Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-21 / 114. szám

2 IBLIBN TÉK 19 39 mij 'll. I KJ 3' tarn A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA \ roMi<oiFicB$cnöi raosihvâuţ A iKiiîfy külpolitikái világválság elér­kezett ana a pontra, mikor a viták rész- lton nyilvánosság előtt zajlanak lie. A nagyhatalmak vezetői- demokráciák kor­mány tői és köztársasági elnökei és tota­litárius államok vezérei nyi'vánosság elölt I ártott beszédekben szögezik le cgvmás ellen az érveket és határolják körűi . .meg\ ál ioz tatba b a n” álláspontjukat. A közvélemény feszült figyelemmel ki són ezeket, a szónoki megnvüatkuzásokat. bár gyakori ismétlődésük után a nu’gsznkoll- ság okozta iuiiiyliu'Uás kezd mát itten is mutatkozni. Az emberek mégis érzik, I hogv sorsukról, jövőjükről, szabadságuk- j rók megélhetésükről!, ételükről van szét. Hol reménykedően, hol ijed.cn veszik , tudamásid a nagy beszédek tartalmát, J melyek melVé a saját és rádió állal szák Moll. ellentmondásokkal telt híranyag zuhan még naponta fejük re és szilárdan ki nem idnkirM értesülések alapján, vér- mérsékli lük szerint ál dják föl a minden napi horoszkóp^ k hogy béke lesz-e, vagy háború, hogy mikor jön az egyik és mi­kor nem jön ír másik. Jó-e, vagy rossz ez ia nagy érdeklődés, a közvélemény fe­szült figyelmére támaszkodó erkölcsi gátlás, az ölökét évek súlyos e.s ein lényei ellenére is, még mind.g működik a koc­kázatú, an vá 1.1.1 ik.z.é) szellemű külpoliti­kával szemben. Viszont a nagy fesz.üll- ség., mely megölj az emberek idegzetét, kitűnő talaj arra, hogy az enélkiil is na­gyim súlyos helyzet végső katasztrófa 1‘e* lé sodródjék. Az előtérben lévő vita tár­gyak. melyek mögött természetesem egész s r más veszedelmes kérdés is rejtőzik, az utolsó belekben nem változtak. Nagy­jában két csoportra osztlrailjuk őket. Fö'-dlküzHengen és kelet európai cso­portra. ^ Küzdelem a földhözi-tengercrt A Földközi-tengerről pillanatnyikig kevesebb szó esik, de a kéteteurópai vi­tákkal kapcsolatban is á Maiidéi an érozmi lehet, hogy közvetlenül mögöttük parázs­lik a földközitengeri feszültség kérdése. A békekötések után egyideig a hat-tér csendjében, a Földközi-tenger mai megint aiz európai haitialtmi versengés egyik fő­tárgya. Mint az angol tengeri uralom. ..fö-iitőere“, a francia, oltasz és más, erő­dben kisebb miperialHiznnisok játszótere, már földrajzi helyzeténél fogva is döntő befolyást gyakorolhat Európának ma olyan nagyban vitaibatt hatalmi megoszlá­sára- A rohamlépésekkel' fejlődő ollasz birodalom jövő sorsa forog itt kockán. Ugyanúgy, mint Anglia általános tengeri uralma és a francia gyarmatbirodalom sorsa. Es e mainniu kérdek el Iséigliez csat­lakozik közvetve két másik mamimul ér­dekeltség. a. földközi tengeri útra szintén igényt formláó Németország s a' Darda­nellákon át ezzel a tengerrel kapcsolat­ban lévő Szovjetoroszország és csatlakoz­nak ra jtuk kívül a Földközi-tenger és a Fekete-tenger többi parti államai ás. A le­folyt világháború sem érintett nagyabb problémákat. A parti államok életérd'ekel és Anglia általános tengeri uralma forog­nak itt kockán. A vita eredményét ami annyi mindentől függ, előre látni nem j lehet. De a már teljes erővel folyó küz- ! delem nagy vonásait érdemes tisztán [ szemügyre venni. \ Anglia helyzete, ha a tengerek uralmát J egy, vagy több európaá hatalommal szem­ben elveszt«, egy kis 'sziget helyzetévé válik, mely szemben áll egy földrésszel. Ez a veszedelem adódott számára a nar poleoni háborúk idején, épp úgy, mint a HA FOLYTONOS BÉLPANGÁSAITÓL ÉS TÚLSÓK GYOMOR SAVÁTÓL OKVETLEN MEG AKAR SZABADULNI, úgy ne muiüss'z-a el reggelenként felkeléskor egynegyed, esetleg féipolián természetes ,,FERENC JÓZSEF“ keseriHvizet toruk Kérdezze meg orvosát. Németországgal szemben folytatott világ­háború idején. „Második Hollandiává csökkenni, vagy — greater Britain — nagyobb Britannia maradni, ez az alter­nativa, mély előtt Anglia ma megint álT*. Az angol anyaország európai és világha­talmi befolyására nézve, mely nagyrész­ben a hatalmas ás nagy kiterjedésű brit birodalomra van építve, a Földközi-ten­gernek és tengerszorosainak kérdése a legfontosabb létkérdések közé tartozik. E tengernek az óceánokra nyíló két kapuja, Gibraltár és Szuez'Aden, a központi szű­kületén és ázsiai partjainak fontosabb pontjain uralkodó Mailt a- és Giprus-szi g-efcek, valamint a Szuezi-csaforna „Hin­terland“-ja, Egyiptom angol kézben vannak. A harmadik kapu. a Bcszporusz- DardaneRák, melyet a világháború alatt német erőtő] féltettek s amelyre Albánia olasz megszállásával kapcsolatban, mint a német-olasz csoport terjeszkedési vona­lába eső pontra figyelt föl újra London, jelenleg elég szilárdan Törökország kezé­ben van, a törökökkel' pedig nemrég kö­Emlékkönyvek nagy választékban már 80 leitől kezdve az Ellenzék könyvosztálvában Cluj, P. Unirii. No. 9* kaphatók! í lőttek az angolok kölcsönös segélynyúj­tási szerződést. Angliai érdekeit a Földkö­zi tengeren óriási tengeri haderő képvi­seli, emellett szövetségben áll Európának tonnaj tartalom szempontjából második legerősebb tengeri hatalmával, Franciaor­szággal. meiymk ezen a tengeren szintén egész sor. stratégiailag kitünően fekvő, megerősített állomása van. Az angol ha­llatom mégis láthatólag nyugtalliankodik földközi tengeri sorsa mialt. Mert Olasz' ország központi helyzete egy háború esetén, minden bizonnyal, megszakítaná a brit birodalom kelet felé vezető tengeri útját, kényszerítené újra Afrika körül- 1 hajózására, sőt veszélyes támadásokat intézhetne a Földközi tenger kapuinak te- J kiülhető területek etilen is. Olaszország A keletcurópai kérdés-csoport pill-annt- nyilag az Anglia és Szovjetoraszország között folyó tárgyalások körül csoporto­sul. Az angol-szovjet orosz kapcsolatinak létrejötte, vagy elmaradása azonban nemcsak pdíaníiitnyüag játszik döntő sze­repet a keleteurópai helyzet kialakulása" ban. Egyelőre az a látszat, hogy az angol- szovjetorosz tárgyalások holtpontra1 ju­tottak. Moszkva, mely tudja, hogy az angol és francia nagypolitikai célok az ő segitesége nélkül aligha valósíthatók meg. nagyon tartózkodóan viselkedik. London szántén rendkívül óvatos az i alján kutakban. Viszont érezni lehet, külö­nösen angol és francia részről, az óva­tosság mellett is, a kétségtelen elhatáro­zást arra, hogy műiden, rájuk nézve még elfogadható árat megfizessenek a szev- jetorosz támogatásért, Litvinov bukásá­val kapcsolatban fölmerült a kérdés, hogy Moszkva nem akar-e teljesen irányt változtatni, nem hajlandó-e megfelelő el­lenszolgáltatáséit cserbenhagyni a nyu­gati hatalmakat és jóakaró lu semlegessé­get vállalni a tengelyhatalmakkal szem­ben. A külpolitikai kombinálok az utóbbi lehetőségre már egész komoly jeleket véltek észrevenni a. láthatárom«. Olaszor­szággal a szovjetoroszok csak két hónap előtt újították meg kereskedelmi szerző­désüket, még pedig az eddigi árucsere megsokszorozásával. Hírek terjedtek el arróll is, hogy a Moszkva és Berlin között megszakadt kereskedelmi tárgyalások rö­Moszkvaii vezetőkoröknek ugyanis tá­volról sem az az egységes álláspontja., hegy a nyugati hatahnaíkkal való meg­egyezés Szovjetoroszországnak életérdeke. Még mindig sok hive van itten annak az álláspontnak, hogy a Szovjetuniónak semmi keresete nincs a kapitalista-álla­mok egymás elleni harcában, jobban te­szi, ha sémiieges marad és teljes erejét arra tartja fönn, hogy a nagy háborús összeomlás után, mint egyedüli sértetle­nül! maradt nagyhatalom, teljes erejével és kíméletlenül érvényesítse érdiekéit. Moszkva emellett számit azzal is, hogy ha Szétsőkeleten Japánnal kerül hábo­rúba és hogy ebben az esetben semleges­sége ellenszolgáltatásaképpen megszerez­heti a maga javára Németország semle­gességét. Mindezek az elvek és számítá­sok hozzájárulnak a szovjetorosz kiüpio- '•liLka tartózkodó álláspontjához, anélkül ina szövetségben van a Gibraltár mögött elterülő nemzeti Spanyolországgal és Af­rikában erős hadsereget tart fönn. Az olasz afrikai hadseregek működési célja pedig — az angolok számítanak erre — igen könnyen lehet Egyiptom és a Szuezi'csatorna. Napoleon is innen akar­ta az angol világhálóimat sarkaiból ki­forgatni; szenti Lón ad emlékezéseiben írja, hogy „a Nihis mellett dől el India sorsa“. London ezért bizonyos fokig a Földközi- tengerre gondol akkor *s, mikor olyan meglepő áldozatkészséggel vesz részt ke­leteurópai vitákban. A Lengyelország* Románia és Görögország közötti vonal megvédése az angol számításokban nagy­mértékben szintén, mint a Dardanellák és Kisázsiu védelme szerepel. vid lidön belül újra megkezdődnek. Föl­tűnt az is, hogy német részről ellentmon­dás nélkül maradt Moszkvának egy hiva­talos nyilatkozata, mely azon a elmen, hogy a Balti-áramok az ő érdekkörébe tartoznak, kijelentette., hegy nem haj­landó eltűrni ezen államok függetlensé­gének megtámadását, sem önkéntes le­mondásukat függetlenségük bármely kis részletéről. Sőt ezután következett német részről a Balti-államoknak fölajánlott kölcsönös megnenilám áldási szerződés, ami szintén hozzájárulhat, e magyará­zatok szerint, ahhoz, hogy a szovjetoro­szokat Németország keleti tervei felöl megnyugtassa. Mindamehótt ma már nyil­vánvalónak látszik, hogy Litvinov me­nesztése Sztálin számára, nem volt egy­értelmű ezzel a pelibka/i ford iil;a tlaL Vagy legalább is még nem volt ezzel egyértelmű. Moszkva megtartóiba állásuk­ban Maisky londoni és Szurics párisi nagyköveteket és Potemkin heiyel.es külügyi népbiztost, okik eddigit műkö­désűkkel a nyugati hattla Imák kai valló megegyezés híveinek bizonyultak. Sztálin, ha gyökeres politikát változtat, nem so­kat törődik a kímélet ességgel és gyorsan változtatja embereit. A tárgyalásokat Moszkva nyilvánvalóan szintén tovább aik]arjai folytatni. Azonban beleegyezésé­ért jóval nagyobb árat kíván, mint ahogy azt a Moszkvával való megbeszélések fölvételének pillanatában London kép­zelte- i azonban, hogy végleges visszautasítást jelentenének a nyugati hatalmak tervei­vel szemben, melyeket megfelelő ellen­szolgáltatásért valószínűleg hajlandóak ma. is elfogadni. Ez az ellenszolgáltatás azonban, Moszkva felfogása szerűit, csak •a szerződő felek teljes kölcsönössége le­het, nemcsak a megtámadástól védlendő .országok biztonságára Vállalt kötelezett­ségek kérdésében, hanem saját területük együttes védelmére is, abban az esetben, hiaj Így vártait kötelezettségeik teljesítése folytán valamelyiküket támadás érné. Ez a megegyezés azonban, különösen olyan megfogalmazással, ahogy, kiszivárgott hírek szerint, szovjetorosz részről Lon­donnak ajánlották, veszedelmesen hason­lít a kimondott katonai szövetséghez, me­lyek megkötését viszont angol részről szeretnék elkerülni. Chamberlain ezért igyekszik minden lehető módon más for­noszkzai számítások méi adni a lényegében Anglia által in" ditványoznlt megegyezésnek, amivel szemlicn szovjefcoiroszok viszont annak a félnek kényelmes álláspont jára helyez ködnek, akihez kérdéssel fordulnak, de ő magának nincsenek kérni valói. Lmel­lett hangoztatják, hogy hátaim esetén a megegyezéssel járó legsúlyosabb lerliet Szovjetoroszország viselné joga van le hál atrra, hogy megfelelő ellenszolgá-lta- tásókat is kívánjon. Lényegileg arról van szó, hogy Mrszk" va ni in elégszik meg azzal a/ angol in­dítvánnyal, mely szerint egyrészt Anglia és Franciaország, másrészt Szovjetorosz­ország vállaljanak egyoldalii nyilatkozat bum küUjn-kiilön kötelezettséget arra, hogy Lengyelország, vagy Románia meg-; támadása cselén ezeknek az állami knak, segítségére síelnek, olyan mértékben, amilyenben a megtámadok államok kor­mányai kérik. A szovjetoroszok külön- külön adott nyilatkozat helvett egy angol­francia-szov ji-lr: rósz csoport alakulását kívánják, mely közösen ad biztosítékot nemcsak az angol; indítványban szerep­lő két államnak, hanem a Szovjetorosz' országgá] nyugat felé határos többi álla­moknak is s amely ugyanakkor kölcsö­nös kötelezettséget vállal egymás határai­nak védelmére. ha a kérdéses biz.tositékok- kal kapcsolatban ezek veszélyben forog­nának. Kölcsönös, megoszt hatatlan és, egységes biztosíték válla last lován tehát Moszkva London ajánlatával szemben, mely viszont az egységes cél érdekében megállapítandó párhuzamos akciót ajánl és ezzel kapcsolatban hajlandó biztosí­tani a szovjetoroszokat arról is, hogy ál* dbzalívika-t csak akkor kívánja, ha angol és francia résziül előzőleg már kélségbe- vonhatat’-anul bizonyítékát adták annak, hogy legalább ugyanilyen áldozatokat vállalnak. A vita most ezen a ponton áll s a kérdés most az. hogy az orosz szfinksz végeredményben elfogadja-e az angol és francia részről neki szánt szere­pet. Helyzeti energiája: hogy jobbra, vagy balra fordulásával, egyenlően jelentős suliival billentheti a mérleget a mégha" sönlott Európa egyik, vagy másik hatal­mi csoportja javára, megmagyarázza, hogy az utolsó hetek világpolitikájában miért játszik újra olyan nagy szerepet. —.? Négy évig szenvedtem állandóan a legkinzóbb gy omorlátdalmakióí Const. B. P. Neagn, Chiojd. jud. Búzán, f. évi április 7-én a következő levelet küldte nekünk: „Tisztelettel hozom sn. tudomására, hogy 4 'íven keresztül szenvedtem állandóan a leg- kinzóbb gyomorba jb:im. miig cca 2 hete — bála a lapokban közölt értesd éleinek — ki­forrná lód Dm az Önök Gastro D. gyógyszere ‘.felől. melyet megvásárolva, kijelenthetem, hogy rövid használat után nálam olyan, szítaié hihetetlen eredmény mutatkozott, hogy eddigi borzalmas fájdalmaimat teljesedi üe* csendesítette, miért kérem, fogadják leg- őszintébb kösi'önelemet. Szíveskedjenek, nagy­szerűen bevált gyógyszerüikbőL még egy üve­get utánvéttel küldetni, bog}- a kúrát foly­tathassam.“ , Mist lehet fenti, mindenki részére rendel­kezésre álló őszinte sorokhoz még hozzá­fűznünk ? Gastro D. kapható gyógyszertárakban, és drogériákban, vUigy megrendelhető 135 lej utónkét mellett Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Calea Vác toriéi. 124. A PÉNZÜGYIGAZGATÓSÁG FOLYO­SÓJÁN FOSZTOTTÁK KI AZ EGYIK ARADI BANK SZOLGÁJÁT. Aradról jelentik: Lehock Ferenc az aradi Álta­lános Takarékpénztár szolgálja 21 ezer lej készpénzt tartalmazó aktatáskával ment a pénzügy igazgatóság épületébe fizetni. A pénztárfülke előtt azonban nagy tömeg várakozott, a szolga a fo­lyosóra ment ki, hogy ott várja be a kedvező alkalmat. A kedvező alkalom el is jött az egyik vakmerő- zsebtolvaj számára, aki egy óvatlan pillanatban ellopta az egyik padra helyezett akta- táskát, mialatt a szolga cigarettára gyújtott. A lopást pár perc múlva fe­dezte fel Lehock, aki azonnal értesítet­te a kapu előtt őrt álló rendőrt. A pénziigyigazgatóság épületének összes kapuit bezárták, megmotozták a hiva­tal helyiségében összegyűlt adófizető­ket, de a tolvajnak nem akadtak nyo­mára. A vakmerő lopás ügyében to­vább tart a v izsgálat. \ keietearopai ktrdfscsopori

Next

/
Oldalképek
Tartalom