Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-29 / 98. szám

p a I LLP. N 7. ÉK 19 39 á prill* 29. „Románia megeszi a legnagyobb eröfcsziicscBtet a bébe öizíösíiösása! ßg Gafencu külügyminiszter párisi sajtónyilatkozata. — N%gyfontossága tárgyalásokat folytatott a külügyminiszter a francia államférfiakkal PARIS, április 28­A francai fővárosban időző Gafoncu rcmiáu külügyminiszter csütörtökön dél­előtt 11 órákor koszorút helyezett <‘l az Ismeretlen Katona sírhelyén, félt izénkét - tökor pedig sor került az első megbeszé­lésre Bonnet francia külügyminiszter és Gafencu közölt. Délben Bonnet villásreg' geht adott Gafencu tiszteletére a kütiigy- miniszteri palotáiban. A vilkVsveggehn megjelent Ta tarosén, Románia párisi nagykövete, a román követség tagjai, a török, len gyeit, angol nagykövetek, Chan temps, Sarraut miniszerek, Görögország, Jugoszlávia követen, PaaiP Reynaud, Be- renger. Mistier, Delbos, Guy la Chambre, de Momze és a többi vezető f ránc La ál' tamférftak. Délután fél 4 órakor pedig Datadter miniszterelnök fogadta a román külügyminisztert, fél 5 órakor pedig Leb­run köztársasági ellnöknél jelent meg Ga- 'fesneu. { SAJTÓYÉLEMÉNYEK Gafencu román külügyminiszter tatofşa- tásáról beszámoló francia lapok jelentése szennt, a tárgyalások kedvező eredmény, nyel fejeződtek he Románia függetlensé­ge biztosítva van és ez. a helyzet alkalmat ad arra, hogy jő viszonyt tartson fenn az összes európai álltam ok kal. A Mailül, foglalkozva Gafencu külügy­miniszter párisi tartózkodásával, megát lapítja, hogy Románia ma olyan helyzet­ben van, amely képessé teszi minden kül­ső támadással való szén i ibesz ál 0 á sra. A Journal des Debats hosszas cikk kereté­ben foglalkozik Románná külpolitikájának irányvonátavíd és megállapít ja, hogy 11n- mánia mindenkor hű szövetségese nőit Franciaországnak. Dicsérő hangon emlé­kezik meg Őfelsége 11. Karóig királyról, aki uj szegemet vezetne be a belpolitika- ba, megteremtette az ország belső terüle­tén a békét és fehetőné tette azt. hogg ilgen súlyos és válságos napok idején, a nemzet egységesen léphessen fel. Megelé­gedéssel állapítja meg a láp, hogy Őfel­sége TI. Károly király a nemzet újjászer­vezése során nem feledkezett meg szövet­ségeseiről sem, amit legjobban a január elsején mondott beszédével igazol. A top idézi a királyi szarvakat is: Megőrizzük szövetségeseinket, ki fog­juk mélyíteni a baráti kapcsolatokat '■ velük és mindent el fogunk követni ar­ra, hogy kimélyitsük a kapcsolatot uj barátainkkal is. De mey fogjuk őrizni határozott jogainkat. Ez a kijelentés — fejezi be cikkét a. lap — nemcsak em’ékfeliratkónt szerepelhet, hanem egyúttal vezérfonala a Gafencu po­litika, jának is. Küldönce ü egy ifjú nem­zetnek és éppen olyan időkben érkezik hozzánk, amikor ni barátságok a háború befejezése óta a legnagyobb megpróbá'tta- tásokon mennek át. Éppen ezért mond­junk neki őszintén Isten hozott-tat. GAFENCU KÜLÜGYMINISZ- TÉR NYILATKOZATA l Gafencu külügyminiszter a párisi „Fi­garo“ munkatársának az alábbi nyilatko­zatot ntdífcn: — Nyiftan és határozottan jelentettem, ki Halifax angol külügyminiszter elölt, hogy Románia híven békepolitikájához, továbbra is fenn akarja tartani barátsá­gos gazdasági összeköttetéseit azokkal az államokkal, amelyek a Romániává:' kap­csolatos gazdasági összeköttetést szüksé­gesnek tartják. Egyidejűleg azonban Ro­mánia megteszi a legnagyobb erőfeszítése­ké a többi európai áramokkal együtt, a béke biztosítására. Ugyanezt a békés po­litikánkat már ismertettem Németország vezetőivel is, akik hasonló véleményen iiollck. Mindazok a nehézségek, amelye­ken ma Európa átmegy, arra ösztökél­nek. hogy feltételezzem, miszerint vannak olyan kezdeményezések, amelyek a poli­tikai éleiben ugyanolyan rezgésü vissz­hangokat keltenek. BUCUREŞTI, április 28. (Rador.) A Timpul legutóbbi számúban összegezve Románia külpolitikáját a legutóbbi nemzetközi események tükrében, meg­állapítja, hogy Gafencu külügyminisz­ter utazása alkalmával mindenütt egy­aránt értékelték Románia független magatartását. A lap szerint különben sebol nem kér­tek és nem vállaltak uj kötelezettsége­ket, A Timpul tovább igy ir: „Nemzet­közi akciójában Románia mindenkor azon fáradozott, hogy kerüljön bármi­lyen ellenségeskedést, és bármilyen ki­hívást más állammal szemben. A szö­vetségek, melyeket kötött, ugyszin- tén a biztosítékok is, amelyeket hatá­rai ellen irányuló bármilyen esetleges támadás tekintetében kapott, kizáró­lag védelmi jellegűek. Ezeket nem le­het más hatalom ellen irányúinknak értelmezni. Románia el van határozva, hogy megvédi magát. így egymaga ma­radva bírónak és egyedül intézve jövő­jét. I a román kormány szembe fog szállni bármilyen kísérlettel, mely az ország függetlensége és határai ellen irá­nyul. , Amig azonban senki sem nyúl ezekhez, távol fogja tartani magát minden, va­lamilyen hatalommal szemben ellen­séges jellegű cselekedetektől.“ A Berlin-Koma tengely sajjfófa élesen Í>iráija az angol lépési (Ehőo^dali cikkünk folytatásQ) BERLIN, április 28. (Radar). Az an­gliai hadkötelezettséggel foglalkozva, meg­állapítják, hogy polítükai és célzatos lépésről van szó 3z angol bekeritési poliúka kerekében A ,,Berliner Börtsr-nzeiiung" írja, hogy aj a mód, mellyel Chamberlain bemutat javaslatát, Icleptlezi hátsó gondolatait. ,,Nyomásról, megfélemlítésről és főleg a kisállamok címére szóló csalétkekről van szó“. A lap azzal vádolja Chamber hint, hogy teljesen a politikusok és háborús J*pok be' folyása állá került, mert különben nem k*- hét megmagyarázni állítását, hogy olyan időt élünk, „amiti nem lehet igaza bekér iM‘k 1 ckíaitcr 1 i“. Ezek a- szavak hivatva vannak fokozni a háborús pszihózist, ami céljuk is volt. A .,Havas“ megáHapitja, hogy azon próbálkozás darára, mely az. angol hatá­rozat érlékének mérséklésére irányul, német politikai körökben nem liecsüJik alá a hozott intézkedés fontosságát. A hadkötelezettség bevezetése Angliában va­lóban mély benyomást kelteit Berlinben, ahol arra számítanak, hogy nagy parla­menti ellenállásra fog találni Mégis hangoztatják, hogy a London által tett lépés nem módosítja a Birodalom politi­káját és főleg Hitler kancellárt nem be­folyásolja. RÓMA, április 28. (Ra<k>r). A kötelező katonai szolgálat angliai bevezetésével kapcsolatban a „Giopnale d'T'totlia“ o/zt ir ja, hogy Chamberlain egyidejűleg megfé- &mditervi igyekszik 3 tengely hai'uflmait « ugyanakkor bátorítani más nemzeteket arra, hogy csatlak*zzanak wz artlitaraUlâ' ri.s blokkhoz. Olaszország és Németország nem keresik >a háborún, de készek küzde­ni, ha crős7.akknl, vagy türhetetVn igaz­ságtalanságokkal rákényszerrlenék őket. Francia megelégedettség PÁRIS, április 28. (Rador). A franci3 sajtó rendkívül kedvezően fogadja a7■ •an­gol kormány elhmlározásá! o hadkötele­zettség bevezetésére. Pietri a „Le Jourban“ irja, hogy az angolok „nagy dolgot tet­tek“. Bonnet külügyminiszter arra kérte Eric Phipps ângal nagykövetet, (közölje o. londoni kormánnyal, mennyire hálás a francia kormány. A népek tudják, hogy Franciaország hadserege nem lehet mindenül jelen, de most láthatják, hogy Anglia intézkedéseket tett annak érdekében, hogy tiszteletiben tarthassa ’•tiái rását. A „I.e Matm“ irja, hogy Anglia é« Franciaország mostanitól fogva ,,kót nép egyetlen hadsereggel“. A „Le Figaro“ szjertin ,:1 brit kormány 'elhatározása törté' nulmi esemény. Sem Anglia, sem Fran~ ciaor^zág nem akarják a háborút, de min­denütt 'tudni kell, hogy elérkeztek az egy­oldalú jóakarat határához. Amikor egy olyaai nép, mint az angol, belemegy ac. összes évszázados hagyományok íelbori tásába, — irja a ..TEpoque“ — ez any nyit jelent, hogy el v3n határozva: — elmenni a vég­sőkig. Azok, akik Németországban őzt hiszik, hegy Anglia „blöfföl“ és tovább fog ka pír tu látni befejezet tények előtti gyökeresen rneg kelti változtassák ezt a véleményt. León Blum a „Le Populaireban“ írja, hogy ha a katonai kötelezettség az erők növekedését is jelenti, jelképes és erkölcsi jelentősége még nagyobb, mert Anglia ál­tala megingatható ti! arc akaratát jut'Wt-ta ki­fejezésre. Waslilsígton szerint a müncheni politika végétért WASHINGTON, április 28- (Rador) Amerikai politikai körökben elénk meg- engedéssel fogadtáik azt a hirt, hogy az angol kormány a parlament eié terjesz­tette a soro/.ási törvényt. Amerikai kö­rökben azon a véleményen vannak, hogy a lépés a ..müncheni politikac< végleges • elejtését jelenti és növelni fogja a kis- eütoimpk bizalmát az. Anglia és Francia- ország álltai függetlenségük fenntartásá­ra nyújtott biztosíték okban. Kiemelik, hogy az Egyes ült-Altom ok is bíznak a j Chambertaiirkorrnányban, amely min­dent elkövet a demokratikus arcvonal összetartása érdekében. Amerikai körök kapcsolatot látnak az angol kormány el­határozása és Roosevelt kezdeményezé­se között. Kijelentik, hogy amiig a de­mokráciák effienáMsa vonala fenntartha­tó, az európai viszály esélyei érezhetően csökkennek. BERLIN, április 28. (Rador), A DNB­I ügynökség Gtoiwitzbőt jelenti: Szilézia I keleti részén tovább is német-ellenes incr 1 densek történnek. Különösen súlyos ese­tet jelentenek Kattowicbó1-, ahol husztagu 'lengyel csoport kőzáport zuditoiD egy német tafleására és bezúzta ennek minden- ablakát. A bútorok, a képek, sőt még oiz épültet faltai is megrongálódtak a a lakók arra kényszerültek, hogy az ágyak alatt keressenek menedéket a kövek eV3l A ház tulajdonosának leánya és fia elég' gé suliyosa-n megsebesültek. Mikor 3 rend­őrség a történtek helyére érkezett, a tá­madók elmenekültek. Egy óra muRán azonban visszatértek s folytatták rombo­lásukat. Ugyancsak beverték tíz más né' met lakásának ablakait is. Tüntetők más helységekben is meg’ámadtak németeket. Egy hegyen anyanyelvükö« beszélő néme­teket tizennégy 'lengyel megtámadott és súlyosan megsebesített. _____________ Stmikl**i löbb, iskolába igyekvő né met fiatalembert kövekkel megdobál ni-. és néhányat közülük mcgs'-lytotetitek. Ciewynoim ■» lengyel rendőrség uj*bb hr óz.kedésig betiltotta :i német! Nzinház tlő'kiiiai* I hómból azt jelentik, hogy « guaetonzi kantonban lévő Scoenlhu] faluba» is toci denisok történtek. Walter német földmű vés g.'tzckságár megtámadták. A tüntetők it"-11 ti eg bántalmazták W okért és szolgái n«k egyikét. Ugyanezek u tüntetők meg rtámadták. Gozda német állampolgár gw d-'cágái 19 Gazdát é-s fűfeségén «zto-én bánt .'llmt>73lák. VARSÓ, április 28. (Rador). A bel ügyminwzler betiltotr* a morva‘OR-/ira-\rJÍ „Morgen7ci 'un g“ m<‘g ielen(■*,<;t. DANZIG, április 28 (Rador) A len gyei főbiztos erélyesen HtaJkozoü a dán zigi rendőrség eljárása ellen, mely be­avatkozásával arra kötelezi a lengyel gyermekeJce*, hogy német iskolákat iá* togassainak. WASHINGTON, április 28. (Rador) Az amerikai kormánytanácsosok a sem- legesséyi törvény módosításán dolgoznak, ami lehetővé tenné az amerikai hajók s*á mára, hogy háború esetén a brit domí­niumok számára szállítsanak akkor is, ha az elnök ki nyilván! inná, hogy azok ,,ve­szélyes zónában‘‘ varrnak. Hasonló c1 ve- l.rt alkalmaznának a francia gyarmati bt rodalomrruil szemben. Ha Olaszország háborúba keveredne, megtiltanák az amerikai hajóknak, hogy olasz kikötőkben kössenek ki, de megen­gednék, hegy Etiópiába szád it sornak. A módosító indítvány célja nem túlsá­gosan korlátozni az amerikai hajózás te­vékenységét viszály esetére. relmenlcíteh a hatóság- sértéssel vádolt gazdáhat KOLOZSVÁR, áprihe 28. Borátka biharmegyei községben <a mult év egyik szeptemberi napján Lascu FÜi- mon gazdálkodó öccsével Gheorgheval együtt, éppen a mezőről ttertont hazafelé, midőn a falu főutcáján ökörfogacuk elé két városi férfi loppanti Ezeknek egyike,, mtot utóbb kiderült, U^orcn Gheorghe é'esdi járá-sbirósági jegyző, oíkit Basa Ghc orghe ügyvédjelöilt metié küldöttek ki végrehajtásról, megállítva Lascuék szeke­rét, anélkül, hogy megbízatásukat hívnia losan ismertette voina, az ökröké: iefog- ialtna-k nyilván gotta. A meglepő eljáráson feldühödött Loscu pilimorr erro szekeréről ileszállva, kabátján- ragadia a bírósági jegyzőt, uket a fiatalabb L:nscu Gheorgho is megfen.yt^otetl (kezé­ben tartót c ostorával. U«orca Gheorghe hatóságsértés címén panaszt emelt Lascuék elten, akiket teg­nap a helybeli katonai törvényszék vonf felelősségi-e. A védölmükeh ellátó Popescu Ilariu ügyvéd-kopiJány azz^h érvelt, hogy a végrehajtás törvénytelen módon történt, melynek alkalmával még a legelemibb for­maságokat sem fartolták be, & pana«zo.s mégcsak fizetésre sem ez ód i tort a fel a-, vádlottakat, sem pedig kilétét nem jeítozte. A kaitonai törvényszék köriUmények- ■re való 'tekintettel a megvádolt gazdálko­dókat! egyhangúlag fölmentette.----—aaBBB———g—■ BENKE BÉLA NY. TÁBORNOK HA» LÁLA. Megszokott baráti körétől tá­vol, Budapesten hosszabb betegeske­dés után, kedden elhunyt Tardosfalvi Benke Béla ny. honvédtábornok, akit csütörtökön már el is temettek. Az el­hunyt a világháború alatt egyike volt a legvitézebb katonáknak s az összes kitüntetéseket megszerezte. Az össze­omlás után Kolozsváron telepedett le, itt élt a legutóbbi időkig s gyógykezel­tetés céljából utazott el a magyar fő­városba, ahol most elhunyt. Halála ál­talános részvétet keltett nagyszáma tisztelői és barátai körében. I MEGHÍVÓ. A cRiji nef. kollégium „Gal­vin“ fctnibeszerző szövetkezet 1939 május 14- én d. e. 11 órakora tanáriii^yül/ésteremben 1938 évi rendes közgyűlést tort. melyre a tagok az eítapszsdbályok 37. paragrafusa értelmében; megliiiKiatnaik. Ha a közgyűlés a megjelenő tagok csekély száma miatt határozatképtelen tenne, úgy a közgyűlés 1939 május 21-én ifog megtartaitm, mely, tekintet nélkül a ta­gok számárai, haftározatképes tesz. Az éivy ménteg a fdiigyelöbÍ7,otítság által megvizs- gálta-totit és az ü ztetheryftségben nyiiVánossan kifűggestzitetett. Az Igazgatóság. Az Ellenzék R. T. ^Concordia1* müintéze; lének nyomása, Serv. Cenz C. VI. A. Cluj. BUN DE IMPRIMAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom