Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-13 / 184. szám

19 3 9 a úg us ziua 13.

E L LEN/. £ K

A tenger munkásai

Egy nap a holland halászokkal

Irta BENEDEK GYULA

A half éle ételén- soha nem rajongtam; valahogy minidig 'komolytalan etelnek tat toriam $ hogyha még füstölt is voh,^vagy más orrcsavaró illattal rendelkezett, eppen mélységes megvetésemre tarthatott szamot. Angliai' 'tartózkodásom első heteiben, ami kor nem voltam hajlandó holmi -takar- mányszerii dolgokat is habozás nélkül megenni, kis nehezieléssel, gyakran szememre vetették, hogy a magyar ember előtt komoly ételként csak a sonka és Kolbász jöhet számításba. Hollandiába kerülve, tisztám eszmei cél vezethetett tehat, amikor részkvéttem egy éjszakai haüasza' ton az Északi-tengeren. Egyik hajósgazda hivott meg két újságíró barátommal együtt, hogy legyünk egy napra vendége. 'Belefáradva egy esztendő viharos világnézeti harcába; esős-füstös Anglia, ^zajos Amszterdam után végtelen nyugodt érzéssel tölti el az embert, ha fölemelkedik a^z őszinte, egyszerű ember eh egyszerű vila" gába s a majdnem primitiv környezetben olyanná lesz, amilyenek ezek az egyszerűi halászok. Bevásárlás az titra, háitójavifás, kötelek, láncok, szerszámok rendezése,

I szóval hosszú előkészület urán d. u. 4 órakor kieveztünk a kikötőből- A hajó- számba menő motoros csónak csak úgy szelte, a tengert. Pár órai partmenti hajo" zás után megkezdődik az előkészület az eíső fogáshoz. Minden ember megszokott helyén áll. Mozgásba jönnek a csigák a hajón és a hatalmas árbocon. Elkapja a renger a hálót, mely százméreres drótkötelekkel és láncokkal süllyed a tenger fenekére. Az emberek keményén- dolgoznak; a hajó teljes rohammal halad és huza ma" ga urán a hálót. Amikor a háló kiterült, egy óráig szabad mindenki, csak a kormányos áU posztján, pipákból felhőket eresztenek a szélnek és megindul a kedélyes beszélgetés- Ebben a szertartásban mindnyá* jan részt kell vennünk, ugyanígy az étkezésnél is. Nagyon jószívű 'emberek, legnagyobb sértés lenne, hogyha valamit wem fogadnánk el tőlük. így szent a barátság, folyik a móka s várjuk az első eredményt. Egy hatalmas méretű a r any "f ü 1 beváló s ' öreg néha tengerrengetőket- kacag. A tenger apró hullámokat vet, a hajó ringatózik; szerencsés ember, álkit ilyen, viszonyokra is erős gyomorral áldott meg az Isten. Egyik barátunk igen válságos .állapotban esett; pesszimizmusát még fokozta a tenger végtelensége s a hajna* messzi- sége. Ezek a halászok azonban ringó hajón lalán még könnyebben mozognak, mint a szárazföldön.

Megkezdődik a munka

Amikor eltelik az óra, 'ismét a posztján áll minden ember. Megindulnak a gépek és csigák s húzzák a hálót fölfelé. Mindenki megfeszített izmokká* dolgozik.. Bámular •tos az összhang munkájukban. Soha nem liehet őtket haragosan látni; erre nincs is ok. Békességben élnek egymással; életükre az Isten visel gondot. Mindenki tudja szó nélkül a maga kötelességét. Az utolsó erőfeszítés után' kirerül a hajó fedélzetén az első zsákmány. Lehet három métermázsa. Aztán ismét visszaengedik a hálót s a hajó huzza tovább maga után egy óráig. Ezután már nincs pihenés. A minden órában fogott zsákmányt ki kell válogatni. Mi apró, mintegy 10 cm. hosz- szu, . páncólinélküli rákra halászunk. Ha-' talmas rostát tart két ember s a zsákmány apraját a hajó mélyében levő medencébe rostálja, a többit visszafapárolja a tengerbe, így folytatódik a munka reggelig. Aszerint, hogy milyen halat akarnak fogni, a hajó különböző távolságra halad a parttól.

i Mi, vendégek, csak a műkedvelők szerepét játsszuk. Néha igyekszünk- segítem, természetesen nem nagy sikerrel; aztán ha az uj fogást felhúzták, bámul!va álijuk körül ezt a zűrzavaros állatdombot. Legalább íj fajta ragadozó vagy ártatlan ficánkoló halar számlálunk meg, sokféle rákot, számtalan, kocsonyaszerü, elfolyó, csillag és más alakú félig növényi, félig állati lény terül el előütünk. Sirályok serege visit fejünk feleyt s levegőből kapják ■el az odadobott halakat.

Az állat-rengeteg bámulatától aztán a tenger vonja el figyelmünket. Csodalatos a látvány, ami ilyenkor az ember szeme dé

táruk A messzi parron a tenger hatalmas homokgátakat épített saját vesztére. Ma a szárazföld sokkal mélyebben fekszik, mint a viz szintje. Hosszam végig színes sátor- tenger lepi el a homokos portor; emberek ezrei zarándokolnak ide néhány nyugodt napol tölteni, mieuraszténiás és ideges városi embernek kellemes pihenő hely. Majd a falvak és sátortclepek is elvesznék a végtelenségben.

Az Északi-tenger varázsa

Nyugaton a lezuhanó nap vörösre csókolta a tengert, mint egy őrült ifjú szerelmesét. A vörös esik hajónkig ér s megbabonázza szemünket. Tovább halvány, majd .sötétzölddel ölelkezik s igy folytatódik a színek csodás szimfóniája a kék mindenféle árnyalatában, mig a sötétkék is belezuhan a tenger söréttitku mitholó- giájába. Úgy látszik, hogy tombol és a szinek orgiáját járja a természet; megszégyenít mindéin művészt, valamint fantáziát, hogy tleboruSva, alázattal valljuk be: iíyeint csak az Isten tud teremteni. Amint süllyed a vérvörös korong, a nagy művész a béke színével festi á’t a kacagó tengert. A homályos hátrér lassan közeledik s átöleli a darabokra tört képet. Ilyenkor a szárazföldön azt mondja az ember, hogy beállt az este. Itt a tengerien azonban, nincsen esţ, sem éj. Halak vetődnek és zuhannak, csigák zörögnek, kötelek feszülnek, emberek rohannak s valami ikellemé" s-em zengő sajátságos nyelven beszélgetnek; akik értik, azt mondják, hogy igen érdekes nyelvezet. A világmindenség s egy sokdimenzióju végtelenség érzete nyűgözi le a lelket, majd a csend szimfóniája következek. Az uralkodó szín fehér és fekete. Fekete .a tenger, minit a haíorti lepel, de -nem kérségbeejtő, nem is bizonyta’ansá- ger keltő, inkább végtelen nyugodtságot

kölcsönöz. A hajó siklik tovább s nyoma ban a vizsugarak, apró hullámok fehérek, mint a hó. Nem a hold világítja meg; a?> mondják, hogy apró, láthatatlan lények sugározzák ki magukbó* ezt a fényt.

Igy telik el az éjszaka. Nézem a mély titekzatosságu tengert hosszan, mereven, művész eitler, költészetet, az Istent látom bonmé. A hadászok is nézik, ők mindennapi kenyerüket látják benne.

Tele van a víz zöld, fehér, piros lámpákkal; köröskörül haíászbárkák eveznek. Minden lámpának megvan a maga jelentése s aszerint, amint dolgoznak, váltogatja a színieket. Piros lámpa az árbocon azt jelenti, hogy a hajó munkában van, a fehér nyugodt evezést jelez. Amikor két hajó találkozik, a legénység üdvözli egymást és elmondják az -eredményt. Éjfélkor visz- szafordul a hajó s a kikötő felé vontat. A j legénység most már kézzel válogatja a halakar és rendezi ládákba. Egy éjszaka ál- tag 4—3 mér-ermázsát fognak.

Hajnali 4 órakor hajónk sok más társával -együtt' beszalad az Imuid-anri kikötőbe. Ekkorra a legénység is készen van a munkával, mert • nemsokára kezdődik a hailvásár. Itt van a világ egyik legnagyobb halpiaca.. A hatalmas fedett vásárcsarnok egy kilométer hosszú lehet, közvetlenül a tenger partján áll. Itt vásárolják össze azt az óriási mennyiségű halat, ámít száz meg száz halászbárkával hoznak; nagyrészt még élve szállítják Franciaországba, Németországba s Európa majdnem minden népének ínyenc falatuh

így élnek és dolgoznak ezek az. emberek nap-nap utáni. Egy héten keresztül otthonuk a hajó. Nehéz élet. Tizenkét órai halászás után érkeznek vissza minden nap a kikötőbe, aztán, kezdődik a haleladás s ha azzal is végeztek, hozzá kell látni a háíó" kötéshez, javításhoz. Ez néha az egész napot igénybe veszi, úgyhogy alig jut idő alvásra, mert délután ismét indulni kell. Alig alusznak naponta pár órát', mégis cíyain egészségesek és erősek, hogy a vértől hasad ki az- arcuk. Igaz, hogy rendkívül jól táplálkoznak, erre aránytalanul többét költenek, mint más foglalkozású ember.

A falu

Szombaton) reggel végetér a munka. Pedáns p-oaitoss-ággai mindent elrendeznek, a hajót 'tisztára mossák s készülődnek haza. Asszonynépség nem való a hajóra, csak bajt okoz ott; főzni minden férfi tud, egyéb munkára itteni asszony nem alkalmas. Az Északi"tengerrel átellénben a Zuider Zee partján, Voléendamban vagyunk. Irt élnek a vérbeli halászok.

Korán délután már ünneplőbe öltöznek a férfiak és gépkocsikon utaznak haza a 30 kilométerre fekvő faluba. Ilyenkor uj élet támad a házakban. Egész héten alig van irr férfinépség, de szombaton és vasárnap minden ember otthon van- Hozzák haza a heti keresetet s megindul a nagy sütés-főzés. Iílfflő a férfiakat jól fogadni.

Amint beérünk a faluba, azonnal szembetűnik a hely egészen, sajátságos j’eílege, amelyhez hasonlót sehol nem találunk. Építkezés, életmód, egymás közöm érintkezés, 'mind naiv, őszinte és végtelen becsületes lelket árul el. Nem is találhatnánk becsületesebb népet a föld kerekségén.

Azt mondják, hogy a holland bizalmatlan. természetű. Ennek az állításnak két- ségteíenül van valami alapja; hivatalos közegek részéről magam is tapasztaltam nem egyszer- Azonban ez csak az idegennel szemben áll fenn, azzal szemben, akit az angol is rosszabb értelemben „alien nek nevez, szemben a jobb értelmű „fo- reigner“-rel. A tartózkodó magatartás csak az első pillanatban jellemző rájuk, mer mihelyt meggyőződtek arról, hogy az idegen megérdemli bizalmukat, azonnal a legjobb baráttá válnafc. A holland nép kételkedő természetű, de hogyha megtört a jég, minden tettét legnagyobb szívesség jellemzi. Ez a szívesség nem magukra öltött kuüturszin, hanem szívből! jövő jó" akarat. De hogyha már a népek között különbséget teszünk, meg kel jegyez-1 -mink, hogy ez a különbség sem faji, hanem csupán fokozatú melynek talán főoika az anyagi jólét. Hollandia városaiban nem találhatjuk meg a budapesti barak-letepe- két, sem az angol városok „s!am“-iét s ma Hollandiának nincs egyetlen faluja, ahol villanyvilágítás ne lennie.

A falusi házak

Az első, ami szembeötlő ebben a faluban az, hogy a házak teljesen szabadon állanak minden kerítés nélkül. Az ajtó

közvetlenül az utcára nyílik, elölte pedig hatalmas facipők mórjában, azokat nem illik bevinni a tiszta szobába. Pénze mindenkinek van. ilyen cipőt vásárolni, nem kell félni attól, h-ogy esetleg valaki elveszi. Házi állatokat nem 'tartanak, hiszen pénzért mindent lehet vásárolni. Érdekes a lakás berendezése, központját áa utcára nyíló nagy szoba képezi. Ebből kis ajtók nyílnak egy-egy fülkébe. Ezek tulajdon- képen csak ágyak- A régi lakásokban- mIndien ik ágynak még egy alsó nag yfiókja is van, ahol a gyerekek hálnak. Elogyha sokan vannak, még egy másik szoba is van az emeleten. Erre áltálában szükség van, mert a holland nép szereli a gyereker és minden családban sok a gyerek.

A lakás másik fontos -része a konyha. Nyugati országokban az étkezés aránytalannal nagyobb probléma, mina keleten; annak pontosságát és méreteit nem befolyásolhatja semmilyen körülmény. Eziek az egyszerűi emberek egészén természetesnek 'tartják, hogy konyháik a legmodernebbül legyeinek felszerelve hideg, meleg vízzel, v-ill anyf őz övei, gépekkel, srb. s nem értik, hogy miérr lepődöm meg azok láttán. Rádiót, napilapot, folyóiratot nélkülözhetetlen kulturkehéknek tartják. (Ennek a népinek vannak kulturigényei.)

A lakás az asszony birodalma, a férfiak csak vendégek itten. Az ő feladatuk nevelni a gyereket, ruhát kötni a családnak és gondot viselni a házra. Ezt hűségesén ţs végzik- végtelen tisztaság és szorgalom jellemzi őke*.

Modern civilizáció ősi népi keretben

Keleti ember számára a nyugati országokban talán legérdkesébb tapasztalat, h-ogy â modern civilizációnak nemcsak a városok részései, hanem a falvak is. Azonban legtöbb helyen a modern civilizáció az ősi népi kultúra helyét teljesem elfoglalta, minthogyha a kettő együtt nem férhetne meg. így a népek elveszítik ősi jellegzetességeiket s egy felszínes kultúrát öltenek magukra. A régit már nem tudják értékelni s az újat rosszul értelmezik, a lényeg elsiklik és csak a felületes máz* veszik át. Jóleső érzés látni ebben a falu' ban, hogy a máshol annyira jellegzetes és szomorú tény -itt -egyáltalán nem áll fenn. A modern, civilizáció és az ősi népi kultúra ilyen szerencsés összeegyeztetést sehol

sent szemlélhetjük. Vollendant Jakói a hu' s/ad-ik század civilizációját élvezik, de év százados népi ruhájukat hordják. Mihelyt a cs-ecsmő elindul, hatalmas facipőt hu/.' p.ak a lábára; télen-nyán-n mindenki ilyent, v-iis-al. A nők viseleté nem színes, de nagyon csinos; ruhájuk szabása hasonló a székely viselethez. Az asszonyok állandóan főkötőt hordanak. A férfiak -ruháját az idegen, szemlélő első látásra különösnek találja s talán legkülönösebb az a mérhetetlen bőségül nadrág. De ez mind évszázados tapasztalat és szükség alapján készült. Ezé* az emberek rádiót tartanak és újságokat olvasnak, de vasárnap a templomból senki sem hiányzik s lakásuk tele van szentképekktS és szobrokkal. Vila' gosan látnak és nagyc-n intelligenseik, de étkezés -előtr mindig imádkoznak. Nem -is csoda, hiszen egész életük világosan- és fél' remagyarázhatatlanul az Isten kezében van. Napróhnupra tapasztalják, hogy szerencséjüket és életüket az Istien őrzi s ez mindanmyiuknak élénken, tudatában él. Hitük mély, ezért bizalmuk van az tlét- be-n. Viszont másik oldalon anyagi jólét- és lelki egyensúly biztosítja életük nyugalmát. Munkájuk után nyugodtan élnek; igényeik határait egyszerűségük és naiv jóságuk szabja meg. Talán ennek a két tényezőnek tulajdonítható, hogy ilye.n egészséges, derült és életvidám arcokat ser hol nem lehet 'látni.

Van még egy másik tényező is, amely lelkiviláguk kialakulására óriási hatással van. Azt is mondhatnék, hogy ez a nép fatalista. Életük nagyrészét a -Hengeren töltik, ismerik annak szeszélyeit és veszélyes voltát. Ennek tulajdonítható az a misztikus félelem, amelyet a víz iránt éreznek. Egészen természetesnek tartják, hogy valaki a reingrbe esik és nem menekül onnan-, hiszen, úgyis belehal, mért az a végzete. Olyan a vjz, mint valami mágikus ^ hatalom; mindaddig, amig valaki wem érinti meg, jóakarata, de mihelyt valaki megérintette, azonnal veszélyessé vá' lik és életet követel. Ezért gyerekeiket nem is engedik szabadban fürödni. A halászfalvak gyerekei nem fiirödnek sem a tengerb-en, sem a csatornákban. Ez a mágikus félelem bizonyos fajta tériszonyban.

is megnyilvánul. Egy csatorna-evezős például semmi pénzért nem lenne tengeri hajós; inkább menne tatan földművesnek, ami óriási dolog, mert teljésen uj életformát kíván.

A tengertől elhódított területek

A békés életű halászok napjai azonban meg vannak számlálva. Az ország lakossága területéhez viszonyítva aránytalanul sürü. Uj, művelhető területekre van szükség. Ezért végezték századokon ár a -legnagyobb erőfeszítést;. Óriási területeket hódítottak el a tengertől gátakkal és töltésekkel. Ma az ország tekintélyes része mélyebben fekszik, mint a tenger szinrjf. A meghódított homokos területeken csodás földművelés és kertészet folyik. Az egész országot hatalmas csatornahálózat szövi át és minden talpalatnyi földet megművelnek. Az utóbbi időben a kormány a Zuider Zee kiszárítását verte tervbe s annak már tekintélyes részét végre is hajtotta. Az öböl torkolatánál hatalmas gátat építettek és teljesen elzárták az Északi-tengerről. A tervek szerint 50 év múlva a Zuider'tó helyén 'ringó kalásztengerek és kertészetek terülnek majd el s a -régi torol csak a történelem beszél majd. Ez a hatalmas munka sokezer embernek ad ma kenyeret s ha befejezték, millióknak életteret, de ugyanakkor a halászat és halász- faluk alkonyát is jelenti. Ma még sokszáz ember keresi 'írt kenyerét s kik sorsukat szivükön viselik, azzal igyekeznek meggyőzni a kormányt a terv helytelenségéről, hogy egy négyzetkilométer terüler a tengeren több hasznot hoz évente, mint ugyanolyan terület a szárazföldön. még hollandiai viszonylatban is! Azonban a terv már régen készén áll és évrői'évre nagy területeket csapodnak te és száritana kki. így a halászoknak egy része kénytelen lesz az Északi-tenger partjára költözni, másik részé* a legnagyobb valószínűségek szerint felszívják a városok és inkább elprolerárj- zalodnak, minthogy földművesek legyenek.

jfíobsi COHVÎM E&tidtip bsí,

Családi szálloda a város szivéből. VIII., Csokonay-utca 14. Nemzeti Színháznál. Újonnan berendezve, központi fűtés, hide» és meleg folyóvíz. Egyágyas szoba P. 3’ Kétágyas szoba Pengő 6‘—.