Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-22 / 244. szám

14

r tin /v 7 ék

UKUÄ'.

I ri 3() október 2 2.

wammmmmmmmaummmi

EGY LELEK VÉGRENDELETE

Gyűrffij Isfinín, o néprajz kiváló tudós", nemrégiben mcglui-U, ,,A nép- hagyomány és a nemzeti művelődés'1 c mii idéni könyvét végrcndeU\énck tekintjük s megWetodött érzéssel közöljük belőle a: alábbi részi.

Hagyom»nvon általában az elődeinktől reánk maradt ■szellemi javakat erliük. ítvg :i hagyaték vagy örökség szók a reánk szal- Kn; anyag* javukat jclöík. A hagyomány Ősi soron, «z.ájróKwájra törjed. Többe* kevésbé minden ember raniróinesfere ennek az ősi „iskoláníkivüli népművelés“' ntk. mégs a hagyományát adásnak és átvételnek megvannak az erre születeti nies« ici-e*. aminthogy a n'épkölt eszetér, népdalt som a nép minden tagja köb*, hanem orré szülctort kiválóságai.

Vannak szóval ki nőm fejezhető hagyó* mániyok, «vm tárgyi örökségek, ezek a szokások, a népélet Íratlan törvényei.

Az írásbeliség módot ad arra. hogy ha- gyományamka ne csuk szajrol-szajra, ha- •nem irás állal is terjesszük. A lejegyzett hagyomány is átöröklodik az utánunk jövő nemzedékre, de ha az élők emlékezetében nem marad meg, akkor az élettelen Hagyomány, melynek már nincs meg «z a hatalmas. ck'korrmányzó ereje, mint az élő hagyomány óiknak vagy szokásoknak.

Az a tény, hogy külön nemzeti és külön néphagyományról Szoktunk bőszeink azr mutatja, hogy a nemzeti és a néphagyo- mány — legalább is nálunk — nem

ugyanaz.

A nemzet politikai közösség,, melye': a közös származás, közös anyanyélv, közös történelem, közös hagyományok tartanak eg^-be, vagy a közös életviszonyok, élet- érdekek kovácsolnak össze hosszú dók alatt. Ezen közösségek egyike-más«ka hiá* nyozha'iik is, de ettől eltekintve még mindig beszélhetünk nemzetről. Vbzoat azonos származásu vagy nyelvű nemzetek is szétszakadhatnak, ha életérdekeik így parancsolják.

Népnek rendesen a nemzet alsó társadalmi rétegé, .nevezzük. Tágabb értelemben pedig nép minden olyan ömbertömeg, am eiy nemzetté nem alakúk. Ritkább értelemben azonban nemzetet te értünk raj'a.

Hogy a nép és nemzet fogalma nálunk magyaroknál mért nem fedi egymást, annak mélyreható oka* vannak.

AmLjvt az összehasonb'-ó nyelvészet és őstörténet megállapította, a magyarság legrégibb rétege, az úgynevezett előmagyar \a fjmuAjgor néptörzs ugor ágához tartozott s ma élő legközelebb1 rokonai a vo- gukk és osztyákok. E népek Sz'bénában», ‘az UraHbegység keleti oldalán, az O’o- folyó v*zvidékén élnek és ős? zsákmányoló pákász-halász'vadáiz életformájukat mind ja mai niap'g megőr'zték.

M>nt halászok, vadászok és pákászok vetmódjukból kifolyólag csak szétszóródva élhetnek. Falvaik kévés házból áUó tanya- ,félék. Gyakran magányos 'telepeken élnek, egymástól távol, egymással al*g érintkez" ;ve. Csak nagyszabású hadászatok alkalmával társulnak rövid “dőre. Szétszóródó! t- ságu'k é; zsákmányoló életmódjuk miatt sohasem lehettek szervezett népek vagy nemzetek. Ilyen- lehetett' az előmagyar :s. Más nép kelleil, hogy megszervezze őket.

Az igazi szervező, vagyis nemzeüalak'tó .nép Ázs’a pusztáin- az állattenyésztő mo- •'mád. A legelő megszerzése, az állatok őrzése előrelátást, bátorságot igényel. Hiszen ja legelőért gyakran harcol, — a nyájat ped'g oltalmazni' keld a vadak vagy a rossz- szándéku emberek ellen. Az állattenyésztés nem biztos alapja a lótnák, mert szárazság vagy dögvész gyakran megtizedeli az 'állatállományi s momád sokszor megrabolja a másik -nomádot, vagy rászorul a szomszéd földmiivés termékeire s nem egyszer

* HOTEL CORVIN BUDAPEST

erőszakkal szerzi azr meg tőle. A nomád tehát harca", a bátorság és a cselekvőén"» jut kifejezésre benne. Nincs úgy helyhez kötve m‘nt a letelepült füldm'vos, aki, ha megtámadják, (inkább meghódol és adót fizet A nomád a túlerő olől kitér és ha menekülne kell, mhulien vagyonár, jóságát megmenti « uj szálláshelyet':' ker(‘s.

A magyarság őstörténetét Ismernünk kell, ha jellemvonásai iák magyarázatát keressük a ha nomzoti hagyományaink eredeté; tudni akarjuk.

Az ugor eredetű, zsákmányoló életet folytató elő magyar alapréteget másfél év ezred dő t 'egy harcias nomád, de már földm’velcslt is ismerő, tehát fejlettebb műveltségű törökfajra nép, a bolgár—török hódította meg s. szervezte nemzetté- A meghóditolt előmagyar az.’, »bau reákqny- •szerirertv a hódítóra néphagyományunk és nemzetünk legnagyobb k.vesét: a magyar nyelvei. Nem példa nélkül vadó eset ez. Legtöbbször a magasabb szellemi képességéi nép tanulja meg az nlacsonyabb- rendünck a nyelvek L« bediában és Etel közben már mént kékrérü nép vándoroltunk. A honfoglaláskor pedg az uralkodó- osztály valószínűleg már nem beszélte őu bolgár!—(török nyelvé .

Az uralkodó bolgár—török eredetű nép utóda a nemesség, az ugor eredetéi előma* gyár utóda a jobbágyság. Napj aikban, a nemességet az ur. a jobbágy ágot a paraszt képviseli. A kétrétegű magyar társadalom tehát másfél évezred múlva, ma is fennállSietek kijelenten', hogy a mai úri osztályt nem azonos'tom a bolgár-törökökkel, som a parasz'tö' az ugor el őrnagy arokkaÉ A ha-rc'aî vezető réteget a mást élévezredes harc nagyrészt megemészthette, hiszen a hitelesen Árpádkori eredietü magyar nemesi családokat hamar meg udnók számláin. A parasztságban sem túlnyomó az ugor elem. Az évszázadok foiiyamán sok nemes elszegényedett s ioszármazotrai ma a parasztság soraiban élntek- De még több a nép közül kiemelkedett s a középosz ály ban elhelyezkedett elem. Az Hit halált és beköltözöl1* rokon- és mem-rokonelemek is erősen megkever ék a magyar vérr.

Habár a szakadatlan vérszerinti leszármazást nem is tudjuk igazolni, még-s az az ősi hagyomány- és hagyatékincs, melye: az úri osztály őrz, tehát a nemzeti hagyomány iimkább török jellegű, míg a népha- gyomány nagy része — élén a magyar nyelvvel — inkább ugor örökség.

A nemzetmegtarró hagyományok létété* menyese a parasztság, az európai nemzetközi magas műveltség hordozója pedig az úri osztály. Mindkéttőmek a szerepe egyformán fontos. A néphagyomány tart1 meg

bennünket' magyarnak, s a nemzet*

közi műveltség te z bennünket euró*

paivá. — Ha azonban' csak az európaiságra törekszünk, lehetünk nagymü- vi*l)hségii népek, de minél hamarabb meg- szününjk magyarok honi. Beolvadunk abba a nagy ínyugat’ m*mzetb melynek mü- vfűit- éghatását legkönnyebben tífogadjuk. Ela pedig leljt-si'ini kivonjuk magunkat a nyug.ii müvelrség liarása alól, akkor meg müveit és erősebb szomszédaink gázolnak hamarosan keresztül rajtunk, s úgy tü* nünfc el.

Ma a nyugateurópai / b.l u iskola- és könyvmüvelr.ség fénykorát éljük s a nem- zetmogtarLó hagyományok ápolásával nem törődünk. Valami alacsony.abbrendü*ég érzése ver; erőt rajtunk. Nem becsüljük azr, ami a ménk. Kapva-kapunk mindenen, ami idegen, ami ,,európai“. Ped'g Európa nem arra kiváncsi, hogy átvettünk'e m n- denit, am‘t az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyanipimtluk az európai művelődést! Európa az egyéniségei keresi és értékeli bennünk, nem a tanulékonyságot. Japán alig 'száz év alatt európai műveltségű állam lett .anélkül, hogy nemzet' hagyományait feladta volna. A finnek ped'g nem- zeii egyéniségüké' azzal domborítotok ki, hogy gazdag és értékei nóphagvományai- kat szervesen beép tették nemzeti műveltségűkbe.

A világháború óta látjuk, hogy korunk uralkodó eszméje, a nemzeti eszme, egyre erősbödik. M'nde-n nemzet egyéniségének saját magából termelt nemzeti »kultúrájával 'gyeksz'k jelentő éger adn . A nemzethez ma már hozzászámítják a hagyomány- őrző réteget, a népe: is és a nemzeti művelődésen nemcsak a középosztály maga- sabbrendünek minősített, i-kolák által terjesztett könyvmüvelődését értik, hanem a nép magából kitermelt, vagy (régebben felülről l*eszáJOiott és hagyományként őrzött, de teljesen á'hason li tort kultúráját is.

Nálumk ez a folyamat még nem ment végbe. 1848-ig a nemesség volt a nemzet s ennek hagyományait tartottuk nemzeti hagyományoknak. A nemesség az európai művelődés hordozója volt, bár emellett megtartotta történelmi hagyománya r, sőr arra ép'terre fel a magas kul-urát. 1848 urán azonban a nemesség u+óda, a közép- osztály sok uj, jobbárai idegen elemmel bővült, akiknek ősei nem voltak a magyar történelem (tényezői és formálói, aktban a magyar középosztály történelme nem vált hagyománnyá, -gy idegen- lélekkel gyökértelenül állottak s nagyrészt állanak ma :s a mai középosztályban.

A háború u't'áin azt is be kellett látnunk, hogy egymagában a magyar nyelv sem b>

Vili., Csokonay-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál. — Családi szálloda a város szivében. — Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóviz.

I Egyágyas szoba----------------— P. 3.

^Kétágyas szoba —----------------P. C. j

FOLYÓ ÉS TÓ

KISS JENŐ

Hol születtem, folyó nem volt, árok vize tóba halt — nem is szeretem a folyót, annál inkább a tavat.

Ő, a folyó vize hűtlen, megcsillan s továbbmegy innen, ó, hétszinii a folyó: a talajjal változó.

Mennyivel más, mennyivel szebb, nemesebb a tő! — habár távol jobb vidék kecsegtet, néki drágább ez a táj.

Partját kardos sás igázza. /mégis: százszor is hiába hívja átszelő patak, hol született: ott marad.

zonyult nemzermegtartó hagyománynak. Ak'ket — főleg középosz:ályb< lieker —• a/, országon kívül mcgmagyaro'-.odoH.mu'c tartozunk — tiszrelot a kivételnek —, hamar megalkudtak a helyzettel s elpártoltak, m g a nép, mely (tekintet nélkül arra, hogy uz i-kolábao megtanul a-o a középosztály történelmi hagyományait vagy sem, — ma is megbont a ti am egységben képviseli a magyar nemzetet. Azt meg rnár a háború élőt: fs megláthattuk voJmv — Ha ny'lott szemel nézünk »—»» hogy az *sko!u utján magyarositan- mem lehet. Hiszen, vannak vegyeslakosságu Dívák, melyeklakó* iskola nélkül is évszázadok óta beszélik egymás (nyelvét, mégem olvadnak egymásba, mert más, •egymástól különböző hagyó* mányuk s vatb amii megőrzi a különbözőségükéi. Sem a magyar történelem, sem a magyar nyelv nem bizonyuk tehát olyan nemzet feiantarló hagyománynak, mely

urat'parasztot, magyart nem-magyart ehza- kkhaarlanul egvbeforraszíort- volna.

Van azonban a magyar nyelven k*vül más müveitségkincsünk is, melyet az ország lakosságának kérharmadrésze, a pirasztság vall magáénak: ez a néphagyomány. Ez a müvebségáUomány időtlen idők óta halmozódik. Évezredek és évtizedek emléke* egyformán feltalálhatok benne. Nagy értéke, hogv általános és menny'ségieg i.s egyenlő. A hagyományos népi művelődés az élet mindön vonatkozására k'terjed. A nép ezr az élet iskolájában a bölcsőtől a KÍrig tanulja. M*nél távo'abb áll a népha* gyománynól az iskola és a 'könyv, annál kövesbe hat a népre, tehát annál erősebb a hagyományok uralma. A hagyományokat 2 népből k-Verni nem lehet. Kereszténységünk már ezeréves, mégis az ős* pogány hit képe a néphagyományokból nem nagy fáradsággal ma is helyreállítható. Zeneoktatásunk a nyugati zenekultúra mindem népszerűi Őse mcMtett sem rudta az 1500 éves bclgár-<török hagyományokat teljeseit elenyésztem. A magyar nép nyelvéin mir- sem vái’oztatotr az a körülmény, hogy a középosztály századokon ál lar*n nyelven rt és beszólt, majd a nemzeti eszme fellob- banásakor deákos, németes, franc'ás iskolával, nyelvújítással akart magasabb rendű nemzeti nyelvet létesíteni. Végül Petőfi és Arany magyar népi hagyományérzékén keresztül dadalmaskodclt a nép nyelve, s ma kétes esetekben még az Akadémia- is a népnyelvhez fordul.

Vájjon nem érkezeit-e el az ideje, hogy a középosztály felülvizsgálja a nemzeti műveltségről vahött eddigi felfogását s a •néphagyomány-okat tegye a magyar nemzeti művelődés alapjává? Könnyebb volna a magyar nemzer egyhanmadrészét tki'evő középosztálynak a nemzet kétharmadrészét kitevő nép ős* magyar hagyományait átvenni, mint fordítva. Az a roppant szakadék, ami ma „urtc és „paraszt“ közt fennáll, egyszerre áthidalható volna s ez a müveléspolifika a nemzet fönnállását egy újabb ezredévre biztosi!aná.

Hangsúlyozzuk, hogy az a tény, hogy az iskolát és könyvmüvalrséger sz-embeál* litjuk a hagyománnyal, nem akarja az iskolai és könyvmüvelodés és az eu-rópa1 •műveltség nagy értékeit kisebbíteni. A móphagyomány nagy nemzetfenntartó erején kívül szükségünk van, a magasfeku nyugati művelődés minden v vmányára. A néphagyománynak e mellett azt a szerepet szánjuk, hogy minden vonalon alapjául szolgáljon a magasabbrendü művelő* désnek, de annaik ne csak szint, hanem belső (tartalmat ás adjon.

Lő rinczy I

és társa parketíezők nj parket Inrakását, javításokat és gya- lulásokat iutános árban vállal- nak. — Ócska parkett eladó.

Iroda: STRADA IULIU MiMü No. 2