Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-26 / 168. szám

( 19.3 9 jut iu s 2 6. tBLLBBN ZfíK Elbúcsúzott az élettől a „leprasziget királynője“ „Egy francia szerzetesnő csodálatos, hősi élete cc ' - PÁRJS, julius 25. r- A Csőnd'C'S'óceám ba ra teljes elhagyatott- ságban fekszik az angol uralom alatr álló Makogay-szigete, amely a Fidzsrszigetek csoportjához tartozik s amelyet egy korái 1- öv yesz körül Ezen tömnek meg az Óceán végtelenségéből érkező hullámok. Minden hónapban egyszer egy kis hajó köt ki a szigeten, élelmiszert és néhány, a minden­napi életben szükséges apróságot rak és aztán sietve távozik. Mert Makogaynak nincsen jó hire. a Ieprások szigete ez s a hajók messze elkerülik. 'Az angolok az itt fekvő egész szigetvilág valamennyi ileprabetegét ide koncentrálták és a szigeten két kórházat is építettek. Makogaycm harszáz beteg él, azon kivül ii francia apáca és mégy orvos. A betegek, amennyibeui nincsen ápolásra szükségük, a szigeten épült három kis faluban laknak. HÚSZ ÉV A FÁJDALMAK SZI­GETÉN A betegápoló szolgálatot kizárólag szer" zeoesnők végzik eh akiknek főnöknője, Marie Suzanne, ma 42 éves és több mint 20 év óta él a szigeten. Fiatal! éveit a franciaországi Provencebem éhe le. Szép volt, életvidám és nem is gon­dolt, rá, hogy apáca legyen. S aztán egy­szerre jött a belső átalakulás. Senki sem tudta, mi ment végbe Marie Suzanne lel­ik ében. Olyan feladatot akart vállalni, amely egész életét betölti. Felajánlották au-ki, hogy menjen Makogayra a Ieprások ’szigetére és ő az ajánlatot gondolkozás «nélkül elfogadta. Mikor a szigetre érkezett, a betegek földalatti barlangokban voltak elhelyezve. Kizárólag egy dologra vigyáztak velük Kapcsolatban, hogy senki közülük el ne hagyhassa a szigetet. 'Kórházról azonban iszó sem lehetett. Marie Suzanne nővér azonban azonnal erélyes munkába fogorr. Addig ostromolta levelekkel az angol ha­tóságokat, mig azok végül is engedtek és törődni kezdtek a betegekkel. A lelkes szerzetesnő vezetésével először az első kórházat, azután a másodikat épi- / tették fel. Ugyancsak az ő vezetésével kezdődtek meg a falu'álapirások, mig végül azt is el­érte, hogy szerszámokat hoztak a szigetre. Ezután a szerencsétlen szigetlakokat birta rá, hosszas rábeszélés után, hogy dolgozni kezdjenek. A „KIRÁLYNŐ“ SZAVAI MEG­NYUGTATJA A SZIGET FEL­LÁZADT LAKÓIT !: Tiz évvel a megérkezése uitáni már Ma­rie Suzanne nővér volt a sziget tulajdon­képpeni vezetője. Idővel azután újabb be- ♦tegápöló nővéreket is hozatott, akiket ő maga nevelt fel. Valámennyieknek meg kell tanulná lovagolni. Mindegyik kap egy lovat s csak mikor már biztosan ül a nye­regben, akkor kezdődik a tulajdotnképeni munka. f1. Minden n:ap reggel 4 órakor kezdődik á napirend. Ä nővérek nyeregbe ülnek és így járják be az egymástól meglehetősen távolfekvő falvakat. Maga Marie Suzanne nővér' is lovon járja be minden nap az egész szigetet. Este érkezik haza, ekkor át­veszi a kórházban a szolgálat egy részét. Egy angolgyarmati tisztviselő, aki niéhány évvel ezell'őtt meglátogatta a szigetet, cso­dálkozással látta egyszer, hogy < két apáca vágtatva lovagolt át az őser­dőn Ultiban védenceik felé. Elnevezte őket ,,amazoin-nővérekniek,lt $ ■ez a mév rajtuk is maradt. 1» Ez az amazonszolgálat kitünően bevált a szigeten, ahol semmi más közlekedési eszköz nem áll a rendelkezésre. Természe­tesen' egyideig eltartott, amig a benszü- llöttek a számukra ismeretlen lovakkal meg­barátkoztak. A leprabetegeket amúgy is nehezen llehet kezelni, 1 a teljes elzártság gyakran okoz rossz han- l gulatot és nem ritkán vezet felkelések- F re is. 1 pb»- ■ -M EgyizbenJ megtörtént, hogy néhány szeren­cse! lovag, aki a szigeten koncessziót biz­tosított magának, azt követelte, lmgy egyetlen táborba zárják össze a leírásokat. A betegek erre összefogtak és elhatárol­ták, hogy a partra vonulnak, hogy tilta­kozzanak az intézkedés ellen. És noha az angol hatóságok tiz ausztráliai rendőrt küldtek a szigetre, azok soha ni?m boldo­gultad velina a felbőszült betegekkel, ha vezetőjük szóba nem elegyedik a Ieprások küldöttségévé!], akik azt mondották, hogy n?m hajlandók az angolokkal tárgyalni, ha azonban királynőjük azt mondja, hogy tá­borba menjenek, sukkor megteszik. Nagy volt az angol rendőrök csodálko­zása, amikor megtudták, hogy a „király­nő“ nem más, mint Marie Suzanne testvér­Ez év elején, 20 év után, először megy szabadságra Marie Suzanne testvér és rö­vid időre hazautazott. Az újságíróknak ekkor nevetve mondotta: „Nem vagyok királynő, ezzel szemben minden vagyok. Kormányzó és bandar, a betegek kereske­delmi képviselője és védő szelleme“. És mikor megkérdezték tőle, nem vágyódik-e azután, hogy otthon maradjon, ezt vála­szolta: -„Természetesen! nem.. Ebben az életben utoljára jártam otthon $ ez egyben búcsú is volle. Vissza kell mennem Mako­gayra. Őrt várnak 'rám. Az emberek, rend­kívül boldogtalanok volnának, ha nem jön­nék és ezt mégsem tehetem meg velük“. Atigm&zíus elsején indiai a második gyermekcsoport atombi nyaralóid KOLOZSVÁR, julius 25. A viáros lombi gyermeknyaraló felepéről a gyermekek első csoportja folyó hó 30-án (vasárnap) fér vissza. A Dermatamüvek által kül­dött, valamint a gyár környékén lakó gyermekeket a jelzett nap déelottt 9 óra­kor a Dermata-iizem előtt adják át szü­leiknek, mig a többieket, akiket ugyan­ezen időben hoznak haza, a Kogahiicea- nu-utcaf szociális ügyosztály hivatali helyisége elölt teszik le az őket hazaszál­lító gépkocsik. Azokat a 'leánygyermekeket, akik a nyaralásra kiválasztott gyermekek máso­dik csoportját képezik, augusztus 1-én szállítják fel az üdülőtelepre. Az elszállí­tásokat végző gépkocsik reggel 8 órakor indulnak ei\ egyikük a Dermata-gyár elöl, az üzemi munkások gyermekeivel, miig egy másik a K o galni ceamu - utcából induk Ugyaninnen — a szociális ügyosz­tály hivatali helyisége élőt — délelőtt 9 óraikor újabb két gépkocsi indul a gyer­mekek hátramaradt részével. Ezek a gépkocsik csupán a gyermekek elszállítására használhatók, a szülőknek hatóságilag -tilos föl szállni ok azokra. Akik azonban gyermekeiket ki akarják kí­sérni az üdülőtelepre, hogy elhelyezke­désüknél segédkezzenek, a Pala-utca fe­lől kiinduló 3-as számú társasgépkocsi­val egészen a Kerek dom big mehetnek, ahonnan — nem lévén tu’ságos nagy tá­volságról szó — gyalog tehetik meg a to­vábbi utat. v " v Az ELLENZÉK panaszos-ládája Mai számunkban ismét csinos csok= [ rőt kötünk panaszokból, hogy felhiv= juk az illetékesek figyelmét a kony= nyen orvosolható panaszokra: /. Szemétlerakodó telep a Mihály­parkkal szemben. í j Nem tartjuk valószínűnek, hogy dr. | Bornemisa Sebastian főpolgármester j ur, vagy Vlad Péter dr. városi főorvos I ur tudomásával történt volna az, hogy j éppen most a kánikula idején létesite- 1 nek szemétIerakodó=telepet a Mihály - | parkkal szemben a Szamos medrében. A Szamost ezrével árasztják el a fürdő- zök, a strand is tele van és képzelhető, milyen örömöt okoz, hogy a szemeten keresztül folyik a viz a fürdőzőkre. Ál- litólag azért létesítették a szemétlera­kodó telepet, mert a vizmederben lévő villanyoszlop megvédéséről van szó. Érthetetlen, hogy most jöttek erre rá, amikor a döglegyek milliárdjai raknak fészket a szemétben, nem beszélve arról a bűzről, ami az egész környé= két elárasztja, beleértve a Mihá'y=par = kot is. A környék lakói a sivatagi por- felhő elől hiába keresik a Szamosban a menekvést, mert a békalencsés sze~ métdombok lehetetlenné teszik a für= dőzést. Éjszaka pedig a közeli vurstli rezesbandája teszi lehetetlenné a pihe- nést. Pedig volna csendrendelet is. I Tisztelettel V. A. dr. 2. Közlekedési panaszok. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Kérem, hogy lapjuk nyilvánossága utján hozzák alábbi panaszaimat a rendörkvesztor ur tudomására: ) Alulírott a Grigorescu-ut egyik mel­lékutcájában lakom és naponta meg* döbbenve tapasztalom, hogy biciklisták nyargalásznak a gyalogjárók részére fenntartott aszfaltjárdán, de nemcsak a kisebb utcákban, hanem a Grigo- rescu-uton is. A színház és a Grigo* rescu=ut; közötti gyalogjárón szágulda- nak a biciklisták és szerencse, ha nem ütik el az embert. Másik panaszom, hogy déli 1 és 2 óra között életveszélyes zsúfoltság van a Grigorescu=uti autóbuszokon és a 15 ülőhelyre berendezett kocsikban gyak­ran harmincán is kapaszkodnak. Jó volna megtiltani az autóbusz-társaság­nak, hogy jegyeket adjon ki a túlzsú­folt autókra. Kényszeríteni kell, hogy elegendő kocsikat állítsanak be a for­galom lebonyolítására. j Tisztelettel egy öreg nyugdíjas. 3. A cukrászdái személyzet munkaideje Tisztelt Szerkesztő ur! Mint régi cukrászdái látogató, felhívom figyel­mét a cukrászdái kiszolgáló személy­zet szomorú sorsára. Ugyanakkor, ami­kor Ralea munkaügyi miniszter ur tisz- teletreméító eréllyel a munka minden ágában kötelezővé tette a nyolcórai munkaidőt, a cukrászdákban 10—12 órát dolgozik a kiszolgáló személyzet. Könnyen meg lehetne oldani ezt a kér­dést, ha a személyzet felváltással tel = jesitené szolgálatát. Kérem szóvá ten­ni ezt a felszólalásomat, amely egy= önteíii véleménye a kolozsvári cuk­rászdák látogatóinak. V. D. tanár. 4. A PÉNZ ÜGY IGAZGATÓ UR I FIGYELMÉBE Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Szíveskedjen helyet adni a panaszos­ládájukban ezen soroknak és ezáltal felhívni figyelmét az illetékes körök­nek a következő kérésre: (, Korlátot kérünk a pénzügyigazgató- ság IlUik pénztárablaka elé és addig is erélyes rendőrőrszemet, hogy meg­fékezze a tolakodó, rendbontó eleme­ket, miáltal a fizető pénztáros munká­ja is nyugodíabb, pontosabb és gyor- sabb lesz és sokaknak a könnyét meg- szünteti. A pénziigyigazgatóságnál minden hó végén fizetik a nyugdijakat és hogy gyorsabban történjék, két pénztárab- laknál is fizetik, az egyik ablaknál nincs korlát, itt az utóbbi időben a tülekedés annyira elfajult, hogy össze- nyomorítva és rongyokban, sőt pénzük egyrészét a földön kel! összeszedniök azoknak, akik a pénztártól visszake­rülnek, hiába van rendörőrszem, aki taián kissé túl udvarias is. Egyes, jó = erőben levő emberek és fiatalok, akik más részére veszik fel a nyugdijakat, erőszakos, állatias módon, könyökkel, ököllel és lábbal dolgozva, a pénztár elé fúrják magukat. Töpörödött öreg anyókák, kik reggel óta állnak sorba, félrelökve, összetörve, megtépázva nagynehezen órák múltával juthatnak párszáz lej pénzükhöz. Legutóbbi fizetéskor velem történt meg, hogy egy nagy nyomással ellök= tek a pénztárablaktól, a pénzt alig bírtam felmarkolni, egy csomag ettma- radt, egy részét kezemből kiütötték a földre és mikor kigyúrtak és sodortak, alig bírtam felszedni a pénzemet. Utó­lagos felszólalásomra a pénztárnok ur volt szives és hiány nélkül visszaszol­gáltatta az ottmaradt összeget, amiért ezúton is külön köszönet érte. Teljes bizalommal és hálás köszö- nettel Várjuk az illetékes körök szives jóindulatát és megfelelő intézkedését. MSő tisztelettel Egy nyugdíjas. hogy az egész ~enei világ nagy szeretet­tel és tisztelettel ünnepli meg Dolmányt Ernő, a nagy magyar muzsikus 62. s"zz-) letésnapjáit. Julius 27-én ünnepli ezt (i fordulót u világhírű magyar mester; hogy nagy ünneplésben részesítették Szigeti Józsefet. a világhírű magyar he ‘ gedümüvészf. abból az alkalomból, hogy a julius 14-iki francia nemzeti ünnep al­kalmából megkapta a becsületrendet. A vikig minden részéről érkeznek gratuláló levelek a nagy hegedűshöz, akit a fran­cia köztársasági elnök a becsületrend tisztjévé léptetett elő. Az utóbbi években tudvalevőleg csak két külföldi világhíres séget ért hasonló nagy kitüntetés: Jasche Heifetzet, a hires hegedűművészt és Wal­ter Brúnót, u jelenkor egyik legnagyobb dirigenséi; , . •: r-uy­hogy Amerika leghíresebb filmcsillaga e pillanatban Bette Davis, a 31 éves sző­ke filmszinésznő, aki elnyerte ez évben az Amerikai Filmakadémia nagydiját. A nagyon tehetséges Bette Davis életrajzát most folytatásokban közük az amerikai iapok; ií hogy Molnár Ferenc Genfben befejezte uj darabját, amely előreláthatólag ősszel kerül színre a budapesti Vígszínházban. Molnár október végén Newyorkba utazik, ahol a Columbia-egyetemen 12 előadást tart a modern drámáról; <*; hogy a vajdahunyadi református mii kedvelők szabadtéri előadáson mutatják be Q G ül babát; • ■ hogy Nyirő József hires Uz Bencéjét Ginas Felix, a budapesti egyetem észt nyelv lektora észt nyeh>re fordítja te. A Nyirő-münek romám, angol, francia, né­met; olasz, lengyel nyelv után, most a kis észt népnek adnak hirt a székely életről­HAJÓRASZÁLLÁS KÖZBEN FOG­TÁK EL A BRASSÓI ÖTMILLIÓS BE­TÖRÉS MEGSZÖKÖTT TETTESÉT. Bucurestiből jelentik: Letartóztatták tegnap Constantában Florica Florescut, a közismert betörőt, aki nemrég szö­kött meg a bucureştii igazságügyi pa­lotából, amikor kihallgatásra vitték. Tegnap Florica Florescut éppen abban a pillanatban tartóztatták le, amikor fel akart szokni a Constantái kikötő­ben egy hajóra. Ezúttal nem volt sz«^ rencséje a hírhedt betörőnek, mert egy vámtiszt az újságokban megjelent fényképei után felismerte és a kikö«É»öi rendőrség segítségével letartóztatta. Florica Florescut visszaviszik a vaca- restii fegyházba és majd felelnie kell azokért a tolvajlásokért és betörések­ért is, melyeket szökése óta követett el a fővárosban és környékén. Florescu egyike volt azon betörőknek, akik öt­milliót zsákmányoltak a brassói ,,Ofa“ erdőkitermelő társaságnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom