Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-05 / 53. szám

1939 in ár cl us mmmsamasmsBmm ELLENZÉK ifíymmiMTiBirayreraittffl í 3 irr^sfsrnm ASSZONYOK ROVATA A női barátságról Érdekes, ha a barátság fogalma kerül szóba, önkéntelen Castor-PoBlux-féle férfi- b-'ará'tságra gondoltunk. 1 ény, hogy sem a mitológia, sem a történelem nem beszéd nők közötti, eszményi, mély barátságról. A költők és irók gyakorta megemlékeznek az ön feil áldozó férfibarátságról, vagy a nők egymás iránljli ádáz gyűlöletéről, de női barátságról, hallgat a krónika. Jól esik a görög mitológiai feltesifvérek barátságáról, hűségéről és cfiívátaszt hatat­lanságáról olvasnunk. Minden elismeré­sünk az önzetlen Poliuxé, ki mint Zeus fia, hoilho'tatliîan, de hal haJ-atlonságá't megossza féltesttvérével és barátjával, a hálandó Castor ra k Megrendít minket az. ógermán hős-mon­dák nőalakjainak, Brunhildánwk és Krim- hlldának egymás elkeni gyűlölete, ftme'v nem közönséges asszonyt versengés, ha­nem komoly drámai elem, melyet Wagner Richard iş érdemesnek tartott arra, hogy a- Nibelungen-tetralógia vezénnotivuniá­ként szerepeltesse. Egyik oldalon w fé rf ibarát ságot, _ másik oldaion a női gyűlöletet 'útjuk szjmbóh- záíva, de a női barátságot sehol­Általában a közvéleménynek lesújtó né­zete van a barátnőkről. Az anyós, skót és Arisztid-viccek mellett a barátnők egymás iránti viselkedése hálás tréfa- és gunyanya- got szolgáltat a szórakozni vágyó közűn - ségnek. Ha őszinték akarunk lenn;, l>e kell látnunk, a- barátnőkről szóló epés és cinikus tréfáknak van alapjuk. Az irigy­ség, féltékenység emberi gyarlósága gyak­ran ott kísért a barátnők közt. Könnyen és felelőtlenül mondanak kritikát egymás­ról s szívesen 'lejjebb srófolnák azt,aki kö­zülük egy gondolattá]! magasabbra szilit, mint ők. Ne vádoljon senki elfogultsággal, ha az előbb vázolt kedvezőtlen jelek dacára 's azt bátorkodunk mondani. hogy van, igenis van ideális, önzetlen női barátság. A történelmi igazság kedvéért azonban a,-.i is rögtön leszögezzük, hogy a női barátság ritkább, -mint a férfiaké, de ennek oka nem a női psziheben rejlik — mint azt egyesek elkönyvelni szeretnék —, hanem a nő helyzeti adottságában. A nőnek általában kevesebb ideje ma­rad a baráikozásra, minit a férfinek, kivált ha ’asszony és anya. E kettős élethivatás oly bőséges programmal látja dl a nőt, hogy affig marad ideje arra, hogy egyén' életéi; élje. Egy-egy feOífrissi'ő könyv olva­sására még csak szakit időt, de ’arra, hogy a barátság kedves kötelékeit ápolgassa, bi­zony nem Sok ideje jut. Sokan azt mondják, hogy fölösleges, semmi célja és. értelme, hogy egy család­anyának barátnője vagy barátnői legye­nek. Pedig fölöslegesnek semmiesetre sem fööslegesl Nem azért nincs barátnője sok családanyának, mert nem vágyik utána, hanem nincs ideje a barátságra. Pedig sok­szor hiányát érzi egy hozzá hasonló női lélek megértésének és melegségének. A nőt nem pótolhatja a férfi, mint aho­gyan férfit sem pótolhat nő. A férfinek egészen más a gondolatköre. A nő, mint Néha orra is vágyik a női lélek, h°g>7 fölkavargó keserűségeit, baját, gondiái le­vezesse. Beszélni, megnyilatkozni kíván­kozik s forrón vágyik egy megértő -‘ény után, aki bőte maradéktalanut megnyitja lelkét. A férfiak nem szívesen tűrik a panaszt- Női lelket kell <a. nőnek keresnie, olyat, aki meg tudja hallgatni ő't. Sokat! tréfálkozik a közvélemény ai S'«k- beszédü, pletykáfkodó nőkről'- noha ezek a 'tulajdonságok férfiaknál is előfordulnak. De viszont a balilga'ni tudás és a meghall­gatás művészete csaknem kizárólag női te­rület. A beszéd, a szellemesség, az ügyes tár­salgás is művészet, ehhez is adottság kell, de sokkjai nagyobb adottság kell' ahhoz, hogy hallgatni tudjunk, mert ehhez szív, szere­tet és lemondás kök A női lélek szívvel és lélekkel magáé zá •tudja fenni embertársai baját és gondját, lélekben könnyűszerrel bele tud illeszked­ni mások életkereteibe s épp azért megér­tő, készséges barát tud lenni. A meghallgatni tudás művészete ohf kezdődik, hogy az ember megfeledkez­zen saját énjéről, fölolvadjon megnyilat­kozó embertársa' egyéniségében s át érezze annak helyzetét. Fáradtan, leverten jön va­laki hozzánk s alig várja, hogy megnyit­hassa előttünk szivét, előtünk, kiknek ta- lán-talán még nagyobb teher nyomja a vállát, mit lerakni oly jól esik. Chateubriand a mull! század huszas éveiben azt irta a szellemességéről! és szép­ségéről hires Récamier asszonyról: csábí­tóan tudja haillgafni a beszélőt, mert kü­lönösen ért a vallatás szórakoztató má­giájához. Igen, sokszor még a férfiak is szíve­sebben nyilatkoznak meg nők e ott, kü­lönösen, ha legbenső, rejtett dolgaikról van szó, mint férfitársaik előtt. A fork fél a másik férfi ridegségétől és esetleges ci­nizmusától, amit senk nek sem tűr el, ha legbensőbb énjét érinti. A nő életköre az otthon, a család. Akár asszony, akár leány, a családi közösség után vágyódik. A csaiádban é’-ő nőt töb- bé-kevésbé betöltik a családias érzések. De ha a nő bent é] is a családban, ab­ban is gyakran szükségét érzi, hogy egy másik hasonló gondolkozásai nő előtt megnyissa szivét. Ha pedig a csa ádon kivül, önállóan él, akkor még fokozot­tabban áll rá ugyanaz. Az önálló, ma­gányos nő a szeretet vágyódásával keresi a női barátságot. A nő általában jóval erősebben érzi a lcrki társtalanságok mólt a férfi. Az éjét" ben sok magányos férfi él, akinek nem probléma az ő magányosaguk, alók ész­re sem veszik az egyedüllétet, akik korty- nyedén hozzásimulnak az ember lét Kö­zösségéhez és nem nyomja őket az egye­dül lét súlya. A férfi más lelki fölépített' ségii, öl néha száz százalékban be tudja tölteni hivatala és munkaköre. A nőt — lehet a legkiválóbb orvos, a legeik isme­retesebb pedagógus, a legsokoldalúbb hivatalnok — sohasem elégíti ki le jesen munkaköre. A női lélek melegség és sze­retet után vágyik, ezek nélkül szenved. A magányos nő — mert hiányzik nála a családi összetartozás érzete — még fokozottabban keres baráti kezet, hogy tari'ozzon valakihez. Sokszor hangzik el az a vád, hogy a nők igények tekintetében messze megha­ladják a. férfi átlagot. Tagadhatatlan, hogy vannak nők, akik a boldogság fo­galmának elképzeléséhez foltét len ódá­it autóz and ónjaik ité'-k a szezononként vál­tozó bundái. Ez tény; de ennek ellené­ben a nők többsége szeretettért, meleg­ségért, őszinte barátságért sok olyan föl­di jóról emond, amik hiányát a férfiak éietberendezése aligha tudná nélik filézni A női barátságok tulajdonképp a bak- fi.sbarátságókból indulnak ka, nme vek minden szertelenségükkel és túlzásaikkal együtt felejthetett énül kedvesek. Gyermek és felnőtt kor mesgyéje közt a kislány tétován ál] a világban, gyakran még édesanyja sem talá ja meg hozzá a meg­felelő hangot. S i yenkor az ő bizonyta­lan érzéskomplexumát ki érthetné meg jobban, mint egy hasonló-kom és érzés- világu kis teremtmény? Ahogy kinő a bakfiskorból, ahogy telnek fölötte a ra­gyogó fiatalság évei: lm megjelenik az első szerelem rózsáiévágja s betölti lel­két a nagy, szent érzelem, olyannyira, hogy a barátság számára átmenetileg nélkülözhető valami lesz s bakfis-évek alatt felgyűl emlőst rajongását szerelme tárgyára ruházza. A nő nőt keres.., gyakran mi magunk keresünk s gyakran 'azt vesszük észre, hogy minket keres valaki. Ha bennünk 'ta ál valaki valami olyan értéket, ami őt felénk vonzza, örüljünk neki és nyújt­suk feléje szeretettel kezünket, merL hát­ha egyszer mi is barátságke.resően állunk meg valaki e ött s akkor nagyon rosszul esne, ha nem kapnánk onnan szeretetek Baráti jobbunk legyen állandóan kész a baráti kézszorftásra. Annyiszor megyünk el idegenül és kö­zönyösen egymás mel etta pedig annyian vannak, akik hálásak lennének néhány jó szóért, egy kis őszinte meghallgatásért, egy baráti kézszoritásért. Mindig eszembe jutnak egyik költőnk’ felejthetett énül kedves sorai: „Sötéten, hallgatag Bolyongjuk út a földi utakat; Van fájó szivünk, könnyező szemünk Es egymás melleit mégis elmegyünk, Sötéten, hallgatag...“ Hargitay Gizella. ^OZMETIKa iné.-'i Készüljünk: a tavaszra! feleség, szívesen osztozik férje hivatásbeli gondjaiban, munkájában és mellette ab az élet küzdelmeiben is. Mint anya hozziha- sonul gyermekei különböző szellemi nívó­jához, tanácsot ad iskolai feladatukban, ki­kérdezi leckéiket, megjavítja játékaikat. De vájjon ez asszonynak és anyának, mint nőnek, kisebb-nagyobb problémáiban ki nyújt segédkezet? A férfiak általában.nem szeretnek a, házi'artás ügyes-bajos dolgaiba bekszólani; a gyermeknevelést is nagy bt n és egészben az anya kötelességének Ítélik'. a speciális női témák nem érdeklik őke:, a hivatal, társa dobni érintkezési formák­kal, ujszeni .áramlatokkal, művészettel1 mélyebben nem foglalkoznak, leköti okot •a hivatásuk, -a napi politika és a viÚgtörté- ilclem súlyos eseményei. A női lélek gyakran szomjazik an a, hogy megbeszéljen bizonyos őt érintő dol­gokat hasongondolkozásu női lénnyel. Ezek a megbeszélendő dolgok nem világ­rengető események, hanem a mindennapi élet ezer apró kicsinyessége, amelyek ma­gukban véve jelentéktelennek'látszanak, de mégis, tudjuk jók kis dolgokon múlnak a nagyok* ­A naptár és a hőmérő versenyeznek egymással, hogy melyik hozza hamarabb a tavaszt. Most még mind ■» kettőnek hin ni keli, habár a hőmérő ravaszabb, hama­rabb becsap. Akármin! van, nem nézhet­jük tétlenül a napok múlását A tíz-tizen­öt plusz fok már lefejti rólunk a bundát és hócsizmát, amelyek ata-tí o széoséghibák látatlanul virultak. De a tavasz mái töb­bet kivan látni belőlünk. Látni akarja, hogy a prémbda. alatt nem terme1 t-c az álba is szőrszált, nem nőül-e meg a sze rnötes a nyakon? A fáfyoLt le kell vetni és vallomást kell tenni, van-e szeplő, elrom­lott-e arcunk felhámja? Szaladnunk kelt a patikai mérleg alá, hogy megtudjuk, hány kil'ó fölösleges háj rakódott le a csipőre- hasra a baráti vacsorák, disznótorok, a téli szobafogság tétlensége alatt, örülünk a szé­pen feszülő vékony harisnyának, de orö műnket megrontják a harisnya szemeiből kibúvó szőrszálak. A tavasz nemcsak uj toalettet kőzettel hanem a zavaró szépséghibák eltüntetésé? is. őszinte konzultációt keiül1 tartami a tü­körrel és a tavaszi szépségjavitó progra­mot fel kell építeni és keresztülvinni,' Mi segítünk az olvasónak. A ruthó szemölcsök leégetésévcl kár bí­belődni otthon, sósavval, lápisszal úgy sem sikerül, csak bajt csinálhatunk. Míg villannyal! leégetni könnyül feiadte, meg ha több is van. Utóbbi időben elte’-jedt-ek — fer-tőzéses állápon — azok az apró, he­gyes, szürkeszinü kis szemölcsök, melyek leginkább a nyakat lepik el, de az arcot is mutatkoznak. Egy ülésben akár száz is eltüntethető. Napok alatti1 gyógyul. Kevés és halvány szeplő nem súlyos szépséghiba, de a dús és sötét szinü sok nő éleiét megkeseríti. Enyhébb esetben oxidá­ló, vagy más fehérítő hatású krémmel, fo­lyadékkal célt érünk, a mé!v szépiákét azonban csak erélyesebb égetési eljárással tudjuk elpusztítani. Legkevésbé fájdalmas és ‘legjobb eredményi adó módszerr vegyi­szerrel végezzük. Az «re sűrű szeplő;*' két- három ülésben (körülbelül 6 hét ajuiit) 1- éget'hető. Nyak, kar, hát letisztítására fél* esztendő szükséges. A tavaszi bőrt <a- felhám szarurétegének megvastagodása jellemzi. Az arcbőrt?, a le’-1 érdessé, reszelőssé válik, még zsírosság, mi­tesszer esetén is a szárazság érzetét kótu mm­Hóiéi CÜRViN títídupsst­Családi szálloda a város szivében. VI!I., Csokcmay-utca 14. Nemzeti Színháznál. Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz. Egyágyas szoba P. 3. Kétágyas szoba Pengő 6* den más hatás iránt érzékeny, a púdert nem ‘tartja. E tüneteket nemcsak a téli idő­járás mostobasága okozza, hanem i szer­vezetnek a tél alatti leromlása is. A szer­vezel ez általános legyönguiíése ismert or­vosi megfigyelés, de jelentőségét cselt most kezdik felismerni. A tünetcsoportot, mely­ben a fent: módon az arcbőr is részt vesz, a napsugár hiánya, a sok szobai tartózko­dás cs főleg a vitaminban szegény étkezés okozza«. A sok füstölt hús, zsír. E szépség­hibán a 'téli sportolás és rendszeres gyű* mölcsevés sokat segít, de gyors és gyöke­res eredményt csak hámlasztó kúrától vár­hatunk. A hámlasztó kúra tíz r.up áfáit ér1 véget, de ebből csak a; közbülső 3—4 nap kényelmetlen. A női testről kialakult szépségérzéón­két a ttáb szőrzete zavarja. Ügy hisszük, ajl;g akad nő, akit.™ természet dúsibban látott el ez ajándékkal, hogy ne próbált volna, valamelyes időleges szőrirtást. Vala- mennyi megbánja. A diatermiás végleges szorulást igaz lélekkel ajánlhatjuk cs han­goztatjuk, hogy e módszer ma olyan töké­letes, hogy hatása biztos és helye nten ma rád. És viszonylag gyors. Egy ülés alatt 200 szál kényelmesen kiirtható. D*e jz ol­vasót figyelmeztetnünk kell arra, hogy e gyorsaság mellett is már most haladektaú- nul meg kell kezdem a lábszárszőnrteisu hegy elkészüljünk vele — a, slrandszezon- ra. Tudni kei! ugyanis, hogy minden egyes szálat küiön-külön kell elpuczuta-' nunk. A diatermiás áram fájdalmát majd mindenki szemrebbenés nélkül tűri. de ér­zékeny egyéneknél szükség szerint hüyí érzéstelenítést végezhetünk. Az injekció a szőrirtást teljesen fájdalmat!lanná teszi, csu­pán 0. menetét lassítja meg. A téli kalap alól felszabadult hajzat is több gondozást igényei (tavasszal. Ismert* jelenség, hogy mindenkinél kisebb fokul hajhullás indul meg tavasszal:. F.z is a szer-' vezet téli legyöngülésével függ össze. —\ 1 Amíg a napsugaras időszak bekövetkezik és a szervezet megerősödik, a hal termé-i szeles ^ megújhodását hajtápszerrei és kvarclámpával segíthetjük elő. ; A tavaszi előkészületeket végül fogyasz­tó kúrával fejezhetjük be. Ha téli sportot nem végeztünk (az idén nem is n agyon végezhettünk) és a zsírosabb és cukrosabb téli étkezéstől a testvonalak kissé megbő-; vü-ürek, a könnyű és karcsú tavaszi ruhái kedvéért érdemes azt* a pár fölösííeges ki? lót leadni. Egy fogyasztó módszerre sem lehet azt mondani, hogy az a legjobb, mert fogyasztó kúrát csak egyénhez, az esthez tehet szabni. Sok mozgás, torna, sport és. inkább minőségben, mint mennyiségben korlátolt étkezés okvetlenül megh zza az eredményt. A zsír helyett olaj, a húsok helyett friss tészta, spenót, retek, könnyűt főzelék, a tészták helyett) gyümölcs a jink-* tos. Gyógyszert csak belső, hormonzavar­ból, ^ vagy anyagcserezavarból eredő kö-j vérségiül használjunk. Dr. Serényi Dezső. Fleichingben " megaka dályoziák a. világháború újabb kitöréséi A Dally Sketch írja: A Sussex gróf- ságban levő Fletching község ősi tem­plomában ereklyeként őrzik a Neville *= nemzetség egyik nevezetes lovagi tag~ iának sisakját, kardját, kesztyűjét és sarkantyúját. A régi sok csatát látott fegyverzetnek még manapság is sok köze van a hadak istenéhez. A környék babonás népe ugyanis azt tartja, hogy valahányszor olyan háború üt ki, mely­ben Anglia is résztvesz, Neville lovag fegyverei közeiében megjelenik előbb egy szerzetesnek lefedett arcú szellem- alakja. Nem sokkal azután csörömpölve lehull a földre a kard, a sisak, a vas- kesztyű és a sarkantyú, azt pedig nyo­mon követi a háború. így történt a kri­mi, a búr es a világháború előtt is. A napokban Fletching lakói közül néhá­ny an ismét iát iák a veszedelmes, kí­sértő szerzetest. A község egyházi ve­zetői erről tudomást szereztek és hogy elejét vegyék a fegyverzet baljóslatú lezuhanásának, nagy sietve vadonatúj dróttal gondosan a falhoz erősítették a középkori lovag emléktárgyait. Most a község lakói abban reménykednek, hogy ezzel a fenyegető háború \ esze- delmét [s elhárították-

Next

/
Oldalképek
Tartalom