Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-03 / 100. szám

8 '/? L1. /. N 7 íiK J <13 Q rn áj u t 3. x (t'l$ooU{<r'i cikkünk folytatása ) s.Ratea Mihail munkaügyi inhlis.'ter cl- nöklotevoi május cl-■» jen \io teremben omrigus kongresszust teuniiottak a munka sok. magiiiusitYisnilok és ipán» munka­adók céhei. Az '-'gy begy ültek a ktxngres? • s/us elnökének, valamint a céhek előadói­nak, » mu<nkdisK>k részéről Énünk* Cher- man. a migántiN/t\ isdlők részéről George Oorgescu és' az iparos munkaadók részé rőt pedig Te oda >rescu k i kliiíl «.1 i vMhelc meg­hallgat á*a urán ebő M'kinLet ükct és mély t isz'tolotíik'tv. első sa i’han is 073 ország első munkásai: Őfelsége 11. Károly király leié »rá nyitotta, ciki a kgM kesébben ó, legfá­RALEA munkaügyi miniszter radhacat'lanabbul dolgozik az ország, aj nép és <a nemzet boldogulásán, haladásán ós szabadságán, egészséget; és hosszú életet kivánva Uralkodónknak k>z alkalomból“. A kongresszus ugyanezekkel au érzel­mekkel viseltetik Mihály trónörökös gyu­lafehérvári aiagyvajda iránt is­A kongresszus kifejezi hálás elismerd' sét a kormány és annak vezetője, Ar­mand Oaituescu iránt, aki óriási félké­sz üli tségii munkásságrój tett tanúságot ak- k'otr, amidőn visszaállította az országban a társadaiiimi rendet és a gazdasági vér* keringést, olyan nagyot tett a népek kö­zötti béke fentarllására és határaink meg. védésére. A kongresszus mély háláját és s-/erele lét nyilvánítja MihlraŰl Hale.» munkaügyi miniszternek, i\ nmukássaggaJ szemben tuinusKtiotft gondossága, a munkatörvóny és a tárvulalmnlbi/losiilii Iörvényeiig nu'r (losiilása körű') kifejted! I» véken vségéért. A Kongresszus, l'igycflenibe véve u nagy Figyelmei énchnmllö nemzetközi hely zotet, minikor ni népek közötti béke oly nagy veszélynek van kitéve és országunk egy­sége eseMegus Uh mi séges Iáim adásnak Je lu 1 tárgya., a köv» üköző halám/alol hozza: Mindazok n cehek tagjai, amelyeknek lei küldötte' it mni konyreszuson rés tors: nek, önként fafajéin!jóik egy napi fizeté­süket hadfelszerelési célokra és az ország halárainak megerősítése céljából, A kongresszus ennek az önkéntes hatá­rozatnak a meghozatta la alKk.mlimából l'oli- hivássaH' frrdul az ország mindazon ijxa.ri és kereslkodelnvi váMtoilnMí aH'kniT'muz.ottni- hoz, önáliló niestctTekltez és válTaJta.ti veze­tő k hö z, s zaba dlf ogdhillko zá suta ki 1 oz, on ntgá n és köztisztviselőkhöz, nlküik még nem tar­toznak egyetlen céltez sem. hogy ugyan­ilyen módon nyilatkozzanak és egy napi fizetésüket szintén ajánlják fel nemzetvé­delmi célokra A céhek országos kongresszusa, amvi* dőn a fenti határozatát meghozta, felké­ri ;í. kormányt arra, tegye meg a lehetősé­gét annak, hogy az ország területén lévő összes ipari és kereskedelmi váUötátok szintién hozzá járulhassanak az ország vé­delmére előirányzott; kiadásokhoz. A kongresszus, megvizsgálva n mun­kásság, az iparosság és a tisztviselők sok kívánni vajót maga után hagyó helyzetéi, arra kéri a kormányt, hogy továbbra is olyan nagy figyelemmel és gondossággal viselje lelkén ezeknek sorsát, kulturális hailadását és anyagi boldogulását, azért, hogy jobban hozzá járulhasson az ország terheánok viseléséhez, n nemzetgazdaság növeléséhez és a tenne]és fejlesztéséhez. Végezetül a kongresszus felhívást in­téz az ország munkás, tisztviselő és ipa­ros céheihez, hogy valamennyien céheik keretében gyűléseket rendezzenek és azon a céhrendszer előnyeit ismertessék, az ipa­rosság, munkásság és tisztviselők érdé* kébrtn a szervezkedési tovább folytassák. Calinescu miniszáerelnölc beszéde FUieras I. beszéde után Ralca minisz­ter bejelienletile, htagy Calinescu miuiszter- ckiök beszédet fog intézni a kom gross zu s- hoz. A miniszterelnök, akit percekig ün­nepelt a közönség, az ailábbi beszédet fnpndotta: A MUNKÁSSÁG MEGBECSÜLÉSE •— A~ első szakmai kongresszusra nem­csak a munkásság iránt érzett szeretet és megbccsüiés hozott el, hanem: í. Lát- pi és tapasztalni akartam, hogy milyen hatást váltottak ki a munkásság körében az uj rezsim és a kormány intézkedései. 2. Meg akartam állapítani, hogy melyek a munkásságnak a jövőre vonatkozó clő- íerjesztései, kívánságai. A munkásság hi­vatalos képviselőitől hallattam felsorolni az eddigi eredményeket, amelyek méltat­ták a kötelező fizetett szabadságot, a munkásbiztositó és nyugdíjintézetek uj rendjét, a ,,Munka és Jókedv'“ szerveze­teinek eredményeit és az uj szakmai ala­kulatok nagyszerű hatását. Megértettem ma itt a romániai munkásság lelkesedé­sét, amely a tegnap még megoszlott, szét­húzó tömeg helyett egységes munkásság­ként jelent meg. A politilcusok által elva- kitott régi, széthúzó tömeg megszűnt lé­tezni. Az idegen eszmék által befolyásolt munkásság helyett mg az egységes nem­zeti érzéstől áthatott munkásság védi függetlenségünket. A cégi, rejtekhelyeken megbújó május elsejei ünnep helyett ma nyílt, felemelt homlokkal, szabódon ün­nepli az ország munkássága a munka napját. Az 1938 február 27-i alkotmány keretében, amit a régi, állítólagos demok­ratikus rezsimek nem tudtak megvalósí­tani, az uj, tekintélyi alapon álló rend­szer megteremtette: a munkásság egy­ségét és megfogja valósítani a munkás­ság népjóléti intézményeit. ; j ŐFELSÉGE A MUNKÁSOKÉRT Mindez nem lett volna megvalósítható, ha őfelség 11. Károly király nem gon­dolt volna erre és nem lett volna napi gondoskodásának legfontosabb pontja a hőn szeretett romániai munkásságnak helyzete. Az ő kimeríthetetlen és fárad­hajállón állandó gondoskodásánál: kö­szönhetők az eddig megvalósított munkás- jóléti intézményei: és a folyamatban le­vő nagyvonalú tervek. KÖSZÖNET AZ ÁLDOZATKÉSZ­SÉGÉRT — Ura in, ma itt egy olyan tény tör­tént, amelynek nagy visszahatása lesz. A munkásság hivatott képviselői jöttek el erre a tanácskozásra, akik egyaránt kép­viselik a munkásságot, a magántisztvise­lői osztályt, valamint az iparosságot. Ezek az emberek, akik munkájukkal s működésűkkel biztosítékát képezik (r nép jövőbeni szabadságának, verejtékes mun­kájukból szerzett bérük cgyrészét fölaján­lottál: a hadsereg felszerelésére, Mint mi­niszterelnök, a kormány köszönetét feje­zem ki ezért. Az ország védelméért sem­miféle áldozat nem sok és a: ország vé: de.Vnére minden pillanatban éberen ké­szen kell lennünk. A TERÜLETI EGYSÉG MEGVÉ­DÉSE Jellemző, hogy egy szomszéd ország sajtója a napokban bizonyos követje-lése- ket hangoztatott hazánkkal szemben, sőf arra hivatkozott^ hogy ezeket1 a követelé­seket külföldi nagyhatalmak is támogat­ják. Ilyen jelenségek megakadályozzák, hogy az annyira kívánt jóviszony (létrejö­hessek szomszédainkkal. Immen, a helyről kijelentem, hogy a külföldi nagyhatalmak nálunk akkreditált diplomatái körében sem- mi ilyen támogatásról nem tudnak, sőt ezen diplomácia körébőil származó értesü­léseim szerint oz összes külföldi hatalmak nagyon meg vannak elégedve Románia magatartásával és támogatják békés törek­véseit, A román nép el van határozva- ar ra, hogy megvédje nemzeti méltóságát) és 'függ elten segéd Románia a vele szomszé­dos államokkal jó viszonyt akar, azonban, ha valaki a mi területünket akarná, -akkor a legmegimgathaüaitlanabb ellenállásúinkba ütközne. Ez nemcsak ft kormány, vagy egy cso­port állásfoglalása., de ez iái politikája az országnak és az egész nemzetnek. Ezt m ás ­lAz Ellenzék R. T. „Concordia“ mümieze Kinek nyomása. -■ k<>r is mondottam már és mow mohiamét km. Az előttiink járó nemzedék létre­hozta a urmmi egységűt, a mi fchula'.unk pedig a/., hogy aate megőrizzük. A kritikus pillunainkbi'ii clleiiálilúsunk'iit látni volt al­ls.dm I az egész világnak. Mindenki láthat­ta r/t a len cl ül etet, amivel az emberek a kaszárnyákba- jöttek és megható vaflit azt látni, h-ogy mindönki hozzá akart járulni az ország véddméhev. Ez az ugyaégoj ál­láspont és ez az érzelem a mi erősségünk. 1 /.ittam egy öreg földművest, 'ki eljö'.'t a hadügyminisztériumba és (kendőjébe be­kötve kétezer lejt szorong1'"lőtt, ami min­den» bizonnyal cgé*z moguikaritot't. vágyó na vo't. A pénzt cd^vclfts és áladta azzal, hogy legyen a hadseregé. Ez a cselekedet jelképe -a- földművesnek, jóik epe annak <a munkásságnak, amely ma azt a kijelenté«! tette, hogy bére egy réwzét felajánlja a hadsereg felszerelési céljaira. Ez becsüle­tükre válik. „AZ ORSZÁG LEL VAN KÉ­SZÜLVE . . Calinescu minisztereinek n következők­kel fejezte be beszédéi: — Az ország full van készülve. Egysé ges azokkal szemben, akik bűnös gondo­latokat táplálnak ellene. Az anyagi felké* «zülés is teljes gonddal történik. Azok a 1 artelökuok, akik bejöttek k- v/árnyák » ba, h-ogy megismerjék a/, uj fegyvereket é# harci módszerükéi, a nagyobb bizl^Jsá,;;, • érzésével miditek haza. őfelségének a kor mányit, nt< lynck jcK/av.j a becsül'“*, őr* t< kodni fog. Ami pedig t*<z önök, « inuti* kócsag jövőbeni kivárwvágaű. ittoti, am«-my nyibeii azok igazságosak, őfelsége korma 1- nyánaik sz' t c'ő gondosságában huz TÓszük * Éljen őfcltfége II. Károly király. Éljen 1 román munkásság. A miniszterein ük szavai* nagy 'i-ílke*>e- * dbsd tapsolták meg a kongr<t#szuíi rbvt- * vevői. DISZFELVONULÁS ŐFELSÉGE ELŐTT Calinescu miniszterelnök beszédével befejeződött a kongresszus. A kikül­döttek felsorakoztak az Aro-mozi he­lyisége élőt és Ralea munkaügyi mi­niszter vezetésével a királyi palota elé vonultak. Őfelsége és Mihály nagyvaj­da megjelentek a királyi palota jobb­oldali szárnyának egyik ablakában és t innen nézték végig a kongresszus tag­jainak felvonulását, akik lelkesen él­tették az uralkodót. 1 A diszfelvonulás után az Ismeretlen Katona emlékművét koszoruzták meg a kongresszus tagjai, majd közebéden vettek részt. Végh József. „Elég ©feom fan, hogy a békét akarjam“ A Führer beszéde a békés munkáról és a háborús uszilóhról BERLIN, május 2. A Lustgartenben lefolyt ünnepségen Hitler vezér és kancellár, mint minden évben, beszédet mondott. Beszéde be­vezetésében részletesen vázolta a nem­zeti szocialista forradalom utáni vál­tozásokat. , — Nem szükséges hangsúlyoznom — I mondotta ezután — hogy szeretem a békét. Tudom hogy bizonyos nemzet­közi sajtó napról-napra gyanúsít, vá­dol, háborúra uszít. Ez azonban nem akadályoz munkámban. Én is fegyver- kezem, minden eszközzel, óriási falat emeltem az ország köré. A különbség azonban az, hogy én szeretem a békét, óriási munkálatokat végeztünk, olyan munkákat, melyek némelyikének be­végzéséhez tiz—húsz évre van szükség. Elég okom van, hogy a békét akarjam. Az uszítok azonban nem akarják, mert semmit sem teremtenek s nem dolgoz­nak a béke érdekében. I RésztveSieh a német nemzeti ünnepen a magyar álíamiéri BERLIN, május 2. Teleki Pál gróf magyar miniszterelnök és Csáky külügyminiszter -tegnap résztve'-L a német nemzeti ünnep alkalmából ren­dezett ünnepségeken. Délelőtt fél 9 órakor a magyar államférfiak a német ifjúságnak az olimpiai stadionban rendezett ünnep­ségét nézték végig Hitler birodalmi vezér és kancellár díszpáholyából. Ezután a ma­gyar államférfiak a Lustgartenben rende­zett nemzeti ünnepen, vetitek réjszt. Teleki mmiszterelnök e9 Gsáky külügyminiszteri délben az Adlon-szállóbon szükköHi ebé­den vett résit, délután pedig Fritsch b:ro-j dalmi belügyminiszter udott tiszteiéi ükre' teát. E^ts Szítójay Döme berlini ma*! gyár követ a berlini Collegium Hungari-j cumban ostebédet ado-tt a magyar állam-1 férfiak tiszteletére, melyen Ribbentrop' ttémer külügyminiszter, valamint a német kormány több más tagja is resztvettek. SZIVENEZURTA RÉGI HARAGOSAT AZ ITTAS SZOLGALEGÉNY KOLOZSVÁR, május 2. Ittas szoilgülegényok halálos kiiimcTDetc*, Jü verekedése zavarta meg tegnap dél­után ß óraikor a május eillsejei hagyomá­nyos Hója 'erdőbeli kirándulást. Lukács Mihály 20 éves fetsösófalvaa illetőségű szölgalegény szivenszurla régi haragosát, Manutiu Iliét, a Vlad-cég 21 éves alkalmazottját. Május elsején a szeszélyes időjárás el­lenére is, a kolózsvári polgárság nagy tö­mege vonult fel a Hója-erdőbe. Luíkács Mihály és Mamutiu Iliié szövi- tájának a jó hangul'atban nem teűajdoni" töttak nagyobb fontosságot az egyik „la­cikonyha“’ élőt! ülő kirándulók. A tömeg az öüe1 és Ital mogrendőlése közben egyre közelebb nyomta egymáshoz a két vesze­kedő ittas legényt. így azután egészen szembekerültek és kirobbant közöltük az ádáz ellenségeskedés. Lukács az evésre előkészített nyitott zsebkéssel kezében, dühösen felszólította» Manubiut, hogy tá­vozzon onnan. Válaszképpen Manntíu megkísérelte kiütni ellenfelé kezéből a bicskát, maj’d h irt elein» dlmenekült a tö­meg közül és szalaidlmi kezdett a domb­oldalon. Lukács magasra emelve zsebké­sét, utána vetette magát. Manutiu meg- bobőtt egy földturásban. el vágódott a j földön s ebben a pillanatban már villant 1 s a bicska. Lukács markolatig döfte kését Manutiu hátába. Pár perc múlva megérkeztek a mentők. Manutiut a sebészeti klinikára akarták beszállítani. Az áldozat azonban útban a ktinika felé, a mentőkocsiban kiszenve­dett. A gyilkos szolgalegényt kihallgatása, után átadták az ügyészségnek. A KÁT. NŐI MISSZIÓ TEADÉL­UTÁNJA f. hó 2-án, kedden délután 6 órakor lesz az egyesület helyiségében Str. G. Duca 7. sz. alatt. Előad gróf Bethlen Györgyné. Tagokat és az ér­deklődő közönséget szívesen látja és szeretettel meghívja a Vezetőség. j BEIKTATTÁK HIVATALÁBA MA­ROSVÁSÁRHELY UJ REFORMÁTUS LELKÉSZÉT. Marosvásárhelyi tudósí­tónk jelenti: Tóthfalussy József tiszte­letbeli esperes nyugdíjazásával meg­üresedett vártempfomi parochia lelkészi állását tegnap töltötték be Csikv Jó­zsef marosvásárhelyi református leány­gimnáziumi vallásíanárral. Az uj lel­kész beiktatása, amelyről holnap meg­jelenő számunkban közlünk részletes tudósítást, nagy ünnepség közt folyt le. C. VI, A. Ciuj. BUN DE LMPRIMAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom