Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-25 / 246. szám

1939 október 2?.

mzzBN’zm

Teleki Ádám gróf nagy beszédben körvonalazta a magyar iparosság célkitűzéseit. — Az iparosok képviselői lelkes felszólalásokban üdvözölték a Magyar Népközösség eredményes munkáját

KOLOZSVÁR, október 24.

Országszerte nagy örömmel fogadta oi magyar iparostársadalom az Országos Magyar Iparosszervezet megaMe’lhásának tervét. Az Ellenzék tegnapi számában kö zöiMük, hogy az alakuló gyűlés előkészülésére vasárnap impozáns gyűlést tarlóit Kolozsváron a szervező bizottság. Az ülésen Bánffy Miklós elnök megnyitója után dr. Szász Páll az értekezlet célját ismertette. Elmondotta több ele között, hogy a korlátok leomlottak a magyarság egyes rétegei között. Ma másképpen 'nézünk, másképpen átélünk, mint a. mulL ban.

— Ml tehát a: feladat? — folytatta dr. Szász Pál —. Megítélésem szer űt csak a népi erők egyesítése, a társadalomban 'tévő alkotó erő életrehivasai, csoportosítása és az építő közösségi szolgálatba való beállítása lehet. Ez viszont egyformán kötelező parancsa valamennyi társadalmi rétegünknek. Elmúlt az az klő, amikor azt képzeltük, hogy örökös, gyakran felesleges és céltalan vitákkal szolgálhatjuk a .különböző ügyeket. Ma más idők vannak és ezek más kötelezettségeket rónak reánk. Békés és becsületes munkával akarjuk problémáinkat megoldani, hogy ezáltal gyermekeink jövőjét biztosítsuk.

— Az elnök ur bevezető szavaiban példának hozta fel az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyletet. Más a munkaterület, tehát nem lehet minden vonatkozásban hasonlatosságot keresni. Egy azonban tény, hogy a közösségi tudattól! áthatott társadalom mindig tud eredményeket felmutatná Még távol vagyunk attól, hogy nsat mondhassam: A magyar gazdotársadalom beszervezést nyert; ahhoz idő, nagy türelem és lankadallam munka szükséges. De állítom, hogy az előfeítétdték megteremtésével kell és lehet dolgozná

— Bizonyos, hogy mindnyájunkat ezek a gondolatok hatnak át s csak a módját kell megtalálni finnek, hogy az iparostársadalom beszervezése oly módon készüljön eb hogy méltóképpen, képviselhesse azt az erőt, melynek birtokában meg tudjuk védeni közös és egyéni érdekeinket. Az iparosságnak meg vau az a nagy előnye. hogy féltő gondd-il és. szereteti el ápolt szervezeti hagyományokkal rendelkezik. Ezeket meg kell tartani, ezeket ápolni kell. Hűségesen ragaszkodnak őseik és sajáitmaguk áltat megalkotott intézményekhez s ugv is akarják átadó’ gyermekeiknek. A cél tehát az, hogy megtartani mindezt amivel ma a magyar iparcstársadaiom szervezetó vonatkozásban rendelkezik és ezek mellé uj, egységes sz-ervezetet alak’tani, amelyek keretek belül érdekeiket minden vonaton megvédeni és elősegíteni képesek. Nem olyan szervezetről van szó, amit a többi fölé emelnénk, mely rendelkezik velük, Ir-vnem egy olyanról, mely « meglévőket képviseli és szolgálja. Ilyennek keift lennie az iparosság tényleges szervezetének.

— A magunk részéről ezideig is arm törekedtünk, hogy az «párosság érdekei, amelyek egvben az egész magyar társadalom érdekei, megfelelő védelmei nyerjenek. Amint azt az elnök ur mondotta, a céhtörvény javaslattá kapcsolatosan kötelező ígéretet knpiunk, hogy a meglévő összes szakmai testületekkel, szervezeteinket újólag elismerik és egyenkénti felsorolással biztositják további működésűket, vagyonuk teljes megőrzésével.

— íme a lehetőségek és az Iparosság dolga megtalálni a helyes utat és módot. Hogy minek nevezzük a megátok!tajndó szervezetet, az nem fontos, a lényeg az. hogy semmi meglévő jogot ne sértsünk, ne bántsunk, hanem minden ügyünket becsületesen szolgáljuk.

— Nem akarok ipar! kérdésekben bv rálatat mondani, v<4gy ki fejezetien irányt

szabni. Mindössze arra keld törekednünk, bogy együtt éljünk és erezzünk népünk valamennyi társadalmi rétegével,. S itt azt to meg kell vallanom, hogy eiz iparos- kérdésekkel kapcsolatosam, amennyiben azokat ismerem, úgy azt régi barátomtól, Szabó Bénitől tainultam, akiinek mindig nagy figyelemmel! kisértem értékes munkásságát. És ahogy híve vagyok annak és hirdetem, hogy meg költ őrizni a hagyományokat, hive vagyok annak isi, hogy cet a kisebbségi munkát, amelyet önzetlenül elvégeztek, meg kell becsülni, mert csakis igv kapunk egész embereket, akik önzetlenül ki állanak a magyar érdekekért. Az pedig m'mdegy, hogy az ©1' ső, második, vagy harmadik vonalban küzdünk. Lehet, hogy azok, akik ma élőd állanak, egy adott Időben másodvonalba kerülnek, lehet, hogy más kell verekedjen helyettük, lehet hogy kifáradnak, de ez a magyarság sorsát nem befolyásolja. Népünk sorsa eszmékhez van hozzákapcsolva.

— így kell néznünk ajz iparosság kérdését is -- fejezte be beszédét —. Ez. egy közösség érdeke, melynek műiden egyéni érdeket teljes alázattal! kell alávetnünk. Ha ezen az utón indulunk el, kétségtelen, hogy sikert érünk el.

Teleli mám gröl beszámolója

a iicrieics mániájáról

A Gazdasági Szakosztály elnökének beszéde után Teleki Ádám országgyli= lesi képviselő, az iparos ügyek központi vezetője számolt be a szervezés mun* kajáról.

jBevezető szavaiban utalt a magyar iparos társadalom helyzetére és az ebből származó feladatokra. A Népközös» ség kötelességéhez híven — mondotta — elhatározta, hogy a széteső magyar iparostársadal.mait egybefogja. Első feladatának a következőket tűzte ki:

1. Országos Magyar iparos Szerve* zet megalakítása'.

2. Az iparostársadalom helyzetének pontos felmérése és számbavétele.

3. A magyar iparostársadalom munkaterületén és fejlődésvonalán jelent* kező akadályok elhárítása.

4. A magyar uj iparosnemzedék megfelelő nemzeti és szakszerűségben való nevelése.

5. A magyar kisipari fejlődés anyagi előfeltételeinek megteremtése. |

A továbbiak során Teleki Ádám ezeket mondta:

— A fenti elgondolások ismertetése iparos köreinkben erős visszhangra talált. Szervező útjaink során Marosvásárhelyt, Szászrégent, Gyergyószent“ mi'kíóst, Csíkszeredát, Sepsiszentgyörgyöt, Székelyudvarhelyt, Brassót, Segesvárt, Medgyest, Székelykereszturt, Dicsőszentmártont, Tövist, Tordátt, Dést, Besztercét, Nagybányát, Szatmári, Nagyváradot, Érmihályfaivát, Ziiahot, Szilágysomlyót, Nagyszalon*

tát, Aradot, Temesvárt, Dévát, Zalainál és még számtalan várost látogattunk meg. Mindenütt egyöntetűen nyilvánul meg az óhaj, hogy az iparos szervezet megalkotása ne szenvedjen késedelmet. {

Majd ismertette az Iparos Alosztály tevékenységének fontosabb mozzana- tait. Mint pld. az iparos szervezetek számbavétele, jogsérelmek terén tett közbelépések, a tanonciskolák és otthonok felállítása ügyében történt eljárások, a céhkor vény ja vasi at, az elvett iparos vagyonok visszaadásának ügye stb. Ebben a munkában dr. Jancsó Albert ügyvéd, mint az alosztály ügyésze és dr. Veress Endre nyújtottak értékes segítségek

,— Szent meggyőződésünk, -— fejezte be Teleki Ádám beszámolóját hogy Bánffy Miklós és Szász Pál vezetése alatt a magyar iparostársadalom módot talál érdekelnek védelmére, képviseletére és elgondolásainak megvalósítására.

Az elnökség megnyilatkozásaira több rendkívül nagyjelentőségű válasz hangzott el. Elsőnek Reinhart Gyula, a ma* gyár iparostársadalom nesztora szólalt fel.

— Mindenekelőtt hálás köszönete- met fejezem ki a Népközösség elnökségének, hogy megadták a lehetőségét iparostársadalmunk beszervezésének. Hogy a szervezkedés jó legyen, — foly tatta-— eredményeket is tudjunk elérni, hogy erős legyen, az attól függ, hogy milyen áldozatokat tudunk hozni, mennyit tudunk adni, mit és menynyit akarunk csinálni. i

A szónok részletesen ismertette az eddigi szervezkedési kísérleteket s többek között ezeket mondta:

— A Magyar Népközösség megalakítása megengedhetővé teszi most, hogy működjünk, dolgozzunk, valamint azt is, hogy ezt az országos szervezetünket létre iws hozzuk. Ezért kell teljesen a Népközösségre támaszkodnunk országos iparosszervezetünkkek Egy másik része a szervezkedésnek az, hogy egy erős központi szervezetet kel! létesíteni, amely irányítani tud és amely a Népközösség segítségével ai sérelmeket orvosolni tudja. Jelen esetben három dologról lehet szó: gazdasági, társa- dalmi és kulturális szervezkedésről.

— Nem tagadható, hogy a magyar iparosság útja lefelé megy, elgyengül, elveszti kedvét, és kilátásai csökkennek. Elsősorban fe! kelt őt rázni, életet kell adni neki, mai itt és igy meg fog maradni. Ha ezt a szellemet be tudjuk vinni a magyar iparosok közé, hiszem és vallom, hogy ezáltal a magyar Iparosság uj életre kel.

—■ Végül azt indítványozom, hogy a

központ éppen ezért Kolozsvárt legyen felállítva. Hiszen feltétlenül összeköttetésben kell állania a Népközösséggel. Ha nem ált mellette a Népközösség, amely most már erős és hatalmas nagy segítség, akkor nem fogjuk tudni céh jainkat elérni.

Szabó Károly (Nagyvárad) megkapó szavakkal jelenti be, hogy fenntartás nélkül csatlakoznak a megalakítandó szervezethez, mely hivatva van az ipa" rostársadalom életkérdéseinek megoldását elősegíteni.

Bustya Béla (Marosvásárhely) azzal kezdi beszédét, hogy „köszönetemet hozom a vásárhelyi iparosság nevében ezért, hogy lehetőség adódott szerveze" tünk kiépítésére“. |

— Azt hiszem, nem kell mondanom, hiszen rzt mindnyájan tudjuk, hogy az erdélyi magyar iparosság között van a legnagyobb széthúzás!. Ha a Magyar Népközösségnek sikerülni fog szervezési munkáját bevégeznie, akkor valóban nagy cselekedetet, vitt véghez. Ahhoz, hogy most már a Népközösség keretében a magyar iparosság beszervezhető legyen, elengedhetetlenül szükséges. hogy minden magyar iparos a Népközösség mellé álljon.

Befejező szavaiban utalt arra, hogy a megalakítandó szervezet központja Kolozsvárt állítandó fel.

Demeter Ferenc (Kolozsvár) a kolozsvári iparosok üdvözletét tolmácsolva, kiemeli azt a nagyhorderejű munkát, amit a szervezés érdekében Teleki Ádám képviselő olyan szép eredménnyel kifejtett. Elszomorítónak tarí= ja, hogy mostanáig a kolozsvári magyar iparosok gyengéknek és elhagyatottaknak érezték magúkat.

— Elszomorító volt Kolozsvár szenr pontjából az a széthúzás is, amit a közöny, a nemtörődömség és kérdé> seinkkel való rendszeres foglalkozás hiánya idézett elő.

Ezután a szervezeti forma kérdéséhez szól hozzá. ^ j

Az elhangzott beszédek után a Népközösség elnöke megállapítja, hogy a magyar iparosság jelenlévő képviselői elkötelezést látnak sajátságos kérdé* seik intézményes megoldása iránt s felkéri Teleki Ádámot, hogy tegye meg az előkészítő bizottság javaslatát.

Teleki Ádám általános érdeklődés

közepette olvasta fel a magyar iparostársadalomhoz intézendő felhívását,

amelyet az Ellenzék tegnap közölt.

Az előkészítő bizottság ama meggyőződésónak adott kifejezést, hogy az általa ki' bocsi'bit felhívásra a magyar iparosttárza. dalom megérti az idők szavát s egység«; felsorakozásávál a kitűzött időpontban

megalakítja országos szervezeté'.,

Dr. Jancsó A'bort az alapszabály'érve- z-etet »smerteti. Az e’őkészirő értekezJet az alapszabályok megalkotására dr. Bartha Ignác, Szabó Béni, dr. Soós Isi van, Bástya Bé'a, dr. Jaoicsó Albert, Tompa Sándor, Teleki Ádám, Reinhart Gyula, Pintér Is" ván és Horváth Pá1 'részvételével bizotká* gat iküldöti ki.

DR. SZÁSZ PÁL A LEGFŐBB GAZDASÁGI TANÁCS TAGJA

; Dr. Bartha Ignác országgyűlési képviselő \ az alapszabály tervezethez szól hozzá. Majd ■ a következő nagyhorderejű bejelentést teszi:

Őfelsége, a király a legfőbb gazdaság1 tanácsba kinevezte dr. Szász Pál', mtar az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet elnökét. (A jelenlévők hosszas éljenzésben törnek k‘.) örömmel vettük ezt a kinevezést 'tudomásul és kérjük, hogy az ország legmagasabb gazdasági fórumán legyen szószólója az iparosság ügyeinek is.

SZABÓ BÉNI FELSZÓLALÁSA

Az alapszabály vitájához Ilosvay Árpád és még többen szólnák hozzá. Utoljára Szabó Béni emelkedett szólásra.

— Szándékosan hagytam felszólalásomat utoljára, hogy röviden és egyetemlegesen tudjak hozzászólni. Kiindulok ab bók hogy ahhoz, hogy mi valamit tökéletesen és jól csináljunk, magunkévá keli! tennünk azt a terül-e ttot, melynek keretében fel tudunk

valamit építeni. Nétkünk elsősorban — és most az ’rparos társadalomhoz szólok, mely az itt élő magyarság egyik legnagyobb erőségét képezi s melynek megfelelő be leszó'-ása van a dolgok intézésébe, úgy fel* felé, mint lefelé .—*, hogy miután a Népközösség létesítését kimondtuk és egy erő; központi f2ervré támaszkodhatunk, szükséges, hogy mindnyájan beíetarpozzunk a Népiközö-sségbeAhhoz viszont, hogy bármely téren eredményt érhessünk el, szükséges, ho^y az utolsó-emberig beleilleszkedjünk a Nép” közösség keretébe. £n nem akarok propagandát csinálni és nem kértek fel ar ra, hogy így beszéljek. Hogy ha 20 év múlva megjcaphjnk egy ilyen jogot s ha azt nem használnánk fej, olyan bűnt kö* vetnénk el, amelyért méltán vonhatnának felelősségre.

Nekünk nem szabad hibát vagy személyes kérdéseket vizsgálni, hanem magát sz ügyet kall nézni, ez! kell kiépíteni: a Nép közösségei minden jendelkezésünkre álló eszközzel!

Szabó Béni a mindvégig nagy figyelem* mél hallgatott beszédét ágy fejezte be: „Eljön majd az az idő, amikor a következő nemzedék számon kéri 'tőlünk, hogy mű- végeztünk azokban az időkben, amikor sorsuk a mi kezünkben volt letéve. Olyat, elhatározó lépéseket kel! tennünk, amcíyL két, ha ma elmulasztunk, soha sem lehcf Jóvátenni“.

Bánffy M'kló; elnök megköszönte Szabó Béni meleg szavait, amellyel a Népközösség munkájának fontosságát érzékeltette.

■ Dr. Veress Endre, az Iparos alosztály ü'kára, javaslatot terjesztett élő, hogy -az értekezlet nvnndja ki egy ipari szaklap kiadásának szükségességét, mely a megalaki tan dó szervezet hivatalos szócsöve volna. A bizottság felkérte Teleki Ádám képvi* selő', hogy az e téren már megtett lépések ről a következő gyűlésen számoljon be. Ezután az elnök az értekezletet bezár.,-.

MAGYAR TANÍTÓK! Megjelenti az aj tanterv szerint módosított, általánosan bevezetett Gázdac—Kaadrty- féle Egységes Olvasók. Kaphatók: ve összes kőnyvUzietekben és az Elkuic< Köß>V esz tál y a b aa, Piaţa Unicii %

az Országos Magyar iparosszervcze!

rlicites hozzászólások