Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-22 / 191. szám

ám 3 lbs Srcrkcii tőség és ki«dáhÍTBl*Í] Cluj, Col«» Mocio* 4. ,Telefon: iNjromda: Sír. I. Gj Dwjs No. 8. F*<5kfc»p<í6hivata! í4 i’őny voszT'álf: P, Uoírii 9 Telefon 11-99 LZ ÉVFOLYAM, 191. SZÁM. ■TOTOTunwasiiaaü ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROSS LÁSZLÓ • sumama KEDD . P Kiadótulajdonos: PÁLL A‘S R.'ţKT 4 .Törvényszéki hjsbromozási száján: 3 9(Dtí*..4.8^. 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési'f áruk: * fuwnţa if?, negyedévre 240, félévre '480 égésen T*rr " şjje.îjri. CLUJ, 1939 AUGUSZTUS 2 2. Chamberlain, Hifii is moare Delisha vasárnap váradamui visszaérkeztek Laiadasslia- —írMiw-n.m ■ . Ugyancsak váratlanul Londonba érkezett Henderson berlini angol nagykövet is. — Forster danzigi nemzeti szocialista vezető szerint a szabadváros helyzetének megoldása nem tűr to­vábbi halasztást. *— A nyugati sajtó tovább folytatja magyarázgatását Csáky István gróf magyar külügyminiszter római tárgyalásáról Anglia csak a íiencsmi helyi kérdésekről ImŞimndâ Japánnal tárgyalni A külpolitika! hétvég különös izgal­mak nélkül folyt le. A feszült európai hangulatban ez már magában is fellé­legzésre ad alkalmad A helyzet enyhü­léséről azonban távolról sem lehet még beszélni. Sőt bizonyos kijelenté­sek, melyek tegnap hangzottak el, hoz­zájárulnak ahhoz a feltevéshez, hogy közelebbről döntő eseményekre lehet várni. A danzigi nemzeti szocialisták vezetője, Förster, aki az utóbbi időben tudvalevőleg többször volt kihallgatá­son Hitlernél, tegnapi beszédében uira kijelentelíte, hogy a danzigi helyzet tarthatlatlan, a változtatás időpontja el­érkezett s már egész közel állunk hozzá. Az angol és francia sajtó szin­tén annak a meggyőződésének ad kife­jezést, hogy Danzig kérdésében a döntő lépések német oldalról nem maradnak a jövő hónap elején tartandó nürnbergi nemzeti szocialista kongresszus után­ra, hanem már azelőtt meg fognak tör­ténni. Az angol és francia sajtó ezzel szemben leghatározottabban szögezi le a két nyugati hatalomnak az utóbbi időben gyakran hangoztatott álláspont­ját, melyet megingathatatlannak mond. Tegnap megjelent angol lapok szerint Anglia álláspontja világos és változtat­hatatlan. Ha Lengyelországot támadás érné, Anglia azonnal segítségére siet. Az errevonatkozó katonai tervek — mondják ugyanezek a lapok — már ké­szen állanak. Ebben különbözik a mai helyzet a mult. év hasonló időpontjá­nak helyzetétől. A német sajtó ezzel szemben viszont Németország elhatá­rozását hangoztatja, hogy a Führer ál­tal Danzig kérdésében kijelölt utón, tovább haladjon. A nemzeti szocialista párt hivatalos folyóirata, a „National- socialistische Korrespondenz“ azt Ír­ja, hogy Danzig kérdését ugyanúgy kel! megoldani, ahogy Hitler Ausztria, a szudetaterület és Csehszlovákia kérdé­sét megoldottá. „Nekiindulunk utunk- nak és nem térhetünk vissza róla“ — mondja a folyóirat —, hozzátéve, hogy ha a háborút el akarják kerülni, akkor a német sérelmek számára elégtételt kell adni. A folyóirat cikkében még megemlíti, hogy Förster, mikor leg­utóbb Hitlernél volt kihallgatáson, megkérdezte tőle, mikor leheti remélni Danzig visszatérését a birodalomhoz. A Führer a következőképpen válaszolt: —■■ Szivem azt mondja, hogy mielőbb. AZ ANGOL KORMÁNY VEZE­TŐI VISSZATÉRTEK LONDONBA A tegnapi nap eseménye, hogy Hadifax angol külügyminiszter, aki yorksh'irei .kastélyába ment hétvégi szabadságra, .tegnap váratlanad visszatért Londonba és ugyancsak váratlanul visszatért London,' 'ha Chamberlain miniszterelnök is, Ho&re .Belisha hadügyminiszter pedig repülőgé­pen érkezett az angol fővárosba; a franr 'ciaországi Cannesből. Eredetileg kedden akartak visszakérni, amikorra miniszter­tanács van kitűzve. Szombat este ugyan­csak váratlanul Londonba érkezett repü­j tógépen Neville Henderson berlini angol I nagykövet is, aki pénteken hosszabb iá- ! fogadást tett a berlina--külügyminisztérium­ban Weizsäcker á&amlitká.rnál és szom­bat délelőtt Salzburgban volt, állítólag az­ért, hogy megtekintse a motorkerékpár- versenyt, a kerékpárversenyzőkön kivid azonban Salzburgban tartózkodik Ribben- trop német birodalmi külügyminiszter is. Halifax angol külügyminiszter visszaér­kezése után azonnal fogadta Henderson nagykövetet. A tárgyalások tartalmáról semmi sem szivárgott nyilvánosságra, az angol kormány bárom vezető tagjának váratlan visszaérkezése a fővárosba és a 1 berlini nagykövetnek ugyancsak váratlan megérkezése azonban érthető feltűnést kelt angol politikai körökben. Egyik lon­doni lap szombaton a Danzigból szárma­zó hirt közölte, hogy Burckhardt népszö­vetségi főbiztos újra Berchtesgadenbe megy, ahova megbeszélésre kérték. A hirt rövidesen megcáfolták azzal a másik hír­rel együtt, hogy Burckhardt szombaton újra tárgyalt Lengyelország/danzigi fő­biztosával, Chodacki gróffal. Csöfl előli az angől-íapán MrgQaiAsok Szélsőke’eten szintén nem javult a helyzet. Anglia Japánnal csak a tiencsánl helyi kérdésekről hajlandó külön tár­gyalni, a Japán állal felvetett többi kérdé­sekkel szemben azt az álláspontot foglal­ja el, hogy ezeket csak a kilenchatalmt megegyezés többi tagjainak részvételével, de mindenesetre az Egyesült-Államok és Franciaország részvéteiével hajlandó letárgyalni. Japán ezt űz álláspontot teljes visszautasításnak tekinti. Valószínű nek látszik', hogy mindkét részről rövide­sen nyilatkozat jelenik meg, mely a tár­gyalások megszakítását) jelenti be. A nyugati hatalmak sajtója továbbra is sokat foglalkozik Csáky István gróf Irtózatos pusztítást olsozott a kínai árvíz War alatt a Slenssínl európai nedved. — hült a ia&án ostromsár az áradások miatt TIENCSIN, augusztus 21. Mint îapunk más helyén jelentettük, az óriási áradás a tien'cs'imi nemzetközi kerület köré vont japán ostromzárat hát­térbe szorította, a japánok csak a nem­zetközi hidat tartják megszállva, de az el­lenőrzés itt is igen, lanyha» Az áradásnak rendkívül sok áldozata van* Az árvíz enr beri hullákat és állati tetemekét sodor ma* gávaii A lakosság a közeli dombokra és hajóroncsokra menekült. Tiencsimi jelentés szerint, hiá az áradás az éjszaka folyamán; tovább növekedett, azóta már viz alá borultak az európai ne­gyedek is. Azt az országutat, amely össze­kötötte a várost a hadianyag raktárakkal, már teljesen elöntötte a viz és megszakadt ezen az útszakaszon a telefon-összekötle- tés is. I Az áradások egész Északkinü területén tovább tartanak és hinni lehet, hogy^ az árvíz 2—3 hónapig is fog tartani. A Tién- csim—Tongku közötti síkságon a vasútvo­nal mindkét vonalát vizrénger barirja, mely a kínai parasztok ezreinek holttestét sodorja magával. Közöttük házfedelekbe, d&szkákba, gerendákba kapaszkodó embe­rek, nők és gyermekek várják kétségbe­esetten a segítséget. Sokan már a véglete­kig kimerülve, a halállal küzdenek. A borzalmas árvíznek valószínűleg még sok­ezer áldozata lesz. A Cintau-folyó menténben épített hatal­mas töltést a viz ereje mintegy ro méter szélességben átszaíkitotta .Ez okozta a ja­pán engedményes területen az áradást, amely később átterjedt az engedményes angol és francia területekre is. Mindezek dacára a japán hatóságok tovább folytat­ják az ellenőrzést. , Aláírták a nétneForosz kereskedelmi egyezményt BERLIN, augusztus 21. Augusztus 19-én írták alá Berlinben a német-orosz kereskedelmi egyezményt, amelynek értelmében Németország 200 millió márka hitelt nyújt Oroszországnak német ipari cikkek vásárlására. Oroszor­szág pedig a következő két évben egymillió nyolcszázezer márka értékű árut fog szállítani NényetorsgÁ^aki. I magyar külügyminiszter látogatásával, 1 Csáky gróf csak egy napot töltőit Rómá* * I I ban, aho’ Mussolini négyórás kihallga- j táson fogadta, őt. Német és olasz részről I a magyar külügyminiszter látogatásait a ' három ország közötti szoros barátság természetes következményeinek tekintik és visszautasítják azokat a következteté­seket, melyeket Londonban és Parisban a látogatáshoz fűznek. Mindez nem aka­dályozza az şngoi, de különösen a fran­cia sajtót, hogy az említett értelemben foglalkozzék tovább Magyarország hely­zetevek Szombaton a félhivatalos Temps is vezércikkben fg-alkozott ® magyar­kérdéssel, kifejtve^hogy a danzigi ellen­téteknek nem szabad elterelni a figyelme*' arról, ami a, Duna"völgyében történik s ami, a francia lap szerint, nem kevesebb gondol k oz á s t i gén yel, CSÁKY ISTVÁN GRÓF RÓMAI LÁTOGATÁSA NEM VOLT MEGLEPETÉS ^ R0MA> augusztus 21. Az clasz lapok vezető helyen foglalkoznak Csáky István gróf magyar külügyminiszter római láto­gatásával. A Messagero azt Írja, hogy Csáky már az olasz hadgyakorlatok ide­jén határozta el magát a római látogatás­ra. A. jelenlegi nemzetközi helyzetben nem meglepő ez a látogatás. Érthető, hogy Csáky a Ribbentrop német külügymi* ni sz ter red folytatott megbeszélés u’ún a másik baráti állam külpolitikai vezetőjével is kereste az érintkezést. BUCUREŞTI, augusztus 21- A „Roma­nia“ pári-si híradása szerint a francia poli­tikai körök rokonszenvesen fogadták Te­leki miniszterelnöknek a 'budapesti fran­cia követ előtt tett nyilatkozatát, aki ki­jelentette, hogy Csáky, ikülügym ina szernek legutóbbi tárgyalásai csupán- Informativ jel­legűek és római tartózkodása alatt nem kezdeményezett semmi újabb természetű megállapodásokat. PÁRIS, augusztus 21. A Figaro római értesülése alapján arról számod be, hogy Csáky magyar külügyminiiszter a német kormány nagy horderejű javaslatát vitte magával Rómába. Csáky, Budapestre való visszatérése előtt, kiszállt Münchenben. Az „Agen-ce Radio“ értesülése szerint a Csáky által Rómába vitt javaslatok hábo­rú esetére rendezik Németország és Ma­gyarország viszonyát. A javaslat pontjai a következők: i- Magyarország háború esetén megőrzi szigorú semlegességét. 2. Magyarország hadíanyaggyártáshoz alkalmas félgyártmányokat szállít Német­országnak. 3. A magyar—lengyel határt háború eselén lezárják. A javaslat nem foglal magában katonai szövetséget. HOLLANDIA NEM ENGEDI HA­ZA LESZOLGÁLT KATONÁIT AMSZTERDAM, augusztus 21. Jól ér­tesült körök véleménye szerint a rendkí­vüli helyzetre való tekintettel a most szol* gá'ló 1939- korosztály szolgálati idejét meghosszabbítják- A meghass zab bit ás tar­tamút azonban mitn'dez'deig még nem tudják. RIGA, augusztus 21. A Balti-államok politikai köreiben nagy tetszést keltett Tenni son volt észt államelnök kezdemé­nyezése, amelynek értelmében a volt mi miszterdmök össze akarja hívni a Balti államok értekezletét, dönteni biztonsági kérdésükben és a Balti-tengeren való köz­lekedés szabadságának megőrzése érdeké . ben*

Next

/
Oldalképek
Tartalom