Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-08 / 232. szám
lüJíi októbe r S'i —BBBMB« t*m fel a Versailles» szerződésre. —. Mire való irhát a nyugati front? Lengyelország visszaállItásácrt? Lengyelország és a Versailles! békeszerződés sohasem fog feltámadni. Ezt a világ két egyik legnagyobb hatalma ga* rantálja. A kérdéses területek végié“ ges megszervezése és egy lengyel ab lám megteremtése, olyan kérdések, amelyeket nem a nyugati frontom hanem Németország és Oroszországgá! .S egyetértésben fog megoldaná. Ezen két hatalomnak a visszavonulása nem iij államot, hanem teljes káoszt ered' ményezne. A megoldandó problémákat nem lehet sem a szerkesztőségeik, sem konferenciák asztalán megoldani. ^ hanem csakis évtizedek munkájával. Semmi sem bizonyítja, hogy a* nyugati demokráciák képesek ezt a helyzetet megvalósítani, mindenesetre' Némotor* szág a cseh és morva protektorátus területén nemcsak a nyugalmait és rendet állította vissza, hanem uj gazdasá' gi fellendülés és a két nemzet közötti egyetértés alapjait vetette meg. Angliának sok tennivalója lesz, ha meg akarja mutatná, hogy hasonló eredményeket tud elérni az ő palesztinai pro- tektorátusságával. Különben mindenki tökéletesen tudja, hogy haszontalan dolog millió emberéletet és milliárdnyi értékeket áldozni fel olyan állam visz* szaállitásáért, amelyet mindenki, aki nem volt lengyel, kezdettől fogva Angol hivatalos válasz Hitlep feeszédére „Nem valószínű, hogy ezek a békeajániaíok komoly megvizsgálás tárgyát képezhessék** szörnyszülöttnek tekintett. Vájjon a birodalom támasztotta-e a legkisebb olyan követelést, amely fenyegethetné az angol birodalom létét? Nem, ellenkezőleg, ha ennek a háborúnak az a célja, hogy Németországban más rendszert állítson fel, tehát Németországot letörje és egy uj, a versaillesihez hasonló békeszerződést kényszerít sen reánk, ajkkor ez millió emberélet hiábavaló feláldozását jelenti, mivel nem fog sikerülni a birodalmat megsemmisíteni, sem pedig a versailiesáhez hasonló uj békszerzÖdést rákényszeríteni, de még akkor is, ha ez lehetséges volna, egy 3, 4, sőt 8 évig tartó háború uián ez az uj Versailles! szerződés uj összeütközésnek forrása volna és egyetlen ikérdést sem oldana meg, sőt a nemzetközi haszonnézök számára jelentene üzletet. íme a kérdéseknek megoldása, melyék Lengyelország megszűnése után jelentkeznek. Németország megfornmlázta jogait e földnek nyersanyagkészleteiben valló részesedésre. ben az ér t elem ben az utoiisó nyila tko* zár lesz részünkről — fejezte be beszédét á kancellár. — Abban az «serben harcolni fogunk és mém lesz olyan hatalom és annyi j idő, amely legyőzheti Németországok i — Churchill meg vlatn győződve, hogy jj Anglia legyőzi Németet'zágot. Én, egy p‘l* i Sanatig, sem kételkedem abban, hogy Né* I metország fogja megnyerni a háborút. A : sors fogja el döntetni, h-ogy kenőnk közül kinek voTJt igaza. Azoka'b akik azt. hiszik, hogy a háború a jobbik megoldás, a saját Ív özemmel fogom az ellenkezőjéről meggyőzni. Hitler végül arra kérte a Mindenhatót, hogy- mindönkinek mutassa meg <a jogos és igazságos, uţaf, amelyen egy uj békekorszu* ikjor 'lehet megalapozni nemcsak a német' nép. hanem egész Európa számára is- Híjler ezzel be i fejezte beszédét. GÖRING MARSALL ZÁRD- SZAVAI A birodalmi gyűlést Görirag marsall záv* ta be, aki kijelentette, hogy a német' nép egységesen halad a Vezér álltai kijelölt irányban, legyen az a kívánt béke, vagy le‘ gyen a leghatározottabb ellent áll ás. — A nemzetközi csereicrgâWât újjá keli szervezni, a devizák problémájának végleges meghatározásával. Teljes és NizíöstitoU békét kell teremteni és az ö-ssze^ népeknek meg kell adni a biztonság énzését. Ezr a biztonságot a izomban nemcsak úgy lehet él* érni, hogy véglegesen elismerjék az európai status quor, hone ni a iegy ver kéz esek reze« nábi&s és közigazgatásilag elviselhetőbb le» csökkentésével. Meg hell egyezői az elismert és e! nem ismerhető fegyvernemek* ről. Egy európai együttműködés érdeké’ ben a nagy «nemzetek konferenciára kél; összeüljenek, ezt azonban nem lehet a 'kisebb 'nemzetekkel történt előzetes előkésztés nélkül megcsinálni. Ez a kauf erects ném ülhet össze a mozgósított hadseregek befő* lyása alatt és az ágyuk árnyékában. Hitler fenntartja a továbbiakUm, hogy a myugah fronton tevő jelenlegi hHyzé-- fenntartása lebe rollen volna és egy hosszú háború nemcsak az európai földnek, Ha* '.nem az óceánon tvdi rerületuiek pus»tulásár is maga idán vonná. Azért részi ezt a nyilatkozatot., hogy megmentse az emberiségei) és a német «nséper a szenvedésből. De, ha ismét ah ad egy Churchill itr, aki nem ért: meg ezeket a szavakat, ez a •nyilatkozar ebPÁPJS, október 7. (Rador—Havas.) Jó* inform áh körök megállapítják, hogy Híyler beszéde megfelelt annak amic 1 közvélemény várt Ez. a beszéd, csalódást fog. ke!- renr azokban, akik atztB hitték, hogy u; lé* nyeger és pontion előterjesztéseket találnak benne. Ha k'vészük■ aminaik egy részét, melyek olyan Ismét tűt dolgokra vonatkoznak, melyekre a Führer régi szokása' szerint ezúttal i’S visszatért; a Versaillesi szerződés. Németország életlehetősége, az azonosság a birodalom é1 a vezér között, akkor a beszédet a következő fejezetekre lehet osztani: Először arra a oünikus részre, amellyel Hitler mm átallott a Lengyelországot nemcsak vezéreiben., hanem harco-saiban is sértőm. Azután arra a rajongásra, amellyel a saját személyéről beszólt s amelyet egészen következő szavakig fokozott: „az én tokin' réíyem'é „az én büszkeségem“, „az én munkám“ a beszéd minden, szakaszában előfordulnak. Az angol miniszterek eîfen intézett, támadásából személyi ügyet csinált, mint aho* gyan az az azelőtti Schuschnigg és Benes elleni támadásaiban történt. Mikor Németországhoz forduk ezr ék essz ósó és fremeti* kus frázisokkal teszi, hogy elfogadtassa a niérnst néppel azokat a katasztrófákat, amelyek felé vezeti azt. A nemzetközi politiikávol kapcsolatban, Ehtler úgy állítja be magák mint az euró* pai rendnek cs 'szabadságnak bajnokát. Szembeállítja egyfelől Németországot, «■ melynek felsőbbségét és bckeszénereíét al> szohir dogmaként állapítja meg, másfelől '•:» nyugati hatalmakat. JÓI megjegyzendő ahogyan méhány idézetben hivatkozik a po* ros*z királyok és a cárdk barátságára, hogy ezzel megmagyarázza a bolsevistákkal körött szövetséget cs megoapsólratija Sztálin ■nevét ugyanazzá! ja; gyülekezettel, amely nem » olyan régen, (néhány héttel «zelő'te még tűnt eter r ellene. Hitler kijelenik hegy megoldja műid' azokat a problémákat, amelyek Németországot Középe és K lelurónában érdek- ük. A megoldást egyszerűen szovjet—német egy ii li m ii k ö d ess el látja . biztosi(ott- nak,. amely az eredményeket is b zto= SÍ,jV-. Anélkül, hogy akarná, magyarázatát adja az tg&zságtaíanságo-knak és ésméteh szószegéseknek, amelyeke: minden alkalommal és minden néppel szemben elkövetett, amikor a birodalmi gyűlés lelkesedése közben kijelentette, hogy egyetlen fogadalmat tart kötelezőnek- a német népnek adott szavát, hogy széttöri a Versailles: szerződést. Ez természetes módon Az agy, a tudö vagy a szív felé irányuló vértódulások sok esetben elhárithatók, ha reggelen <ént éhgyomorm egy kis pohár természetes „Ferenc Józset* keseriivizet iszunk. Kérdezze meg orvosát. megmagyarázza ellentmondása ónak egész sorozatát. Lengyelországot sérthetetlen- nék mondotta, amikor néhány hónappal ezetótt garantálta határait. Ma Németország neon felelős, szerinte, a történtekért és Lengyelország a támadó félt. Akkor, amikor Hitler kátonaí ténykedéseiről beszél, mértéktelen és telhetetlen követeié* sed szerényeknek kívánja feltüntetni. Eb. ben a megvilágításban kell megítélni azokat a nyilatkozatokat is, amelyek fenyegetésekkel vegyítve befejezik beszédét, melyben a békét a német Isten védelme alá helyez» Azok a kitételek, melyeket a többi halai mákhoz intéz, hogy engedjenek a németek minden kívánságárnak, úgy akarják kihasználni Közé])- és Keletcurópát, mint egy német gyarmatot: íme, ez Hitler szerint az európai béke alapja. LONDON, október 7. (Rador.) A Renter távirati ügynökség közli a tegnap este Londonban kiadott alábbi hivatalos jellegű nyilatkozatot: „Hitler beszédének teljes szövege csak a késő délutáni órákban érkezeti meg az angol fővárosba és így csak általánsoságban lehetséges vizsgálat tár gyáva tenni a henriefoglaft kijelentéseket) A beszéd két részre oszlik. Az első rész: a lezajlott események felsorolása, amely az igazság teljes felhő mását jelenti. Azok az állítások viszont, hogy Lengyelországban csak humánus harci eszközöket használtak, meg vannak cáfolva az angol parlament ben elhangzott nyilatkozatok és az Egyesült-Államok Varsóból nyert jelentései úttal. A cseh népnek a német birodalomba való bekebelezése kérdésében a világ már megalkotta a maga véleményét. Ami viszont Hitler kancellárnak azon fogadalmát illeti, hogy sohasem szegte meg ígéretét, ez mutatja, hogy nála a szavaknak más jelentősége van, mint más embereknél. Ezzel szemben az angol kormány békeeröfeszitései ellen intézett sorozatos német kihívások ismeretesek az egész világ előtt. A beszéd második részében Hitler kancellár újabb, úgynevezett béke javaslatokat terjesztett elő. Ezek az ujabb előterjesztések a jelenlegi forrná jukban több tekintetben homályosak. Nem tűnik ki belőlük, hogy a németek igazságot akarnának szolgáltatni azoknak a népeknek, amelyekkel szemben igazságtalanságot követtek el. Nem nagy a valószínűsége annak, — mini ahogy erre Chamberlain miniszterelnök is célzott — hogy ezek komoly megvizsgálás tárgyát képezhetik a Franciaországgal és domíniumokkal való tar nácskozás során. Meg kelt azonban említenünk két dolgot: az egyik az, hogy — valószínűleg — egyetlen előterjesztést sem lehet elfogadhatónak találni mindaddig, amíg Európa fel nem szabadul a támadás veszélyétöt1 A második körülmény, hogy Németország a múltban adott Ígéreteit több esetben megszegte, ezzel azt bizonyította, hogy azoknak nincs semmi értéke és igy többre van szükség, mint szavakra, hogy a bizalmat, amely lényegét képezi a békének, visszaállítsákf1 A „Rsuíer“ szerint Amerika nem tartja elfogadhatónak Hitler javaslatait WASHINGTON, oktákeu- 7. A „Rcu- rer“ angol hírszolgálati iroda megerősíti hagy amerikai joii ni ormait körűikben fenntartják. álláspontjukat, hogy‘áz Egyesült-Ál' lamok nem tehetnek egyazon véleményen a Hitter által jovoj-iolt bék’eféhé 1 e 1 ekke 1, mivel az Egyesült*ÁHanx>k kormánya nemrégen kijelentette, hagy megtagadja Lengyel- ország meghódításának és felosztásának elismerésér, ahogyan Csehszlovákia jelenlegi helyzetének etámerését 'is megtagadta. Ugyanezekben a körökben kijelentik, hogy írem tehetne áldásos olyan béke, amely mind ezrt- a kér államot német vazal* lusság alatt hagyná. Hitler ama kitételét: A szárazföldnek ebben a részében megvalósítottuk Csehszlovákia újjászületését, bármelyik épeszű ember intelligenciája tiíen hozott egyenes támadásnak tehet tekintené MOSZKVA: „HITLER BÉKE* AJÁNLATA ÖSSZHANGBAN VAN AZ OROSZ—NÉMET MEGEGYEZÉSSEL’5 MOSZKVA, október 7. _ (Radon) A DNB jelentése szerint politikai körök a vezér beszédében a nyugati hatalmakhoz inté- z»rt békcfelhívást Hátnak. Hteter szavainak aromái e'-enkebb visszhangja támadt, mW<d ezek minden pontban meg egyeznek a szov* jer—.német nyilatkozattal és az 1939 szép* tember 28-án ko'Ör-T egyezmény szellemével'. 99 Sofia államférfi, akinek ilyen sikerei voltak, nem beszéli mérsékeltebb bangón“ ,— írja egy berlini félhivatalos lap BERLIN, október 7* (Radar.) A „Deut“ scher Dien L“ Hofer beszédével kapcsolat- ham a következőkor írja; Németországban és a külföldön röbbfnülió ember hallgatta A kaukázusi brigád (La brigade sau&asei A szezon legnagyobb íilmeseménye. végig Eliitler Adottnak a nehéz órákban tartott beszédér. Hitler megmutatta a népeknek, hogy a versailtecí békekötés hibáinak helyrehozásával miként lehet a békés és boldog Európát megteremtem Hirkr ajánl arai nagyielküek és niesszerekinî&k» amit az egész külföld tudomására kéll hoz' ni. Hangsúlyozta a vezér, hogy ellenfele’ tévednek, ha ajánlataiban gyenge.'éger. vagy csüggedést kertesnek. Semmi sem volna ostobább dolog, mintha ezt htenék. EL lenieleinknek tudomásul keH venniük- hogy az 'egész nép egyöntetűen vezéré mö* gőte álk Sohn egyetlen államférfi, akinek ilyen sikerei vultak úgy a harc, mint a -diplomácia mezején, nem beszólt mérsékel' tehb hangon, mint Hitler. Hdler beszédét- mérlegelve, ellenségeinknek gondohiiok keli a beszéd hangjára és el kell határozniok magukat arra, - hogy mega'kol ják*c az uj és boldog Európát vagy nem, mert a népek a békét óhajt iák. A vezér beszéde az egész, német nép véleményét fejezj ki és ez * nép el van határozva, hogy egyöntetűen követi vezérét. Most másokon van a sor. hogy beszéljenek. V/isszasttaslié az angol hangja LONDON, október 7. (Radar.) Mént a Reuter távirati ügynökség jelenti, az „Evening Standard“ „Nem!'1 címmel Hitler kancellár tegnapi beszédével kapcsolatban hosszabb cikket közül. A táp azt. irja, hogy a beszéd nem ajánlott fel semmi újat, Anglia és Franciaország véleménye pedig már ismeretes. Könnyen lehetséges, hogy rövidesen Hitler kain cél- tár ahelyett, hogy békejavasiatokkal jönne élő, térdfehullva könyörög majd o béke ja vasiatokért. Egy dolog azonban bizonyos, Imgy ltá ii ‘beszédében elhangzóit javaslatai utolsó hékeelőterjesztések voltak, akkor egyúttal ez volt az utolsó háborúja is. Nem lesz többé olyan helyzetijén, hogy csak egv egyoldalú háborút folytasson Az angol és francia demokráciák, amelyeket mindazok, támogatnak, akik szeretik a szabadságot, elhatározták hogy végeznek Hitlerrel. A kancellár tegnap mondóba el saját gyászbeszédét — fejezi be cikkét az „Evening Standard“. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől m Séfc* választékosabb kivitelig, legoJcsébfca» AZ Ellenzék küayvoaztiJyábasu Chtj« Lniiik További célkitűzések Francia y álasz Hit ser beszédére
