Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-08 / 232. szám

AmI 5 LSJ V Szerkesztő? é * és kiadóhivatal: Cluj, e'a,lri Moéior 4. Telefon: rí—09. Nyomda: Str. I G Dugj No. 8. F i ó k k i a d 6 hi va t al éj könyvf sztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTH A MIXLÖ3 Felelős szerkesztő és ztli 1 DR. GROSS LÁSZLÓ K i a d ó c u 1 * j d 0 n 0 s : PALLAS R» T, Törvénysziki lijsferomosöji szím: 39. (Do»« 31»/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési l.vik: h*rcm.t/» %'>­negyedévre 240, félévre 480 e^ész évre 963 let LX ÉVFOLYAM, 2 3 2. SZÁM. VASÁRNAP CLU J, 1 9 3 9 0 KTÓBER 8­Hiller nagy ineszéJe foglalkozásija az egész világ közvéleményéi Németország álláspontját közel kétórás beszédben fej­tette ki a kancellár. =» Beszámoló a lengyelország eseményekről és a szovjet-német megegyezésről „Varsó nem volt Alcazar“ Szeptember 2 3'éri elrentíc^fin, hogy kezdjék meg a főváros elleni támadás’, ugyaara-zzal a lendülő trei aminő a' vedé" lemben megnyilvánul, miután a szó szoros érőimében lebecsülték humánus javas! a- ■fa'mat. A magatartás ekkor hamarosan megváltozott. Szeptember 25’én. megkezdődöd a né­met támadás és két «ap. múltán, szép t ember 27‘én a város megadta magát. A 120 ezer lengyel nem tanúsította atzr a vakmerőséget, mint Lifiz-maim tábornok idejében, amikor is a sokkal kisebb lét­számú véderő k<törést ki sér olt meg D résig* nynél. A lengyelek letették a fegyvert*. Te­hát ne hasonlítsák össze magukat az Álca" zár védőivel sem. Otr a spanyol hősök he reken át a 'legsúlyosabb támadásokkal tize­delték a támadókat b ez a tettük őrökre emlékezetes fog maradni a történelemben Irt kifogd taton módon zsákmányul éjt«“ tok fegyvereiket és emberei kér. Egy nagy város, egy félig rombadőlt é* feltúrt centrum 48 órán belül megadta magát. A kengyel katona vitézül küzdött, a ve­zetőség azonban lefelé, a legmagasabb parancsnoki helytől, teljesen felelőtlen, uck. lehetetlennek minősítendő. ElhangzoH a kancellár békejacaslaia BERLIN, október 7. (Rador.) A világ tökéletesen megfeszített figyelme között mondotta el Hitler kancellár a Kroil-operában nagy beszédét. Göring I órakor nyitotta meg a nemzetgyűlési és csakhamar Hitler szólt 1 és három* negyed órán keresztül. íme a beszéd: „A legnagyobb haditett“ „Legenda csak német körül képződhet' Képviselőim! ; f — Újra összehívtam Önöket ide. hog^ pillantást vessünk a múltra és a jövonekre is. A füleinkbe hatoló harang* zugás közölt a német' nép történetében szinte példátlanul áil-ó győzelmet ün­nepelünk. Egy 36 milliós nép 50 gya* logos és lovas divízióval szembeszállóit velünk. A cél az volt, szétrombolják a német birodalmat. Nyolc nappal a há­ború kitörése után annak sorsa el is dőlt. Bárhol is vették fel aj küzdelmet a lengyel csapatok a német csapatok­kal, mindenkor vereséggel kellett meg« hátráljanak). A Németország ellen szer­vezett támadás igy már az első 48 órá­ban összeomlott. A német csapatok egységei nem ismerték a halálfélelmet és vakon vetették magukat a harcba. Tizennégy nappal a háború kitörése után pedig a Lengyel haderő nagyrésze szétszórtan menekült, vagy körülke­rítve megkísérelte az esztelen ellen­állást. vagy pedig fogságunkba jutott. Ez aiatt a rövid idő alatt akkora terii' tetei hódítottunk meg, ame.Ívnek elfog­lalására 25 évvel ezeiótt 14 nőnap kel­lett. Habár akadtak bizonyos hadiszak­Héránál is elrendeltem: egyetlen em­beri: se áldozzanak fel s mikor a táma­dás megkezdődött, a hélaí gumizón meg= adta magái. Mindezzel minden tőrének mi legendát eJiávoktok, mert legenda csakis a német ggal°g°s katona körül alakulhat 7b': fáradhatáltán menetelései és támadásai Ital hatatlan és dicsőséges történelmünknek uj lapját jelentik. l.e- ! . kialakulni repülőnk körük jb'nik' ha 1 áímegveiéssel végezték megfagy e- I léseiket és mindenütt támadtak, ahol a j parancs kívánta.. Ugyanazt mondhatom I tengerakaUjáróink hőseiről is. Egy hanninchatmMKós állam hasonló katonai erő folytán úgy semmisült meg, hogy a támadó egyáltalán nem szenve­deti vereséget sehol sem, ami a legmaga­sabb katonai kiképzést, kiváló vezetésit és vitézséget jelent. Nagy-Németország ösz- szes tartományaiból jött emberek közösen j e'hukuUjtt vére mindennel jobban fogyj 1 megmutatni és egyesíteni seregünk biz­tonságát . Hogy a veszteségek íTÜnunálr sok voltak, az a csapattisztek és a legény­ség nagyszerű begyakorlottságának tu­lajdonítható. Ezek a veszteségek várako­zásunkon alul vohak és végösszegük nem mutatja meg a küzdehnek elkeseredett fokát. Mikor Blaskováz tábornok had1 j osztálvn Varsó hányában nyomultak előre, nogy u Visztula* folyó felé me­netelő Reichenau tábornok hadsere­gét támogassák, a lengyelek kétségbe­esett erőfeszítéssel igyekeztek kikerülni a bekerítést s négy lengyel drnzó és né­hány lovassági különítmény vetette ma­gát egyetlen német divizóra, de ez 30 ki­lométeres fronton a napokon kérésziül tartó menetelésnek és harcok ellenére a támadást visszavetette. Itt természetesen a veszteségek igen nagyok voltak. értő újságíróik, akik nem voltak meg* elégedve elő halad ásunk ütemével, mi tisztában vagyunk azzal, hogy a hadi történetben nem létezik nagyobb hadi= tett. mint ez a mienk. Eiaiűhezcs a Háborít hőseire *v A fölény lovagiasság® • » — Az, hogy ä lengyel csapatok üobó töredékei még október elsejéig tudták magukat tartani Varsóban, 3 Módii Merődben és HcP-fél“ szigeten, semmiosetre sem jelenti a mi csapataink gyengeségét, hanem a lova­giasságunkat és feblősségérzetlinket iga­zolják. "Megtiltottam, hogy több embert áldozza­nak fel, mint »mömnyine febélienül szük­ség van.. Más szóval: f Asz^badltotram a né­met- hadvezér ős éget az alól .a felfogás alól» amely a világháború ideje a-lat-t is jelle­mezte a hadisze!te>rn«b bizonyos katonai tekwély megoldásának ügyében. így az­után elkcrülbértünk minden felesleges á> dozator. Ami elkerülhető volt, azt elke­rültük. Minthogy Varsó ellenállása nem járszotí szerepet Lengyelország sorsában, »óra is röreked-íink annak teljes letörésére. Mindent megkísérel tünk, hogy megkí­méljük Varsót és ezzel ne tegyük ki fe­lesleges veszélynek és áldozatnak a né­met nemzetet, másodsorban arra gondok lünk, hogy talán észrctléruek a lengyelek és felhagyva kilátástalan ellenállásukkal, megadják magukat. A kíséret, hogy meg» győzzük a lengyel haderő felelős vezető* ségét az egymilliós lakosú város céltalan, sőt őrült ellenállásának hiábavalóságáról, nem érti célt. . , ^ Egy marsall, aki 'nem valamli dicső módon menekült el a hadszsimtérrőí, kötelezte az ország fővárosár, hegy fejtsen kl ellenállást". Olyan dÜenállást, amely csak a város meg* semmisü’-éiiét hozhatta. Tekintettől arra- hogy a város erődjei nem. dkcolhafaak a német 'támadással, egész Varsót ere ddé formálták ár és fel szólították <a takes: ágot, hogy vegyen részt á harcban. Sapálluk az j asszonyokat és gyermekeket és ezért javasoltuk a varsói hatóságoknak, hogy legalább a polgárság számára biztosítsa­nak szabad elvonulást. Felajánlottam egy biatcsiotflr f egy versz ü- neret az elvonulás' céljánál. De, akárcsak augusztus hó végem, hiába vámunk meg­hallgatásra. A lengyel parlamenter nem érkezeti meg. A város védőrsegének büsz­ke parancsnoka még válaszra sem méka- totr minket. Ekkor «^rendeltem, hogy a várakozási határidő meghasszabbirtassék és elrendeltem, hogy .a, repülők b a» miéhez íü- zérség csak a. katonai célpontokat bom­bázza-. Azonban minden kísérlet hiábava­lónak bizonyult. Ekkor felajánlottam, hogy a polgári lakosságot vonják össze a Pragn külvárosában, amelyet megkímélünk a tá? madá'itóL Ezt a javaslatot is ugyanazzal a megvetéssel fogadták a lengyelek. Azután erőfeszítéseket tetTem, h-ogy elrávolitsam a városból a nemzetközi kolóniákat. Ez nagy nehézségek árán sikerült is, az on* szók 'számára, azonban csak az utolsó' pil­lanatban. Egy német honvéd hadosztálynak, j mely körülvette Gdyniát és a Heia* ' félsziget felé nyomult elő, a lengyel gyalogság, tengerészet, tengerésztü­zérségi és lovassági tiszti iskolák nö* vendekéiből átló lengyel egységekkel kellett felvenni a harcot, mégis néhány nap alatt visszavetette a lengyeleket. Gdyniáfc rohammal vette be. Mivel most a halottak és sebesültek szarná* ró! fogok jelentést tenni, kérem állja* nak fel mindnyájan. Bár ezek a szá­mok' csak 20 százalékát teszik ki an­nak a mennyiségnek, amely elé félő várakozással néztünk, mégis ne feled­jük, hogy azok, akik feláldozták életü­ket a népünkért, azt áldozták fel a haza oltárán, amit csak ember áldozhat fel. Az 1939 szeptember 30*án ’kiadott jelentések szerinti veszteségeink szá* ma körülbelül 10.572 halott. 30.322 se­besülik és 3409 eltűnt. Ez utóbbiak egy* része a lengyelek kezébe került és saj­nos, a kivégzettek és lemészároltak csoportjába sorozható. A lengyelor­szági hadjárat a varsói és módiin! erő* ditmények meghódításával és a Heía- félsziget bevételével véget ért. Most energikusan láttunk hozzá az ország* nak rablóbandáktól és terroristáktól való megtisztításához. A harc eredmé­nye minden véderő megsemmisistése. következéskép a lengyel állam meg­szűnése. 694 ezer hadifoglyot irányí­tottunk Németország belseje felé, a zsákmányolt hadianyagot még nem tudtuk számbavenni. Nyugaton a német hadsereg a há* ború kezdetétől fogva hidegvérrel várja az ellenséges támadást. A hadi­tengerészet megtette kötelességét a Wester*Platte-i, gdyrtiai. oxheöfti és helai csatákban: a Balti-tenger megvé­désében tengeralattjáróink hajdani hő­seinkhez méltó vitézséggel küzdöt­tek. „Mesterkélt képződményt Most az Ián az .úgynevezett aktomnak“ a történelemben példátlan összeomlása titán felvetődik a kérdés: M: leitet az oka ennek az eseménynek? Nos, a lengyel ál­lam bölcsője Versailles volt, Ez az paam nem a lengyelek, hanem a németek és oroszok óriási vér áldozatai nyomóm született meg. Évszázados bi­zonyságok szerint most sem tett é.letké- ' pes állam, hanem 1916-ban jött létre egy hasonlóan nem életképes német ál- lampohhka folytán és aztán nem ke­vésbé mesterkélt módon született meg végleg !920mban is. Anélkül, hogy tekintetbe vették volna a körülbelül ö00 éves tapasz tálatok és egy többszázéves történelmi fejlődés tanúsa galt és anélkül, hogy a tényleges népraj zi helyzetet és gazdasági szükségleteket megvizsgálták volna, Versa illésben egy olyan államot hoztak létre, amely vég* zetszerü-en arra volt Ítélve, hogy előbb* utóbb súlyos válságnak az előidézője le­gyen. Egy poiitikus, ákí sajnos kérlelhetetlen ellenségünk _ Üoyd George — vilá­gosan megjövendölte ezt nemcsak ennek az államnak a megalko­tása idején, hanem utólagos megnagyob­bodása alkalmával is, mert Lengyelország 1919-ben olyan őrülete­ket is követelt, — amelyekről azt ÜÄ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom