Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-18 / 240. szám

4 ELLEN 7ÜK I •) .? 9 ok t Ah c r l fi. ffIDElC A boldogság szigete IáidW l i flamin' tr'iulo'Urm. úgy mint . b'bloysuy s yetcrc. J I ott ugyanis eyy barátom, "la úgy irt(l h< nekem e:t n csodálatos földi paradicsomot, h"yy Ej’ -t'hnulm íjondollanv °kkor. ha itt Euro­pe,bon nagyon s:omoni és reménytelen ■ctt (i: élet. Jó {>(»//• tudni arról, hogy van egri pontja <t földnek, "hol virágzót ta- Vsörök be ke é* szépség él és hogy eteti a szigeten nem kell félni (l háború tál. A maorik, gejzírek, hatalmas erdők és hegyek Ejzébindja álom h'tt és ezt n: o. iu'ol törte most össze llasil Scott, ujzé- láídi (ingót barátom, °k' legutolsót levelé­ben. amelyet júliusban irt és amHy négy hónapig jött ide a szokásos két hónap helyeit, megrendültén és hbehagyoiton ód! virágzót szigetén, n farmján és arról ír, hogy minden megvéd tozott. Pedig mikor ezt a levelet irta, még I jzé^nd nem v°H hadióJlapolban, csak érezni lehetett uj és izgalmas idol: uj előjeleit. Munkanélküli­ség van irja Basil Scott — az árak h - lietetleniil emelkednek és a pénz értéke egyre esik. Amellett félünk a japán be­it zöldestől és egy esetleges európtó hábo­rúban való részvételtől. Borzasztó, hogy a farmerek, "kik eddig csak az időjárás­ról beszéltek és birkony írásról. most po- lit':álnak. Ez bizonyítja legjobban, hogy Ujzéland nem a régi. no meg az, hogy gyapotunkért negyedórát kaptunk Wel lingtonban... Szóval Uj:élfínd, mint boldogságsziget nincs többé. De termett helyette egy uj. "nwetyröl az amerikai Geographical Ma­gazine ad hirt s amely igazán a boldog­ság szigete. Egyetlen pontja a világnak, ahol znem tudják, hogy háború van. Sem tudnak hóiboruról. gazdasági válságról, szenvedésről. Élik a maguk boldog sziget- lakó életét, párszá: ember, mint egy nagy, elégedett család. Isias THstan da ' Cunha a sziget neve. ahová, nem visz ha- j jó ív rekel és újságokat, talán csak egy­szer egy évben. Ugyanis a sziget körül i mindig vad és viharos a tenger és a szik- J lafalak védőgátként és féltékenyen őrzik j u paningi földdarabot, amely Dél°mer- ku és Afrika között fekszik a: óceán kel­lős közepén. .4 légiitől§ó hajó ez év tava­szán járt a szigeten s okkor megkérlek a kapitányt, hogy ha legközelebb, úgy egy jó év mulva erre jár, hozzon nekik egy rót- dióké szül éket. A kapitány megígérte s így valószínűi jövő tavaszon megtudják Cun- ha-sziget boldog lakói, hogy mi történt a földön 1939-ben. Mert most mm tudnák semmit. Sajátmaguk építette kis házaik­ban Jaknak s a sziget megternu mindazt, amire szükségük van. Burgonyán, halon és gyümölcsön élnek, ruháikat m^guk szövik, cipőik indián-niokcisszín szerű, kézzel varrt darabok. Van egy gramofon­juk, ameiyet még György angol király küldött nekik, ugyanis a parányi sziget jogilag az angol birodalomhoz tartozik. Főnöke egy asszony, a sziget elhunyt ve­zetőjének özvegye, ükének jóformán sem­mi dolga nincs. Itt nincs lopóts> gyilkolás, csQlóis, bűntett, rendőr nincs is a szigeten, semmiféle hivatalos szerv. Egy hajótörés alkalmévrj!, most agy körülbelül száz éve kerültek emberek a szigetre s néhányon j bevándoroltak Szent Ilonáról. Ma már j annyira , túlnépesedett“ a sziget — csak­nem kétszázan Ioknak rajta —, hogy pár fiatal férfit és nőt áttelepítettek Szent Ho­nára. Cuv.ha szigete megközelUhetefíen és paradicsom1' magányban él és lakói ki­vétel nélkül késő öregkort érnek eb Nem ritka a százéves ember és nagyon érdekes az, hogy ónnal: ellenére, hogy az embe­réig egymás közöd házasodnak (annyira, hogy ma már egyetlen nagy csatádnak számítónak a szigetlakok), ctz egészségi ív vő remek- Egy hajóorvos például mey- vizsgáha a: összes szigetlakok fogazatá* és arra a rendkívülit eredményre jutott, hogy 200 ember közül mindössze három­nak volt kevésbé romlott, vagy megtáma­dott foga s hogy a többinek teljesen ép, remek fogai vannak. Ezt annak tulajdo­nította a fogorvos, hogy Cunha tokái nem esznek édességeket, nem ismerik a ke­nyeret s egyszerű. vitarríLndus táplálékkal élnek. A gyerekek között ismeretlenek a gyerekbetegségek. Egész nap a szabad ban vannak s minden napjukat istentisz­.Varsóban eltávolít jak a város védelme alatt emelt barrikádokat lelettel kezdik a sziget parányi templo­mában. A sziget szikhiit vaitid ostromlót tenger veszi körül őket snem vágynak sehov" a világon. És nem tudnak semmiről. ami a földön történik és ezért olyan nagyon boldogok. (M- L.) SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁ­RAK. Október 14—20-ig a következő gyógyszertárak teljesítenek éjjeli szol­gálatot: Unicorn P. Unirii 9. telefon 32—22. Demeter C. .Moţilor 2. Telefon 13—49. Somlea C. Reg. Ferdinand 32. Telefon 21—.55. Dr. Cseresznyés Calea Gen. Focii «18. Gyümölcs-szezon utáni rendelkezés. A legfelsőbb ánebíenőrző 'tanács ülőén fod­ros liaiározarokat hoztak az elsőrendű közszükségleti cikkekre vonatkozóan. Így a gyümölcseladással kapcsolatban leszö­gezték. bogy a szezon elmúlta után nem tehet elsőtermésnek teknretn a gyümö'- csö'. Például a szőlőt — február hóban. Emelték egyes szeszes italok és parfü­mök fényűzést adóját. A Hivatalos Lap i guróbbi számában m'n v/ erranác-i jegy­zőkönyv idem meg, mely október i6-v#d a belföldöt» gyártott rum. konyak, likőr, 3uxur-4»or, pairfőni és kölniv 7. fényűzés* adóját eme he. Szamosmegye' h'rck. Szabados Ágoston 40 éves k'ssomikuti lakos régi haragból ki­folyólag úgy megverte Camp‘an Gavrl gazdálkodót» hogy mzr >ulyos sebe ülések­kel k'*lfet' kórházba számtani. Az ellensé­geskedés abból keletkezeit, hogy Campian ugyanazt -a földet akarta megvenné amire Szabados már előzőig alkudozott. — A magyarlápos telefonvonalról Chitea S'- mion és Oa»teaJ Vasié mintegy 50 mé­ternyi telefondrótot lop’aik. A csendőrök n tolvajokat letarróz attak. .— Pint-ea loan Teőekeresztur lakos ellopott egy- méhkast Mocanu loan gazdálkodótól. A csendőrség a méhtolvaj gazdát elfogta és átadlak a clősi ügyészségnek. Holnap, szerdán a ROYAL SLAGÉRMOZGÓ újra egy diadalmas filmet ^ mutat be városunkban. Napjaink és minden idők legizgalmasabb kémfilmje. Benőit kapitány vi$$zatéréte A francia-német háború kémirodájának munkája elevenedik meg éle hűen, ameiv hü képét adja ennek a veszélyes munkának. — Főszerepekben: Jean Murat és Mireille Balin. Ma utoljára: Jeanette MacDonald és Nelson Eddy c cdás operettje: „Orgonavirágzás“ Kiutalták az októberi nyugd jakat cs fi­zetéseket. Őfelsége dekrétumot irt a‘-á, mely kiutalja az októberi nyugdjaka'. és fizetéseket. A kifizer« október acrán kez­dődik. PÉNZÜGYI ÉS ADÓÜGYI TANÁ­CSOK. 1. A bélyegtörvény 27. szaka- ! sza 3. p. értelmében a közhatóságok j részére történt szállításoknál a szám­lákra 15 ezer lej értékig bélyeget le­het ragasztani. — 2. Az egyenesadó­törvény 39. szakasza 4. p. 9. bekezdése értelmében a felszámolás alatt álló tár­saságok adóját a felszámolás kezdeté­től felére lehet leszállítani. — 3. A bé­lyegtörvény 4. szakasz, 20. paragrafu­sa csak a kereskedelmi társaságokat' kötelezi bélyeges számla kiadására. Ha mások is számlát állítanak ki, kötele­sek azt felbélyegezni. Eszerint a bér felvételét igazoló nyugtákat is kincs­tári és repiilőbélyegekkel kell ellátni, kivéve cs első bérrészletet, mely a szerződésbe van foglalva s amely után az 1.50 százalékos bélyegilletéket a szerződés bemutatása alkalmával be­szedik. Béiyegkötelesek a nyugták ak­kor is, ha ezeket a bérszerződés hátára írják. SZÁZHÁROMMILLIÓ JAPÁN ÉL 'A FÖLÖDÖN. Tokióból jelenük: Az állami statisztikai hivatal számítása szerint a vi­lágon élő japánok száma jgg millió 77 ezer. Ebből magáiban az anyaorszóigban 71 és félmillió, Koreában 23 és félmillió, Formoza-szigetén 5 és félmillió, Sakha­lin déli felében 3A0 ezer, Kvantung tarto­mánybon mintegy 200 ezer, a Csendes- óceánon lévő szigetek mandat ód is terüle­tein 70 ezer és Amerikában. vnlanMnl máshol szétszórtan, mintegy 2 millió ja­pán él. A statisztikai adatok alapján ki­derül, hagy Japánban egy négyzetkilo­méterre átlagosan 11S lelket lehet számol­ni. Mandzsúriában alig 380 ezer japán és 100 ezer koreai éb Ezek is túlnyomóan a mand.zsitriai háború óta telepedlek le. Mandzsúriában az öslakók száma 9 mil­lió 115 ezer, míg a; időközben beván­dorolt kínaiaké meghaladja a 25 milliót. HARMINC FOKOS MELEG SZIBÉRIÁBAN Aminti egy távirati jelentés közli, Szibériában, Taskend környékén 30 fokos meleg idő van tegnap óta. Az emberek levetették téli ruháikat, minthogy nagykiter iedésii területen teljesen nyári hangulat lett úrrá. Soha Északszibériában az évszak­nak e részében nem tapasztaltak még hasonló meleg időjárást. / Lelőtte a tétlenért tolvajt a kereskedő. Bucuresöből jelentik: Az elmúlt este Caupa Iubu kereskedő Cotofem-Te'-uica S4 szám alatt lévő üzletében ter''&n őr te Vla*diu M. Constantini betörői-, aki álkuic-r- csal hatolt be az üzle helyiségbe. A tolvaj a kereskedő megjelenésekor az üzlet hátsó részén nyíló ajtón át a pincébe mentekülL Caupa Iu'.'u ahelyett, hogy a betörőre rá- zárra volna az aj óh utána merni és rálőtt ( a hordók mögött rejtőzködő tolvajra. A j két lövés közül az egyik halálosan megse- 1 besiíctíe Ylad'u M. Cans tamilén A berö- I rőt kórházba szállították, de m'elő'.r mű­éire került volna a sor, ki-szenvedelt. Az ügyészség letartóztatás» párámkor adott k a gyilkos kereskedő ellen. ÉTELMÉRGEZÉSBEN HALT MEG KÉT ARADI URILÁNY. Aradról jelen­tik: Az elmúlt napokban két megdöb­bentő haláleset ügye foglalkoztatja az aradi hatlóságokat. A bábaképző tanfo- 1 lyam egyik fiatal növendéke romlott j süteményt fogyasztott el a tanórák I közötti szünidőben. A mérgezés hatása j pillanatok alatt elhatalmasodott a sze- j rencsétlen leány szervezetében, úgy­hogy mielőtti segítségére siethettek j volna, kiszenvedett. — Röviddel ezután j Bodor Elena a „Principele Mircea“ ne- I vii menház fiatal tisztviselője, hasonló I körülmények között esett áldozatául az j eddig még ismeretlen s ü tömény kész i- I tőnek. Az a gyanú merült fel ugyanis, í hogy utcai kucséberek árasztják el a várost a romlott, mérges anyagokat tartalmazó áruval, A nyomozás nagy eréllyel folyik. LI RMGNTOV, A NAGY OROSZ 1RÖ I MI f.KI . i2ţ évVfl c/előii /üLtctt, /Sí4 ok* rób'rtIx-ii, :i mtgy c,:o>/ költő cs rc~ génV-ró. Mu^dujl |u‘ 'vcs Lermontov. I lök Hő k.1 r( nie .1 .id'ó' /.áru a/oi» >. 1 kit gyermek Lfifmoni'ov elvoziţertc ti • i* leit, apja! é1* anyját 1 , mielőtt megs- merhotţc v»iln.i. A vikök ,-gy szeren* c é len-»égne est'-l; álcio/atául a korán árvaságra jutóit rc-he'sége; gyermeket ösztöndíjjal vettél: fd a katonai iko- lábú. A fényes karrier ígérő tiszt pá­lyánál azonban Lermontov többre vá- gyolr. Az elhivatottság parancsára hall- garva, szak 'ot a ka/tonapályával é» 'mi kezdett. I.‘rájn 1 egész irodalmi munkásága uj ösvényeken haladt * csakhamar felfigyeltek reá. Regényei számos kiadás értek meg s az egész világon ismer.té térték szerzőjük never. Ismertebb regénye: „A Démon“ és ,.A kaukázusi fogoly“. Visszavonultan éh s tragikus körülmények közörr feje'/te be élerét. Egyik legjobb barátja ölte meg párbajban, akárcsak a más'k nagy orosz (költői — Puskhr. ÍGY BÜNTETIK AZ ÁRDRÁGÍTÓ­KAT BRAZÍLIÁBAN. A brazíliai ható­ságok. szigorúan büntetik az árdrágí­tókat. Legutóbb négy és fél évi fog­házzal suitottak egy mészárost, aki a szaloaita árát 22 százalékkal emelte. Az egyik termelő, aki viszont a burgo­nya árátl emelte 30 százalékkal 8 évi kényszermunkával kell, hogy vezekel­jen az áruzsoratörvény miatti kihágás­ért. Amatőr fényképész kalandja az elefánt­tal. Geevers ango! egyetemi tanár erős fo­gadalmat retr, hogy többé soha nem fog elefánto; fényképezni. A tudós professzor ugyanis majdnem égőével fízete-tr folog- rafáló szenvedélyéért. Az afr'ka' Kenya tarrományba.n, .1 K‘vu-ló környéken geo­lóg iái kúra ásókar végzetr Geevers, amikor — nem messze gép kocsijától 1— egy ón'ásk elefánt dünr fel az erdő alján. A tanár azonnal előkapta fényképezőgépét é; a/ i szörnyre .szegezre. Ebben a pillanatban ;r- Î rózaíos trombitálás közeperta az elefánt ráveteire magát a c^ukr.ir járműre. Ormá­nyával hátára forditotra a kocsi:, majd fel­készült az ‘rtózaros csapásra, hogy a föld­dé! egyenlővé tegye az ördöngős mas'nát piofesszorosról együt . Szerencsére azon­ban a hatalmas á‘lat érzékeny ormányával hozzáért a gépkocsi forró „hűtőjéhez“ s az alig elviselhető fájdalom folyamánya- képen elszágyihlo-tr a helyszinről. A tudós professzort najrobö kórházbai szá-ii otrák, mert a ballába eltört a magv' felfordulásban. * Dr. ÁBRAHÁM LAJOS nőgyógyász- szülész rendelését ismét megkezdte. 11— 12, 3—5. Reg. Ferdinand A3. Telefon:. 30—90. Ko. 434—5. TIZENÖT ÉVE HALOTT ANATO- LÉ FRANCE. Tizenöt évvel ezelőtt. 1924 októberének egyik ködös őszi napján haiti meg a francia irodalom egyik kimagasló alakja, a világhírű regényíró: Anatole France. Mint kishivatalnok kezdte pályáját, de írásaival egyik irodalmi sikert a má­sik után érte el s csakhamar szakítv a a hivatalnokoskodással, minden ide­jét az irodalomnak szentelte. Minden egyes regényének megjelenése ese­ményszámba ment s a világ Összes nyelvére lefordították. A népszerű nagy regényíró 1921=ben elnyerte a Nobel-dijat s ez a tény méltó elis­merése volt irodalmi munkásságá­nak. Három évvel halála előtt tiintet­ték ki a legmagasabb irodaimi díjjal, de az agg iró élete alkonyán is meg“ őrizve szellemi frisseségét, úgyszól­ván halála percéig ostorozta maró szatírával az élet fonákságait s a társadalom gyarló hibáit. Csökkent a részeges gépkocsivezetők száma Amerikában. A newyorki rendőr­ség forgalmi ügyosztálya érdekes kimuta­tás! adott ki az 1939 es év első nyolc hó* I napjáról. A kimutatás szerint az ellenőrző 1 közegek 21 százalékkal kevesebb hajtási j engedélyt vontak vissza a- volán mellett részegen talált gépkocsivezetőktől, m>nt az elmúlt év első nyolc hónapjában. Az ez év október elsejéig elkobzott hajtási engedélyek száma meghaladja az 1200 at, and azj jelenti, hogy Newyork államban még mindig bőven akadnak olyan gép­kocsivezetők, akik több alkoholt vesznek" magukhoz, mint amennyi benzint szivatv lyuznajc a gépjükbe. Ily módon ez a „száraz“ kimutatás rendkívül jelentős érdekességet nyer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom