Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-04 / 149. szám
1939 Julius 4. ELLENZÉK 5 .an Mihai Románia Nagyvajdája Egy olasz lap érdekes cikke a trónörökösről Az „îl Telegnaío“ című Lap „Mihai, Románia Nagy vajdája,1' elmen A. ^Silv’es- íiri Giorgi Írónő fejlürféslkeltő c'kket közli, melyben az írónő az alabbi érdekes képét festi Románia trónörököséről: „Mihai __ mondta II. Károly király Őfelsége —• -nemcsak az én nagy szerete- itemet, büszkeségemet, reménységemet, hanem az egész román nemzet jövőbe vetet* hitét jelenti. Pár évvel ezelőtt Őfelsége egy érdeklődőknek a következőket mondotta: — Azt akarom, hogy Mihai férfi és király, legyen. Ezekbe a szavakba bole van sűrűvé az egész módszer, melyeb Őfelsége a trónörökös testi és lelki nevelésénél olyan szerétéit teljes hozzáértéssel használt. Miyen volt ia 'trónörökös, mint gyerek? ' Mosolygó, szőkefürtü, kekszeméi, élénk, fürge és öröm nézni, amint kerékpározik, lovagol, vezeti kis autóját. Mmt serdülő, elmélyülve foglalkozik itanulmányaivaf, komolyan foglalkozik a zenével, mint országőr, energikusan vezeti csapatát iái fárasztó meneteléseken, ha kell, az ekeszarvát fogja, ha kell, inas egy gyárban és büszke arra a 40 lejre, amelyet 2 órai munkájával a gyárban keres; turista, tengerész, gépkocsivezető, síelő, kaszál, kapál, ha k‘e:lil'; előbb fiatal katona, majd 'fiatal kaitonati&zt és mindig közvetlen kapcsolatban élt a néppel, földdel és természettel, -v J , Komoly tanulmányok Mihai Nagyvajdát nem külföldön nevelték; az országban tanult. Az elemi iskolai éveit kiválasztott tanárok vezetése alatt, középiskolai éveit egy miniatűr gimnáziumban végzi. A ffiatal trónörökös öt évig tanult a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból kiválasztott 11 társával, kiket az ország különböző tartományaiból gyűjtöttek össze, hogy Öfebsége meg1sr- merhesse az ország minden rendű lakóinak a ű elkületét. Tanulószobájuk egy világos, tágas terem, melynek egyetlen dísze egy szenlkép és az örök mécses. Leckeórájuk végén tanulótársai közül sokszor meghív egyet-egyet ebédre, ahol az apró kis diákeseményeik elbeszélésével nevetteti meg felséges apját. 4 J A Az országőr-szolgálüt Csütörtök volt a leghatásosabb nap, melyen az Or-szágőr-gyakorlatokat végez- ,ték. Korán reggel autókon mentek k', megismerni a mezei munkát: kaszálást, szántást, faültetést, favágást. Az Országőr szervezet: szabályzata szerint 2 órát hetenként valamely kézimunka gyakorlásával kellett tölteni. Mihai Nagy- vajda a mechanikus mesterséget választotta, amelynek kicsi kora óta nagy kedvelője volt. O: - w 5liHÍI ' Vidám és komoly élet ' A természettől fogva vidám, jókedvű Nagyvajda mindig kész volt mások bánatában osztozni. Egyik tanú!ótársának halála mélyen érintette fogékony lelkét és könnyes szemmel vett búcsút k's pajtása koporsójától. fi Egy csütörtöki nap séta közben öreg anyókával találkoztak, akiről megtudták, hogy mind a három fia meghalt a háborúban. A Nagyvajda' odament: s egész délután dolgozott társaival1 az öregasszony házánál. Megjavították a kunyhója falát, tetőzetét, ablakait. Mikor meghallotta, hogy a Mussolini ha 17 éves korában pilótavizsgát itetit, megkérdezte felséges atyját, vájjon Ő nem •lehelné ugyanazt meg már 16 éves korában? ^ A nehézségeket, fáradalmakat, erőkifejtéseket nagyszerűen birja. Amikor t$*$ai rég kidőlnek a fáradtságtól1, Ő még mindig mosolyogva serkenti őket. Évente egy hónapot mindig •utazással töltenek: autón, vonaton, hajón, vagy akár gyalogszerrel, hátizsákkal1 és hegymászó bottal bejárják az ország minden táját, ismeretséget kötve az ország minden néprétegével. A Nagyvajda szereli a vadászatot is, He nem magáért a vadászatért, hanem azért a csöndért, maganyert, amit az erdőbe való elvonulás jelent. S mikor az erdőben hozzáközeledik valamely szelíd vad, nem lő reá, mert mint mondja: az erdőben Js különbség van jó és rossz közölt. Az ünnepélyes napokon pedig az Országot' átváltozik, öntudatos, komoly trónörökössé, aki tudatában vám a rangjával járó méltóságnak. „Férfi és király“ Ez a víg, könnyed, szorgalmas diákélet elmúlt. A trónörökös 1921 október 25-én Sinaiaban született1, 1922 január 22-én a bucureştii királyi palotában megkeresztelték és Mihail Nagyvajda most már feliről t ,,férfi“, abban az értelemben, ahogy felséges atyja akarta. S'dorovici őrnagy ,,Egy királyfi életéből“ című könyvéből1 csodálatosan bonta'- kozik ki ennek a fiatal hercegnek az élete. Népe csodálja, bámulja és áhi la Ital néz fed rá: a szép, mesebeli hercegre, akit látott, mint egyszerű országőrb mint délceg vadászt s mint fenséges, komoly trónörököst. Kiket illetnek meg a városi kedvezmények? A közigazgatási tábla érdekes döntése KOLOZSVÁR, julius 3. Érdekes ügyet tárgyalt szombaton a kolozsvári közigazgatási tábla Deciu—Cocán- tanácsa. Dr. Augustin Pintea a szamosi királyi helytartóság főtisztviis,elője Zi = lah város volt főügyésze adott be ke= resetet Zilah város ellen azért, mert a város tanácsa a kedvezményes áron való villanyáram szolgáltatását részé“ re megtagadta. Keresetében előadta, hogy annakidején, mikor Zilah város főügyésze volt, a város neki éppen úgy, mint a többi tisztviselőnek 50 százalékos kedvez» ményes árban adta a villanyáramot. Ügyészi tisztsége megszűnt a közelmúltban, amennyiben belső szolgálatra rendelték be, a szamosi királyi hely- tartósághoz s ezzel egyidejűleg a város vezetősége a kedvezményes áramszolgáltatást megvonta. j A közigazgatási tábla a keresetet, mint indokolatlant visszautasította azzal az indokolással, hogy a város csak tényleges és nyugdíjas tisztviselőinek adhat kedvezményeket, már pedig a kérelmező nem tartozik ezek közül egyik kategóriába sem. Az Erdélyi Mnzenm Egyesület gyergyószentfmiklési vándorgyűlése Az Erdélyi Múzeumi-Egyesület választmánya, még a tavalyi fordái vándor gyű lés dtoz ülésén) szóval elhangzóul és Írásbelii meghívásra, elhatározta', hogy idei vándorgyűlését augusztus 27-, 28. és 20-én Gyergyószenfmiiklóson rendezi íüeg. A. gyergyőszentmikló sínk már nagyban készülnek Erdély legrégibb miaigyar tudományos intézménye vándoirgyiUésé- neik méltó keretet adni. Az előkészítő bizottságban dr. Vákár József örményszer- tartásu róm. kát. plébános pápai kamarás elnökletével1 és dr. Csiby Andor ügyvéd, nyug. város itanácsos titkári buzgó- ságlárvai az élen résztvesz Gyergyószent- miiklós magyar társadalmának minden! vezetőtagjai, felekezetire és társialdlalmi áldásra való tekintet nélkül. A szükebbkörii bizottsággal június 22—23-án dr. Kántor Lajos EME-i titkár a helyszínen, a vándorgyűlés kivitelére vonatkozólag mindenben megbeszélést folytatott s (a helyi rendezőbizottság gondos és lelkes munkájából! itéVe, előreláthatólag a vándor- gyűlés az eddig megszokott fényes erkölcsi siker jegyében fog lefolyni. Az EME kiküldöttei augusztus 26-án érkeznek Gyergyószemitmiklósra Báró Jósiklai János ailelnök veztésével. A rendező bizottság dr. Gaáil Alajos orvos irányításával! műsoros estet rendez a vándorgyűlés tiszteltére. A diszü'ési előadás!1! dr. Tavaszy Sándor bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályi ébök tartja ,,Az ember filozófiai értelmezése“ cirn.en, a szokásos közebéden az EME állapító járói, gróf Mikó Imrérőt', dr. Balogh Ernő természettudományi szakosztályi elnök mond serlegbeszédet. A vándorgyűlés alkalmából az EME megkoszorúzza Kassay La jos vtoffit kanonok, csiksomlyói gimnáziumi igazgaitó, Görög Joachim voit kanonok1, örm. szertártásu róm. kát. plébános és dr. Fejér Dávid orvos sírját. Mindhárman elévülhetetlen érdemeket szereztek Gyergyó vidékének társadalmai felemelésében s intézményeinek felvirágoztatásában. A megkoszorúzáskor megemlékező beszédet mondanak dr. Csipák Lajos, dr. Benke Antal és dr. László Dezső. A vándorgyűlésen a következő előadások tosznak: .1 rA bölcsészet-, nyelv- és törtékettudományi szakosztály előadásai l. Bálint Ákos: A székely népdal és egyházi ének fejlődése. 2. Bálint .Vilmos: Kaftán-kazuÜa. 3- Bányai Edit: A székely női népviselet- 4. Dr. Jancsó Elemér: Ádly. 5. Ketom.en Lajos: Gyergyó műemlékei. 6. Moher Károly: Nyelvünk szépségei. 7. Reis ehet Artúr: Kölcsey. 8- Dr. Szabó T. Atti'ln: A népiség jétontősége és hatása a művelődésben. 9. Vákár József: A gyergyószenlmiklósi rómlai katolikus és örmény katolikus templomok története- 10. Vámszer Géza: A gyimesi csángók. (Vetített képekkel.) II- A Természettudományi szakosztály előadásai 11. Dr. Balogh Ernő: A Gyűkostó és sorsa. (Vedlett képeket.) 12. Bányai János: C silk szent tamás márványtetope. (Vetítést képekkel.) 13. Dr. Gergely Jenő: Századunk fizikai alapgondolatai. 14. Húsz Ödön: A 'termő talaj élete. (Vetített képekkel). 15. Dr. Tutogdy János: A Békaszoros. (Vedlett képekkel1.) III. Az Orvostudományi szakosztály előadásai 16. Dr. Csiky János: Adatok a gyer- gyói nép táplálkozásához. 17. Dr. Gaál Alajos: Egy láthatatlan világhat atom (miicrtcorganíizmusok). 18- Dr. Kelemen Lászl’Ó: Az öregedés problémája. 19 Dr. Kotoszár László: Az alkat az egyén életében. (Véditett* képekkel). 20. Dr. Pataki Jenő: Művészet az orvostudományban. 21. Dr. Pél'erffy Pál: Időjárás és betegségek. IV. Jog- és társadalomtudományi szakosztály előadásai 22- Dr. Albrecht Dezső: A társadalmi közösség aJ’ápjai. 23. P. Lukáts Mansvét: Küzdelm az alkoholizmus ellen. 24. Dr. Oberdlng József György: A Sículiciidiium népe. 25. Perjessy János: A Székelyföld szövetkezetei. 26. Venczel József: Adatok Csikvá rmegye gazdasá gtörténe téhez. A vándorgyűlés ideje alatt a heiybé'í rendező bizottság különféle kiállításokat rendez, a vándorgyűlés után kirándulás a Gyllkostóhoz. IDŐJÁRÁS. Bucurestiböl jelentik: Gyengén emelkedő légnyomás, nyugati, északnyugati szél és változó felhőzet mellet! záporok, zivatarok és a hőmérséklet csökkenése várható. Bucure-stiben vasárnap délben a hőmérséklet n fok volt. Az idő rabjai Igen, az idő rabjai vagyunk, az óráké, a perceké, a másodperceké gyakorta. Szüntelen a fülünkbe lüktet az idő gyors menetelése és lohol ásunk gyermekének, óránknak a számlapját látjuk, mint kör- be-körbe járnak rajta a fáradattan mutatók. Az Idő immár zsarnokunk lett, mint egy belénkvénüh betegség, idegeinkben szakadatlan tudattal él a percek útja. S kénytelenek vagyunk vele, mert vannak vonatindulások, melyekről nem szabad lekésnünk, beállított ébresztőórák, feladatok, melyeknek záros időben meg ke1! lenniük, gépek, melyeknek perdiUését követnünk kell, hogy el ne bukjunk a versenyben, melynek az élet csak diszletes, szép kerete és vannak csúcsteljesítmények, egy-egy másodperctöredékkel, melyeket meg kell előznünk. Igen, az idő hajszol, üz, életünket izekre méri és úgy lehet, hogy már nem is mi élünk, hanem csak a zsebünkben ketyegő apró szerkezet ékti vetünk tetteinket. Bizarr ötlet, mindenesetre. De a perc örök tudatában élünk tagadhatatlanul s már álmainkat is beszőtte ez az órára járó ritmus, mellyel huszadik századunkban élnünk egyedül adatott, legalább is a városokban. Mondfejük, éjfél után nyolc perckor vonatunk indul valamerre, ez az idő számunkra immár nagyjelentőségű dolcg, de valaki, egykori ősünk vájjon mégértené-e gondunk, amellyel hozzákapcsolódunk ehhez, a régi, lassú sorsa élőit a céltalan pillanathoz1 A mozdony feltalálásával Watt és Stephenson részben az idő feltalálója is volt. S a percek örök tudatában élve már- már elfelejtjük az ős időt, amelyet a természet rendje mért fel, a Nap és a Hohl járása jelez és a csi'-lagak furcsa fényjátéka bizonyít a vizsgálódók előtt. Tetteinket mesterséges idő szorítja szűkre szabott korlátoka s a napfelkelte, ha ritkán csodáljuk, számunkra csak nagyszerű pompa, játék, nem úgy, mint régi ősünknek s falun még ma is, az ébredő nan kezdete. A mi reggelünket az óla jehi s a Nap lehullhat távoli hegyek közt, nappalunk végét is óra mutatja. A méltóságosan folyó időből percekre tagolt mü-időt neveltünk, méh) most immár zaklató zsarnokunk. Vagy tahin nagy városrengetegekben, a „fellegkaparók ‘ között az élet a betonfalak örök árnyékában nem Naptól an és Hold talan folyás-e sokaknak, kik ezt észre sem veszik? Tejút juk a villanyfényes sugáirut, csihagké- peik n neoncsövek, égboltjuk a füstsza- gu szürke felleg s vvhíguk mesterséges univerzum, mchj a természetestől külön áll. Kint, rajta tid az idő kozmikus méltósággal fohyik őserdők utján, hajnalonként a Nap bibortüzekben megmosakodik s őrjáratra megy s az éjszakában milliónyi kandi csillag döfi át a fekete fá- tyolt, mely alá elrejtőzik a világ. Benn a rotációsok zümmögése jelzi az időt s minden lépés mellett őrséget állnak éber másodpercek, melyekből perc lesz, óra, munkanap és ha hétről szólunk, már nagyon messze lódul elé a merész képzelet, párszáz év előtti mérték szerint tán hét életre Is elég eseménynek bizonytalan távoláig kutat. A percek űznek, a rotációs vár. Gyorsan élünk, de boldogabban-e, mint régi ősünk, ki a Napba nézve boldog tudatlanul be tudta várni, mig érte jön ci nagy elhalkulás , hogy megnyugodva köszönt se: elég volt? Mi elébe loholunk az időnek s lm végét érjük, utolsó jajunk mégis elégedetlen többkwúnds. M
