Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-26 / 168. szám
végre megnyiiilinak a kapuk az őst roni'lük előrt: Rákóczi ügye itt is elveszett s a várban 180 halott székelyt talál a bevonuló labancság. Lázár Ferenc gróf Moldvába menekül, üt értesül az 171 o‘i romhámyi vereségiről és csak Nagymajtény után, 1711-ben tér vissza Szárhegyre. A várat ismét felépíti, de halála után, 1748-ban hatalmas tűzvész pusztítja el és a benne felhalmozott minden érték megsemmisül. Máról-holnapra úgyszólván koldusbotra jutotr özvegye Csik, Gyergyó és Kászon rendelnek adakozásából épifi újra; valószínű, hogy ekkor készülniük a homlokkal a'freskói is. Látogatás a Közbirtokosság telepén Délután van már. mikor a romoktól búcsút veszünk. Vormaier Frigyes birtokos, aki. eddig is vezetett berniünket (a romok az ő birtokán vannak) most a szárhegyi Közbirtokosság bikatelepér mutatja be gazdatársaságunknak. Ez volt az EMGE" tanulmányttt első gazdasági látványossága. A re'epv; másfélmillió lejjel épirerte meg a Közbirtokosság. Jelenleg tó apaállat varr SIBSLBaa Rfrfí a Székeíyiöldönát „Anno 1532 Domini“. — Freskók a romokon. — Ahol Erdély legnagyobb fejedelme gyermekéveit töltötte. — Akton, a labancvezér. — Gyilkos-tó felé III. közlemény. v a xv Marosvásárhely, Julius 25. A Székelyföld történetében, mint a Lá- zárok-székhely)e, Gyergyószárhegy jelentős hedyet fogjlal el; 48 kapuval „Zarhegy“ néven már az 16571 regeszmim említi. Bár a most romokban fekvő Lázár-várkastély déli falában levő főbejárat hatalmas, aránylag még épségben maradt folyosójának baloldalán „Anno 1532 Domini“ felirat található, a várkastély építés én dk idejét mégis homály takarja. Az évszám arab számjegyekkel áll a föliratban, cte káliig rafiája könnyen megtéveszti a mai szemet; társaságunk nagy részé is 1302-nek betűzi, minthogy azonban arab számjegyekkel föliratban a XV. sza" zad előtt nem találkozunk, nyilvánvaló lesz, hogy a hármas és kettős 'közötti kis .romboid alakú karika csak disz es nem olvasható zérusnak. A főbejárat előtt folyik el a Csínód pataka, amely hajdan a várkastély árkait táplálhatta. Vársáncnak ma már myoma j sincs, ennek kutarása helyett a homlokfal , a-fireskóiból még megmaradt színes raj- j zolatok ragadják magukhoz figyelmünk. A , vakolat, melyre a színes rajzokat, képeket j festették, már jórészt lehullott, de a még 1 megmaradt rajzolatok művészi mimikáról , 'tanúskodnak. A falat ezenkívül cifra pár ; kányzat és itr-ott stilizált virágrajzok éki- j térték, felső szegélye pedig fogrovárkás. | Valami emléktáblát keresünk, melyről a j falfestés készülésének idejét tudhatnók | meg. A homlokfal jobboldali bástyájának keleti falában akadunk rá egy ablakszerű ( mély-'désre, de feliratából csupán a kövér j kező szavakat sikerül kibetüznit Insiginum Gomütiale Domini Stephani Lázár. A címernek és az évszámnak azonban már csak a helye maradt. Szüzmáriás zászlók a gyergyó> völgyben ' A várkastély nemcsak a tat árhordák elől nyújtott menedéket Gyergyó népének, hanem a Rákóczi-forradalombam is jelentős szerepet töltött be mindaddig, míg Akton, a laboncvezér be nőm vette s le nem romboltatta. Megelőzőleg Erdély nagy fejedelme, Bethlen Gábor gyermekségének voltak tanúi a szárhegyi falak. A fejedelem anyja, Lázár Druzsina, Lázár András testvére, férjének, Bethlen Farkasnak halála urán Szárhegyre költözött 1590-ben az akkor még 10 éves fejedelemmel. A XVII. század végén a kastélyt Lázár Ferenc birtokolja, aki 1702-ben grófi címert káp és II. Rákóczi Ferenc szolgálatába szegődik. Az 1705. évi szécsény.i országgyűlés után, mely Rákóczit vezérlő fejedelemmé kiáltotta ki, Lázár Ferenc Kászon, Gyergyó és Csik főkapitánya lesz. Ezek az évek a kastély és vele együtt Gyergyó történetének legszebb, de egyben a legşzomorubb idői is. A gyorgyói sikon, melyet környező hegye és havasai természetes erőddé alakítottak, bár Akton Csikót végig dúlta és megtörte már ott a kurucok utolsó ellenállását is, a Gréces fdől pernyét, tiszköt hozó szél még mindig szüzmáriás zászlókat tépeks: Gyergyó népe Lázár Ferenc gróf vezérlete alatt tartja Rákóczinak rert esküjét s a Grécesen Both királybíró csapata1 állanak őrt (1707). Az első összecsapásnál vissza is verték Akton labancait, de kér csikszentdomokosi idegen rejtett, hegyi ösvényeken vezeti Gyergvóba Akton lopakodó seregeit. A királybírót elfogják és a labanc vezér parancsára kisfia kell hogy először ráiőjön a Vároldalon fekvő Botlr kastély falai előtt célpontul állított apára Tűz pusztít a várban Az árulók segítségével hárbatámadott kuTucsereg egy része a közelharcban, kézi- tusában veszti életét, másrésze pedig a szárhegyi várkastélyba menekül. Akton aknákat furat a falak alá, ágyuk bömbölnek, de hosszú időn át áll az ostrom, míg Mai értéke az állatállománnyal együtt kö- z<‘l hárommillió lej- kiisgazdáink-nafk most is alkalmuk volt meggyőződni arról, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet által sürgetett szervezkedés milyen óriási lehetőségeket rejt magában. Forró, délutáni nap tűz, mikor gépeinkkel Gyergyószenrmiklós felé haladunk. Mellettünk, kétoldalt az urszélen vetésráblák: a sárguló kalásztengpr színén olykor lassú, méltóságteljes hullámokat hajt maga előtt a nap forró hevétől elbágyadt nyári szellő. Gy-ergyószentmiklóson csak néhány percet időzünk, míg gépeink tartáiiyai színig telinek, hogy a motor ujuil-t erővel vághasson neki a Pongrác meredek szerpentinjeinek. A Gyilkos-tó felé A város határán ár ismét vetésráblák ki- sérueík utunkon, amott hosszú, szabályos sorokban rendek — itt tőben kaszálják a szénát — futnak az utszéltől a hegy lábáig. Baloldalit a Békény és a Várparaka között emelkedik a Vároldal. Oldalán a várnak már alig van nyoma. A monda szerint itt álilr valamikor Hiripné vára, k írnak kéc fia: Ábrahám és Domokos a környék -lakosságának rémei voltak. A Vároldalon vívták meg véres párbajaikat az elrabolt szüzek lovagjaival, míg egyszer mindkerten életüket veszrették a viadalban. A vár különben, az ióocras évek végén a Both-család tulajdona vak. Utunk fölfelé visz már, kanyarrkainyar követ s a motor búgva kapaszkadik a hegyinek. Velünk szemben mintegy 400 méteres magasságba emelkedik a Pongrác- tető, de odáig a kígyózó szerpentinen az ut még mintegy háromnegyed óra. A tető-oldalra érve, jobbról a szemben levő hegyoldalon a fák között kis tisztás, melynek alsó sarkában a ,,boronákból“ rakott erdei Pia így, a népszerű operaénekesnő tüneményes karriert csinált Amerikában A newyorki 53-ik utcában külön titkárság intézi az énekesnő levelezését, akit a Nemzetközi Folklór Követének neveznek az Újvilágban KOLOZSVÁR, julius 25. Háromszor utazik be Európái az a kiest, -törékeny, fekete román asszony, aki most vi'lághíresség lett Amerikában. A sztárok zaklatott, 'izgalmas és gyönyörű életét éli és elmondhatja magáról a népi dalok legnépszerűbb román interpretáló' ja, aki minden nyelven s műiden népnek énekel, soha nem téve különbsége* nemzet és nemzet között s ügy igazán Bucii restitől —- Newyorkig Amint a National Broadcasting Company, n legrégibb ne wy or ki rádióállomás programján olvasható, péa így — akinek érdekes amerikai szerződéséről annakidején beszámoltunk — MebediarÜben született 1908 február 19-én. A bucureştii Zeneakadémia, majd a párisi Conser valóké növendéke volt, a híres L’no Dandry tanította. 1927-ben debütált Parisban. a Trocadero Színházban, a köz* társasági elnök és ötezer hallgató jelenlétében, egy Jean DfArc emlékiinniepé- ■ven. Olyan sikere volt, hogy azonnal És most — Amerika Mikor először beszéltem vele penzióbeii kolozsvári lakásán, vele és férjével és ma- nage-révek Vamu-sescoval, ^ bucureşti:’ Opera veit adminisztrációs d rektorával, mint távoli tervet endRették Amerikát Azóta ez a nagyszabású terv valóra vált és Pm Tgv, ez a mosolygó, kedves, tehetséges teremtés olyan szép karriert csinált az Újvilágban, amire akkori beszélgetésünk alatt még maga sem számított. Ma érkezeti egy amerikai levél s egy csőm ó nyom t a t vány -mii sorta p. aimer i k a i újság-kivágás ame'yekböl tisztán kibontakozik egy gyors, hihetetlenül gyors és igazán amerikai méretű énekesnő karrier. Ennek a karriernek bizonyára ürülnek n kolozsváriak, akik olyan szeretettel fogadták mindig az itt vcndégszerep’ő Pia Igyt. Március végén utazott Amerikába az énekesnő. Először Parisba ment, ahol a Radier Paris és PPT rádióadók műsorán házikór már fenyők árnyéka takarja! — Előtte töbszázméter mélységű völgy; lent, mélyen, a fenyők iközötr kanyarog az ut, melyen jöttünk. Olyan, mint valami keskeny ezüst szalag, szinte sziporkázni látszik a vöflgybetüző erős napfényben. Egyre merészebb utforduiókar érünk. Vezetőnk, Kiss Árpád, az egyik átforduló urán felsóhajtva mondja: „Még csak 500 méter a tető“. Jobbról m-os: ismér elénk tárul festői szépségében a völgy, melynek: mélysége a szerpentin útvonalai mint óriási 'lépcsősor ereszkednek alá és az utszél egy- másmögé sorakozó, szürke (kőrakásai a magasból csak apró hangyabolynak tetszenek. A retőre érünk. Egyszerre jólesően hűvös szél csap arcunkba, gépünk is felsza* í badul: lefelé haladunk. £ 1 esebbnéj-élesebb kanyar-ok követik sűrűn egymást, az ur- test szélességében olykor alig négyöt méter s mellettünk meredeken szakad le a hátborzongató mélység. Sehol egy korlát. Szembe vélünk merészen emelkedik ä hegyoldal, melynek irtásán a kék égboltról alázuhanó szemkápráztató fényben a megfakult facsonk-ok, mint óriási szürkéslila- szinti gombák bámulnak le a mélybe. Távolabb haragoszöld fenyőrenget>eg? majd a Kis Cohárd, azután a Nagy Cohárd sziklái tekintenek felénk, az utolsó forduló urán pedig a Gyilkos-tó vizéről csillan szemünkbe a napsugár. A ró tükre fölé emelkedő jellegzetes facsonkok elépzelni kész" tétnek a hatalmas méretű katasztrófát, mely 102 évvel előbb játszódott irt le, amikor a most egymással farkasszemet néző kéc hegyfok összeomlott és a mélységből a Gyilkos-tó vize tört a szikLák és még épségben maradt fenyőik fölé. Mintegy 5 kilométert haladunk még a kocsikkal, hogy időt nyerjünk a Békás-szorosba tervezett gyalogos kiránduláshoz. megérdemli a, Nemzeti Folklór Követe nevei. Csak a művészetének él s ezért olyan népszerű Amerikai emigránsok most eUiatenczzák levelekkel, hálásak neki. mert saját nyelvükön szólaltatja meg népi dalaikat, az NBC-rádióállomás óriás, láthatatlan hallgatósága előtt. „Celebrated NBC-star** így Írnak róla nz amerikai lapok. Ilogy jutott el Melled inti bői a világlvircsségig — erről szó! ez a riport. szerződést kapott egy turnéra Európa fővárosaiba. 1930-ban tért haza Romániába, ahol az Operában énekelt és legnagyobb sikereit román nenizeui dalok előadásával aratta. 1931 óla haltszáz előadáson énekelt Pia így. Európa nagy városaiban s hatvan- háromszor szerepel* a legkülönbözőbb rádióién dóá-'lomások műsorán.. Operaáriákon kívül tizenkét nyelven énekelte tizenkét nemzet legszebb dnhtitnem csoda, hogy olyan népszerű lati meleg hangja, mint kevés énekesnőé Európában. adod egy-egy koncertet. A nagy ut ked vezőtLeinül kezdődött: súlyos "influenzában betegeded meg ő is. férje is, úgyhogy második rádióban g versenyét 39 fokos lázzal énekelte végig. Az He de France-oceánjárón mentek aztán Newyorkbn, hogy eleget tegyen az énekesi» ő szerződési kötelezeRségeJ nek. Az átkelés borzasztó viharban, öt napig tartott és Pia így, aki még lábbadozó vo'jt, embertelenül szenvedett a vadul hánykolódó hajón, amelyen minden utas súlyos tengeribeteg volt. Végre kikötöttek Newyorkban, ahol. mivel nem tudtak angolul, az ottani román követség ajánlásával titkárnőt szerződtetlek- Ma ez a titkárnő semmi mást nem dolgozik, minihagy válaszol arra a l enger rajongó levélre, a mat az énekesnő a világkiállításon adott és rá dl ók oncer tjei után kapott Amerika »Enden részéből. Ez a nagy lelkesedés érthető is. Hetenként kétszer énekel Piri így n legnagyobb newyorlá rádióstúdióban, az NBC ben, amel'ett állandóan szerepel a világkiállításon. Tudvalevő, hogy az amerikai rá* dióleadások a közönség jelenlétében történnek. így az NPC-nek 2500 ember számára épült koncertterme van. Aki Rt ar rí váll, azt megismerik az egész USA-ban. Pia így nepertcáirjábain 350 d'! sze repek Julius Trón magyar dák i<t éneked az énekesnő a newyorki rádióban. lton Aladár verse és qz észt Anina Tamme bőlcsödala volt e". amelynek cime a Dalnok gyermekkora. Az amerikai nemzeti zeneünnep napján, 34 nemzet képviselői előtt, rövid angol nyelvű beszédet mondott Pia így, amerikai szokás szerint. Románia ünnepén 5000 ember előtt énekelt a román énekesnő, majd a béke napján, a Fidac- ünnepen, 8000 ember előtt tolmácsolta a művészet s a zene nemzetközi nyelvét. Népszerűsége érthető. Minden ameri kai emigráns hálás, ha saját anyaméh vén haMh-.utjai saját, régen hallod da'ait. És ezek a dalok egy szép és varázsos hangon szóltak a szivükhöz.. . A vüágkiá'litás zenei ünnepséget során, a román énekesnő május 14-én és junius 8-án éneked. A közbeeső koncéi1 leket olyan váláginrességek adták, mint Jan Kiepura, Grace Moore, Marian Anderson és N’no Martini, akik közölt Pia Igyt, mhii a Hires román ro/oro/jr- szopránt hirdette a világkiállítás zenei műsora. ) Hogy él Amerikában a kolozsvári közönség jóismeröse? A sztárok nehéz és mégis irigylésremél- tó életét éti ma a törékeny a'aku, fekete primadonna. Délelőtt tizenegytől egyig és délután négytől hétig próbál a stúdióban, hetenként kétszer hangversenyt ad az NBC rádiójában és hetenként egyszer a világkiállításon. Amel’eM rengeteg privát meghívása. társadalmin kötelezettségű van. úgyhogy pihenésre jóformán nies is ideje. Az anieriJkaá közönség levelek százait zúdítja :\z énekesnő East 53 rd Street i lakására. fényképeket, autograimoka- kérnek tőle. Augusztusban aztán turnéra indul, mindenüvé repülőgépen, mert hiszen az óriási amerikai» távolságok Ixmtazása egyébkénI hetekbe tehene. Cleveland, Detroit. Chicago. St. Louis, San Francis- o(i rés Hollywood—Los Angeles a turné állomásai »hoi Pa így bizonyár.: még több hívet ocrez kivételes művészeRuh _________________________ÉJ LEVÉLPAPÍROK, eg>»z«rutől a választékosabb kivitelig. legolcsoboaa az Ellenzék könyvos2táIyábaitA CluL U.girik - wvv ot,,
