Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-16 / 87. szám
19 30 április 16. ELLENZÉK KÉT NAP A TUSNÁDI HEGYEK KÖZÖTT Husvét ünnepén az újjáéledő természet diadalát hirdették a székely hegyek pompás fenyvesei — Karcolatok egy felejthetetlen kirándulásról KOLOZSVÁR, aprítás hó.Egy hét ón« gon delhit ban állandóan « székely hegyek kőzetet kalandozom. Hus- vét ünnepét Tusnádon 'föltölteni es azóta minduntalan visszaidézem a fenyveserdőkkel borított hegyek osodátófcos szépségén, lidllom az Ol't zúgását és magam előtt látom iu 'természetnek minden gazdag ajándékát, ameliycil ez;t a vidéket el halmozta. Vdlahogyan szerelmese lettem husvét két napján ennek a gyönyörű helynek. Éreztem, hogy milyen könnyelműség idegenbe vágyakozni pihenésre. Erdély bércei között mindent meg lehet tdlálni, amire csak az élet 'küzdelmei során kifáradt lélek vágyakozik. Ilyen gyöngyszem Tusnád is az erdélyi kincsek sorozatában. JÓI esik írnom erről ia húsvéti pihenő* tői. Úgy érzem, mintha nagy adósságot törlesztenék, amikor ezeket a sorokat papírra vél'em. És biz-vást is tarthatom adósnak magamat. Merít vétettem önmagam és a drága erdélyi föld ellen, amiért eddig nem kerestem alkalmat arm, hogy természeti szépségeinknek minden gazdagságát megismerjem. Tusnádi két napom a nyugalomnak és megelégedettségnek csodálatos két napja vök. Színes hangu'Bailok, jóleső ábrándok felidéző je. Érdemes ezekről az érzésekről! felvázolni néhány karcolatot. Szól a székely nóta . Plusvét vasárnapján reggel, valamivel nyolc óra előtt indult eil Brassóból a vonatunk. Verőfényes, gyönyörű áprilisi reggel voJit. 'Köröskörül minden a termeszeit életerején hirdette. A -sora 'kegyelmes volc hozzánk. Husvét ünnepe nagy idegfeszültségek óráiban köszöntött be hozzánk. Talán azt akar!a bebizonyítani a természet, hogy nincs u)z a hosszú tél, amely után ne öltene újra ünnepi köntöst a világ. Virág- ifakadás következik a zímankós napok után és a természet újjáéledésének 'fensége a sziveikbe is uj hitelt1, uj reményeket Ónt. A feltámadás ünnepén valahogyan elűztük magunktól ia jövendőtől való félelmet. Szinte gyerekes képzelődésnek tűnt fel etátetem, hogy 'lángba borulhat a világ. Hát lehel e szó vérzivatarról, amikor az április már a nyár melegét sugározza? Lehelbe hinni a fegyvercsörtetés komolyságában, amikor a vonat szerelmes pár mellett robog al. Fiú és leány, kéz a kézben, önfeledten haladnak az országúton és csak azzal törődnek, hogy tavasz van, amikor minden az ifjúság diadalának szolgálatában átáll ■ * Mintha villanyáram fulbtif volna .végig az utasokon! Eltűnt gond és fáradtság ezen a tavaszi reggelen. Minden vasúti kocsiból nótoszó hallatszik. Egymást váltogatják áz édesen szomorú és szivet derítőén vidám székelv nóták. Messze földről igyekeznek az otthonukba ennek ia vidékneik gyermekei. Hosszai;, í-obatos óráknak, heteknek, hónapoknak, talán esztendőknek keservei, oldódnak fell ebben a nótázásbán! Hiszen most hazautaznak 0 szülőföldjükre! Ismerős itt minden a szem ük n dk. És a viszontlátás már a boldogsággal határos. Szol a székely nóta . . _ Tufharsogja a vonj-iit zakatolását. Fennen hirdeti ennek az életerős népnek rendüllatiten hitét, fantáziáját — romatnikus költészetét. Régi emlékek Túlhaladtunk Sc-psziszentgyörgyön. Kis álom ásón áll egy pillanatom a vonat. A 'tábláról' látom, hogy Árkoson vagyunk. Szeretnék toszállani azokkal, akik elindulnak u falu felé az országúton és-közben visszatekintenek, hogy búcsút intsenek a továbbutazóknak. Sohasem jártam itt éw mégis különösen kedves nekem ez *a hely! V ariha itt volt unitárius lelkész7 az édes: apám. Két évtizeddel ezelőtti (ragadta el a hala!'! Mcsit újra hallom jóságom hangját, amint a székely vidékről mesél! Jó lenne bekaöndozni ennek a kis falunak környékét! Betekinteni a papilakba, átböngészni az egyház-község feljegyzéseit, felismerni az írások kc1zölili az édesapám kezevonását! Egyszer talán alkalmam fesz erre. is. Most továbbrobog a vonat, hogy uj és uj szépségeket vetítsen elém! Igyekszem megrögziteni ezeket a képeket. Elogy teliki meg' erőéit ésti talán jak bennük a gondok komor óráiban! Teli tüdővel szívom magamba a hegyi levegőt, amikor Tusnád felé közeledünk és feltűnik a hegyvidék gyönyörű panorámája! Igazi ajándéknak érzőm ezit ia husvétot! A feltámadás felejthetetlen) himnuszának! Tusnád fenyvesei között Amikor végre megérkeztünk Tosnádra, órákon át gyönyörködtem a 'látványban1, amely az égtájak minden részéről szépségekéin adott. Áz ujságiró'villa, ahol meg- szálloittam, olyan heíyen fekszik, hogy taz egész vidéket látni tehet. Hátterében Tus- nád „viharsarka“, a Sólyomkő, emelkedik az ég 'fell'é, büszke méitósággial! Ha a Sólyomkő fenyvesei föNtel felhők kaland óznak : vihar lesizi. Húsvétikét napja- a-latl azonban mindvégig derült volt' az égbolt. Alkalmat adott nekem <a véletlen arra, nek mindén csodájával1. ennek a környék VERTSSZTlIftS TAVASSZAL Husvét -hétfőjén, elindultam az egyik L e o-P i 11 s tisztán növényi anyagokból szépen gondozott hegyiuton. Fenyveserdő- °lWllitott hashajtó elsőben járni gyakorloilt turisták számára i« rangú vértisztitó és különlegesség! Nekem százszoros élvezetet ^üvfelfrissitő hatása jelentett! Igazi ünnep! A városi napok ro , ţgy tavaszi bo'lja után végre fenyőilil'at'ot áraszt az jUr, .oz^0(*9 1-2 nagy e'gé«*z hegyoldal! Érezlhetem, hogy a $°a °g2g na<3y doboz szebb zen-e a m»dárdal és a legigazibb, ősi '* hangulat: u tea-mcszeli csodálata. Fent, a hegytetőn, megszámolatlan gyorsasággal rohantak » percek és az órák! Nem érzem, hogy egyedül vagyok. Vállár hogyan nem lehet magányosan üti az ember, ahol ilyen gyönyörű a vidék! Jó lenne itt maradni az idők végtelenségéig! Kikapcsolódni a világ zajából. Itt a hegy*eLéo-Pills^ tőn nincs -irigység! Elfelejtkezem arróh hogy nehéz időket élünk! Nincs szerelem és szintle anakronizmusnak hatnak a féltékenység kínjai. Nyugalmat adnak a természet szépségei ... Milyen rossz is vollit visszaindulni! Úgy éreztem, hogy megraboltak, amikor Lazáin duba m. Azóta azonban minden szabad órámban viss^atealamdozom a székely hegyek kötzé. Késői szerelem, de éréit férfiérzés! Talán visszatükrözi ez a néhány sor azt!, ami feltámad)!) bennem: Erdély természet; csodáinak imádatát . . . Végh József. U Hearsí, az amerikai „ujságkirály anyagi lejtőre jutott tí hatalmasabb sajiólrösztjének tulajdonosúi NEW YORK, április 15. William Randolph Hearst, az „újság- király“ karrierje kettétört és harmineóres világuralom Után a bukás előtt áll. A nagy sajtó-tröszt1 vezérének haflatten 1 és vagyoni összeomlásáról a Timpul igen érdekes cikket közöl. A lap szerint) Hearst-ot fényűző élete tette tönkre és karrierjének ive 1924. ó.tJa lefelé haladt. Hearatrnek, aki egy hatalmas s-ajtóítröszt elnöke volt, melynek -lapjai 11 millió példányban jelentek meg, legendás világs^e- mélyioég volte, hatalma 1924 óta folyton csökkent és ma már teljesen ellünőfélben van. 1937-ben Heiarsit) kénytelen volb konzorciuma vezetését másoknak átadni és az uj -igazgatóság hol egy lapot adott dl, hol egy rádióleaidóálilömásti, hogy biztosítsa a konzorcium megmarad)! lapjainak -további (sorsát. A Hearstetröszt sorsát Hearst'nek határllalan érvényesülési vágya pecsételte meg. Többizben hatalmas kampányt folytatott, hogy newyorki főpolgármesternek, vagy Newyork állaim 'kormányzójává válasszák meg, de lapjai, amelyek elég hatalmasak voltak ahhoz, hogy tisztviselői karriereket tegyenek tönkre, nem voltok elég erősek hozzá, hogy akár egy képviselői mandátumot szerezzenek gazdájuknak. 1922-ben azlt remélte, hogy az Egyesült - Álltamok elnökévé fogják jelölni, azonban a demokrata' párt, -amelyre 'támaszkodott!, visszautasította jelölését és vágya ismét elérhetetlen maradt. Hearst azonban nem tudott úgy éf-ni, hogy ne beszéltessen magáról. Abbiohiagyi'a a politikát és elhatározta, hogy fényűző életmódjával ter-efí magára a világ figyelmét. A kaliforniai San Simeon községben hatalmas birtokot vásárolt, amelyre pazar fényben úszó palotát) építtetett. Haarst Angliában és Fran* ciaországban középkori kastélyokat vásárolt, amelyeket átézállitttatü'tt birtokára és ott ujjáépittette. A világ minden nogyvárosában palotái voltak. Harmincöt mi-Uló dollárt meghaladó összeget köllitöMl pálo iáira. • ;c ' Barátnőjének, Marion Davies filmszínésznőnek mesés palotát építfefeü és filmtársaságot alapitatít, hogy a színésznő Azokkal a partnerekkel játszhasson, akikkel éppen akar*. A társaság filmjei sorra megbuktak ; és ez? a passzió újabb döüármüliokait) emésztett! fel. Nap-nap után követték egymást! (az 5—6000 dollárba, keriüllő díszvacsorák, bálok, amelyek megemésztették a Hearst- sajt'ó óriási jövedelmét, sőt Jlaasankénltl » tőkét is elvitték. Haarst! ekkor kölcsönöket vetít1 föl és az 1930-as gazdasági válságban nem tüdoí-t fizetni, úgy, hogy a pénzt kölcsönző bankok befolyást szerezitek topjai irányításában. Hear&tmek a szava egyre gyengébb íeWi a lapváll)allaitők irá nyitásánál és ma, 75 éves korában, a ElearsHkonzorciumban. már alig van egyéb része,' mint u neve. Az általai alapi- itioiüc, vagy vásárolt váliDaJl'aitok nagy részét rentábilis és jelentős jöVedeflmeti hajtana, ha aiz adósságok nem nyomnák ő'ket. Az Amerika- We-ektá, A HoairsM'röszt egyik hetilapja 6 millió 700 ezer példányban jelenik meg ma is és a többi topjainak példányszámú 4 és félmillió. A lapok hirdetési bevétele évente ma is meghaladja- a 30 milllió dollárt, de az adósságok annyira nyomasztók, hogy ez az óriási bevétel alig elegendő az adósságok fedezésére, Á Hea'rst által felépít elit hatalmas tröszt egyre jobban inog és nagyon; könnyen megtörténhetik, hogy máról holnapra szétesik. Főbelőtte magát Parisban dr. Lukács Hugó,Ady Endre egykori kezelőorvosa Színes feljegyzések a nagy költőnek és orvosának barátságáró KOLOZSVÁR, április 15. Rövid párisi távirat jelenti: Dr. Lukács Hugó orvos Parisban fübelötie magát. A közel hatvanéves orvos revolverének golyója nagyrahivatott, de hányatott élet után tett pontot. Dr. Lukács Hugó nevére a régi kolozsváriak még jól emlékeznek. Jóval a világháború előtti években az akkor még pályája kezdetén lévő fiatal orvos jellegzetesen ismert alakja volt a régi Kolozsvárnak. Itt végezte egyetemi éveit, majd rövid orvosi praxis után a legkomolyabb orvosi körök is felfigyeltek tehetségére. Csakhamar az a kitüntetés érte, hogy a fiatal orvos első tanársegédje a kolozsvári ideg- és elmegyógyintézet akkori nagyhírű vezető főorvosának, dr. Lechner Károly egyetemi tanárnak. Dr. Lukács Hugó ekkor a legszebb karrier előtt állott és erre az időre esik az is, hogy közeli ismeretségbe és jó barátságba került Ady Endrével, akinek ö volt a kedvenc kezelőorvosa. Bárhol is volt Ady Endre, Párisban, Budapesten, Nagyváradon, vagy Ér- mindszenten, mihelyt úgy érezte, hogy alattomos betegsége újból és újból támadja szervezetét, azonnal leutazott kezelőorvosához Kolozsvárra. A nagybeteg költőnek hallatlan bizalma volt benne. Ösztönszerüleg érezte, hogy orvosa részéről nemcsak orvosi kezelésben részesül, de egyben olyan atyai barátra is talált benne, aki a távolból is igyekszik őrködni sorsa felett. Hogy aztán Ady Endre szertelen életmódját mégsem tudta megfékezni és orvosi korlátok közé szorítani, az nem az orvoson múlott. A zseni örökké lázongó féktelensége nem ismert határokat. Még akkor sem, ha egészsége és élete forgott kockán. Sokszor lehetett őket együtt látni a kolozsvári New-York- kávéház terraszán, vagy bent a törzsasztalnál, ahol a költőért aggódó kezelőorvos többször megtette, hogy ösz- szejátszott a pincérekkel. Ez abból állott, hogy Ady elengedhetetlen alkohol-adagjait, amennyire csak lehetett, gyengítette. A pálinkát sok ásvány» és szódavízzel, a vörösbort pedig málnasziruppal hígította fel és gondosan ellenőrizte, bogy a pincérek betartják-e utasításait. Egy ideig ment a dolog, de Ady rájött a „turpisságára s egy alkalommal azt mondta elbiggyesztett szájjal Lukács Hugónak: \ — Nagyon elromlott ez a New-York{ Nem lehet itt már semmit inni. Men* jiink egy más korcsmába! A lelkiismeretes kezelőorvos többiz* ben megtette, hogy éjszakánként váratlanul razziát, tartott Ady szobájában s minden ott talált alkoholt elkobzott. Néha kedves, apró, kis leszerelő trükkökkel, néha bizony kicsit szigorúan és erélyesen kellett szembefordulnia a költővel, hogy legalább a kezelés ideje alatt tartsa he a rendelkezéseit. De ha szigorú eréllyel is kellett néha fellépnie, minden intézkedését, egész eljárását Ady irányában az orvosi lelkiismereten kivül a legnagyobb szeretet, a legmelegebb baráti érzés és a nagy zseni iránti féltő aggodalom hatotta át. Amikor Ady Endre leromlott szervezete időnként újabb és újabb reparálásra szorult, a költő úgy ruccant le Kolozsvárra, mint a gyermek, aki hazaiön. Ilyenkor elkeseredetten, letörten állított be Lukács Hugóhoz. .— Csinálj már velem valamit! És gyónt és panaszkodott és kiöntötte előtte minden keserűségét és mint egy megszeppent gyermek, kérdezte orvosát: „Ugye, nem lesz semmi baj?“ Még 1916 januárjában is ezt kérdezte. — Persze, hogy nem tesz — válaszolta Lukács Hugó, az orvos és a barát. De mindig hozzátette: „Csak miért nem jöttél legalább egy hónappal előbb!“ I * Aztán vége lett a világháborúnak. Elkövetkezett ^ az 1918-as őszirózsás forradalom. És néhány hónapra rá, 1919 januárjában Ady Endre meghalt. Azok az évek végzetszerűen szóltak bele nemzetek és egyének életébe. Ab* ban az időben került el Kolozsvárról dr. Lukács Hugó is. Az idő öt is elsodorta. A legszebb karrier előtt álló orvos felfelé ívelő pályája megtörik. Az események dobják az egyéneket. Az orvost elragadja a politika. Aktiv szerepet visz a Károlyi-kormányban, Majd a zavaros idők után külföldre megy. Hosszú időn át Becsben él. Egy évvel ezelőtt Parisba költözött, a fiához. Nemrég az egyik angol gyarmatra akart kimenni, hogy ott telepedjen le Nem sikerült. Nem kapott engedélyt. S most jön egy rövid, szűkszavú értesítés: Párisban agyonlőtte magát! A költő után most elment az orvosa... (ffHétion véget ér a ímsvéti szünidő l KOLOZSYrÁR, április 15. Hétfőn, április 17=én reggel nvok órakor ismét megkezdődnek a tanítások az elemi, közép és szakiskolákban Itt írjuk meg, hogy ugyancsak hétfőt, van vége a bíróságok húsvéti szünet, tének is és megkezdődnek a tárgyalások is az igazságügyi palotában.
