agyában születhetik I meg. Abban & pillanatban, amikor Né- ; metország az éleítér konszolidálásán dolgozik, azon a téren, amely néhány i százezer négyzetkilométert jelent, ak- j kor annak az országnak szégyentelen újságírói, amely 40 millió négyzetkilo­métert birtokol a földiekén, kijelentik, hogy Németország a világ uralásáért folytatja a harcot. i — A német—orosz egyezmények — folytatta beszédét Hitler — meg kelle“ ne hogy nyugtassák a világszabadság­nak ezen ügyvédeit. Mert ezek a szer­ződések vitathatatlan módon kifejezés­re juttatják, hogy az összes, idevágó következtetések, melyek szerint Né­metországnak aspirációi vannak az lírai, Ukrajna, Románia felé stb., csak beteg agyak szüleményei. Németország elhatározása egy ponton mégis rendít­hetetlen: a birodalom keleti részén egy békés, állandó és elviselhető hely­zetet akar teremteni ş ezen a ponton találkoznak az azonos német—szovjet­orosz érdekek. \ \ Az ujj határok — Németország és a szovjet köztár“ saság egy tiszta és világos határvona­lat jelölt ki érdekkörei között és mind* kelten őrködni fognak felette a nyu­galom és a* vend fenntartása érdekében és hogy megakadályozzák mindazt, ami a két aláíró nagyhatalom köl­csönös érdekeit veszélyeztetik. Cél yolt a lengve! állam felosztásával oly birodalmi határnak kijelölése, mely megfelel a történelmi, etnikai és gaz­dasági valóságnak; az egész terület pacifizálása a rend és a nyugalom helyreállításának szellemében; a né­met birodalom és az uj elrendezés alatt álló összes területek biztosításá­nak garantálása; a nemzetiségek gaz- j dasági életének megszervezése és uj* 1 jás/erv ezése. A legjelentősebb feladat a/, etnikai teltételek uj elrendezést, vagyis u nemzetiségek olymódon tör­tem» v ÍKszatelcpilése, hogy a ilemorká- i ios vonala!, kifejlődése teljes legyen. Nem helyi jellegű problémáról, hanem széles feladatról van szó, mert Európa egész keleti es délkeleti része tele van Kis német népcsoportokkal. A nacio­nalizmus és a fajvédelem korszakában utópia volna azt hinnünk, hogy egy­szerűen asszimilálni lehet egy magas- kuli líráin nép gyermekeit. Végül egyi­ke az elsőrendű feladatoknak, hogy legalább egy részét eltávolítsák Euró­pából a konfliktusokra okot adható eszközök nek. — Németország és Sv.ovjctoroszor* szag megegyezlek, hogy támogatnijfog- iák az ilyen irányit törekvéseket. A né­met birodalom soha sem engedi meg, hogy a megformálás alatt álló lengyel , ütköző állam v iszályt keltó elemet ké- I pezzen a birodalommal szemben, sőt, I hogy incidenst idézhessen elő Német“ I ország és Szovietoroszország között. Megvalósult célok és uj tervek Beszéde további során Ildin- hangsu* iyo/i.i hogy a versa die-si d ktá'um szer- /oitu k beismerése, mely sz; r nt müvük létrehozása körűi lörléntek hibák, sem­mit se ni *:yért, mert a gyakorlatban nincs lehetőség sorúm nemű revízióra. A nem* ve1' szocializmusról beszélv. a Führer kijelentél!.', hogy ;i nom/eh szocializmus a rev’/iós törekvések megvalósítására iiMkull és fejlődőn ki H/ i mozgatóm kifejlődése — mondotta II Mer —- onnan íred, hogy 15 éven út kés.it az dnyo- molínk emberi és nenv/eli jogainak felül­vizsgálása, egy nagy nép szenvedésednek jóvátétele« a legszentebb szavamat «dbnn a német népnek, — folytatta Hütór —, hogy eltörlüm a versnillesi szerződést, ígéretemet egy nagy nemzethez mérten igazán szerény igények meM d hajtottam végre. Ha 40 millió angol fenntartja ma­gárnak azt a jogot, hogy 40 mül'ó nég>'- zelkilométeren uralkodjék, nem igazság* tai. nság :-z. hogy 80 millió német kö­vetelje életjogát 800 ezer négyzetkilomé­ternyi területen. Es nem igazságtalanság, hogy ez a nép kéri azoknak a gyarmatoknak visz- szüüdásct, amelyek a: ö birtokában vnltak_ amei,jej:ci ,,errl rabolt el senki­iül és nem háborúval hódított ri, ha­in in becsületes cserevósór, vagy szer* '■öltés ni jón szerzett meg müyónok. Megkíséreltem a tárgyalást, igaz, nem kértem sin lényen valamely illetéké-Vn konzorc’-umot arra, hogy hagyja jóvá a német éd- tjogot. Nem kérem Angliát ar­ra. hogy könyörögjön a saját létérdeke',“ nek tiszteletben tartásáért, de nem enged­hetem meg, hogy ezt a könyörgést dvái- ja Németországtól. Mégis ünnepélyesem kijelentem, hogy a mértéket kivételes módon korlátoztam. Mindenütt, ahol né­pem legtermészetesebb jogai veszélyeztet* ve voltak, azt tanácsoltam, hogy korlá­tozzák, vagy mondjanak le róluk. Nem lehet tagadni, hogy mióta a né" met nép kormányzását a nemzeti szocia­lizmus vette át, Németország helyzete :l külfölddel szemben tisztázódott. Az a bizonytalanság, umely a nemzetközi vi­lágban észlelhető. nem a német igények következménye, hanton a rágalmaké, amelyeket az úgynevezett demokraták terjesztenek. Az emberiségre nézve bol­dogság, hogy békés utón végét tudtam vetni a versnillesi szerződés legláthatóbb lehetetlenségeinek. Ez fájdalmas lehetett egyeseknek az érdekeltek közük Annál nagyobb érdem, hogy nz uj rendezés az. összes esetekben — a legutóbbi kivételé­vel — véráldozat nélkül történt. Biztfositfékok a semlegeseiül ek Hitler ezután a részletekre tért át. — Németország megnemtámadási szerződést kötött a Balti-államokkal, ahol csak gazdasági érdekei vannak. Németország megnemtámadási szerző­dést ajánlott fel Svédországnak és NÖrfégiának, amelyet ez a két ország v isszautafsitott, mert nem érezték ma­gukat fenyegetve a németek által. Dá­niával szemben Németország semmi­féle következtetést nem vont le egy német terület kiszakitásának tényéböl: ezt az elszakitást a versaillesi béke” szerződés rendelte el. mégis ezzel az állammal barátságos, sőt lojális kap­csolatokat létesített, nem kért reví­ziót, hanem megnemtámadási szerző­dést kötött. Hollandiával folytatódik a régi német—holland hagyományos ba­rátság. a két állam között nem létez­tek véleményeltérések, A nemezti szo­cialista uralom jövetele sem okozott ilyeneket. Belgiummal szemben lemon­dás történt bárminemű revízióról. Svájccal szemben Németország ugyan* iiyen magatartást tanúsított. Az An­schluss után Jugoszlávia megtudta, hogy Németország a vele való hatá­rait véglegesnek tekinti és békében, barátságban akar élni vele. Magyaror­szággal hagyományos baráti kapcsola* ţck költik össze; ezzel az állammal va­ló határok Is véglegesek. Szlovákia maga kérte Németország támogatását megalakulása pillanatában s a biroda= lom tiszteletben tartotta Szlovákia füg­getlenségét. A Dúcéval megértőén, az Olaszország és Németország közötti kapcsolatokban módosítások történ­tek; mindkét állam ünnepélyesen vál = tozhatatlanoknak jelentette ki a je­lenlegi határait: minden területi né­zeteltérés mellőzve van. A Franciaor” szággal való viszály méregfogának ki­húzására minden megtörtént: a német követelések egészen világos megjelö­lésével. Franciaország törvényesen meg is oldotta a Saar-medence kérdé* sét. Nem volt és nem is lesz Német­ország és Franciaország között a leg­kisebb területi probléma sem, ami azt jelenti, hogy Elzász és Lotharingia nem jelentenek olyan kérdést, amely a német—francia viszonyt valaha is megzavarhatná. Elfogadtam az 1919“ iki határozatokat — mondotta Hitler — és egyszersmindenkorra lemondtam arról, hogy Elzász és Lotharingia kér­déséből háborús ok kov ácsoltassék. Franciaország részéről nem állíthat­ják, hogy valaha is Franciaországgal szemben a francia érdekekkel vagy be­csülettel összeférhetetlen követelést támasztottam volna, ellenkezőleg, ki­fejeztem azt az óhajomat, hogy a két nemzet nagy történelmi hagyományai­nak megfelelöleg egyszer s minden­korra lemondjon az ellenségeskedés­ről. Mindent megtettem arranézve, hogy a német népből minden végzetes és öröklött ellenséges érzületet kiirt* sak és ezeket a gondolatokat a francia nép figyelemre méltó tulajdonságai iránt tisztelettel helyettesítsem, amint­hogy minden német katona tisztelettel szemléli a francia hadsereg teljesítmé­nyeit, Nem kevésbé törekedtem arra, hogy Németország és Anglia között is közeledést, sőt barátságot hozzak lét­re. Életem egyik céljának tekintettem ezt érzelmileg is. A német nép szive* sen követett ezen az utón, törekvé­seink azért nem sikerültek, mert egyes angol újságírókat és politikusokat gyűlölet töltötte el Németországgal szemben. Mégis azt hiszem, hogy Eu­rópa pacifikálása csak akkor történhe­tik meg, ha Németország és Anglia megegyeznek. Végül megpróbáltam a birodalom és a Szov jetunió között ba*' rátságos kapcsolatok alapjait teremte­ni meg, ez, hála Sztálin ur hasonlói elgondolásainak, sikerült is. Tehát a versaillesi békeszerződés revíziója nem idézett elő káoszt Európában, hanem meghozta egy tisztább helyzetnek elő­zetes feltételeit, egy állandó és elvi­selhető helyzetét és csak azok, akik az európai helyzet ezen rendjét gyűlő* lik, csak azok kívánják a zavart, csak azok árthatnak ezeknek a törekvések­nek. „A kozépsurápai é’eltérnek csak akkor vannak életlehetőségei — A Közép-Európában való uralom- [ rajutásom előtt nemcsak Németor- i szág, hanem a szomszéd államok is szenvedtek a munkanélküliségtől, az életnívó aláhanyatlotk s következmé­nye lett a nyomor. Egyetlen egy ál­lamférfi sem tudhatja, hogy sikerült ezeket a dekadens jelenségeket meg­szüntetnem nemcsak a birodalomban, hanem azokon a területeken is, ame“ I Iveket csatoltam. Bebizonyosodott te« » hát. hogy a középeurópai élettérnek csak akkor vannak életlehetőségei, ha közösségben él és hogy az, aki ezeket a területeket szétválasztja, milliók el­len vétkezik. Ha ezt a bűnt megaka­dályoztam, az nem jelent szószegést részemről, hanem becsületet és büszc keséget, nagy történelmi müvet. Sem a német nép, sem magam, nem esküd*

Next

/
Oldalképek
Tartalom