Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-04 / 149. szám
AAA 3 LEM Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj, Olea Modor 4_ Telefon: n—09. Nyomda: Str. I. G Duó* No. 8. Fiókkiadó hivatal 1. k Z n y v c , ■ ' ! y; P. Uniri: 9 Telefon ri-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS ti. X* Törvényszéki hjstromozási «ám: 39 (Doa, 8íí/j 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési d.Vik: havonta 29. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960’le?. LX ÉVFOLYAM, 149. SZÁM. KEDD CLUJ, 1939 JULIUS 4. 1 „MUNKÁRA HÍVOK MINDENKIT, AKI MAGYAR.'“ Grál BánSíy Miklós nagy beszédben ismerteti® a Magyar Népközösség célkitűzéseit a maros me gyei szervezőbizottság előtt - Lelkesen ünnepelték Marosmegye magyarságának vezetői a Magyar Népközösség elnökét NagpáraM és Tordán is nagfticieniösegfi gyaiéschcf fariotl a Magyar NéphdzOsség Marosvásárhely, juh'us 3. Gróf Bánffy M'k'lós a Romániai Magyar Népközösség elnöke, a: marasvécsi helikoni 'találkozóról visszajövet, vasárnap Marosvásárhelyre érkezeit, ahol a Magyar Népközösség marosmegyei .szervező bizottságát látogatta meg, A marcsmegyei «zervező bizottság a Magyar Ipaioüaa- nomeotthon nagytermében gyűlt össze, ahol kitörő lelkesedéssel fogadták a körükben megjelenő elnököt. Az értekezleten ,a szervező bizottság tagjai csaknem teljes számban jelentek meg, hogy üdvözöljék a Nep- közosség eilnökét. Az értekezletet gróf Tolda'agi Mihály, a szervező bizottság elnöke nyitoi/ta meg és felkérte dr. Nagy I.ajos titkárt, hogy olvassa fért a bizottság azon tagjainak névsorát, akik halaszt hatatlan okok miatt kr mentették magukat az értekezleten való megjelenésről, 'gy például dr. Jairos Béla pápai prédátus, ap(ttplébános nem jöhetett el a katolikus nagygyűlés miatt. Mélyen tisztelt közgyűlés! Mindenekelőtt hálás köszönetét mondok azokért a meleg szavaként, amelyekkel Toidalagi elnök ur engem üdvözölt. j A Romániai Magyarság Népközössé- gének első megszervezett gyülekezete ez, mely elé ma alkalmam van lépni. Természetes tehát, hogy vázolnom kell, ha pár szóban is csak, de itt és azonnal, nemcsak azokat a körülményeket, melyek Népközösségünk megalkotása3 ra vezettek, de meg kell világítanom azokat a célokat is, amikre Népközös» ségünk munkája irányul és melyek megvalósítása feladatunk és szent kötelességünk. Amaz alkotmányreformmal kapcsolatban, mely uj alapokra helyezte országunk politikai életét, ez év január 17-én megegyezés jött létre Őfelsége kormánya és Erdély magyarságának ve2etŐ személyiségei között. j E megegyezésen, hol a mi részünkről kijelentettük, hogy Erdély magyarsága hajlandó résztvenni a Nemzeti Újjászületést Frontjában, e kijelentés ellenértékeként számos pont szegeztetek le, melyekben a kormány a mult évtizedének zűrzavarai során tapasztalt és elszenvedett sérelmeinek orvoslását ígéri. j E megegyezésnek a többi pontozatok mellett kimagasló pontja annak biztosítása, miszerint hazai magyarságunknak szabadsága van arra, hogy a maga Népközösségében tömörüljön és ezen belül kulturális, gazdasági és szo- cális életét kiépíthesse. * GRÓF TOLDALAGI MIHÁLY MEGNYITÓ BESZÉDE Gróf Toidalagi Mihály ezután, meleg szavakkal üdvözölte a- Magyar Népközösség elnökéi1, akinek a. vidéki látogatások «órán első útja idevezelett. Az elnököt az alakuló bizottság nevében is üdvözölte és ki jeton tette, hogy legnagyobb bizalommal viseltetik személye iránt. Még fiatal volt, mikor megismerte Bánffy Miklóst «9 látta fefelé ívelő pályáját. Bánffy Miklós Erdélybe való visszatérte után irodalmi és egyházi déren magy és fontos munkásságot fejlett ki, most pedig felelős és fontos pozíciót vállaír, hogy az erdélyi magyarság ügyeit intézze. Feladatát önzetlenséggel, a legnagyobb liszteletet érdemlően végzi. Gróf Toidalagi beszéde további során a Népközösség fel a da iával foglalkozva, hangsúlyozza, hogy a Népközösség feladnia az összes magyar erők összpontosítása. Régi törekvés valósul meg ezzel. Ugyanaz, ami majdnem két évtized előtt a Magyar Szövetség nevezete alatti próbálkozott és melyet az akkori pártkormány betiltott. Nem Szövetségnek, de Közösségnek hívják e ma életreébredö országos intézményt. És úgy hiszem, helyes szó ez, hiszen a szövetség különbözőknek, sőt egymáshoz idegeneknek társulását jelenti, közösség azonban az egybetar- tozók egységét lélekben és akaratban. Rajtunk áll, hogy ezt megvalósítsuk. Rajtunk áll, hogy e szót megtöltsük élő tartalommal. Hogy megvalósítsuk minden napnak és minden órának vállvetett munkájával, békés akarattal és testvéri szeretettel. De ismétlem, munkával, szerény, önMunkára hívom hát e város és vidék közönségét ési hol tehetném ezt több bizalommal, mint itt, hazánk legboldogabb népének közepette. Munkára hivok mindenkit, aki magyar! Ha a közeli, vagy távoli múltban, az élet számtalan fordulatai során apró válaszfalak léptek ember és ember közé, ma, pártok és pártosko* dások eltűntével, mindnyájunknak szolgálni kell a kö- y.ös célt, a Népközösséget, hiszen kulturális, gazdasági és szociális téren össze tud találkozni mindenren- dii testvérünk. • • - ^ - Nagyon fontos dolog a közösségi érzés ki* alakítása. Fontos a fegyelem. A múltban, tapasztalnunk kellett — mondotta gróf Tol da. ági —, hogy a magyarság egy része nem volt .a fegyelemtől áthatva. A fegyelem h'ányát az i.ndividuahzmus tuUen- gése okozza. Mindenki maga akarja intézni sorsát, ahelyett, hogy feltelős tényezőkre hagyná sorsának intézését. A közösségi tudat fokozottabb mértékben való felébresztése szükséges. Tudjon mindenki egy magasabb fokra felemelkedni és értse meg, hogy a Magyar Népközösséget és annak sorsát felelős, önzetlen vezetők intézik és irányinak. Gróf Toidalagi M'hály beszédét az értekezlet nagy tapssal és éljenzéssel fogadta. Ezután Bánffy Mik’ós népközösségi elnök emelkedett szólásra .Az értekezlet Feszült figyelemmel fordult az elnök fdé, aki u következőket mondotta; zeílen, becsületes és el nem ern}edő munkával. Sok küzdelemmel és egymás iránti megértéssel. Mert semmi nagy, semmi állandó, semmi időálló meg nem születik egy csapásra. j Ezért, ne várjunk csodát, ne várjuk, hogy máról holnapra megvalósul valami Eldorádó, melyben kolbászból fonják a kerítést. Csodáit tenni az Isten dolga, nekünk, gyarló embereknek a verejtékes munka a sorunk. A csodavárás meddő és életrontó dolog. Az erőtlenek és a gyávák dolga. Egyedül a munka az, ami megilleti a férfit s csakis az, amit magunk vittünk végbe, ad erőt és önérzetet és lelki megnyugvást. | Csakis munkából fakad a boldogulásnak erkölcsi joga, semmi másból. Nem kívánok többet senkitől, mint amit magam vállalok. Ősz hajjal állok itt Önök előtt. Oly korban melyben hosszú élet után természet szerint a nyugalmat kellene keresnem. De az idők szava szólt és szolgálatra hivott. E szolgálatnak pedig minden erőmmel meg kell felelnem. Meg kell felelnem, akár vezérségre állít a sors, vagy közkatona sorba. j Mert hitem az, hogy történelmi pillanat a mai. Végre hosszú évek politikai tusái és gyötrelmei után a biztatás szivárványa jelent meg előttünk a trónbeszéd szavaiban. Méltányos életigényeink kielégítését helyezi kilátásba a királyi szó. f Azonban nem ölhetett kézzel kell várakozni a teljesülésre. A mult hibát önmaguktól meg nem szűnnek és nem szűnnek meg máról-holnapra. Hosszadalmas, türelmes szorgalommal kell. szolgálni a magunk megismerését, szolgálnunk a mások megismerését is. Részt kell vennünk országunk felvirágoztatásában, nemcsak a magunk különleges terén, de mindazokon a területeken, hol összekapcsolja a hazánkban élő népeket a közös élet és a közös sors. Az Ígéret kapuja nyilt most előttünk meg. Hogy valóra váljon, amit ez jelent, ez nem rajtunk áll, vagy csak kis részben áll rajtunk. De hitein az, hogy közös jóindulattal és kölcsönös megértéssel megalapozhatjuk országunk lelki békéjét, nyugalmát és elő* rehaladásáL. L Ebben a hitben, ebben a meggyőződésben köszöntőm Önöket, itt egybe- gyült magyar testvéreim. Köszöntőm igaz szívvel és őszinte indulattal és törhetetlen szándékkal arra, hogy ez ősi rögön fölépítsük közösen szülőföldünk magyar népének békés és áldásos jövőjét. 1 A MAROSVÁSÁRHELYI IPAROSSÁG ÜDVÖZLETE BÁNFFY MIKLÓSNAK Bánffy Miklós beszéde után, melyet az értekezlet nagy helyesléssel és tapssal fogadott, Buslya Béla a Magyar Iparosegylet elnöke emelkedett szólásra és szívből jövő szavakkal üdvözölte gróf Bánffy Miklóst. — Mint e ház Kflajdonosegyesületének vezetője és a helyi iparosság nevében >s — mon do Ma Buslya Béla — mély tiszte ettek szívből fakadó szeretettel üdvözlöm a Magyar Népközösség elnökét. Bu&tya Béla beszéde további során arra kérte a Magyar Népközösség elnökéi, hogy o Népközösség illetékes szervei utján hasson oda, hogy az iparosok ügyeit intéző hatóságok működési körében tapasztalt súlyos és nagyon gyakran kellemetlen eljárások szűnjenek meg a magyar iparosokkal szemben. Kérte, hogy a Népközösség járjon közbe, hogy azon mtézmények vezetőségében, mely intézményeket az 'párosság járu ékai- ból tártainak fenn (iparkamara, m unkák a- nmra, betegsegélyző pénztár) a magyar ipiarosság megfelelő képviselettel nyerjem. Dr. Bogdán István ügyvéd a marosvásárhelyi ér-émiségi osztály nevében üdvözölte a Magyar Népközösség elnökét. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Bánffy Miklós beszéde „Munkára hívok mindenkit' aki magy
