Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-21 / 114. szám
Ara* tei Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj, Cdea Motdor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duoa No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon ri-99 Iwk ÉVFOLYAM, 114. SZÁM. tflu-irv Magma ■i.nivrfnmezc&ígsiMa ALAPÍTOTTA BÁRT HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgaiá t DR. GROIS LÁSZLÓ VASÁRNAP Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tű Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Ciuj.) Előfizetés: áriáik: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. CLUJ, 1 939 MÁJUS 21. CHAMBERLAIN tegnapi beszédében Anglia őszinte békekészségéi hangoztatta A tárgyalások föltételéül azonban a más nemzetek szabadsága elleni támadás lehetőségének kizárását jelölte meg. — Az angol-szovjeíorosz tárgyalások nehézségei szerdán isiiül ieupe»! ürini m angol kormánu noszKTához A tegnapi n»p esemény*' Chamberlain beszéde és az ehhez fűződő angol alsóházi vilii volt. A beszéd, melynek szövegét, a Rador távirati ügynökség közvetítése szerint alább közöljük, két részből áli. Egyik rész, a beszéd első féle nyilvánvalóan válasz, anélküli, hogy Chamberlain ezt nyíltan is megmondta volna, Mussolininak műit hét végén tártait tűnni békebeszédére és Anglia készségét hangoztatja a békés tárgyalásokra A második rész az angol—szovjeíorosz tárgyalásokkal foglalkozik, megmagyarázza a londoni kormány eddigi álláspontját és érezteti, hogy Anglia hajlandó, alapvető politikai elveinek föl- áldozása nélkül, a számára lehetséges végső határig is elmenni, hogy kitűzött céljai érdekében megegyezést hozzon létre Moszkvává. Ezt megelőzőleg az agg Líoyd George és a munkáspárti ellenzék vezére, A* ice őrnagy szólaltak föl és mindketten főleg azt hangoztatták, hogy Anglia érdekében döntően fontos dolog a Szovjet- oroszoirszággai való megegyezés létrehozása. A későbbi vita folyamán ugyanilyen értelemben beszéltek a kormánypárt belső ellenzékeinek vezérei, Winslon Churchill és Eden is. Felszólalásukra ButUer külügyi államtitkár válaszolt, kijelentve, hogy aZ angol kormány szintén fontosnak tartja ezeket a megbeszéléseket, melyeknek kedvező eredménye érdekben folytatja a tárgyaláséba^ s mkonszenvvel vizsgálja meg a szovjetorosz álláspontot. Véleménye azonban az, hogy a Moszkva által kivánt hármas katonai egyezmény komoly eltérést jelentene az angol külpolitika eddigi irányvonalától, de Anglia előterjesztései lényegesen módosultak csak azért, hogy tekintettel legyen a szovjetorosz kormány állásfoglalására A vita befejezésekor sir Archibald Sinclaáie, az ellenzéki liberálisok vezetője bizalmatlansági indítványt nyújtott be «kormány ellen A szavazásnál az indítványt 220 szavazatta] 96 ellenében visszautasiiották. Ez, relative, erős többség a kormány javára. Azonban jóval kisebb az utolisó idők szavazásainál! megnyilvánuló többségnél és ami leginkább feltűnő, hiányzik bdőle a kormánypárt szavazatainak jelentékeny része is Az történt ugyanis tegnap, hogy az alsóháznak több minit egyhnrmada nem szavazott. A nem- «z®vazók túlnyomó nagy része pedig a kormánypárti tagjaiból került ki Londoni politikai körökben ezt az amgol—szovjet- orosz tárgyalásuk elhúzódása miatti ejégü- letlriiségnek tulajdonítják. Rfoszkya kövefel A London és Moszkva közötti tárgyalásokról különben azt jelentik, hegy az 11 tói só napok megbeszélései jelentősen közelítették egymáshoz az angol és szov- jütonoisz álláspontot. A .„DalU.iy Telegraph“ azonban tudni véli, bogy MoszkVa továbbra is ragaszkodik a teljes kölcsönösség elvéhez és hogy Maisky szovjet nagykövet bejelentette a londoni küHigymi- nisztériumbam, hogy a moszkvait kormány tulajdonképpen nem látja érdemesnek a tárgyalások továbbfolytatását mindaddig, amiig angoil részről, kétértelműség nélkül nem járulnak hozzá a kötelesség: k teljes kölcsönösségének elvéhez. Az angol sajtó cikkeiből következtetve, úgy látszik, hogy London végül is hozzá fog járulni ehhez a szovjetorosz követeléshez. Még az eddig elszigetelődést hirdető lapok is, mint a .Daily Express“, is azt írják, minthogy Anglia kötelezettségeket vállalt már Kdo-teu répában, most nem állhat meg. hanem végig kell men' nie a megkezdett utón. A tárgy ail ások sui’lypontja. ma áthelyeződik Parisba, ahova ITaérfax angol külügyminiszter delelő!'! érkezik meg- A két álláspont között még fennálló, kétségtelenül nagy távolság ei tűni (.'lésének szerepét most a francia kormány veszi át- Egyes londoni és párisi Lapok arról is beszélnek* hogy Elaliifimx lord, szükség esetén, hajlandó Moszkvába is utazni. Legújabb Havas- jelentés szerint, melyet szintén a Rador közvetít, a londonit kormány újabb közlésre készül Moszkvához, melyet szerdal minisztertanácsa után fog megfogalmazni. Ezt megelőzőleg tárgyalásokat folytat ai francia kormán nyal és varsói és bu- curesitfi képviselői utján összeköttetésbe lép ui .lengyel és román kormányokkal. A szerdán megfogalmazandó jegyzék a londoni kormány utolsó erő fesz illése lesz az Anglia és Szovjelioroiszország közötti paktum létrehozása érdekében. Ebben at jegyzékben az aingcl kormány le fogja szögezni a legvégső határt, ameddig engedményeiben elmehet. Tegnap lefolyt nagy lelkesedés és fényes keretek között a többször «(jpaiasz:- tott madridi győzelmi felvcnulá.Crs. Ennek megfelelöleg, amint Rómából jelentik, késedelem nélkül megindult a spanyolországi olasz, csapatok hazaszáiEiitásia is. Giano gróf, olasz k ül ügy miniszter, aki tegnap fogadta -a római angol nagykövetet, ezt tudatta is Londonnak Az olasz csapattok lnasaasz áldása kétségtelenül nagyiban hozzájárulhat a nemzetközi liég- kör enyhüléséhez. Giano olasz külügyminiszter különben hétfőre Berlinbe utazik, ahol nagy ünnepélyességek között fogják aláírni ia német-olasz politikai és katonai szövetségi szerződést, melynek jelentőségét a római és berlini sajtó ósr míéteiitein nagyban kiemeli. AZ ANGOL ALSÓHÁZI VITA LONDON, május 20. Az angol alsóház tegnapi vitája iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg. Tudták, hogy Chamberlain. tiyife!kozai fog a küllpölidkai helyzer- ről s 'az ellenzék is vezérszónokaival vesz részt a vitában. A diplomata páholy is zsúfolásig teffir mieg- Ott lehetett látni a tárgyalásokban érdekelt Szovjeten oszorsz ág és Len gyei ország nagyköveteit is. A vitát Lloyd Gergő voh miniszterelnök nyilöltia meg. Lloyd George beszédét an- <maik ki jelentésével kezdte, hogy Chamber* illáin .miniszterelnök felvilágosításainak meghallgatása clől't tartózkodni akar a kormáminyaí szembeni minden formális biza’mMlbnságíó'l Ezutáat a bizonytalansági helyzetről beszéli, mely mindenütt uralkodik, megemlítette Olaszország és Németország katonai készülődéseit, foglalkozott a német kormány ’elhatározásá- val, hogy bezárja a Prágában még működő követségeket és kijelentenie, hogy ezt az ulóbbi elha.ározást csak a mérnél kormánynak azzal ia kívánságával lehelne megmagyarázni, hogy legnagyobb titoktartást biztosítsa ama események tekintetében, amelyek ezen a vidéken a következő hónapok folyamán következnének be. — Országunk — folytat la Lloyd George — tudni akarja, hogy ei béke zavartalanságának érdekében a kormány milyen intézkedésekei lösz egy támadás ellőni arc- vonal megszervezésével: Franciaország, Oroszország és Törökország és minél több más áll^m közreműködésével úgy, hogy meggyőzze Németországot és Olaszországon a veszélyről, mely esetleg várna rájuk. Lloyd George ezután szemére vetette a kormánynak, hogy a volt csehszlovák kormány által letétbe helyezeti: harminc" ötmillió fontból ötöt a német birodalomnak átengedett vobua, majd üdvözöte at kormányt, különösen 'az angol-török meg-’, egyezés megkötéséért, hangsúlyozva Törökország helyzetének stratégiai jelentőségét mmd a Földközi-longer, mind Palesz-j Hma és Egyiptom tekintetében. Beszéde további részében Szoyjeltoroszor- szág közreműködésének szükségességét! •■fejtegette, kidomborítva a szovjet hgdse- 'reg és repülés erejét. Felsorolt egész sori olyan 'tényezők melyeket döntőnek tekint egy általános kon Rag ráció esetére. Rámutatott, hogy amint Anglia Francia-, ország segítségére kell siessen, határának bármelyik pontján érné támadás, ugyan-: így kell 'történnie egy Oroszország elleni- támadás esetlegességében is. < Ezután Attlee őrnagy beszélt, vázolva, u két álláspontot: az angolt ás a szovjet- oroszt. — Ä szovjet kormány ma'ga'tartésa azt mutatja, — mondotta Attlee őrnagy —< hogy ., . szigorúan az együttes biztonság síkján tartja magát. Â szovjetfölfogástól dbérően, a mi kormányunk úgy vélekedik, hogy vannMk pontok, ahol kötelessége ellenállni és vannak mások, ahol szabadjára engedheti a tárri3dás*. Attlee őrnagy hangoztatta, hogy egyet* ért ® kezességekkel, melyeket Nagybritam- mija bizonyos áJlamoknjak adott. De hozzáfűzte, hogy ez csak a kibúvás paliltT kaja. — Semmiesetre sem kell engednünk, — folytatta — hogy a kezdeményezés kicsússzék kezünkből. Nem kell, hogy a bekövetkező támadó tetb izgatott városában éljünk. Nem kell, hogy elkerülhetetlennek tartsuk a háborút s úgy várjuk, mint egy végzetszerüséget. Fizuitán Roosevelt amerikai elnök üzenetét elemezte és kijelentette, hogy ennek erkölcsi következményei igen jelentékenyek voltak. Hangoztatta meggyőződéséi hogy békés kibontakozás esetén Németországnak fontos gazdasági szerepet kellene betöltenie Kczépeurópáb'3n. Beszéde befejezésében a munkáspárti cső port vezetője kijeteintlePe, hogy az tangói érdekeket nem leheti különválasztani a világcivilizáció érdekeiről. Csak abban a mértékben védhetjük az angol érdekeket, — mondotta. — amennyiben az 'emberiség magasabb érdekeinek szolgálatába állunk. Chamberlaint beszéde A beszédekre Chamberlain miniszterei- | nők válaszolt. Kijelentette, hogy habár Nagybritlamnia nem hajlandó bármilyen áron békét vásárolni, nem utasítaná vissza olyan módszerek megvitatását, melyekkel ki lehelne elégíteni más államok észszerű törekvéseit, ha az ado'Jt engedményekkel nem növekednének más nemzetek szabadsása ellen irányuló támadás lehetőségei. — Egyetértek Attlee úrral — folytatta Chamberlain miniszterelnök — annak elismerésében, hogy nem lehet haszonnal tárgyalni a végleges béke feltételeit. mielőtt meg nem győződtünk minden támadó tervről szóló lemondásról, vagy legalább ezek elhagyásáról. A német kormány kijelentette, hogy nincs semmi ilyen szándéka, a szerencsétlen ség azonban az, hogy nem Attlee ur az egyetlen, aki bizalmatlan. Maga a né met kormány teremtette meg ez! a helyzetet. Arra a vádra válaszolva, hogy az a i goi kormány Németország haszn-ir: hagyta volna az angol bankokban levő (Cikkünk folytatása az idolso oldalon/
