Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-18 / 188. szám
1939 augusztus 18. ■ iMiiMi ■■■ iwiii iMiiiiiimnii^iiTwriiiiTmrTi MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ A „Tribuna'\ a kormány kolozsvári fél- 'hivatalosa' „Ballépések küszöbecímmel vezércikket közöl, amelyet érdekességénél fogva teljes egészében közlünk: J Hányszor halljuk, — írja a „Tribuna“ ■— Int valamelyik közszolgádat menete iráni érdeklődünk, a tisztviselők siránkozását: „Menne a munka, az emberek dolgoznak. A legtöbben tehetségesek és szorgalmasak, Magáitól értetődik, hogy mint minden irodában, vagy adminisztrációnál, varaink hanyagok is. Minden jól menne, ha nem volna nekünk is egy küszöbünk, amelyen megbotlunk néha, „a mi kinövésünk", mint ahogy mondják egyes kollégáink más intézményeknél. E: rendszerint egy magasabbrendü tisztviselő, akinek kezén keresztül mennek a referátumok és akitől a megjegyzések jönnek, éppen agg ... mint a direktívák. Reléje ütközünk mind, akik becsületesen dolgozunk. Vagy egyes száraz formáiknak a rabja, vagy pedig lelkileg van elferdülve és örömét hői abban, hogy az egész világot piszkálja, vagy .., mit is mondjak önnek?! „Hisz úgy hiszem, , ez már közismert dolog nálunk.“ Es az illetőnek igaza van. 'Az ilyesmi közismert tény. Majdnem minden admi- nisztáeiónak megvan a maya kis vagy nagy „kinövése“. Lehet, hogy nemcsak a mi országunkban. Azért nem fáj a mi fejünk, hogy mi minden történhet más országokban, de szükségét látjuk annak, hogy minél hamarabb megtisztítsuk az állami apparátust és n közigazgatási az ilyen tisztviselőktől, kicsiktől, vagy nagyoktól, akik a közös szekér fékei és akik állandóan a ballépések küszöbét képezik, úgy a nio- dem tisztviselő számára, mint a nagy közönség részére, amellyel érintkezésbe kerülnek. i Ki nem ismerné az ilyen fajtáikat? Ki ne ítélte volna cl ezekel, látván, hogyan viselkednek a szolgálatban alantasaikkal és a közönséggel?t Vannak emberek, akik ha bizonyos hivatali tisztséget elérnek, elvesztik józan Ítélőképességüket, különösen ha az a hivatal amit betöltenek, magasabb állást jelent. De ismertem példáinak okaid egy segédjegyzőt, egy „irnok“ ot, aki terrorizálta a községi bírót és a jegyzőt és az emberek úgy őrizkedtek tőle, mint a pestistől és elkerülték messzire, habár dolguk lett volna a községházán. ' Vannak kis tisztviselők is, akiket valóban annak az intézménynek ,,kinövésének“‘ lehet tekinteni, ahol dolgoznak. Adó- végrehajtók, perr.eptorok, iktatók, másolók, akik fennhéjázva viselkednek, szemtelenek és hisznek abban, hogy hatalmas hivatást töltenek be abban a hivatalban, ahol a mindennapi kenyerüket keresik meg. Van azonban olyan eset is, amikor igen gyakran egyes fotisztviselők viselkednek ilyen furcsa módon. Bizonyára ismernek többékevésbé dyen példányokat. Ez az üt az. aki mindenáron imponálni akar. Ha valaki belép az irodájába, homloka összeráncolódik, elsőiéiül, szörnyen el van foglalva és az aJárendéh belépése idán csak hosszú idő muba emeli fel szemöldökét. Magánzókkal beszél, átnéz az emberen, mintha az nem is létezne, szórakozottan hallgatja, szemüvegét igazítja és teszi magáit, hogy olvassa a bemutatott referátumot. Abban az esetben, ha ő nek[ is tudomása van az ügyről, — mintahogy nincs, —akkor elképzel egy megoldást. Semmi sem jó a referátumban, mert neki más konklúziók kellenek. Szemeivel átsiklik a sorok között és az utolsó bekezdésnél megáll, az ügy csomót az asztalra dobja és kijelenti, hogy nem tanulmányozták azt. Ezután megleckézteti az alárendeltet, aki tisztességes referátumot készített, jól alátámasztva. Visszadobja az ügycsomót, más referátumot kér, vagy visszatartja azzal, hogy ö fogja tanulmányozni. Az alárendelt végül arra eszmél, hogy a főnök már nem is beszél o referátumról, hanem az ö magánéletével foglalkozik, valamint az irodáiban való magatartásával és a büntetéssel, amit az alárendeltnek kellene adjon. A legtöbb dolog így akad meg. fi a főnök, a nagy gyakorlata ember, ő a gyakorlott az illető szolgálati ágban és senki se kísérelje meg azt, hogy cl ámítsa. vagy az orránál fogva vezesse. Ha szükség van BÉLÉN Z ÉK ü ggaboriafra behívott tisztviselődre é§ frafiisiüíi vonatkozó műm I BUCUREŞTI, augusztus 17. A tavaszi csapatösszevonások a! k a 1» mával a román kormány olyan törvényt hozott, amely biztosítja a behívóit fi» zetéses alkalmazottak jogait, meg» könnyítve ezáltal a behivottak otthon* maradt családjának megélhetését. Ez az igazságos törvény mentesíti a belii» vottakat' otthonhagyott családtagjaik eltartásának gondja alól, megadva részükre a nehéz pillanatokban szükséges lelki nyugalmat. (Annak ismertetésére, hogy milyen jogaik vannak a behivottaknak és rni= lyen kötelességek hárulnak a munka» adókra, néhány jelentős szakaszt! közlünk a törvény szövegéből. ;A törvény' 3. paragrafusa szerint azok a kereskedők és iparosok, akik vállalatuknál öt alkalmazottnál többet tartanak és ha vállalatukat továbbra is üzemben tartják, ha tisztviselőik és munkásaik több mint két évet töltőt» tek a vállalat szolgálatában és családos emberek, kötelesek alkalmazottaik számára hadgyakorlatok idejére járó fize= lés felét kiutalni, amely az otthon maradt családok segélye gyanánt szolgál. A hadgyakorlatok befejezése után az összes magántisztviselőket, kereskedelmi alkalmazottakat és munkásokat régi jogaikkal kell felvenni szolgálati helyükre. A 4. paragrafus szerint a tartalékos tisztek nyugdiját és azoknak a magán- tisztviselőknek a fizetéséti, akik igénybe veszik a katonai zsoldot, valamint a köztisztviselők és munkások minden másnemű fizetését az illető haltóságok, vagy intézmények kötelesiek havonta befizetni a nemzetvédelmi minisztérium pénztárába. [ A nemzetvédelmi minisztérium köteles mindenkinek pontosan kifizetni járandóságát akkor is, ha az illető hatóságok vagy intézmények nem fizették volna be a alkalmazottaik járandóságát a közpénztárakhoz. Hasonló esetekben a nemzetvédelmi minisztérium hivatalból megterhelheti az illetékes hatóságot vagy intézményt. A magánintézményekkel szemben a közjövedelmek behajtásáról szóló törvények szerint fognak eljárni. j Jelen törvény rendelkezései 1939 március 15=től számítva érvényesek. GÖBBELS DR. VELENCÉBEN Ä képünkön látható diszgondolában a mult héten Velencébe érkezett Göb- bels dr. német propagandaiigyi miniszter ül Dino Alfieri olasz propagandaügyi miniszter jobbján i j Meplepö döntést hozott a városi mérnökök tanácsa as ssi városház építésének ügyében A mérnöki tanács a városi mérnöki hivatal költséges első tervéi íeíie magáévá KOLOZSVÁR, augusztus 17I A kolozsvárii városház felépítésének térve állandóan az érdeklődés központjában álü. Közöltük, hogy bár az úgynevezett „polgári tanács“ már kijelölte a városház építésének helyét, mégis a kijelölt hely még nem végleges, miért ez a városrendezési terv elfogadásától függ. Tudvalevőleg a város mérnöki hivatala nagyszabású pályázatot hirdetett a városrendezési terv elkészítésére és miután a tervpályázat határ ideje csak október i-én jár le, addig a palota felépítésének végleges helye fölött nem lehet határozni, mert lehet, hogy a pályázatom résztvevő mérnökök az általános városrendészeti terv keretében, alkalmasabb helyet jelölnek majd ki. Függetlenül azonban, ettől a terv-pályázattól a város műszaki hivatala állandóan foglalkozik a városház felépítésének kérdésével. Tegnapelőtt példáull a város műszaki bizottsága ült össze, hogy a városház- építési tervet megvitassa. Az értekezleten Pacala tábornok alpolgármester elnökölt és az értekezleten resztvettek Ciortea városi) főmérnök, Salvam Virgil mérnök, dr. Lakatos mérnök, Suceava mérnök, a városi vízmüvek igazgatója, továbbá Moldovan Anton és Ujhríyi Ferenc építőmesterek. Az értekezletén Ciortea városi főmérnök ismertette a mérnöki hivatalnak a városház felépítésével kapcsolatos javaslatát, továbbá a polgári tanács határozatát. A város mérnöki hivatala tudvale■«—HBBM rá — és mindég szükségét érzi — rámutat arra, hogyan dolgozott ő ezzel vagy azzal a miniszterrel, államtitkárral, vagy prefektussal. 1 Az utóbbi időben igen gyakran megtörténik, hogy az alárendelt tisztviselőnek nagyobb szakmai felkészültsége van, mint a főnökének és jobban ismeri nála az uj törvénykezést és a miniszteri rendelkezéseket. Ebben az esetben ,,a ballépések küszöbe“ még magasabbra emelkedik, még ingerlékenyebb és még veszélyesebb. Hogyha közelebbről vizsgáljuk mindezen tisztviselőket, akik sok esetben átlépik a felsőbb hatóságok rendelkezéseit, azoknak más értelmezést adnak, megállapít haliulhogy korlátolt emberek, gyengén képzettek, némi mesterségbeli rutinjuk van és beteges beszélőképességük. Ezek nem tűrnek maguk körül náluknál f ehőbb rendübb embert és szeszélyeik miatt szenved az egész intézmény, késedelme skedik, a különböző ügyosztályok munkálataiban kavarodást okoznak és akadályozzák a közigazgatás jómenetelét. A munkás Románia és a megvalósítások korszakában az ilyen „ballépési küszöböld‘ eltávolít ondók kegyelem nélkül. Bármilyen rutinjuk lehet, aminek révén nélkülözhetetlenné látszanának egy kiválóiban, mégis nem odavalók, mert ha alaposan megvizsgáljuk ezeket a ballépést küszöböket, megállapíthatjuk, hegy rothadtak. 7 matlannak látszó - kezdet?' állapotban sem szabad elhanyagolnia Azonnali Goedecke féle Anusol vég** bélkup kezelés sok kínos fájdalomtól menti meg. vőleg a Bucurestiből meghívott építész* szakértők véleményével ellentétben azt javasolta, hogy a városházát ne a Ba-é ritiu'Utcában építsék fel, hanem jelenlegi helyén. A mérnöki hivatal kétféle megoldást ajánlott kivitelre. Az ,,A-megoldás“, mely szerint az uj városház a városház tulajdonát képező ingatlanokkal együtt az Uni- versitatea-utcába terjedne H, beleértve a Kolozsvári Takarékpénztár és az Első Általános Biztosító Társaság és a Sebes- tyén-palota épületér is és a „B-megodlás“, amely szeriint a városház a Minoritatemplom melletti rendházról a Kolozsvári Takarékpénztár tulajdonát képező házig terjedő területen épülne fel. A polgári tanács figyelembe véve azt a fontos körülményt, Ibogy az „A-megoldási terv“ a Kolozsvári Takarékpénztár, az Első Általános Biztosító Társaság, valamint a Se- bestyén-örökösök tulajdonát képező értékes bérházak kisajátításával horribilis költségbe kerülne, a „B-mego!dá$t terv“ mellett foglalt állást’, mert ez esetben a város-', ház felépítését jelentékenyen kevesebb költséggel lehetne rendezni. Ebben az esetben ugyanis csak â városházától a Kolozs-j vári Takarékpénztár épületéig felfelé, valamint) a városháza épüSetétől a Minorita- templomig terjedő épületeket kellene kisajátítani, ami az építési költségeket jelentékeny mértékben szállítanák le. Ciortiea főmérnök a városház épirési ügyének előadója, felolvasta a polgári tanács üléséről felvett jegyzőkönyvet s kérte a bizottságot, hogy, döntsön a kér megoldási terv felett. Széleskörű vita indult. meg ezután a bizottsági tagok között. Alaposan megvitatták mindkét megoldás előnyeit és hátrányait, aztán a polgári tanács véleményétől ellentétben! úgy döntöttek, hogy az ,,A-megoldási“ tervet ajánlják fi vitelre. , », Külön véleményt jetentabt be Suceava mérnök, a városi vízmüvek igazgatója, aki kijelentette, hogy szabadságáról csak most tért vissza, nem voilt alkalma a kér tervvel részletesen és behatóan foglalkozni és azért addig nem is mondhat véleményt, amíg a mérnöki hivatal javaslatait nem tanulmányozza. Ezután pedig írásban fogja megadni véleményét. A városház építése tehát állandóan szőnyegen van. Hogy hol fog felépülni, az még á polgári tanács és műszaki bizottság határozata utáni sem bizonyos, mért ebben a kérdésben csak a választás után. megalakuló községi tanács dönthet majd végérvényesen, A mérnöki értekezlet döntése nagy meglepetést keltett és â város polgársága érthető elégedertenséggeH értsük1 érről. A városház építése ügyében’ beérkezett hozzászólások egyöntetűen; kihangsúlyozzák a terv kivihetetlenségét és igv biztosra vesszük, hogy ér. Bornemisa főpolgármester nem teszi azt magáévá. i IDŐJÁRÁS. Bucurestiből jelentik: Sülyedő légnyomás, változó felhőzet és északi, északkeleti szél mellett főleg északon és keleten eső és a hőmérséklet csökkenése várható. Bucu- restiben szerdán délben a hőmérsék* let 28 fok volt. ww»a«B»iuuiumL'»MUMiL»iMMiiii»nwiwriiii «ii iiuwiiumii 1 Az ilyen akadályok miatt nemcsak a polgári hatóságok szenvednek, hanem a katonaiak is. Hányszor nem lehet sürgősen megjavítani egy szervezetet egyes „ru- Unirozottak“ miatt, akik ilyen, vagy olyan rublikák következtében matematikai formulákká váltak, vagy olyanok miatt, akik azt akarják mutatni, hogy az ő akartuk nélkül nem lehet csinálni semmit. Sokan, vagy kevesen legyenek, ahányon vannak ilyenek, akik akadályozzák a közhivatalok jó ügymenetét, carantinba küldendők és onnan... a magánéletbe. Ezeket nem lehet beleilleszteni a román áriáin életének mai ritmusába és senki sem birja őket tovább elviselni.
