Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-04 / 149. szám

ELLBNZÜKr 10 10 III Ihm 4. Utolsó üdvözlet Sólymosán Magdához A színházi kritikus visszaemlékezé­sei a tragikussorsu primadonnáról s a CARMEN SYLVA, juüus 2. ■ Az Ellenzék niuH szombation megjelenő vasárnapi száma vasárnap délben erki’zeU ■de a tengerpartira. Ebben egy rov'd hir* Sólymosán Magdát mesterségeden ^ táplál­ják, vérátömlesztést kapott, nővérét beteg­ágyához hívták. Ekkor már tudtam, hogy Magda meg fog hahi>. Egész vasárnap a hir hatása alatt vol­tam. Sólymosán Magdára gondoltam, a coinédznőre, akiről annyiszor irtom pre­mierek után, sok jót, szépet, őszinh'-me- eget. És Magdára, a jó pajtásra, a privát- emberre, ezer apróságra ve>le kapcsolat­ban. Vasárnap este korán feküdtem le, de soká mem tudram elaludni. A hotel étter­méből szobámba szűrődött a rádiómuzsi­ka. Kálmán Imre Marica grófnőjének pol- purriját játszotta a zenekar. Magda jutott eszembe ebben a szerepben, ahogy sző­kén, sugárzón és fial a on énekelt a színpa­don, A zene súlyos akkordokkal, drámai hangfestéssel ért véget. Ebben a percben összeszoritoMa 3 szivemet valami fájdal­mas, megmagyarázhatatlan, furcsa érzés. Most halt meg Magda. — gondoltam — és mindennek vége van. Nem látom soha 'többet. Ma érkezett ‘de, Carmen Sylvára Mag­da halálhíre. Pontosan abban az órában halt meg, mikor itt, a vidámság, gondta­lanság, a napsütés helyén, a szeretet, a ve­le kapcsolatos sok cm.ék s az aggodalom megsejtette velem, hogy Sólymosán Magda nem nevetJ többet. * Nagyon 'tudott nevetni. És úgy tudott nevetni, olyan hősiesen és lemberf elel tin, ahogy kevesen. És most mint apró mozaikok tűnnek elém azok a jelenetek, amelyek központjá­ban ez a tragikus, rettenetes sorsú fiatal lány állott. Kockák rövid és boldog élete 'filmjén, egy filmen, amelyen ő operett- primadonnát játszott, de amelyből mint tragika került ki, -a halál, e rettenetes Rendező osontkeze miatt. Most leperge- tem őkeö mint egy-egy könnycseppé abból a sok könnyből, ami érte hüllőit. Ezt küldöm az aradi sirra, kedves pajtá­somnak, jóbarátomnak, innen a tenger­partról. , . 1 .. Mikor feltűnt Kolozsváron cs mindenki róla beszélt, a lapom 'elküldött hozzá in­terjúért. A beszélgetés szabályosan lezaj­lóit Magda penz'ó-beli szobájában. Aztán mikor vége volt, Magda rámnézett, rövid­látó, nagy és fényes szemeivel s rámhu- nyoritott. — Ne menj még el — kért — barát­kozunk. Olyan volt szabályos gyerekarcával, mint egy kislány. Beszélt az életerő1, a vágyairól. Egyetlen szó volt ez: „színház“. — Még csak egyetlen primadomnás da­rabom van — mutatta meg hajókofferjét — de még hajót sohasem látott. Igaz, a gazdája se. így ismertük meg egymást. k ■ «• Egy íársaságban együtt voltunk vacso- j rán. Hal volle az előétel. Magda feltelte a szemüvegét. ■* — Miért teszed fel a szemüvegedet? — kérdeztük. — Jól akarom látni, akkor jobban 'esik — felelte, — szemüveggel sokkal jobban esik', tudjátok. És evett jó étvággyal. Csupa egészség volt és boldog fiatalság. Hetei Jenő mondta az Újságíró Klub­ban: — Szerintem ma az egész magyar nyelv területen két igazi primadonna van: Hon- Ihy Hanna és Sólymosán Magda, Ez >a maguk fiatal primadonnája óriási karriert fog befutni. Gyönyörű, okos és 'tehetséges. Igen, az volt Sólymosán. Ezt nem most crom először róla, mikor nem csillognak rá a reflektorfények, szegénykére, a halál végtelen mély sötétségében. Talán túlsó­kat adtak neki u'travalóul az istenek, s most megirigyelték. Szép vo’t, sudár, 're­mek hangja voll, s ritka, kivételes humora mellett drámai tehetsége is. Ragyogott a színpadon & ragyogott vele a színpad. Az életben okos volt, pompás humorii, vic­ces, eredeti. Szépség, hatáság, tehetség. Jobbét nem kívánhat ennél az ember. Így maradt meg örökre az emlékezetében azoknak, ak'k •szerelték Hf 4% , Pontosan egy éve. A kolozsvári strain* don beszélgettünk. Magda olyan szép és olyan boldog volt, mint még sohasem. Sze­re mes volt és életében e'őször külföldre készült. Gyerekes örömmel mesélte ne­künk az útvonalat. — A legnagyobb boldogság: utazni var lak'vel, akit szeretek s aki szeret. És látná fogom Velencét, a Riviérát és a 'tengert... Kolléganői k'csit irigykedve hallgatták. Ha tudta' volna, hogy az az iü az é ltébe kerül t *•' r * •**' A szerencsétlenség után a kolozsvári szanatóriumi szobában láttam viszont1. Le­soványodott, de szebb volt, mint valaha. Virágerdőben feküdt, körülötte voltak a barátai. Egy pillanatra egyedül; marad­tunk. — Mondd — kérdezte csendesen — mit hallottál le rólam? Meg fogok-e váj­jon gyógyulni? Persze, azt feleltem, hogy csak kedvező véleményt hallottam a betegségéről és ha­NY4RAUUNK a brakai Família Pansioban A Körös egy szigetén, 1 ) holdas fenyvesben. Cluj—Oradea vonalon gyors­vonali állomás. — Teljes komfort, szobákban villanyvilágítás és folyóvíz. Jutányos árak, kitűnő konyln. Gyermekek nyaraltatása külön épületben, szülői felügyelet nélkül, pedagógusok és orvosi felügyelet mellett. Gyönyörű kirándulásra adnak alkalmat a közeli havasok. SíranJI a Kőrösben. Felvilágosítást nyújt: Familia Pansio, Bratca, jud. Bihor. marosan lábrná/U. Mosolygott há á-san. Úgy kelletlek n' ki •a szavuk, mént az ortfoswág. De sokkal l“- tolligcnsebb volt, mintsem ne tudta volna, hogy isulyos beteg. Sokszor mondta bará­tainak, hogy szívesebben meghal, mint­hogy nyomorék maradjon. Irtózatosat, em­berié elüt szenvedett. „Most már tudom mi az, valakit eleve­nen megnyuzni“, irta legutolsó operációja után egy barátjának... Ha fájdalmai vol­tak — és micsoda pokoli fájdalmai — összcszoritolc Tógákkal tűrt. Ha kérdezték föle, hogy érzi magát, mosolygott és ő V- gasztalta az érte aggódókar. Egy amtik görög dráma hősnőjének léiké élt ebben a modern operetteket játszó fiatal sz'nész* nőben. Még csak a kezéről akarok írni, 'erről a csontból és húsból való remekműről, amelynél szebbet sohasem láttam, s amely­nél szebbet sohase mem mintázhatok. Egy fiatal szobrász, akit bemutattam Magdá­nak, áradozva beszélt erről a csodálatos, t1' kicsi és finomvona’u kézről, amelyet külön meg akart mintázni. A keze fáj nek(‘in á legjobban, meg a nevetése. * Ez minden, Magda. Mást nem tudok rólad írni, most idoljára. Mikor legutol­jára beszéltem veled, tréfásan mutattál lapunk aznapi számára. Mi az, egy szó sincs rólam? — kérdezted — teljesen el­hanyagoltok? Hát most irWm rólad, Magda drága, kis halott primadonnám. Jstenbizoaiy nem ezt akartam írni. Lel­kes, meleg beszámo'ót szerettem volna irni- abból az alkalomból,, hogy újra felépté'., hogy még ezerszer jobban megtapsoltak, mint mikor hosszú betegséged után ott á tál újra a közönség előtt. Tulom, ho6z~ szu betegséged napjai alatt ezerszer elbe­szélted ezt a pillanatot. Más is elképzelte, imádkozott ás érte. S nekem — mere olyan szépen és fiatalon hagytál itt minket — most is még egészen hihetetlen, hogy e percben tulajdonképpen nekrológot irok Rólad és hogy nem irháitok Rólad soha, soha többet ... Marton Lili. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A légitámadások ellen ? A vármegyei prefektusa közleményei a légitámadások elleni védekezésről KOLOZSVÁR, július 3. 1 olvasott, annak fogalma lehet, micsoda A légitámadás elleni aktiv és passzív védekezési törvény 24. szakaszának utolsó bekezdése értelmében, mától kezdve ismeretterjesztő cikkeket fo­gunk közölni lapunkban, melyeket a vármegyei prefektura abból a célból juttat el hozzánk, hogy minél széle­sebb körben ismertessük a közönség­gel a légitámadások elleni védekezés módszereit. Mai számunkban közöljük az első cikket, melyet Enescu Manóié ezredes, vármegyei prefektus irt alá. FELHÍVÁS KOLOZSMEGYE LAKOSSÁGÁHOZ! Aki az utóbbi években napilapokat borzalmakat jelentenek a légitámadá­sokkal kapcsolatos bombázások. A külföldi sajtóügynökségek számtalan­szor világgá röpítették a hirt: milyen borzalmas rombolásokat, tűzvészeket okoztak a légi haderők a különböző háborúkban, mint amilyen volt az olasz—abesszin háború Abesszíniában, a spanyol polgárháború, vagy a japán— kinai háború. iNéhányszáz lakosú faliak, tiz és százezres lakosú városok egyaránt elpusztultak a bombázások alatt. Nem kíméltek üzemeket, gyárakat, kikötö­ket, állomásokat, utakat, vasutakat, hi­dakat, alagutakat, stb. A repülőgépek Ha azt követed, MILLIOMOS lehetsz rövid időn belül. Egy sorsjegy az AURORA elárusító helyeitől megszabadít gondjaidtól és... a megvalósítatlan- tervektől. A 20, sorsjáték húzásaira1, amelyek julius 15.-én, augusztus 15.-én, szep­tember 15.-én és október 15.-én lesz­nek, vásároljon sorsjegyeket az AURORA ELÁRUSÍTÓ HELYEITŐL ELÁRUSÍTÓ HELYE? HELYI CÍM* Kereskedelmi Hitelbank r, U Cittj, P. 20. mindenütt halált arattak, mindent pusztassággá változtattak. Ezekkel a fenyegető veszedelmekkel szemben az összes országok kormá­nyai megtették a szükséges lépéseket, hogy megvédjék és megmentsék la­kosságukat és azok vagyonát a pusz* tulástól, a megsemmisüléstől. A mi országunk és a mi kormányunk sem maradt közömbös. A légügyi és tengerészetügyi minisztérium, amely a légitámadások elleni védekezést irá­nyítja, törvényt készített „A légitáma­dás elleni aktiv és passzív területi vé­dekezés törvénye“ címmel, amely a Monitorul Oficial 1939 március 6-i 55. számában jelent meg. \Ez a törvény magában foglalja a légitámadások elleni aktiv és passzív védekezés összes módozatait, melyeket alkalmaznunk kell légitámadások ese* tén és előir ia többek között, hogy a ha­tóságoknak keresniök kell az alkalmat, hogy újságcikkek, előadások, konfe­renciák, mozgósz inház előadások utján minél jobban terjesszék a lakosság között a légitámadás elleni védekezés ismereteit. Ennek alapján felhívjuk a vármegye polgári lakosságát, hogy minél lelke­sebben vegyen részt ebben a munká* ban, olvassa a cikkeket, hallgassa meg az előadásokat, konferenciákat, nézze meg a mozgószinházak előadásait, me­lyek időpontját a napilapok közölni fogják, mert ez az akció mindenki ja­vát szolgálja. ______ 1 i összeesett az utcán és meghalt egy gim­nazista leány. Craiovából jelentik: Ionescu Bucura V. gimnazista 'leány, Ionescu ezre­des leánya, tragikus módon végezte életét. A fiatra,) gimnazista leány az utcán rosszul lett, összeesett és m‘re a járókelők segít­ségére sietek, meghalt. ELJÁRÁS INDULT AZ IPAROS EL­LEN, MERT NEM VOLT MEG A MUNKAKÖNYVÉ. Marosvásárhelyről jelentik: A marosvásárhelyi Ítélőtábla legutóbb rendkívül érdekes ügyben hozott jogerős határozatot. A per sze­replője Szász Dezső székelyudvarhelyi festő és mázoló, aki ellen azért indult) eljárás, mert nem volt meg a munka­könyvé. Az ügyet elsőizben a székely­udvarhelyi járásbíróság tárgyalta le, ahol Szász Dezső előadta, hogy mun­kakönyvé azért nincs kezében, mert becserélés végett beterjesztette azt az illetékes hatóságokhoz. Ennek ellenére a járásbíróság 1000 lej birság megfi­zetésére kötelezte. Az alperes a járás­bíróság ítéletét megfelebbezte és a törvényszék helyet adott védekezésé“ nek s felmentette a birságfizetés alól. A törvényszék felmentő ítéletét most az állam jogi képviselője felebbezte meg. így került az ügy a marosvásár­helyi ítélőtábla elé, amely szintén ma­gáévá tette a törvényszék álláspontját és Szász Dezsőt most már jogerősen ]i felmentette a bjrságfizeíés alól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom