Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-21 / 114. szám

s

ellenzék

1019 m ÚJ u J > I

*****

NEWYORK, május hó.

A\ialatt az egész világon forradalmi változások játszódnak le, Amerikában íz elet mélyéről elindult egy folyamat, melynek fontosságát alig lehet kellő képen értékelni, hisz egyetlen évtized alatt megváltoztathatja e kontinens szellemi felépítését s döntő befolyást gyakorolhat egész jövőjére. Az Urnák ez 1^39. évében, amikor a nagy Kiállítás „A Jövő Világa“ címmel nyílt meg, az Egyesült Államok egyetemei nek és iskoláinak vezetői elérkezettnek látják az időt arra, hogy uj alapokra fektessék Észak-Amerika ifjúságának oktatását, tanítását, nevelését. A program alapvetően uj, történelmi. Fel kell figyelni rá, mert fontosabb, mint a napi politika eseményei, mélyebben szántó és maradandóbb. Haydn

S. Pearson. Amerika egyik legelőkelőbb középiskolájának az igazgatója a változást a következőkben foglalta össze: l

„Uj korszak következik. A.z Egyesült-Államok lakossága stabilizálódik. Arról van szó, hogy felépítsük a tervezett társadalmat az ifjúság nevelésén keresztül.“

„Tervezett társadalom“: ez uj és döntő fogalom itt. hol eddig minden ötletszerűen alakult ki, a bevándorlás rendszertelen és lázas mozgalmaiból. Furcsaság, ellentmondás, gyökértelen szokások: 150 éven keresztül ez volt' ez óriás-csecsemő állam döntő jellege. A bevándorlás szűkítésével, a központi kormányzat megerősödésével, hagyományok kialakulásával csak most kezd az ország nemzetté válni s végső kereteit a következő években fogja megkapni a tervezett társadalmon be lül, melynek alapköve az uj nevelés lesz. I

Két alapvetően érdekes mozzanata van ez uj nevelésnek: a módszer és a tantárgyak. Ami a módszert illeti, ne felejtsük el, hogy az egész amerikai életnek valami drámai jellege van s ez azután belekerül az oktatásba is. így például Cleveland városa hozott igen érdekes újítást az elemi iskolákba. Egyes tantárgyakat rádión, hangszórón keresztül tanítanak, mégpedig a közporti leadó állomásról egyszerre 500 osztályban. Tegyük fel, bog}' Olaszország földrajzáról van szó és a gyerekek éppen Velencénél tartanak. Az óra kezdetién megszólal a hangszóró s lemezről hallani a „Sole mio‘kt. Ugyanakkor az osztályban ülő tanító levetíti az első lemezt, amely velencei részletet ábrázol gondolával. Akkor a hang, behízelgő s egyben drámai heng,

magyarázni kezd. Elmondja Velence alapításának a történetét, beszél a kis szigetekről s lagúnákról, a márvány- palotákról s a közeli szárazföld bányáiról, honnan kikerül a nyersanyag. Közbcn-közbeu 20—25 másodperces

szünetet tart, mialatt az osztályban a tani tó gyorsan megkérdi a gyerekektől, hogy mi a márvány, vagy felmutatja nekik a katedrán előkészített csillogó márványkö-mintát. Ez a bár- inas összjáték, a „bemondó“, a tanító s a gyerek között: a „drámai elem“. Eleven, élettel teljes és olyan benyomást gyakorol a fiatal agyra, hogy azt többé nem felejti el, még akkor sem, ha soha nem biflázik otthon. ,

A főiskolai oktatásban hasonlóképen érvényesülnek a serkentő friss módszerek. Hogy a földrajznál maradjunk, a legtöbb egyetem rendelkezik laboratórium autókkal, melyeket tökéletesen felszereltek minden szükséges műszerrel. A tanár ezen rândul ki diákjaival folyókhoz, tengerekhez, hegyekhez, földekhez, igy eszközük közvetlen módon a méréseket, megfigyeléseket, igy gyűjtik az adatokat s a tudást.

A tudás gyakorlati és közvetlen megszerzése jellemző az oktatás valamennyi ágára. így például a Cornell- egyetem jogi fakultásán a harmadik évtől kezdve a tanterem bírósági teremmé alakul át. Hires ügyvédek átadják dossziéikat valóban lefolyt jogi esetekről s a szerepeket, ügyvédek, bi- rák. ügyészek szerepét kiosztják a hall- gatóknak, akik kötelesek felépíteni s „eljátszani“ az egész ügyet. Egy másik egyetemen a francia irodalmat szavalókórus segítségével tanulják a diákok s ez a metódus közel viszi őket az idegen nyelvhez. Az angol irodalom oktatásánál a műkedvelő színház bevezetése egészen általános lett s ma már nincs egyetem az országban, amelynek ne lenne állandó társulata. E társulatok legtöbbször klasszikusokat adnak elő, de ugyanakkor minden egyetem I minden évben kiir pályázatot a diákok i által irt darabra s ha ez jól sikerül, a mii néha a Broadway-n is vendégszerepei 1—2 hétig.

Az uj tanterv, melyet az Egyesült- Államok legkiválóbb gondolkodói és pedagógusai terveznek és alakítanak ki, meglepő, de klasszikus kettősséget tartalmaz. I

jEgyik oldalon teljesen szorosra óhajtja fűzni az iskolát s a mindennapi élet jelenségeit, követelményeit, így például Pearson a következő tárgyak bevezetését sürgeti:

1. A „fogyasztó“ iskolája. Az Egyesült-Államokban évente sok százmillióért vásárolnak a fogyasztók tikke- két, amelyek az ár egytizedét sem érik , meg. Meg kell tanítani, mitől fiigg az. élelmi, öltözködési, berendezési stb. cikkek értéke, mit helyes vásárolni stb.

2. Az egyéniség és jellem nevelése a középiskolákban. A hibák s azok leküzdése. Azon jellemvonások kifejlesztése, melyek hasznosuk, kellemesek, szükségesek emberi társadalomban.

3. Politikai nevelés. A társadalom szervezete. A demokrácia lényege, filozófiája, védelme. Egyén és társadalom.

4. A pénz. Mi a jelentősége, hogyan használják fel, mi az. igazi értelme. Hogyan kültsünk és takarékoskodjunk. S egyáltalán, beszéljünk a pénzről, mint ahogy a természetről vagy az anatómiáról beszélünk. i

5. Az otthon. Hogyan lehet szép, kel leines és tartalommal teljes az otthoni élet? Mik a hibák ott, ahol az emberek menekülnek előle s hogyan lehet ezeket orvosolni?

6. A szabadidő felhasználása.

E pontokból kiderül, hogy mi a probléma. Az. hogy milyen módon lehet egyszer végre közkinccsé tenni azt, amit eddig minden ember hosszas és keserves tapasztalat alapján oldott meg féügmeddig. Az egyéni tapasztalatot természetesen nem lehet helyettesíteni. De valószínű, hogy vannak elemek és törvények, amelyek mindenkinek a segítségére lehetnek és sok hibás lépéstől óvnak meg. Eddig az volt a szabály. hogy a fiatalság megtanulta azt, amit az elvont törvényekből és szabályokból, pozitiv tudásból meg lehet tanulni, azután „ment ki az életbe“. Itt most arról van szó, hogy magát az életet kell bevinni az iskolába s jóelöre irányítani a figyelmet mindarra, ami valóban döntő az emberi élet folyamán. Mindezzel megszűnik az, hogy 22—24 éves emberek csecsemő gyanánt lépnek ki az egyetem kapuján s elölről kezdenek mindent, mert eddig álomvilág- ban éltek, elvont eszmények és számok álomvilágában. (

Ugyanekkor azonban, amikor az amerikai iskola ilyen meglepő közelségbe jut az élethez, a másik meglepetés az, hog}’ mily ui és hatalmas érdeklődés mutatkozik a diákok és tanárok részéről a két legelvontabb szellemi terület: a vallás meg a klasszikus filozófia és irodalom iránt.

Több nagy egyetem elhatározta, hogy uj vallásfilozófiai tanszékeket állit fel, ugyanakkor pedig a görög és latin tanszékeket is kibővítik, mert nem egyszer 100 százalékkal nőtt az utolsó két év alatt azon diákok tömege, akik egyik vagy másik tudományág iránt érdeklődnek.

E mozgalom okát az összes szakértők egyformán magyarázzák. Az uj amerikai ifjúság szellemileg friss és

A 4 h e in «1 e u in - r e n é n y f á r

ízléses vászon kötésben U19 leiéri Már megjelentek

Cliardonne: A boldogság éneke Pirandello: A kitaszított Hunyadv Sándor: Nemesfém Sigrid Uridset: A hü feleség Nemirovszky: A zsákmány Földi Mihály: A miniszter John O’Hara: Találkozás Bontempelü: Halálos élet Sinclair Lewis: Tékozló szülők Julién Green: Leviáthán Somerset Maugham: Színház

SAJTÓ ALATT:

Gunnarson: A vulkán árnyékába® Lehmann: Titokzatos felelet

Szitnyai Zoltán: A bocs

Kaphatók az

Ellenzék könyvosztályában

Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. Tele- .on: 1199. — Vidékre utánvéttel is azonnal ízállitjuk. Kérje a könyvujdonságQ^ jegyzékét.

rendkívül érzékeny. Az utolsó évek mozgalmai, megrázkódtatásai, az ellentmondó politikai tanok és eszmények felcsigázták szellemét, de a dolgok mélyére akar nézni. így, hajlamától függően, vagy vallásfilozófiái alapon, vagy a tiszta filozófia módszereivel óhajt a problémák felé közeledni. Innen van az, hogy a görög műveltség egyre jobban terjed s épp annyira kedvelt s általános lett, mint a klasszikus angol egyetemeken.

Ez a kettősség különös és tisztára amerikai tünet. Egyrészt a való élet alapos és részletes ismeretéről van szó, az anyagi és technikai problémáknak félelem és fölényességnélküli megközelítéséről. Ugyanekkor azonban a fiatalság hisz a tisztára szellemi és erkölcsi megoldásokban s még mindig az emberi szellemet tekinti a legfontosabb, legeredményesebb műszernek. .

Az amerikai jövőnek ezen uj alapokra való fektetése fontosabb minden politikai válságnál, fontosabb az elnök- választás kérdésénél, New Dealnél, propagandánál. A világ sorsa elvégre nem beszédeken, még csak nem is csillogó és tÖbbé-kevésbé rövidéletü tetteken dől el, de szükségleteken, melyek a mélyből fakadnak és kísérletről kísérletre haladva, átszürödve a szellem retortáján, egy nemzet Önként vállalt magatartásává lesznek. K. T.

A TUDÓS TUDOMÁNYA

Irta MAJTHÉNYI GYÖRGY

Kovács albiró urat, mikor bíróvá lépett elő, egy kis vidéki várasba he>- lyezték át. Itt seliogysem érezte jól magát, de hiába mozgatott meg minden követ, nem tudott visszakerülni a fővárosba. Eleinte igen visszavonult életet élt és csak későbben olvadt bele a kisváron társadalmi életébe, de hivatali munkáján kívül, ha valaki fölkereste, mindig jegyzetek között találta, örökké irt, firkált s a kiváncsiak kér- dezősködésére csak kitérő választ adott. így ragadt rá annak a hire, hogy tudós. t

Sovány, szigoruarcu ember volt. Eleinte ügyvéd volt és csak később lépett a bírói pályára. Kifogástalanul viselkedett, de gyakran szórakozottnak látszott és még nagy társaságban is akárhányszor látták, amint jegyzete két csinál. j

A társaságbeli hölgyek megkörnyékezték a gazdasszonyát s azt remélték, hogy valami borsos apróságot tudnak meg Kovács birő urról. De gazdasszonya a város legnagyobb pletykafészke volt, aki csodálatosképen gazdájáról egyetlen szót sem volt hajlandó fecsegni. t

Gazdasszonya, Volincsákné nagy barátságot tartott fenn a mosónővel és a fűszeres feleségével. Kovács bíró ur mihamar észrevette ezt és felbátorította Volincsáknét arra, hogy a két hölgyet uzsonnára meghívja magához. Az uzsonna költségeit a biró ur fedezte. És amikor a két hölgy megjelent, átadta az ebédlőnek használt szobát, mig ő maga a szomszéd szoba ajtaja mögött kihallgatta mindazokat a pletykákat, amikről jólnevelt úriembernek a városban nem lehetett tudomása. Amikor a füszeresné például valany

nagyon bizalmasat akart közölni barátnőivel és megkérdezte: nem hallga- tózik-e esetleg „valaki“, Volincsákné nagy biztonsággal nyugtatta meg:

— Á, a biró ur nagyon tudományos ember, furt csak olvas, meg firkál, nem érdekli őt a mi egyszerű beszédünk. 1

Kovács biró ur ezekről a hetenként megismételt uzsonnákról értesült nemcsak a kisváros különböző társadalmi rétegeinek szerelmi ügyeiről és anyagi viszonyairól, de arról is, hogy kinek a lánya mennyi hozományt kap s ki milyen jellemű?

A lányos mamák természetesen nagyon számon tartották Kovács biró urat és az idők folyamán többféle kísérlet történt arra nézve, hogy meghá- zasitsák. De a döntő pillanatban a biró ur mindig olyan kérdéssel, vagy megjegyzéssel állt elő, hogy minden további erőltetés lehetetlenné vált. Ilyenkor roppant nagy volt az elképedés. Honnan tudhatta meg ezt, vagy azt a bíró ur? Különösen Bréger butorgyáros felesége vette oltalmába a biró urat. Szép, kissé kacér menyecske volt s gondok hijján föltette magában, hogy megházasitja a biró urat. Talán tet- j szett is neki a biró ur s a biró urnák 1 is az asszony, erről nemigen szivárgott I ki soha semmi. Viszont voltak fiata* j labb emberek is a kisvárosban, akik i szintén igen sűrűn fordultak meg a butorgyáros házában. Bréger bútor- gyáros is sokszor meglátogatta a bíró urat. A terveiről beszélt neki, megmutatta készülő uj bútorainak rajzait és a beszélgetés során igyekezett ügyvédi tanácsokat szerezni. Ő is leggyakrabban úgy találta a biró urat, hogy sziir- kekockás füzetekbe írogatott«

— Hallod, ez már izgatni kezd engem — mondta ilyenkor a bírónak. Mindenki tudósnak tart és senki se tudja, hogy milyen tudománnyal is foglalkozol voltaképen ...

— Parancsolj egy pohár pálinkát és egy jó szivart... Az én tudományom ne izgasson téged, nem tudomány az.

— De ha ennyi időt és munkát szentelsz neki. I

— Nincs más dolgom.

— Csak ismert szerénységed miatt

nem árulod el. Pedig nekem

__

— Ha annyira érdekel, megígérhetem, hogy halálom után rádhagyom ezeket a füzeteket. I

— Hátha én halok meg előbb?

— Akkor — vesztettél — nevetett a biró.

Nem sokkal ez után a beszélgetés után történt, hogy Gráf, a városi pénztáros nyílt utcán vett elégtételt leánya csábitóján és lelőtte. Izgalma azonban olyan nagy volt, hogy idegeinek nem tudott parancsolni és többször húzta meg a ravaszt, mint kellett volna. Ez estefelé történt, amikor a biró otthon ült és a szürkekockás füzetekbe irkáTl. Az egyik golyó betévedt hozzá a szobába és átverte a koponyáját.

Menten meghalt. )

Gazdasszonya éppen egyik rokonánál volt látogatóban (örökké sajnálta, hogy ebben az időben nem volt otthon) és amikor a butorgyáros belépett a bíróhoz, már segíteni nem lehetett rajta. Bréger át akart szaladni a patikába, ahonnan feltelefonálhatta volna az orvost, de megpillantotta az asztalon a nyitott füzetet. Miután már az orvos se segíthetett volna e szegény biró állapotán, kíváncsisága elhatalmasodott és nekifogott az olvasásnak.

... Egész életemben büszke voltam arra, hogy nyitott szemmel járok a világban — olvasta a biró jegyzeteit — de meg is bántam. Behunyt szemmel kellene járnunk, bogy ne lássuk embertársaink gyarlóságait és aljasságait. Ha „nyitott“ szemmel járunk, minduntalan förtelmeket pillantunk meg. Az emberek jellemtelenek és aljasok. Ez a PisztolyosFügy is nem szörnyü-e? Az apa megtudta, hogy a fia váltót hami- sitotC Az ő nevét hamisította oda a váltóra. A fiú ugyan beváltotta a váltót, de az apa valahogy a kezébe kerítette a papirt és közjegyző előtt arra kénvszeritette a fiút, hogy ismerje el a hamisítást. A fiú elismerte, mire az apa kitagadta az örökségből. Piszto- lyosr jómódú ember. Vájjon nyugodtan fog a sírban pihenni, abban a tudatban, hogy fia tovább is küszködni kénytelen a mindennapi falatért, holott az örökséggel talpra állhatott volna?“

Másfelé lapozott. i

„B. M.=né is jellemtelen. Tudja, hogy évek óta imádom és megbocsátom örökös félrelépéseit. Ostoba férje nem látja, hogy minden fiatalemberrel megcsalja őt. Én feleségül akartam ezek ellenére is venni. Tizenhétszer ígérte, hogy meglátogat s akkor mindent meg* beszélünk. Egyszer sem jött el. ó, Flóra!“ t

A butorgyáros elpirult.

— Ez. a feleségem!

Sürgősen tovább akart lapozni, de lépések hallatszottak. A gazdasszonv jött haza. Zsebrevágta a füzetet és letérdelt. A gazdasszony sírva fakadt, aztán egyesült erővel végigfektették Kovácsot a pamlagon, majd Bréger megígérte, hogy elküldi az orvost és megteszi a szükséges intézkedéseket.

— Csak sírjon, Volincsákné —mondta. — Én is sírtam. A legjobb barátomat vesztettem e! benne. És milyen nagy tudós volt! Senki sem tudhatja azt jobban Halamnál.

Aztán az íróasztalba zárt többi füzetet kereste elő s mint jogos örökséget, összecsomagolta és hazavitte.

— Na, Flóra —• gondolta az utcán —

most aztán befütök neked; -