Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-21 / 114. szám

193 9 m á j u s 2 1. ELLENZIK A gernyeszegi iskola NOVEMBER 17.-ÉN LESZ A KÖNYVTÁR ALAPÍTÓ GRÓF TELEKI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 200-IK ÉVFORDULÓJA MAROSVÁSÁRHELY, május hó. tA maga nemében és korában szokat­lan nagyságú, valóságos modern pla- kátterjedelmü magyar ősnyomtatvány került elő mostanság a marosvásár­helyi gróf Teleki-könyvtárban. Ez az 1688-ban, Kolozsvárott megje­lent, 108X74 cm. lapmérettel dicsekedő papiróriás természetesen csak ivrétek összeragasztásából volt összeállítható, de igy is nagy dicsősége ez a Németi Mihály uram nyomdájának, mert az összeillesztésnél sehol sincsen feltű­nő eltérés, akár a sorok menetét néz­zük, akár a széles keretezés egybetol- dozását. I A párversek formájában négy osz­lopba szedett szöveg „a Teleki-ház ger» nyeszegi udvari“ iskolájának terméke. A szinte méteres szélességben nyomta­tott cirn, az akkori szokás szerint, igen hosszú, tempósan folyó és a követke­zőképen hangzik: „Emlékezetnek Romolhatatían Szege- letköve, melyet néhai kívánatos emlé­kezetei méltóságos és nagyságos Bor­nemisza Anna fejedelem asszonynak*, az méltóságos és nagyságos első Apafi Mihálynak, Isten kegyelméből Erdély országa dicséretes fejedet mének, Ma­gyarország részeinek urának, székelyek Ispánjának, igaz vallásunk végső fenn­álló oszlopának, szerelmes túlié meg­vált házastársának, az anyaszentegy- ház dajkáiénak, iigvefogyottak Pátró- nájinak, érdemesek jutalmaztató Tár­házának, ez haza édesanyjának halálá­nak szomorú alkalmatosságával állí­tott és emelt fel a Teleki-ház udvari seholája az 1688 esztendőben.“ Ez alá az impozáns cim alá van az­tán felsorakoztatva kellő Ízléssel a doktor Kölcséri Sámuel, széki Teleki László, széki Teleki József, széki Tele ki Pál, széki Teleki Sándor, Majtinvi Ferenc tanítómester verselménye, kü­lön cim alatt ismét: a Bérekesztés. A valószínűleg falrafiiggesztés céljá­ból készült sirató óriásnyomtatványt a nedvesség meg is viselte, de a mo­dern iavitó eljárás segítségével csak­nem teljesen használhatóvá lett. úgy­hogy elgvönyörködhetik benne kutató és érdeklődő egyaránt, hogy milyen is volt a XVII. század alkalmi verselése, ahogv igy, egymás mellett láthatja ma­ga előtt a négy kis diák Teleki „urfi“, a professzoruk, meg a tanító urok vers- olimpiászát. Mutatóban néhány sort adunk mind- egvik rimnróbálgatásból: Doktor Köleséri professzor igy el­mélkedik verselése során, mint legélen lévő szerző: l „Mert senki annyátul élemedett korba ügy nem sziilethetik, hogy philoso• , [ phálna, Dolgának egyaránt rendet szabhatna, Természet törvénye szerint indulhatna.“ Széki Teleki László tanítványa így tisztelte meg kegyelmes asszonyát, hol­ta után: „Olyan az élet mint az Comoedia, i Mely Comoediának Világ theatruma, Sokféle scénáknak ember az adóra, Haszontalan tréfák s lárvák produk­f tora“ Széki Teleki József „kegyelmes asz- szonyának halálát igy emlegeti“: „így szegék le mostan dicsőségnek \ szárny a, Kegyelmes Asszonyunk, Bornemisza \Anna, Kit már megitatott halálnak pohara, Istenem (ö) testét csendesen nyugosz­(sza.“ ,,Igy mutatja meg hűségét széki Te­leki Pál“: I „Vájjon az koporsó, az kit kifaragnak, Ékes metszésekkel frissen megcifráz­\nak, Drága öltözettel gazdagon megraknak, Sok gyászos személyek sírván környül t \á!lnak, liijjában valóság, vagy haszontalanság, Az megmaradtaknak unalmas sáfár­f sag?! Ilyen ítélettől távozzék okosság, És igy gondolkodjék emberi okosság.“ „Széki Teleki Sándor igy kiséré jó fejedelemasszonyát“: *) Bonuemisz'a Anna (f 1688) - L Apafi Mi­hály (1632—1690) felesége volt, aki eszélyes higgadtságával- és tapintatosságával sok meg­gondolatlanságtól óvta meg férjét és hazáját. „Azért méltatlan szó, hogy hallassék < [köztünk, Asszonyunkon, jó dajkánkon egyaránt fkeseregjünk, Nemzetünkkel és földünkkel, hogy [ [tisztességet tegyünk, Nála lévő virtusiról gyakran megemlé- L (kezünk.“ Majtinyi Ferenc tanítómester igy ir: „Uralkodásának kezdeti, ha jóság. Volt, avagy kegyelem, királyi méltóság, Végéig igy ment el, itt maradandóság: Alj, melyet nékie hagy az halandóság!“ |A „Bérekesztés“ mindenesetre ehhez a bemutatott csokorhoz illő. Mégis figyelemreméltó ez az egész verses nekilendülés és> egymásra lici­tálás, különösen abból a szempontból, hogy mennyire nem respektálták az akkori paedagogusok növendékeik haj­landóságait, mikor akarva, nem akar­va ilyen verseket remekeltettek vélök, tekintet nélkül korukra és hajlamaik­ra. Maga, jó doktor Köleséri Sámuel professzor ur, legalább 25 esztendős volt verses filozofálásának elkövetése alkalmából (1633—1732), Majtinyi ko­ra ismeretlen, ellenben a négy Teleki urfi közül mindegyik belől volt a 15 esztendőn, Sándor diák meg éppen 9 esztendőnek örvendett versif ikálása idején. t Pedig ilyesminél volt még keserve­sebb históriákban is részök szegény gernyeszegi „vén“ diákoknak. Hát mi- j kor latinul kellett időmértékes verse­ket kiagyalniok! Magyarul még csak eljárt a Gyön­gyösi István „utánzásaképen“, ez az alexandrinus verselés, ami azonban szinte előhírnöke a Gyöngyössi János zöngeményeinek, aki már a Kazinczy korának volt hírhedt leoninistája, „tün­dökölvén“ a költői báj, a jellemzés híj» jávaí. t Mindannyian a szereplők közül a hajdani, 1630-beli gyulafehérvári régi iskola törvényei szerint tanultak Er­ViWgSŰtr innak utánzatok, amelyeket mint a5pirint akarnak eladni, holott eze­ket nem szabad aspirinnek nevezni, őrizkedjen ezektől! Kérjen mindig ASPIRIN TABLETTÁT ctak a» IfkeretxBel t délyszerte akkor, akár nyilvános, akár magániskolákban, amilyen a gernye­szegi is volt. A XVII. század második felében kollégiumi rangra emelkedett kolozsvári iskolában is csakúgy dol­goztak ezidött egésznapos leckerenddel a növendékek, télen reggel 7 órától kezdve, nyáron 5 órától fogva délig, 2—5 délután folyton diktáltak, fordí­tottak az etymológiai, syntaktikai, poé­tikai osztályokban azokkal, akik ke­resztülvergődtek a „rudimentákon“ (elemi osztályok). Mégfeljebb a rheto- rica, logicai osztályokban folyt tovább az agykinzó leckefelmondás, hogy ne felejtsük: a hitbéli, gyémántnál is drá­gább lelki tartományok szinméznél is édesebb eledeleit sem (Bod P.), ami alatt: a káté értendő. i Bizony, hacsak a józanabb szülői gondolkozás nem segített az ifjúságon, ilyenformán, ahogy a Teleki Mihály is (1634—1690) kihozatott magának Ger» nyeszegre, többfius apa lévén, egy ta­nítót az elemistákhoz, egy más pro­fesszort a kollégiumot végző fiatalok­hoz, — a praeceptor uraknak aztán hasznát vette a gazdasági ügyvezetés körül is, közben nyugalmasan élték le életüket az urfiak szárnyrakelése után is derék iskolamestereik. i Akadtak ezek közt a vándor kultur- apostolok közt mégis olyanok is, akik­nek nevéhez oktatás és nevelésügyi érdem fűződik, de különös gond ezek­nél is csak a latinra terjedt ki, reáliá­kat, történelmet, földrajzot nem is ta­nult, nem is tanított senki ezidött. 4 Telekiek Kövessük nyomon a négy Teleki le- származóináli azt az érzelmiségi vonalat, ami megmaradt a, maga kívánatos és lendületes emelkedésében az urfiak köz- veden lemenőinél. (Teleki Mihálynak még több fia i's volt az itt emlí­tőiteknél.) Eltekintve a László fia, József (1738— 1796) koronaőrségétől (1795), aki unoka- testvérével, Sámuellel járt külföldön és alki Baselben adta ki (1760) könyvét; „Essai sur la foiblesse des ©sprits forts“ (Erős lelkek gyöngesége)., negyedik utóda vöd tragikus véget ért nagv politikusunk: T. Liáisizíló (1811 —1861);" Pál (1674— 1731), aki beutazta Európát, Erdélyben tudósnak, a haza atyjának nevezték, bennünket legjobban a versifikáló társa­ság legfiatalabb tagja, széki Teleki Sán­dor (1679—1760), mint akiből mégis leginkább lelt igazi vérbeli kterátus és akinek ágán fejlődött ki a grófi nemzet­ség legnagyobb fénye, dtisze­Sándor „diák“ 1733'ban erdélyi főkor- mányszéki tanácsos, tordai főispán, de mindeme rangok, főgondnokságok meEelt az ö legkisebb fiából, Sámuelből vált a 4 könyvláralapitó Az apai tekintély minden testvéri vi­szályt megoldó ereje sok minden nehézsé­get elhárított cseperedő Sámuelje Htjából. Idősebb testvérei irigyelték az apának egyre növekedő vonzalmát Sámuel iránt, csakhogy ez a legkisebb éppen az apja szájaize szerint való: tudbmányos érdek­lődést drub él már kis korában és ezzel be Is került apjának a stúdiójába, ahol,: mert a jó erdélyi gazda nagy könyvpár­toló volt és Cartesiusát (Descartes) ol­vasgatva, egész önálló felfogásra lett szert, amit a nála sűrűn megforduló li­teratus társat előtt fejtegetett szép csen­desen. Ha kis fia, Sámuel nem is folyhatott be ebbe a nem neki való, magas szinvo- nal'u társalgásba és gondolatmenetbe, de közben megtanult olyan precízen. Iáimul, hogy egész további egye,térítés európai tudományosságának alapját is itt vetette meg. Sámuel is Gernyeszegen született, ha igen fiatalon el h került onnan Celnára, tehát ő %' gernyeszegi diáknak számúk Ivésőbb, mikor 35 éves korában itt hagy maga mögött gróf Teleki Sámuel egy gyönyörű magyar életet, ezt a romanti­kus erdélyi fenföldet, megfut gyönyörű weliésü országos méltóságai révén igen magas pályát Becsben, megnyugodni azonban ugyanide vágyik, ebbe ,,a bér­ces kis Hazába“4, sáromberki birtokára. 1822‘ben. •4 gernyeszegi diákok közül, Teleki Sámuel a maga könyotáraíapitásáual igái­éi épitőkulturmunIcát is végzett, mert A0 e-erre menő könyvtárát 1802'ben át­telepítette Becsből ide, a Maros mellé, ahol magyar tudományos központot akart vtölághirü marosvásárhelyi Teleki-könyv­tár megalapítója (1739—1822), akinek tehát ebben az évben van 200-ilz születé­si évfordulója, SáncVr grófnak is volt öt fia; Sámuel már 60 éves korára született apjának és éppen ezért fordult öregedő szeretetével ,.3ris neveletlenkéje“ felé és irányítottá önmaga kis „Béni já min ja“ nevelését. Honnan vette magának Sándor gróf ezt az apaságán felüli nevelői emelke­dettséget, erre tatán részben gyermekkori emlékei vitték, ha eszébe jutott 9 eszten­dős korabeli megpróbáltatása, versifiká- lásía. Morózus embernek írják le máskülön­ben Teleki Sándort étetúrói, aki az akkori improduktív gazdasági rendszer nélkü­lözhetetlen „kellékeseivel“, a jobbágyok­kal! küzködött folyton, miikor nem a Sá­muel bátyja ivat. Apja, Teleki Mihály még azzal dicsekedett, hogy Husztról1 Foga- rasra utaztában minden éjjel a saját jó­szágán hálhatott meg; 13 gyermeke közt, Sándorra is „jutott“ még annyi, hogy ©kos gazdálkodással, megfelelően láthat­ta el gyermekeit örökséggel. megalapozni európai megépitésü könyv­tárával, akkor, mikor Európa nyugatán sem volt még mindenütt imerős a „Welt- Literatur“ fogalma1. Ez a gernyeszegi diák, Teleki Sámuel is ugyanazt a fénypászmáját egyengette a magyar művelődésnek, amin később Köröst-Csomia Sándor, meg Bolyai János munkált, csak éppen egy olyan, önma­gát túlélt századba született bele, aminek folytatásában 1825 pozitívumát seal ada­tott megérnie. így aztán minden ő eszmeisége ki­maradt a korabeli „schöngeíislok“ mél­tatóinak sorából, később meg a XIX. szá­zad hol virágos, hol viharos gomolygá" sábam a „Teleki théka“ klasszikus szelle­mével szemben tartózkodó lett a felfogás. Igaz, nem sok köszönet volt abban sem,, hogy könyvtárának Marosvásár­helyre szállításakor, 1803 ban, igy ünne­pelte őt egy kolozsvári verselő, „A Mú­zsák háládatossága“ címmel: „Két kézt ragadtad, két fejeit magas Pindusnak, hogy átalhozhasd. magyarodé- [közé, Örökre, deáknak, görögnek Kincseit és kegyeit vitézül. V: Vásárhely eHünf, isteni szent gyűlés Zsámolya lett már, itt sokadalmozik A lélek égi gyűjteménye, ahed Földi gyümölcs, puha bele:, * Csaj- sár,“ * ’ _ Cseppenhetett volna ugyan tudós kan­cellár Teleki Sámuel első centenáriumára egyetlen csöpp megemlékezés az 1839-es évfordulóra, az akkori magyar roman­tika szmmézéből, de bizony, ha a tudós professzor, Méhes Sámuel, előzőleg 1831- ben a „Nemzeti Társalkodódban el nem mondja a maga mondanivalóit róla, asny- nyit se emJlegelődött volna; számottévőbb megemlékezés bizony azóta is alig esett Teleki Sámuel és véle édesegy bibliothé- kája felől. Elfelejtett reformerünk tehát ez a ki­magasló egyéniségünk; 200 eszteudős szü­letési évfordulóját, ez év november 17-ét, nekünk kötelességünk illő és kellő mó­don megünnepelnünk. A gernyeszegi hajdani diák mesterem­berek még későbbi utódja, gróf Telek» Domokos (1810—1876) ápolta még a leg­hatékonyabban a gróf Teleki Sámuel em­lékét, mikor 1851 és a- következő évek­ben cimtározta a könyvtár kéziratait. Magát, az egész iskola örök színhelyét, a gernyeszegi várkastély történetét, ép­pen most íratta meg az előbbi főur uno- dája, dr. gróf Teleki Domokos*), aki maga is gyönyörű szőnyeg- és régiség- gyiijeménnyel bír, a többi gernyeszegi Telekiek tudományos működésében és hatásában munkáscnergiával tényező. Gulyás Károly. *) Dr. Biró József: A gernyeszegi Te­leki-kastély. 1939. Vendéglősök! Cukrászdák ! Háziasszonyok Papír szalvéta gyári áron az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vendéglőknek és cukrász­dáknak való negyedes fehér szalvéta ára: 1000 darab 45 lej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba való egyszerű, fehér, cakkozott szélű 32X32 cm. nagyságú 50 darab 12 lej. Mintás szalvéták Ízlé­ses összeállításban csomagonként már 12 lejtől kezdve. Gyönyörű zsurszalvé- Iák 100 darab 25 lejért, .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom