Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-22 / 244. szám
h Li. UN 2 É K 12 I <J i <J oki ó li « r 2 ?. liSV Uaü. Ml Tinódi Lantos SsíiESíyén Tinódi 1510 k<VÜl született a fehérít»«.gyei linód pns/lán, jobbágy •«./iiIöUt«iI Miit Török Buliul íródeákja, bold1;' éveket I öli ott Szigetvárban. Id >r!a első müveit. Snfnos inát Buda elfoglal;« sa után a törökök Konstantinápoly)»a hurcolták es igy neki t* lmjdosii a kel lett. Szomorú szívvel emlékezik vss/u urára a „Budo vészeséről é* Török Bábul zrínyi miklós PERORATIO .Véghöz s itteni immár nagyhírű munkámat, Melyet irigy üdö, sem tűz el nem bonthat, Sem az ég haragja, sem sas el nem ronthat, Sem az nagy ellenség, irigység nem árthat. ís mikor az nap eljiin, melly testemen Csak uralkodhat ik, fogyjon el éltemen Hatalma; magamnak ugyan nagyobb részem MorJoztatik széllel az magas egeken. S honnan Scitiábul kijött magyar vitéz. Merre vitézséget látta világ nagy rész, Azokrul helyekről minden szem rám néz, Hírrel, becsülettel, valamig világ lesz. De híremet nemcsak keresem pennámmal. Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal; Mig élek, harcolok az Ottoman hóddal, .Vígan burittatom hazám hamujával. fogságáról“ c. költeményében. 1550 ben Turóczi nyomán megírja „ZVigmond király és császár krónikáját“, majd „Erdély históriájába“ fogott. Feldolgozta kora nevezetesebb v árost ro- ma t is. Ferdinánd király nemességgel jutái mazta Tinódit, aki boldogan tért vissza a Felvidéken át u Dunánlulra. itt halt meg 1556-ban Nádasdy Tamás birtokán. Halálát a/ egykori korlárs megható szavai igy tudatták: „Tinódi Sebestyén meg" vetvén már ez halomié» muzsikát, elment a menybéliekhez, hgy ott o/ angyalok közölt sokkal jobban tanuljon“. Zrínyi Miklós SZIGETI ZRINI MIKLÓS Mini Hektor Troiának, Ügy én Szigetvárnak Erős örzőj® voltam; Mutattam pogánynak, Hogy nagy Jeliovának kedves szolgája voltam. fis előbb éltemet, Hogysem hüvségemet, Testemből kibocsáttam. j AZ IDŐ SZÁRNYON JÁR Az idő szárnyon jár, Soha semmit nem vár, És foly, mint erős folyás; Csak egy van, időtől S az ö erejétől Aki békével marad; Vissza soh sem tér, Mindent a főidre vér, Mindeneken hatalmas; Ő gazdagot, szegént Öszveront egy szerint, Nincs néki ellenállás. Nem fél kasszájától, Nem sebes szárnyától, Üdö rajta elolvad; Az tündöklő hírnév, Mely dicsőségre rév', Az mindenkor megmarad. Nem írom pennával, Fekete téntával, De szablyám élivei, [Ellenség vérivel, Az én örök híremet. BALASSA BÁLINT EGY KATONA ÉNEK Vitézek, mi lehet E széles föld felett Szebb dolog a végeknél?' Holott kikeletkor A sok szép madár szól, Kivel ember vígan él: M ezö jó illatot, Az ég szép harmatot ,Ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére, Vitézeknek szive Gyakorta ott felbuzdul; Sőt azon kiviil is Csak jó kedvéből is, Vitéz próbára indul; Holott sebesedik, öl, log, vitézkedik, . Homlokán vér lecsordul. Véres zászlók alatt dobogós honját Vitézek ott viselik; Roppant sereg előtt, {Távol a sik mezőt Széjjel nyargalják, nézik. A párduc''kápákkal, Fényes sisakokkal, [ forgókkal szép mindenik. Jó szerecsen lovak Alaitok ugrálnak, Hogyha trombita riadt: Közlök ki strázsát áll, JCi lováról leszáll, Nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjterí-éjjel Csata^viseléssel , Mindenik lankadt, fáradt. Az jó hírért, névért, A szép tisztességért ők mindent hátra hagynak; Emberségről példát, Vitézségről formát M indeneknek ők adnak, Midőn mint jó sólymok, Mezőn széjjel járnak, yagdalkoznak, futtatnak. Ellenséget látván, örömmel kiáltván ok kopjákat törnek; S ha súlyosan vagyon A dolog harcokon, Szólitatlan megtérnek; Sok vérben fertezvén, Arcul reá térvén | Űzőt sokszor megvernek* ' A nagy széles mező S a szép liget-erdö Sétáló palota jók; Az utaknak lese Kemény harcok helye, Tanuló oskolái ok; » Csatán való éhség, Szomjúság s nagy bévség, fáradtság — mulatságok. Az éles szablyákkal Méltán örvendeznek, Mert fejeket ők szednek; Viadal helyeken Véresen, sebesen Halva sokan feküsznek: Sok vad madár gyomra Gyakran koporsója Vitézül holt testeknek. Oh végbelieknek, Ifjú vitézeknek Dicséretes seregei Kiknek e világon Szerte^szerént vagyon Mindeneknél jó neve: Mint sok fát gyümölccsel, Sok jó szerencsékkel \ Áldjon Isten mezőkbe?! Gróf zerinvári Zrnyi Miklós 1020 mű* jti3 1-én született a Károly város mellett t Ozoly várban. Atyja Horvátország bánja volt, szüleit korún elveszitettc. A két árván maradt testvér, Miklós és Péter ne' védéséről Pázmány gondoskodott. Iskoláit a gráci, nagyszombati és bécsi jezsuita gimnáziumban végezte. Tizenhété-vés korában bejárta Olaszországot s az olasz barokk fénykorának szellemével telítve tért haza 1037-ben. Itthon a közéleti pályán gyorsan emelkedett. I646 ban 1á-‘ bornok, 1047-ben Horvátország bánja- .Az osztrákok elnyomó politikája miatt csakhamar szembekerült a Habsburg- hAzzal. A ,,Siralmas panasz“ szerzője bátran h rdeti, hogy o németektől semmi jót nem várhatunk, ezért szorosabb érintkezésbe nem szabad velük lépni. Szerinte a magyarság csak sajátmagában bízhat. Ö fiz. első e kor nagy fér fiai közül, akinek, lelkében a török és német gyűlölet egyesült. Ezért válnak az eljövendő félszázad nemzetszemléletének alfcapelveivé: ,,A_ török áfium eben való orvosság“ gondolatai. Kisebb müvei: „A tábori kis trakta“, , A vitéz hadnagy*1, mind ezt a célt szolgálják. Nevét a magyar irodalomban főmüve, az 1051-ben megjelent „Szigeti veszedelem“ tette halhataflianná. Ez a hős" költemény Szigetvár 1556-os ostromát adja elő megrázó művészi erővel, ősének hősi halála a magyarság és a kereszténység megváltásának jelképe. A „Szigeti veszedelem“ megírásával Zrínyi nem csupán gyönyörködtetni akart, nagy ep kai müvével éppúgy' nemzetét óhajtotta szolgálni. mint kardjával. 1664 november 18-án, vadászat közben megsebesült és meghalt. Balassa Bátini A XVI. század magyar költészetének legkimagaslóbb alakja, a vitézi és istenes énekek halhaiatlan szerzője, Balassa Bálint, 1551'ben született. Balassa kora műveltsége mellett ugyanolyan szeretettel tanulta meg ősei mesterségét is. a kardforgatást. 1509-ben összeesküvés gyanúja mfiatit letartóztatták és börtönbe vetették. Innen neje segítségével kékkői várába menekült, majd 1570-ben I/engyelország- ba bujdosott. Nemsokára az összeesküvés vádja alaptalannak bizonyult, 1572 ben kegyelmet kapott és még abban &z évben hazajött Egerbe. Itt folytatott vitézt életet 1575-ig, közben szenvedélyesen megszerette Losodczv István temesvári hős lányát, de a szerencse sem a szerelemben, sem hadi vállalkozásaiban nem kedvezett nekn A Báthory István erdélyi fejedelem elleni hadakozásban fogságba került, sebesülten. Erdélyben másfél évet töltött és megismerte az itteni előkelő társas életet. Báthory István 157ß-l>an, amidőn Lengyelország királyává választották, őt is magával vitte és ottan szaI badon bocsajtotta. Ekkor újból visszatért hazájába és 1584’ben nőül vette Dobó Krisztinát, de házassága nem szerencsés. Esztergom ostrománál ti alt meg, 1594-ben Dr. Jancsó Elemér. * Zrínyi és Balassa élűével és F5T5Î munkásságával réwbíeseböea fogunk foglalkozni.
