Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-26 / 168. szám
6 19 39 Julius 2 6. F L I. Ä /? TV 7 /' FT Meggyorsitji a cégliejggpéseM Ulabb magyarázó rendeletet várnak a régtörvény alkalmazásával kapcsolatban KOLOZSVÁR, juilius 25. A Hi var »lop Lap 1938. dec'mber ij-iki számában megjelent \ij cégrör'én) r*‘ntlk vi.il megnyílt z item* ónálló kereskedőeg- zisztenciáÉ megalakítását. A gyakorlatból jól tudjuk, hogy uj cégét bejegyey.retni ma olyan körülményes, annyi formaliras'hoz van kötve és annyi sok költséggel jár, hogy a legtöbben inkább lemondanak ar" ról, hogy ü/Tret alapítsanak, minthogy végigjárják az összes hivatalos labirintusokat. De nemcsak az uj cégbejegyzések elé gördül ilyen akadály, hanem a meglevő cégek minden változásnál is, akkor is, ha egy meglévő kereskedő más üzletágat kíván bevezetni, vagy az üzletkötés eddigi módját kívánja megváltoztatni. Ilyen esetekben ugyanis mindazokat az előírásokat be kell tartani, amelyek az uj cégbejegyzéshez szükségesek. A gyakorlat még ennél is tovább ment, a törvényt olyan szigorúan értelmezik, hogy ez már túlmegy a törvényhozó szándékán is. A tényállás az, hogy a törvény életbeléptetése óta alig jegyeztek be néhány céget és alig lehetett keresztülvezetni a cégjegyzékbe még a legszükségesebb változásokat is. Ennek mindenekelőtt közgazdasági hátrányai vannak, hiszen az önálló kereskedelmi egzisztenciák megnövekedése tulajdonképpen az adóalanyok szaporodásár jelenti, több adóbevételt, a kereskedelmi életben nagyobb versenyt, az árak csökkenését, a forgalom megnagyobbodását. Ha mindez elmarad, elsősorban a kincstár károsul, mert adóbevételei csökkennek, másodsorban maga a közgazdasági élet, mert a kereskedelmi forgalom ellanyhul. Egyénileg pedig sokszor nehézségeket idéz elő a cégtörvény szigorú formalitása. Tudunk oly esetekről, amikor a férj elhal és az özvegy és az örökösök nem tudják folytatni az esetleg hosszú idő óta fennálló, jó renoméju üzletet csak azért, mert a cégváltozás bejegyzését nem tudják kieszközölni. Ebből magyarázható meg tehát, hogy a különböző érdekképviseletek számos előterjesztést nyújtottak már be a nemzetgazdasági miniszterhez és kérték a cégtörvény megváltoztatását vagy 'legalább is olyan magyarázó rendelet kiadásár. amely a kirívóbb sérelmeket orvosolja. Mint értesülünk, ezeknek az intervencióknak eredményük Is lesz és nemsokára intézkedés történik a formalitások enyhítése ügyében. A törvényhozónak a törvény megalkotásánál az volt a célja, hogy a kereskedelem ellenőrzés alá kerüljön és csakis olyan cégek működését engedélyezzék, amelyeknek működése közgazda- sági szempontból hasznosnak és szükségesnek látszik és olyan egyéneknek engedjék meg a kereskedelem folytatását, akiík megfelelő képesítéssel bírnak és emellett erkölcsi szempontból is teljesen megbízhatók. A cégtörvény a kereskedelmi és iparkamarák mellé kormánybiztosokat rendelt ki és e kormánybiztosok hatáskörébe tartozik az is, hogy a kamarák véleményét felülbírálják. Erpevonatkozólag a 9. arti- kulus úgy intézkedik, hogy amennyiben a kormánybiztos nem nyújt be Írásbeli formális tiltakozást a kamara véleményével szemben, akkor a kamara köteles felterjeszteni a cégbejegyzési kérvényt saját véleményével együtt a kormányzóság székhelyén megszervezett speciális bizottsághoz. A gyakorlatban ezt az Intézkedést úgy értelmezik, hogy ha a kormánybiztos nem tiltakozik a kamara esetleges elutasító véleménye ellen, akkor már fel sem terjesztik tovább az iratokat, hanem a kérelmet azonnal elutasítják. Kiváló jogászok véleménye szerint azonban ez a gyakorlat nem felel meg a törvény szellemének. Ha a törvényhozónak ez lert volna az intenciója, akkor nem biztosított volna a kormánybiztos számára is E'lebhezési jogot a kormányzósági székhelyen működő speciális bizottság határozata ellen. A 9. artikuius 3. bekezdése ugyanis igen körültekintően intézkedik arról, hogy a kérelmező bíróság elé vihesse ügyét vitás cserekben és igy a kérelmezőnek joga van a speciális bizottság határozata elit 11 feh'bbezéssel élni. Ezl a jogorvoslatot egészen n királyi láb Iához tol IHk-1 vinni végső döntés eé jóból. Mi értelme vohun ennek a jogorvoslatnak. akkor, lm a konmánvbi/los maga már jogerősen és végkép dönthetne? A gvakor’atban a kormányln/ios ebda siló haitúroziata billen sémimilé é jogorvoslatnak helye nines. Ez önmagában véve i.s t llcnkezik u törvényhozó nkorutúval. De nemcsak a fél, hanem a kormány- biztos is élhet rekurzzal a speciális bizottság hídározata ellen. Érvnek a törvényes intézkedésnek semmi értelme sem volna akkor, ha a kormánybiztos, intet eksö fórum, jogerősen határozhatna. Ha a * kormánybiztos ehita.siltja a kérvényt, az nem is keriiMirl a gyakorin*hun :i bizolt sag elé, tehát nemi is nyiiHik mód arra, hogy a korma ily biz'los jogorvoslat la I él jen. Il i pedig a kormánybiztos helyt ad a kérelemnek és az ügy 11 specáüs In zoflság elé kerül, akkor nincs éiU-hne a kormánybizitos számára ck’jirt jogosvos latnak, mert vagy jóváhagyja a kérési a bizottság s akkor határo/aki egyezik a kormanyln/'losévak vagy elutasítja., amikor a kormánybiztos tulajdoniképpen a fél érdekében lia.sználharttna csak jogor vos/'taitot. Mindez azért nagyon fontos, mert az cselek túlnyomó többségében .1 kérvények már a kormánybiztosnál megakad link, aki sokszor nem hajlandó u cég- ] te jégy z ési kérelmeik teil jesitésére. S/.igei nan a törvény szabállyal! szerint in mdenképpem bi/.tos'taiin kell a feleknek azt a törvényes jogát, hogy ügyük vitás esetivel! a független bíróság elé kerti'jön és ne akadjon meg mindjárt az első f<>- 111 innál, amely a műi gyakorlat szerint nagyobb jogot gyakorol, mint maga a ki- rátlyi iá Ida. Ezéri van elsősorban szükség törvényes magvaráz.ai'ra. át iu nyaralnak áHamköltscgcn a ny<bb családok gyermekei. Körülbelül egy hónapja, a Duce nagy ünnepség keretében rakta le alupkövér az uj tengerészeti akadémiának. A régi római császárság alatt Ostia fontos és népes város völt; 80.000 lakosa volt és kikürője a hites római itortának. Az évszázadok folyamán fontossága egyre csökkent és csak a romjai maradtak meg. Az olasz állam négy kilométernyire az ókori Ostia m<dlé felépítette az uj Ostiár, amely középületeivel és e'egáns renger" parrjával az egész világ előtt ismeretes lett. Dr. Damin Margit. Hangulatos ünnepség keretében tartották meg a Monostori Református Dalárda dalesiélyét KOLOZSVÁR, juilius 25. Bensőséges ünnep voit a Monostori Református Dalkor szombaton rendezett dal - estélye. Az ,,Ursus“ sörkerr vadgeszrenye- lái alá megtérített asz rabok mellől szépszámú közönség hallgatta végig a rendkívül niivós műsort és nagy lelkesedéssel fogadta egyjk legjobb felekezeti dalárdánk, valamint a Romániai Magyar Dalosszövetség karnagyképző tanfolyam énekkarának teljesítményeit. A dalesrély fővédnökei és védnök“) közül megjelentek: Inczcdy* JoTsnianin Ödön dr., a Romániai Magyar Datosszöverség elnöke, Tárcza Bertalan főtitkár, Zsizsmann Rezső zenetanár, országos karnagy, bisztrai Farkas Imre, Vajda István, Bertalan István. Árkossy Sándor, Demjén Miklós, Gellert Pál, György Mihály, Gyürke József, jaksics János, Jenei József, Kovács Zoltáoné, Kulin Miklós, Lahodni János, Langos Róberr, Lob Sámuel, Lőrinczi Ferenc, Mezei Gyula, Id- Móni István, Nagy Ferenc, N'ítsh Ella, Orbán István, Szász Károly, Szegő Ferenc zenetanár, országos karnagy, Sztruhata M. Ferenc, Szűcs István, Téglás Jenő és sokan mások. A müsorr a karnagytovábbképző tanfolyam éniekkara nyitotta meg Petőfi— Lányi V.: Szülőföldem cimü örökbecsű dallal, melynek lendületes előadása ez alkalommal nagyobbrészt Szegő Ferenc országos l;aru-agv érdeme volt. A következő müsorszámot megelőző szünetben Lengyel Rudolf, a Dalosszövetség jegyzője, a népszerű „Rudi bácsi“ jóízű székely tréfákat adott elő a legnagyobb tetszés mellett. Ezután hatalmas tapsvihartól kísérve a Monostori Ref. Dalkör vegyeskara vonulr fel. Tárcza Bertalan: Petőfi dalait adták elő nagy fegyelmezettséggel, Decijén Miklós karnagy vezénylete mellett. Maradék" ta'an szépséggel, leiekből szárnyaién csendültek meg az „Ereszkedik '1* a felhő“. „Hull a levél...“, Tiz pár csokor...“, a Ián gehn éjü költő gyönyörű verssorai. A műsor következő számában a Dalosszövetség karnagytovábbképző tanfolyamának énekkara a Csokonai—Tárcza: Tihanyi echóját, ezt az összes magyar nyelvterületeken ismiert, örök vágyódásokat visszhangzó dalt adta elő Szegő Ferenc karnagy lendületes vezénylete mellett. Ezután a Monostori Ref. Dalkör vegyeskara Frá* ffr Lóránt „Őszi rózsa....“, „Elmegyek az ablakod előtt...“, „Huszár csárdás...“, „Ott, ahol a Maros vize-..“ és a világhíres „Zim* berj, zombori szép asszony“ cimü örökszép dalait énekelték kifejező erővel, Demjén Miklós karnagy vezénylete mellett. A nívós, kitűnően összeválogatott mii- sor k'eme’kedő száma volt Balázs András fel íéregy házai nvugo'lmazott tanító: „Dalol a. székely1' cimü, Tárcza Bertalan által megzenésített himnusza, melyet a Dalosszövetség karnagytovábbképző tanfolyamának énekkara adott elő Szegő Ferenc zenetanár, országos karnagy vezény. ’ote me’leh. A gyönyörű dalit a Monostori Ref. Dalkör da lestél vén került első'zben előadásra. A hallgatóság telkesen ünne polte a szerzőket, akrk egy újabb, örökbecsű da'íta! gazdagították zeneirodalmunkat. A ..Dalol a székely“ szárnyaló szépségű akkordjai másodízben q fehér egyházai Petőfi ünnepségen fognak felcsendülni országrészünk dalárdái között. A műsor utolsó számaként a karnagy továbbképző tanfolyam énekkara, a „Fel a szivekkel“ cimü bordád énekelte, majd a. cigányzene hangjai mellett megkezdődött a tánc, amely a hajnali órákban ért véget. A Monostori Ref. Dalkör leliktes 'vezetői és rendezői a nyári idény egyik Icgnagyobbsikérü ünnepélyeként könyvelhetik a! szombatesti da1'estél\Tükét. Látogatás Ostia strandján... Hol és hogyan nyaralnak az olasz főváros lakói — Színes feljegyzések a fürdőéletről RÓMA, ju'lius 25. Musselininek volt az a kitűnő ötlere, hogy kényelmes autó és vasúttal köss** ösz- sze Rómát OsriávaL Ezért hívják üst iát Róma Lidójának. Hogy mindenki hozzájuthasson, négy lírás villanyvasurjegyeker hoztak forgalomba, amiket minden Szent Pál-állomás felé menő villanyoson, illetőleg autóbuszon meg lehet váltani s ebben az állomásra való ki és beszállítás dija is benne van. Az Ostiába vezető auróut világhírű, este ki van világirva, aszfaltbaépitett lámpákkal. Egy jó kocsi negyedóra ulatr teszi meg a 25 kilométeres utat. S Osriában minden fűrdőpavillőn előre vászonnal fedett autóállomás van, nehogy napszurásr , kapjanak a kocsik! Már reggel korán tömegesen indulnak a Sz.t. Pál-állomásról, hogy a szép, tiszta, levegős villanyvonat Ostiába szállítsa őket. Egész családok, apa, anya. 4 — 5 gyerek s reng reg fiatal mennek ki naponta a tengerpartra, hogy egy kis vitamint és kalóriát, jókedvet és fiatalságot szedjenek magukba. Ami feltűnő: nagy srrandtáskát, sőt kofferr visz valamennyi magával, nemcsak a családos kirándulók. Ost iában Alig utazunk félórát s már Ostiában vagyunk. Irt szép autóbuszok szállítanak ki a partra, ahol a legégetőbb napon százezrek feküsznek mozdulatlanul. Arcuk, testük jól beolajozva, — Ambra szaréval, mert mostan ez járja — s várják, hogy mentői hamarabb bronzszinüek legyenek. Egvmás mellett vannak a fürdőpaviílo- nők; mindegyikhez párszáz kabin tartozik Úgy néznek 'ki, mint miniatűr kis város, fehér-zöld vagy fehér-pirosra festetr házakkal. Valamennyi egyforma nagyságú. Némely helyre az öltöző, jobban mondva a vetkőző előtt tornác is van, ahová a házuép kiül beszélgetni, kártyázni, enni, hüsölni. Vendégek is jönnek ár néha a szomszédságból egy kis eszmecserére. — A fürdőpavíll-on egy nagy vendéglő, fedett és nyitott étteremből alti s némely helyen cölöpökön a tengerre van építve. Legelegánsabb a Plinius, Rónia és a Rex'pavil- lon. Egy kabin ára 8 —10 lira. Végigmentem a forró, homokos utón. Szemügyre vertem a napozókat s rájöttem, hogy miért hoz magával mmdenikj valóságos utazóbőröndöt. Mi minden van egy ilyen, kofferben!? Fürdőtrikó, napozó ruha, földigérő strandpongyola, — esetleg pyjama is — gumipárna, felfújható >ná- pozómatrác, ck. legalább Is egy nagy vászontakaró, liogy a forró homok ne égessen. Általában nagy a fényűzésÉrdekesek a strandcipők, rendszerint facipők vagy úgynevezett ortopéd szandálok. Gumipapucsot alig látni, de tyúkszem r is ri.kán. (Az olasz cipészek kitűnőek.) Nők, 1 érfiák egyaránt ezt hordják, igen kényelmes és egyszerű. A vizbe mezítláb mennek. Feltűnő, hogy aránylag kevesen úsznak Osriában. S akik a vizben vannak, többnyire vitorláznak, vagy wlocipéden és úgynevezett pattinon tesznek sétautat a tengeren. NÉPSZERŰ SZÓRAKOZÁSOK Az ifjúságnak van egy igen népszerű szórakozása. Kerékpárt bérelnek, vagy tandemet s azon járják be a sétányokat. Van Ostiának egy kis fe.nyő'rdeje is, ami tulajdon képen a Casielfusano-i fürdőhöz tartozik. Phiérának hívják. Gyönyörű utak szelik keresztüli-kasuk Külön sétányok vannak a gyalogjárók és széles betonutak a jármüvek számára. Egész éven ár látogatják, de inkább nyáron ár van a nagy forgalom. Az egész erdő csupa illat s habar nagyon karban van tartva, nincs mesterséges park jellege. Hat óra tájt könnyű szél fuj Rómában, Ostiában egyaránt: a tramonrana. Nincs kellemesebb szórakozás ilyenkor, mint egy szép gyaloglást vagy kerékpársécár tenni a Pin-etában. A sok napozástól és sós Üvegétől elgyengült test felüdüL Ahol a pénz nem számit... Castelfusano a nagy arisztokrácia, diplomácia és a milliomosok fürdője. A luxus óriási, az árak elképzelhetetlenek. Egy kabin ára Osriában xo lira, itten száz. Ehhez mérten tessék elképzelni az eleganciát. Julius és augusztus hónapban Rónia valósággal kiürül. Szinte mindenki vidékre megy. Pedig kitünően nyaral az, aki iCrna a r a d s Ostiába jár vagy a Miissolini- fórumon levő uszodába, vagy a Stadionba. A Duce is kijön néha, megjelenésével nagy meglepetést és végtelen lelkesedést okozva. A stadion versenyuszoda is egyúttal. Kristálytiszta a vize és olyan széD kék a színe, mint az aquamarin. A medence fehér csempével van kibélelve s pár kék csempestráf van kötél helyett. így vaknak a versenyzők egymástól elválasztva. A medence széle eziistözött beton és szintén ezüstözörr betonzsámolyokról ugornak startot a versenyzők. A Stadionhoz tartozik egy sportpálya. Mindkettő körül tribünök vannak. Lártam a Stadion meleg" vizái fedettuszódáját is, ami télen át van üzemben. Homok ellenben nincsen. Heverőszékeken vagy a földön napoznak a h1- sülmi akarók, vagy egyszerűen felmennek a kőamJireatrum lépcsőire. De az őst iái honiokot mégsem tudja helyettesíteni, ezért a rómaiak inkább Ostiába járnak. A modem Ostia valóságos város, reni- plom, iskolák, középületek vannak az állandó lakosok számára. Van egy tengerészeti akadémiája, ahol a kereskedelmi hajózásban kéoezik ki a tanulókat. Nváron
