Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-16 / 87. szám
ÂRA&tm Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moűlor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duqi No. 8. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: P. Unirii9, Telefon 11-99 LX ÉVFOLYAM, 8 7. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót DR. GROÎS LÁSZLÓ L Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tj Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Dos. 886/, 1938. Trb. Cluj.) Előfizerési írttit: havonta 80. 240, fél negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej, ţ VASÁRNAP Calinescu miniszterelnök nyilatkozott az angol-francia támogatásról „Románia hálává! fogadja a baráti és spontán támogatást!“ A bucureştii sajtó nagy cikkekben foglalkozik Chamberlain és Daiadier nyilatkozatával BUCUREŞTI, április 15. Armand Ca- linescu miniszterelnök pénteken este fogadta a sajtó képviselőit és a következő nyilatkozatot tette előttük: — Románia élénk hálával fogadta a nyilatkozatot, melyben az angol miniszterelnök biztosítja országunkat, szükség esetére, Anglia teljes támogatásáról. Ugyanilyen hálával fogadta Románia a hirt, hogy Franciaország is — mindig készen arra, hogy bizonyítsa irántunk való barátságát — hasonló nyilatkozatot tett. Érdeklődéssel és szimpátiával kisérünk minden, a békét megerősiteni hivatott akciót, melytől a mi termékeny fejlődésünk és az összes államokkal való jóviszonyunk függ. — Románia politikája jólismert: a mi kormányunk kinyilvánította a V' megértésre irányuló akaratát, igyekezvén szoros és hasznos gazdasági kapcsolatokat fejleszteni azokkal az országokkal, melyekhez bennünket egymást kiegészítő érdekek fűznek. A kormány ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a román nép bármikor kész függetlenségének és az ország határainak megvédésére. A nyilatkozatok, amelyekben Franciaország és Anglia megindító baráti módon és spontánul támogatják a mi békés törekvéseinket, értékes hoz- ! zájáruiást jelentenek az általános béke j konszolidálásának müvéhez. Hasonló j megnyilatkozások, bárhonnan is jön- 1 nének, a bizalom és megértés légkörét ! teremtik meg, melyre az összes népek- ; nek olyan nagy szüksége van. MIT IR A BUCUREŞTII SAJTÓ i AZ ANGOL—FRANCIA BIZTO» j 1SITÉKOKR6L? BUCUREŞTI, április 15. A bucureştii j lapok kedvező megjegyzésekkel kisérik azokat a spontán nyilatkozatokat, amelyeket Chamberlain és Daiadier miniszterelnökök tettek ® amelyben Anglia és Franciaország szavatolják Románia határait minden támadással szemben. A „Timpul“ többek között igy ir: „Chamberlain és Daiadier szavatossági nyilatkozatai, amelyeket Anglia és Franciaország teljes tekintélyükkel, saját kezdeményezésükből, önként tettek, az igaz barátság cselekedetei és ezrt csak teljes megelégedéssel fogadhatjuk. Meg vagyunk győződve, hogy abban a mértékben, ahogyan az ilyen szavatosságok száma növekedni fog, az ezek mögött álló békés szándékok megjavítják sok megpróbáltatáson átment világunk politikai légkörét és a nagy és kis államok egyformán újból élvezni fogják a békét és a kölcsönös egyetértést. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ezek a baráti cselekedetek lecsendesifik szomszédság gunk szellemét, mivel megmutatják, hogy a lojális és jóakaratu kapcsolatok hasznosabbak mindenki számára, mint a jogosulatlan és nem baráti magatartásban való csökönyös kitartás. Chamberlain és Daiadier nyilatkozata értékes hozzájárulás a kibékités és megerősítés munkájához, amely mind általánosabb és kiterjedtebb elhatározásokat és erőfeszítéseket igényel. A „Curentul“ ci miül fővárosi lapban Pamfrt Seicaru irt vezércikket. Megáfla- jDitia, bogy Anglia magatartása ui irányba lendült, az 'angol kormány erélyes tekintettél kutatja Európa térképét, keresve a veszély fészkét. Békítő megoldásokat (talál, 'ellentéteket simit el, készíti a talajt egy német’ veszedelem elleni összefogásra. Most már nem habozik w kaoonia'i segítség f etaj árulásával sem. A zsidók végtelenül örvendenek a felajánlott segítségnek, mivel ők a hadiszái'itâson kívül nem étiének a hiaircászjatbcK, de íe kell szögezni, hogy a háborút a mai viliágban sem pénzzel nyerik meg csupán — ‘-minek Anglia bővében van —, hanem emberanyaggal is. Furcsa dolog, de igaz, hogy ma jobban fel vannak fegyverktízve a szegényebb országok, például Németország és Olaszország, rnig Anglia fájdalmasan alólmarad mind szárazföldi, mind légi haderő szempontjából. Anglia fölajánlotta) kationjai segítségét, de nekünk mégis meg keli! vizsgálnunk hadi felkészültségé', például1 Németországét val szemben át akkor rájövünk, hogy Anglia csak bizonyos idő muiva és az összes gyáraik fokctziotih üzembevételével érheti eií CLUJ, 1939 ÁPRILIS 16. mi■——— — Németországot, túlszárnyalni pedig még akkor sem fogja. Idő kell ahhoz is, hogy Anglia elérje 1918. évi hadietejét. Addig az álamoknak felajánlott biztosíték csak a jövő kilátása a jelen, valóságos helyzetei között. A ,,Semnalul“ » következőképen ír: Kevés .szóval! is fel (leheli mérni annak « történelmi (kicíilelezettségnek jelentőségét, ame- lyöli Anglia vállfáit Lengyelország, Románia és Görögország irányában. Ugyá'tszik, a jövő biztosítva van, mert azok a hatalmak, amelyek minden körűi!mények közötti a békéért küzdenek, a fegyverhez ifi hozzá trudnalk nyuini, ha a nemzetek elemi jogai és ia civilizáció érdekei úgy kívánják. Románia mind-en 'tekintetben békepolitikát folytait, de ugyanakkor megköveteli határai" tiszteletben tartását. Ebből az elvéből ma sem enged. Bárki is akarná ha^- táramkat megcsonkítani, fegyvereinkkel tailálja magát szemben. Nemzeti függetlenségünk: megőrzése érdekében Románia j őszinte önömmel fogad minden blztosité- 1 kot, bárhonnan jön is. Mommslí szükség agy kivárna, mi is kaszárnyákká alaát államainkat!“ f Az Egyesült-Államok elnökének beszéde Amerika állásfoglalásáról. — Katonai intézkedések mindenfelé. — Csáky István gróf magyar külügyminiszter nyilatkozatának kedvező külföldi hatása PlHSSGün! t% G3r!ng tonlos fanâcshozâsobai solQlainah Romában A külpolitikai helyzet változatlanul nagyon feszült. Az eseményekről érkező hírek között mindinkább a katonai intézkedésekről szóló intézkedések kerülnek előtérbe. Különösen a Földközi-tengeren nagy a mozgalmasság. Németország tegnap általunk is közölt bejelentése, hogy tengerészeti hadgyakorlatait egy hónapon át a spanyol partok vizein fogja tartani, éles és gyanakvó bírálatot vált ki az angol és francia sajtóban. Gibraltárban az angolok hatalmas védőmüveket építenek Spanyolország felé azzal a meg- okolással, hogy gyanús csapatmozdulatokat észlelnek spanyol oldalról. Máltai jelentés szerint az ott horgonyzó hajók személyzetét tegnap késő este sürgősen visszarendelték a hajófedélzetekre. A Reuter-ügynökség német részleges mozgósításról beszél, amely április 15-én ér véget. Olasz részről viszont, amint egy Radar-távirat jelenti, az angol és francia hadvezetőséget azzal gyanúsítják, hogy a Gibraltárral szemben fekvő Tangerében, mely nemzetközi semleges terület, titokban elhelyezkedik és a város megszállására készül. Tanger területén — mondja ugyanez a jelentés — polgári- ruhás francia és angol vezérkari tisztek tartózkodnak s a gibraltári angol flotta a francia flottával együtt előkészületeket tesz Tanger megszállására, amivel egyidejűleg a francia Marokkóból kiindulva meg akarnák szállani a spanyol Marokkót is. Ugyancsak elsősorban a Földközi-tenger kérdésével állhatnak kapcsolatban Goring marsall miniszterelnöknek tegnap megindult római tárgyalásai is. Göring marsall, aki hoszabb olaszországi üdülő szabadsága után Líbiába látogatott el, most visszaérkezett Olaszországba. Nápolyba érkezése után telefonbeszélgetést folytatott Hitler vezér és kancellárral, ki, amint Olaszországból érkező távirati jelentések mondják, útmutatásokat adott Németország magatartásáról az angol és francia flotta földközitengeri demonstrációjára vonatkozóan. Göring marsall ezután Rómába utazott, ahol tegnap este nagy ünnepélyességgel fogadták. A feldíszített pályaudvaron Mussolini és a kormány tagjai várták. Ma délben Victor Emánuel király fogadja a porosz miniszterelnököt, aki a délután és este folyamán Mussolinivel folytat tanácskozásokat. A német birodalmi kormány délkelet- európai utón lévő másik tagja, Göb- bels propagandaügyi miniszter tegnap repülőgépen Belgrádba érkezett, ahonnan rövid tartózkodás után tovább utazott és este meg is érkezett Berlinbe. Megelégedéssel fogadják mindenfelé a magyar külügyminiszter békés kijelentéseit tA külpolitika nyugtalanító híreivel szemben határozottan kedvező és megnyugtató hatást keltett mindenfelé Csáky István gróf magyar külügyminiszter tegnap közölt beszéde, különösen a beszédnek az a része, amely Magyarországnak Romániához való viszonyára vonatkozik. Az angol lapok részletesen foglalkoznak a beszéddel, kiemelik, hogy a magyar külügyminiszter a békét hangoztatta, a magyar külpolitika óvatos és nagyvonalú. A „Daily Mail“ kiemeli Magyarországnak azt a hajlandóságát, hogy kisebbségi egyezményről tárgyaljon Romániával. A francia sajtó is nagyjelentőséget tulajdonit a magyar külügyminiszter nyilatkozatának s különösen a kisebbségi szerződésre vonatkozó részt emeli ki. Méltatják a lapok azt a kijelentést, hogy Magyarország tekintettel lesz Románia érzékenységére is. Az „Az Est“ cimü budapesti lap párisi tudósítója szerint, a magyar külügyminiszter nyilatkozata hozzájárul a politikai légkör általános enyhüléséhez. Az „Esti Újság“ Csáky külügyminiszter nyilatkozatával kapcsolatban cikket ir. Hangoztatja, hogy az észszerü- ség is azt kívánja, hogy Románia és Magyarország jó szándékkal egyezzenek meg. Kétségtelen annak a biztosítéknak értéke, amelyet a nyugati nagyhatalmak nyújtottak Romániának, de a távoli nagyhatalmak garanciája mellett nagy értéke van a szomszédokkal való viszonynak is. Ez nem külpolitika, hanem olyan igazság, amelyet a történelem mindenkor beigazolt. Magyarország a jóviszony feltételének a kisebségi szerződés megkötését tekinti. Semmi kétség sem lehet abban a tekintetben, hogy Csáky felhívása komoly volt. 1 ROOSEVELT BESZÉDE A tegnapi nap egyik (legfontosabb külpolitikai eseményének Roosevelt elnök beszédét tekinthetjük a pánamerikai kongresszuson. A beszédet» melynek minden néphez intézek kiáltvány jellege volt, az amerikai, angolt és francia) rádiók terjesztőitek világgá. Roosevek mindenekelőtt 'azt fejtegette, hogy a mai világban távolságok nincsenek s az óceánok rövidesen ([Cikkünk folytatása az iualső o>du:on>
