Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-13 / 157. szám

LQ 3 9 Julius 1 3> BLLEENZEK 5 SEYFRIED FERENC RIPORTSOROZATA: Lj ikí a romoh Között Megkezdődtek Jázseifalva újjáépítési munkála­tai. — Megható lelkesedéssel láttak hozzá a tűz- károsait gazdák a romok eltakarításához Hz u] József falra felépítésének tervei II. közlemény JÓZSEFFALVA, július 12­Józseffafitvaiii turtózkodásomnak mind­járt első napján jóleső örömmel á ll api- lofctam meg, hogy a tüzkárosult magyar családok lelkén nem lett úrrá teljesen a vak kétségbeesés. Egészséges gondol.iko zásu, ddlgoz:ni vágyó emberekkel állok szemben, akik lehetőleg kerülik a si­ránkozást és mindenben segítségemre akarnak leniig hogy a tennivalók fon­tos megá'lilüpiiiása után hiotzzáláthassaaiak az újjáépítés előkészületdihez. A KÁROSULT CSALÁDOK Megátllapiiüottom, hogy 84 udvarház újjáépítéséről kell gondoskodni. Ezekben az udvarházakban összesen 86 károsult család, (összesen 445 félek) lakott. Az el­ső felmérés után megáíHapi fiolöta/m, hogy a múltban meglehetősen szűk kis udvar­házakban laktak ezek a családok. Tizenöt méter széles és kétszázötven méter hesz- szu területen kelti elhelyezni a házait, a csűrt és az istállót. Tagosításnál azonban még két párhuzamos utat lebet nyitni, ami álltái a szélesség megduplázódik. Négy csoportra osztottam fel a károsul­takat­Az első csoportba az okai soroztam, akiknek féthektártól egy hektárig terjedő földjük és egy tehenük van. Ebbe a cso­portba 21 család tartozók. Jtt a legsür­gősebb a segítség, mert ezeknek a- embe­reknek jelentette a tűzvész a legteljesebb anyagi összeomlást. A második csoportba azok a gazdák tartoznak, akiknek egy hektártól báróim hektárig terjedő földje, két tehene, egy sertése és gyengébb gazdasági felszerelé­se van. Ebbe a csoportba 32 család tar- iozjk. A harmadik csoportba a 3—5 hektár földdel, két tehénnel és egy lóval, vagy három tehénné!!, növendékál la tokkal, egy sertéssel! és gazdasági felszereléssel ren­delkező gaizdák tartoznak. Ilyen gazda 21 van a tűzkárosiihak között. A negyedik csoportba a fiz hektáron felüli ingatlannal! rendelkező gazdákat soroztam, akik közül 10 van a tiizkiáro- sultak között. lAz első csoportba tartozó földhöz ra­gadt szegény embereknek házát még az idén a legsürgősebb kötelesség felépíteni. Ezek ugyanis olyan nyomorban sínylőd­nek, hogy önerejükből sohasem 'tudnának talpra állami- Egységes típus szerint fog­juk felépíteni a házakat, amelyek egg szobából, pitvarból és konyhából fognak állani. A házak fedele úgy fog lenyúlni, hogy felállót is alkot majd az egy tehén­nel rendelkező szerény gazdaság szá­mára. A 2—4. csoport gazdái számára ketté­osztott istállót építünk fel az idén. Ennek az építménynek nagyobbik fele lakásul fog szolgálni, a kisebbik részben pedig az állatok nyernek majd elhelyezést. MEGHATÓ ÉLMÉNYEK Kimondhatatlanul meghatottak azok a jelene Lek, amelyekben a pontos felmé­rés és az adatok összeírása alkalmával részem volt. Munkámat valósággal visz- szafojtott lélegzettel figyelitek a károsult családok. Mikor egyegy csatádnak fel­világosításait és kéréseit feljegyeztem és meghallgattam, szinte imádságszerüen tört fel a szivük minden melegségével elmondott ,,Köszönöm“. Az első napok­ban még minden a pusztulás szörnyű ké­pét mutatta. Legtöbb ház poriig égett, né­hol egy-egy üszkös, csonka fial meredt az égnek, máshol kőtörmelékek jelezték, hogy nem is olyan régen 'itt még béke és 'boldogság honolt. Mikor azután felhívtam a gazdákat ar ra, hogy romokat takarítsák el, egyszeri­ben megváltozott a falu külső képe. Könnyes szemekkel indultak el a gazdák az elsönapi újjáépítő munkára. Ezúttal azonban az öröm jeliéi voltak ezek a könnyek. Az arcokéin boldogság tükröző­dött vissza, mert mindenki érezte, hogy a fajtestvéri szeretet varázslatos ereje rö­videsen uj házakat teremt az üszkös ro­mok helyére. Példás fegyelinezetitségget láttak neki a. munkának. Gondosan fel­osztották egymás között, hogy kinek mi a teendője. Jelenleg a házak kőailupjait szedik le, összehordják a köveket és min­den romot ehakariitianik, hogy az uj épít­kezéshez azonnal hozzá lehessen látni. MUNKAKÖZÖSSÉG József falva1 népe megértette, hogy a falut csak úgy lehet felépíteni, ha mun­kaközösséget teremtünk meg. A szegé­nyebbek napszámmal, a gazdagabbak iigaerővel járulnak hozzá ehhez a közös­ségi munkához. Kiosztották maguk között, hogy az emberek egyrésze vályogot, tég- bit feg vetni. \ másik része kavicsot bá­nyászik. Ismét mások az alapok és beton- a’tapzatok elkészítéséhez nyújtanak se­géderőt. A hozzáértők a falak épülésénél fognak majd segíteni. Végül a lakosság egy része az ácsmunkáknál fog segéd­kezni. Alkalmam volt beszélgetést folytatni Ccnstntinescu ezredessel, a megye pre­fektusával]', aki a hatóságok részéről a legmesszebbmenő támogatást ígérte meg az újjáépítési akcióval kapcsolatban. Az ezredes a megyeszékhelyen egy hang versengt is rendezteiett a tüzkárosult fa­lu lakói részére. *•* Egy hétig tartott, amiig az összes szük­séges felméréseket elvégeztem , és meg­beszéltem a gazdákkal) a tennivalókat. Amikor hazautaztam, hogy megtegyem jelentésemet a Magyar Népközösség és az EMGE központjának, József falván már javában folyt a munka. Szorgalmas férfi­kezek takarítják el a romokat. Az elta­karítás munkája is tervszerű megosztás szerint történik. A tüzkárosult gazdák va­lósággal katonai fegyelmezettséggel vég­zik az egymás között felosztott munkát. Munka előtt és munka után qi temp­lomba gyűl össze a falu népe. Isten há­zában történtek a megbeszélések is. Új­ra átéreztem és átértettem, hogy milyen felemelően csodálatos a hit ereje. Hogy a tüzkárosult gazdák nem vesztették el a jövőben való biz qdafaiu kait és remény­a#, amely a földközi tengermellék lakóit jellemzi, otthonuk napsugárban fürdő, életörömmel teli vidékeinek befolyására fejlődött ki. — Itta természet mindig ünnepel. — A délvidék szülötte forró vérű, meleg szivü és érzékei kifino­modottak, így minden, amit alkot magán viseli életerővel teli szellemének nemes bélyegét. A BOLERO kölnivíz tökéletes kifeje» zőjea déliek tüzes temperamentumának, maga az illatba öntött diadalmas élet­öröm. A valódi természetes illat kivonat alapon előállított BOLERO kölnivíz az előkelő világ kedvence, mert mint bóditó üzenetet küldi ezt hozzánk a távoli, titokzatos dél. BOLERO kapható minden előkelő szaküzletben. teljesen várták' a segítséget, az első sor­ban dr. Németh Kálmán plébánosnak kö­szönhető, aki a leikipásztori élbivaitoítság lánglelkii szavaival tarlóba össze híveit a megpróbáltatás keserű óráiban. Ez a nép nem is veszítheti e1- hitét Istenben és a jövendőben, mert rövidesen érezhet­te, hogy csodákat fog művelni a testvéri szeretet, amelynek melegsége sokszáz ki­lométerrel sugárzik feléjük. József falván megkezdődött! az újjáépítés munkája, amelynek irányítását a legteljesebb biza­lommal várják a- károsult gazdák a Kós Károly vezetése alatt működő bizottságtól. Természetesen számtalan tennivaló van még addig, amíg az építkezések tényle­ges munkája megkezdődik. Ezekről a tennivalókról és a tűz károsultak jelen­legi legsürgősebb szükségleteiről' fogok beszámolni következő cikkem keretében.. Julius 30.-ig kötelesek a besorozott ifjak a tanulmányi szabad­ságot megkérni az illetékes hadkiegé­szítő parancsnokságtól KOLOZSVÁR, jiiUus 12. A kolozsvári hadkiegészítő parancsnok­ság 3906— 1939. szám alatt hirdetményt bocsátott ki, amelyben a 6. területi pa­rancsnokság 6962. számú rendelete értel­mében az érdekeltek tudomására hozza a következőket: 1 Az 1939. évi kerosztóiiglwz tartozó ifjak, de az idősebb korosztályhoz tarto­zók is, akik 1938—1939. évre tanulmá­nyi szabadságot kémek, kötelesek szemé­lyesen benyújtani vagy ajánlott levélben beküldeni az illeLékes hadkiegészítő pa­rancsnoksághoz, legkésőbb folyó évi július 30 lg a következő■ okmányokat: a) A beiratkozási, látogatási és műkö­dési bizonyítványt az 1938—39. iskolai évről. b) Az A- és B.-modellü nyilatkozatot (dec laratie), a pénzügyigazgatásáig láltamozá- sával ellátva. c) Az 1938—39. -vre szóló hadrnen- lességi adó fizetéséről szóló nyugtát. 2. Azok az ifjak, akik a felsorolt köte­lezettségüknek nem tesznek eleget, elvesz­tik a tanulmányi szabadságra vonatkozó jogukat, fohjó évi november elsején tényleges katonai szolgálatra kötelesek be­vonulni és ezenkívül a hadmentességi adót is megfizetni. 3. Azok az ifjak, akik az 1939—-40. évre is tanulmányi szabadságot óhajtanak kapni, személyesen kötelesek benyújtani, vagy ajánlott levélben beküldeni az ille­tékes hadkiegészítő parancsnoksághoz az 1939—40■ évre szóló tanulmányi szabad­ság iránti kérésüket, amelyhez mellékel­ni kell az 1939—40. évre szóló had.men­tességi adó kifizetéséről szóló nyugtáit. Ez a katonai illeték a fennálló törvény ren­delkezései értelmében előre fizetendő. 4. Azok az Ifjak, akik nem nyújtják be a keltő időben a vonatkozó kéréseiket, el­vesztik a tanulmányi szabadságra vonat­kozó jogigényeket és folyó évi novem­ber elsején a tényleges katonai szolgálat­ra kötelesei: bevonulni. X kolozsvári Mnnka- kamara kirándulási rendez a „Munka és Jókedv“ kiállításra KOLOZSVÁR, juüais 12. Hétfőn, folyó évi juTas 10-én a Mun­kák amara elnökének, dr. MoMovan Ha­rt tonnák és Tarnoveanu B. munkaügyi felügyelőnek elnökletével a helybeli Mun­kák amara helyiségében az összes műm kás, magántisztviselői és iparos céhek ki­küldöttei együttes megbeszélést tartottak. E megbeszélésre a „Munka és Jókedv11 Bucurestiben rendezett nemzetiközi kiál­lításának megtekintésére felmerült kirán­dulási terv szolgáltatott alkalmat. ! Ennek keletében 120 személy uta sát vették tervl>e, a kiket a különböző céhek tagjai közül választanak kíi. Ko­lozsvárról 60-an — közöltük 30 munkás, 15 magántisztviselő és 15 kisiparos —• Marosvásárhelyről, Besztercéről, Désről és Toirdáröl pedig városonként 15—15-en fognak résztvenni. Az utóbbi csoporto­kat 5—5 munkás, magántisztviselő és ugyanennyi kisiparos alkotja. Az utazás­ban csupán a szakmai céhek álltái aján­lod személyek vehetnek részt. A k rándulást július 15- és 16- nap­jain tartják meg. Az útiköltséget a kolozsvári Munka­kamara fogja viselni. Tüzes vassal sütögette a lopással vádolt munkás talpát. Iasiból jelentik: V. Stefa- nescu szőlőtulajdonos Zanca Todor nevű munkásár lopással gyanúsította. Ste-fanescu felesége segítségévül megkötözte a mun­kást és megkötözött állapotban egy ge­rendára akasztotta, ezután pedig vagy másfél órán ár kutyákorbáccsal verte a szerencséden embert, akinek testéről va­lósággal lerongyolódott a bőr. Miután Zanca a borzalmas kínzás hatása alatt sem akarta bevallani, hogy lopott volna, a ne- kivadült szőlőtulajdonos tüzes vassal sütö­gette a szerencsétlen munkás talpát. A szerencsétlen embert, ak> rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett, kórházba szállí­tották. A szadista hajlamú szőlő'tuiaido- nőst ped'g letartóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom