Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-20 / 242. szám
7 19'3 9 október 2 0: lELLT.KZéK fssBommmammmm earn Józseffalvóért... A józséffalvai gyűjtések aranyköny» vének külön lapjára tartozik a<z az^ áldozatkész munka, amit Kemény János báró és neme^szivü családja végzett. A melegszívű báró, aki olyan sokat tett már a magyar irodalom és kultúra felvirágoztatására, áldott kezét most is szép eredménnyel nyújtotta ki a jó Zsef falva iák felé. Kemény János báró környezete egy külön kis népkö“ zösség s az ö jó szivének lüktetése együtt dobban a környezetének min= den tagjával s hozta el az, ő filléreit — kiki a maga tehetsége szerint — mó= dós és szegény egyaránt. Lelkes odaadással gyűjtött Tóth Balázs, a Magyar Népközösség kézdivá* sárhelyi tagozatának vezetője, Csömör Dénes íarcádi tanító és a Scherg» posztógyár alkalmazottai is. Hálás kösz ön etünk azoknak, akik adtak és akik a gyűjtést végeztek. Részletes nyugtázásunk itt következik: i . Báró Kemény János és neje gyűjtése: Br. Kemény János és neje 2000 Br. Kemény Gizella ' 310 Br. Kemény Miíkolt 100 Br. Kemény Klió 100 Br. Kemény Zsuzsanna 100 Ifj. br. Kemén,v Árpád 100 Ifj. gr. Bethlen Balázs és neie :500 N.' N. ^ # 50 Benkö Sándor titkár és neje 100 Bors János főerdész és neje 100 Molnár Albert intéző és neje 50 Mátray Béla gépkocsivezető 100 Grbán Lázár házi. alkalmazott ) 50 Sütő Mihályné házt. alkalmazott 50 Szabó Zs. Zsuzsit házt. aikalm. 20 Szabó Ádám József né háztL alk. 10 Simon Vilma házt. aikalm. 20 Molnár János 'kocsis 10 Boér Margit házt. alk. 15 Tóth Ilus házt. alk. 10 Nagy János méhész 20 Kiss Károly urad. erdőőr és neje 100 Medve József erdőpásztor 20 Varga József vadőr 20 Rr. Kemény János erdőffi/vatala 1000 Br. Kemény János mezőgazd. hiv. 500 Zsigmond Ferenc ig. tanító 50 Cziner Károly gépész 50 Csató Dénes cipész 50 Kocsis Tibor szabó 50 Bocskay József asztalos 40 1 Kocsis Mihály kovács 20 f Cziner Albert szabó 20 Hirsch Ezekiel kereskedő 10 , Vidám János csizmadia j 10 /Aoinár József kovácsmesíer 10 ; Nagy András cipész 10 , Nagy Péter cipész 10 i Verő János cipész , 10 • Székely György asztalos 10 Kopándi Sándor kerekes 10 Kieselstein Zély 50 Fritsch Simon kereskedő , 20 Dr, Wancsakovszky Károly orvos 100 Szabó Zs. Mihály gazda, házt, alk. 20 Szabó Sámuel ref. lelkész 100 Fodor Tivadar ig, tanító 100 Hj. Márton Mihály kurátor 30 Szakács Ferenc presbiter 10 Nagy Fenrenc presbiter 10 Szakács József presbiter 10 Szódi József presbiter 10 Kattcria István presbiter 10 Német Ferenc presbiter 32 Nagy Mihály presbiter 10 Szabó A. Ferenc presbiter . 10 Budai Péter Mártoné 3 Majláth József id. 5 Jorbai Cs. János 10 Gombkötő MiháSy 5 Varsó Mihály 5 Csejdir Károly • 2 Kstona Ferenc 4 Birta Mihály 5 Németh Mihály 10 Budai István harangozó 10 Tótpál Ferenc 5 Özv: Szabó Jené 4 Sütő József fürj 5 Nagy Péter J 4 Nagy József Csót 5 Nagy András Bicsok 5 Tótpál János 4 Dalli Sándor 4 Kopándi Sándor 10 Gagyi András 4 Szabó A. Mihály ' 5 Kftíosin András j 5 Ferencz János • 4 Demeter Sándor 4 Sütő Ferenc Murkos 1 Sütő János Fürj 5 Kocsis Andrásáé 10 Szakács Ferenc 5 Katona József 2 Sütő Mihály Szél 10 Budai János 5 Marosi/écsi Ref. Nöszöv. rség 100 Br. Kemény Jánosné vendégeitől Gr. Telekiné Mitehell Ida Szabó Á. József Czuczora János Sütő Gy. Péter ) . Összesen Lej: 7. Csömör Dénes íarcádi tanító gyűjtése: 500 200 10 10 10 336 Sándor József 5 Sándor Domokos 5 Sándor Áron 5 Lörincz Dénes 10 Váradi Dénes 5 Csömör Dénes 40 Vajda József 5 Pálfi István 5 Sándor Mózes 5 Lörincz János 5 Hegyi István 6 Tót Ferenc .,.5 Lázár Lajos * 5 Lázár István 5 Lajos Ferenc 6 Sándor Dénes 3 Lázár Lajos 5 Pálfi Sándor 3 Sándor József 5 Dobai János 5 Lajos István 6 Pálfi János 3 Rácz Dénes 4 Patak falvi Albert 4 Patakfalvi Áron 4 Szabó Dénes 1 5 Sándor Albert 4 Lörincz Béla 30 Sándor Mózes l 5 Incze Pál 5 Váradi Mózes 5 László Domokos 5 Biró János 15 Fogyasztási szövetkezet 67 jösszesen Lej: 300 Kézdivásárhelyi tagozat gyűjtést: Tótlh Balázsi 200 L. C. Baikó gyűjtése I 577 Tóth Ede 50 Bálint Gyula 50 Kicsid Árpád 50 Dr. Gyöngyössy István 30 BajJkó Barabás 200 Sólyom Ferenc 30 Albert Vilmos 40 Rákosi István 50 Mocsáry Béla 50 Páll Ferenc 30 Vajda József 50 Szotyori Dezső 50 Kovács Dániel 60 Vajda Alberti 40 Bokor István 1b Tóth Gáspár 20 Dr. Dávid N. jlOO Kuna József 20 Vegyes Ipartársulat 500 Erőss Béla 100 Szőcs Béla | 50 Jakabos Zoltán 100 v összesen Lej: 2.457 Scherg Vilmos és Társai posztógyár: I Munkások 13.406 Tisztviselők : 2.430 A gyár igazgatósága 9.164 Összesen Lej: 25.000 Olaszország cs Albánia Mialatt Európa háborúban van és óriási problémákkal vajúdik, Olaszország meghatározott álláspontján, bábhoz telt fegyverrel „hallgat és dolgozik“. Az olasz lapok .telkiismeretesen ismertetik a világeseményeket, de amellett hűségesen be- számodnak a most is felszínen lévő olasz problémákról, amilyen például Albánia kérdése. Olaszország valóban ..hallgat és dolgozik“ és békés munkájáról számol be az az igen érdekes újságcikk s, amelyet Olaszország és Albániai történelmi múltjáról és helyzetéről irt Arturo Loncellotb', a kiváló olasz publicista. A c'-kk magyar fordítása a következő: Számosak azok az utak, amelyek Rómát Albániáv«l összekötik. Ezeken az utakon haladtak el azok az olasz csapatok, amelyek tervszerűen haladlak céljuk felé és foglalták el az emlékezetes hadjárat idején ezt a szomszédos országot. Érdekes, hegy ezeket az utakat a. régi Róma utászai építették és ezeken haladtak hadjárataik során a régi Róma dicsőséges harcosai is. Ezt a tényt a7. olasz Archeológiái Társaság 1924-ben publikálta először, árukor a nagyhírű tudományos társaság elnöke Louis U goli ni voit. (Később P'rro Morcom lett az elnök, jdtönieg pedig Domenico MustUli vezeti a Társaság ügyeit és tudományos munkásságát). Az albániai Buiroton volt az a hely, ahol Aeneas találkozott Helemes-.szak Achaia királyával s innen indullak el ezek a ma már mitologikus, ködbevesző ókori) aüakok Itáliába. Ezen a tájon fedezték fel azt a hires istenmőfejet, amer lyet ..Butroton istennője“ néven ismer a művészettörténet. Ugyancsak üt talállak rá Agrppa csodálatos portréjára is. Phoenicc-hcn pedig a falak bizony ifjúk, hogy ez a hely fontos támadó és védő stratégai pont volt, amelyet a rómaiak Krisztus doit 204-ben építettek, abban az időben, mikoT a macedónok ki' rályával, Philip-pel békét kötöttek. A görög erőd kések Albán áhan nagyon impozánsak és a római városok maradványai számosam hirdetik az egykori római kor emlékét. A régészeti kutatások Vatona környékén a prim tiv civilizáció hatalmas bizonyságát mutatják az olasz Adna partjain. Albánia, amely a Rák hegyfoktól Qt- rainkkg terjed, nincs messze Olaszország- tói; mindössze 75 lé-lomét erre. Területe legnagyobb részben hegyes, völgy es és 27.558 négyzetkilométeren fekszik. Népessége nem haladja meg az egymiRió lelket. Jól megkülönböztethető rassz ez, amelynek különböző dialektusai egy közös nyelvből erednek, amelynek eredete a régi áól'r nyelv keveréke, néhány lakon nyelvvel keverve. Ha a római befolyás tovább tartott volna ebben az országban, akkor ma valószínűleg más nyelvet, egy neo-latin, idiómát beszélnének itt. Az albánoknak minden időkben természetes kapcsolataik voltak Olaszországgal. A török hódítások korában Olaszországba, menekültek s Zárában, Szicíliában, Kalábrában, Lucalnben, a Páli hegyvidéken telepedtek le egészen az Abmzzokig. Az 1914—18 as világháború alaitt a'z olasz hadsereg sok egysége vérzett albán földön, s civilizáló munkáját itt fejtette ki, azáltal, hogy utakat épített s földet jaiyifött, felhasználva az ország természetes erőforrásait. De az 1918-as győzelem nem adta meg Albániának azokat az eredményeket, amelyeket Itába erőfeszítései után joggal elvárt volna. A béke- konferencia, ami Albániát illette, nem akarta elismerni azokat az áldozatokat, melyeket Olaszország ebben az államiban, hozott. Ennek ellenére Vol ormát Dáliához csatolták volna, ha az olasz csapatok 1920-ban önkéntesen el nem hagyták volna a várost. így Ahmed Zogu, aki előzőleg miniszterelnök, majd köztársasági elnök volt, Albánia királya lett s ezt 01 aszországnak köszönbette. Mindenesetre, Zogu király uralkodása alatt az Olaszországgal való ipari, pénzügyi és kulturális kapcsolatok intenzivek lettek, s a nemzetközi politikában Albániát úgy tekintették, mint olasz befolyás alatt álló országot. M'ndaz, ami Albániáé, olasz munkának vagy segítségnek köszönheti. Ez a szegény, elhagyott, kezdeményező, erőnél- lui'Ii) käs hegyi ország Olaszországnak köszönheti újjáéledését, mivel Olaszország többmilliárdot áldozott Albániában utak, hidak, vasutak, repülőterek, iskolák, kórházak üzemek s középületek építésére, átformálva így a primitiv k's helységeket maii, modem városokká. Az albán hadsereget olaszok öltöztették' be, fegyverezték fel és tanították. A du- razzói bonifikációk csak egy része annak: a grandiózus munkálatoknak, amelyet a fascistai kormány Albániában végzett. És ez, a mintegy 20 hónapos munka, csak első fázisát jelenti annak a hatalmas o.i- vitizáiló munkának, amely Albánia gazdasági és modem újjászületését jelenti. Az olaszok által épített uj utak nagyklterje- désii hegyvidéket tesznek járhatóvá, olyan vidéket, mely eddig áthalolhataUan vök, de amelynek mostantól összeköttetése van a .síksággal és n tengerrel. Az elhunyt Luiggi szenátor munkája a duraz* zó: kikötő uj, 1 lem. és 200 méteres gyönyörű parti sétánya. Az albániai Nemzeti Bank. amelynek alaptőkéje 243 millió és az albániai Gazdasági Fejlődés Társaság biztosítják az ■ albán nép építő munkájának an vám alapját. Mindkét intézményt Mussolini kormánya garantálta. így most biztosítva van a. mezőgazdasági, állattenyésztési, erdei és bánya-források aktiv és biztos kihasználása az országban. Az olasz kormány 1926 óta megb’/Ja az Olasz Harcosok Nemzeti Szövetségét azzal, hogy szcrvezelet állítsanak fel az albán föld agrár- és racionális kihasználása érdekében. így alkották meg az „Ente Industrie Atüvita AagrarieCi-t, mely 5000 hektár föld megjav ására kapott koncessziót. Ezt a feladatot már el is végezték: Gyűjtő csatornákat építettek, fákat irtottak, földet öntöztek és tettek termékennyé, utakat, épületeket és üzemeket építettek, stb., stb. 1934-ben 3 ezer további hektár föld járult az előző ötezerhez, később újabb 2500 hektárnyi területei tettek virágzóvá, úgyhogy ezt az egész vad és terméketlen vidéket termékennyé alakították. Az olasz földmunkás kezenyomán az °Hbán földművelés gyorsan fejlődik s az aratások eredménye1’ egyre biztatóbbak. Az állattenyésztés fejlődő üteme is szemimeüútbaiótag hatalmasan gyorsul. Olaszország Albániában petróleum!part is létesített. A petróleum ural ebben a pillanatban ezen a földön Anglia és az- Egyesült-ÄRaimok. A petróleum problémája1 Itáliában tehát ezt jelentette: kikutatni. feltárni, produkálni, ujrakeresnú meghódítani és védeni a petróleumot, így 1925-ben megalakult egy erre as- célra, szolgáló társaság, az „Azenda Italiana Petroliio in Albania“, amelynek célja az albániai petról eumkutavt ás volt. Ezalatt más államok, különösen Anglia és Franciaország fontos koncessziókat biz- tositoltak maguknk, hogy ellensúlyozzák az olasz akciót. Az olasz koncesszió több mint 164 ezer hektárnyi területre terjedt, Varona, Bezat, Elbassatn, Durazzó és Tirana provinciáiban és három zónárai volt osztva: ez első kettőben a kutatások — a mély fúrások ellenére, amelyek eE érték az 1500 méteres mélységet — eredménytelenek voltak. A hamiadikba.nr 1927-ben kiel égi tő eredmény elect értek!1 d. De az utak s a vasutak hiánya, vala; mint a tengerparttól való távolság s a*; vad és maláriától fertőzött vidékek, melyek a petróleumtelepek között feküdtek, megakadályozták az aktiv ipari munkát s a kellő felszerelések elkészítését. így. a probléma megoldaíilan maradt A munkatervet csak 1933-ban folytatták, de 1935-nek kellett eljönnie ahhoz, hogy. tényleges petróíeumtermelésre kerüljön sor. A maximum mélység, ahefl peiróleu-j mat találtak, 550'tőli 900 méterig terjed.; Az úgynevezett „pipe-line“ hosszúsága 75; km. s Kroneroban (Valóméhoz közel) ér véget, ahol ö nagy föl de lat b: tartályokat •táplálja, közel a tengerhez. Ezer négyzet-■ méteres nagyságuk lehetővé teszi a fó- tartályok néhány óra alatti ellátását. A; technikai felszereléseken kívül az álba- ; nlal Petróleum társaság utakat, hidakat., mimkásíházakat, templomot, kórházat és. olasz gyermekek számára iskolát éplítar tett. A munkásközpontbaui ugyancsak ez1 a társaság épített egy fase-io"székházat, egy dopolíayoro sporttelepet: tehát a kis albán falu* modem ipari teleppé alaki-; tolták át. Munkássága kezdete óta, napjainkig ez a társaság 262 000 méter petrótaumfu- rást eszközölt, 380 aktív petróleumkutat tárt fel 13 szondával, havi 8500 méteres fúrással. Az 1935’ös 13 ezer köbméteres termelés 1938 első 10 hónapjában 13 ezer k öbm éter re em elkedetU Az első Valonából utnakuditoH petró* Icumszáüitmány 1935 december 25 én indult el s azóta 74 pctróleuniszállitó gőzös 180 ezer tonna petróleumot szákitól* Olaszországba. Ez a termelés 300 ezerig fog onvedkedír, geológusok pontos számításai szer.nl, ak'ik kiszámították, hogy milyen mértékben emelkedik majd a termelés ritmusa 40 éven belül1. De a kutatások «■ többi zónákban is folytatódnak. Az albániai olasz okkupá* ció igy ennek az országnak teljes ujjú- szervezését jelentette olasz tőkével. Ch. St. Az egyiptomi szenátus elfogadta az ostrom- állapotról szóló törvényt KAIRO, október 19. (RadorJ A szenátus kedd éjjeli ülésén 68 szavazatta! 59 ellenében elfogadta az ostromállapot kihirdetésére vonatkozó törvényt.
