Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-05 / 53. szám

áfíM 5 ELLENZEK Szerkesztő?ég és kiadóhivatal: Cluj, CaJea Moţilor 4. Tríefon: ti—09. Nyomda: Str. I G Ducu No. 8. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon u-99 LX ÉVFOLYAM, 53. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS Felelős szerkesztő és i<f zz$ j!á J öí?. GROSS LÁSZLÓ VASÁRNAP Kiadótulajdonos: PALLAS R. TV. Törvényszéki la-jst'romozííi szám: 39 (Dos. 886/, 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési áriak: havonta 80.' negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 kf.-í s«ksaí«.-i. ansa CLUJ, 193 9 MÁRCIUS 3. Gazdasági kapcsok A külpolitikai együttélés tartozéka, hogy két-két állam kereskedelmi szerző­déseket köt egymással. Szokott dolog és e* lkerü!hetetlen, ezért legtöbbször nem iz­gató az ilyen gazdasági tárgyalások le­folytatása. a két ódám, mint két óriási kereskedő, megalkuszik egymással a ke­reskedelmi forgalom, az árucsere, a szál­lítási kivitel, a vámok és pénzügyi ki- egyenlítések dolgában. De manapság minden politika, igy külőnösen a szom­szédos országok gazdasági viszonya el­sőrendű pcUUkai kérdéssé vált, inkább, mint azelőtt. „A minden politika‘‘ tanté­tele most igazán a helyén van s különös­kép helyén van a termelés, fogyasztás, árucsere területén. A politikai háborút fölváltotta gazdasági háború s a pof'ttkai béke kiegészítésére most nagy gazdasági béke volna szükséges. Az utóbbi idők ke­reskedelmi szerződései tulajdonképpen csak fegyverszünetek és világgazdasági értekezlet kéne, hogy a valódi gazdasági béke megszülessen, amelynek föltételei között bizonyára dt lenne a szabad for­galom helyreállítása a rendimül magas vámfalak lecsökkentésével, az autarchia nevével jelzett nemzeti kizárólagosságra törekvő rendszer megszüntetése, a pénz­ügyi korlátozások csökkentése és egyegy gazdaságilag Összefüggő tájon a prefe- renciális szettemben kötött gazdasági kö­vetségek létesítése. Ma e törekvésen in­nen újabb jelentőséget kap eszerint a külgazdasági politika, mert a világnéze­tek mai feszült ellentétei között s egy lap­pangó bölcseleti háború karmaiban, « po­litikai béke megmentésének egyik eszkö­zét a gazdasági mozdulatok végrehajtá­sában keresik. Felesleges mc$t rámutat­ni, amit már megtettünk és bizonyára még meg fogunk ismételni, hogy most különösen Angiid igyekszik „fölvásárló“ gazdasági tárgyalásokkal és szerződések­kel Kelet euró pában és Oroszországban « béke mentés uj lehetőségeit létesíteni, vagyis a dinamikus államokat fölülmúl­ni nemcsak fegyverkezésben, hanem a piaci versenyben is. A politikai körülmények és eszmék ez­úttal különös jelentőséget kölcsönöznek, ha még erről nem is beszélnek gyakran és erőteljesen, a Románia és Magyaror­szág közt most induló gazdasági tárgya­lásoknak. Ma kezdődnek ezek Budapes­ten. Bizonyos, hogy a külpoétikai hely­zetben és mindkét á^am belpolitikai vi­szonylataiban rendesnél nagyobb szere­pet kapnak ezek a tárgyalások és remél- hetőleg jó megállapodások. Általános vé­lemény, hogy a dunamedencei áflámok jobb szomszédi viszonyára keU töreked­ni minden áron és ennek első föltétele: a kisebbségi kérdés rendezése és szoro­sabb gazdasági viszony létesítése. Amióta Anglia vendégül üdvözölte a kisebbségi kongresszus egyes szereplőit, majd a kö­vetkező évben az egész kisebbségi kon­gresszus, másrészt Németország a szudé- (a-vidék megszerzésére indított mozgal­ma kezdetén, ugyqncsak mozgékonnyá, jelentőssé, hatásossá tette a kisebbségi kérdést, ez az ügy erősen előrefejlődik a Duna-medencében. Ez év januárjában az Uj jászül etési Fronttal kapcsolatban létre­jött három kisebbségi egyezmény a jó megoldás felé halad nálunk is. Ezt a ked­vező áramlatot kell már most, vagy a közeljövőben szoros gazdasági szövet­ségekkel kiegészíteni és megerősíteni, Schacht dr.-t visszahívták a néniét hirodafoiii gazdasági életének vezetésére I Különböző magyarázatok a meglepő visszahívásról. « Berlini távirat Schacht dr. közeli I útjáról Romániába. «* A lengyel-magyar határ terve Ciano gróf varsói tárgyalásaiban Göring marsallOlaszországba érkezeit A külpolitika legérdekesebb napi ^esc- irénye, hogy Schacht doktort, a német bi­rodalmi bank volt kormányzóját és a há ború utáni Németország legkiválóbb gaz­dasági egyéniségét, akit rövid idő előtt szolgálaton kívül helyeztek, most megle­pő módon újra visszahívták munkaköré­be. Schacht dr. nak az uj német birodalom kialakulásában olyan rendkívüli szerepe volt, hogy úgy távozását, mint mostani reaktivitását nemcsak német belpolitikai, hanem világpolitikai eseménynek is lehet tekinteni. Schacht távozásából ugyanis ar­ra következtetlek, hogy a német biroda­lom vezetősége sürgősen megvalósítandó tervek érdekében lemondott arról a pénz ügyi óvatosságról, amelyet Schacht nélkü­lözhetetlennek ítélt s igy külpolitikai kö­rökben a német dinamikus poliika közeli, merész lépéseit várták. Visszatéréséből vi szont arra következtetnek, hogy Németor­szágban üjra érvényesült Schlacht dr.-mk a klasszikus pénzügyi elvekhez még bízó' nyos fokig ragaszkodó gazdasági politika ja, ami külpolitikai téren is szükségképen nagyobb óvatossággal jár. Igaz, hogy Né­metország ellenfelei körében igyekeznek a visszatérésnek olyan magyarázatot is adni, hogy a legújabb német gazdasági politika teljes sikertelenséggel járt, ezért lett volna dkerüíhoteüen szükség a régi gazdasági politika elbocsátott vezéregyéniségének visszahívására Nem érdekesség nélküli do log, hogy Schacht dr. visszahívása után, amint alább közölt táviratunk jelenti, ro videsen Romániába érkezik, hogy gazda­sági kérdésekben, különösen a petróleum Kérdésben, tárgyalásokat kezdjen. Berlin ben tehát továbbra is nagy jelentőséget tulajdonifanak a közepi és keleteurópai gazdasági viszonylatoknak, talán azért is, mert hatalmas pénzügyi erejével Anglia is erős tevékenységre készül ezeken a terü­leteken. Másrészt viszont nem érdekesség nélküli dolog, hogy Schacht dr. látszik át venni Fűnek dr. birodalmi közgazdasági minisztertől a délkeleteurópai államokkal megkezdett gazdasági tárgyalások vezetését. Goring marsall Olaszországban A külpolitika eseményei közé tartozik az a római hir is, hogy Göring marsall, aki, mint már jelenteniük, hosszabb időt Olaszországban készül tölteni, mi megér­kezett Sanremoba. Göring odaszországi lá- üogatásáruak diplomáciai körökben nagy jelentőséget tuilajdonilanak. A német—- olasz viszony, melynek szorosságát ill'eté kés körök az utóbbi időben is ismét?!ten hangsúlyozták, bizonyos kérdésekben, amint külföldi diplomáciai megfigyelők látják, tisztázásra vár. Tisztázásra vár a Róma—Berlin tengely álláspontja abban a kérdésben, hogy Franciaország altit ed­dig visszautashoz olasz követelések ügyé­ben a további 'lépéseket, milyen irányban történjenek. Ez a kérdés ugyanis ebben a pillanatban hoitvágányon áll. Olaszország, Németország teljes támogatásával, krtart követelései metDetití, viszont a franciák, ugyanilyen határozott angol támogat ássak visszautasítanak minden engedményt. — Most kell eldőlnie tehát, hogy a tavaszi hónapokban ez az ellentét, melyből a ki­bontakozás útja még egyáltalán nem Iát­MM— —a—«— .... WTi -r n a——»....run I I I b-ító, milyen fejleményekhez fog vezetni, i Göring marsall olaszországi tárgyalásai í ebből a szempontból sorsdöntőek lehetnek. Ugyancsak megbeszélésre kerülhet Cíai- no gróf varsói tárgyalásainak kérdése Francia lapok varsói jelentébe szerint Beck lengyel külügyminiszter CLano gróf­fal folytatott megbeszélései során isméi el­ten állást foglalt a lengyel—magyar közös határ terve mellett. Ernői a tervről1, amint ■fiancia lapok varsói jelentései mondják, eddig sem Varsóban, sem Budapesten nem mondtak le. Olaszország a maga részéről szintén rokonszenwel nézi a tervet, melyr hez azonban Németország hozzájárulása is szükséges. Az ofasz kormány ezért óvato­san nyúl a kérdéshez s amint Virginio Gayda egyik legelterjedtebb kengyel tap- rek adott nyiMkozatában kijelenti, ,,a. kárpátnrosi kérdésben hozott döntés né­met—olasz megbeszélés eredménye volt s így a két hatalom közös álláspontját fe­jezte ki. De azóta a helyzet rendkívül bo­nyolódott, amiért jobb, ha ma nem fesze­getik a kérdést. Németország és Olaszor­szág figyelemmel kisérik a ruszin-kérdés fejlődését. Olaszország pedig — folytatta kijelentéseit Gayda — a Ralkánon és a Dunamedencébcn ugyanezt a szerepet akarja továbbra is játszani, műit azelőtt, hamis felfogás (tehát a francia «wjtónait az az állítása, hogy a németek kiszorítják Olaszországot a Dunamedencéből. , A spanyol kérdésben tegnap nem tör­tént újabb esemény, fönntartják a hifi, hogy komoly tárgyalások folynak a spa­nyolországi olasz önkéntesek mielőbbi visszahívásáról. Burgosi vezető körökben megelégedésüknek «dnak kifejezést, hogy a franciák Pel'ain marsaitól nevezték ki kő vette Franco tábornok md'lé. „ . .. AZ ÁLLÁSÁBA VISSZAHELYE­ZETT SCHACHT DR. ELSŐ ÚTJA ROMÁNIÁBA VEZET BERLIN, március 4. Általános feltű­nést keltett Németországban a hír, hogy dr. Sehne htot, a német birodalmi bank volt kormányzóját, a közismert pénzügyi szakértőt, váratlanul reaktiválták. Berlin­ből érkező hírek szerint, dr. Schacht el­ső fontos ténykedése az tesz, hogy köze­lebbről Romániába látogat. Romániai ut- járiak az a célja, hegy újból felvegye azo­kat a petróleumexportra vonatkozó tár­gyalásokat, amelyeket legutóbbi elődjei sikertelenül folytattak. A romániai petró­leumexportra vonatkozólag Schacht kész tervvel jön Romániába és remény van rá, hogy a tárgyalásokat eredményesen fegja befejezni és sikerülni fog megegye-j zést létesíteni Romániával. Dr. Schacht varadan visszahívását berlini körökben azzal magyarázzák, hogy n birodalmi bank alelnöke súlyos idegrázkódtatáson ment keresztül. KATONAI INTÉZKEDÉSEK MINDENFELÉ GIBRALTÁR, március 4. Az angol ha" zai és Földközi-tengeri hajóraj befejezte kétnapos hadgyakorlatait s a hajórajok visszatértek Gibraltárba. A kikötőben je­lenig döbb mint száz angol hadihajó ár- lomásozik, mintegy huszonötezer tenge­résszel és tizenkét tengernaggyal. (Cikkünk folytatása a: utolsó oldalon) mert nyilván a Dunu-mederrce természeti \ összefüggései gazdasági összefüggéseket is fejlesztettek, amelyek egy lazább, vagy szorosabb, de mindenesetre fokozatosan érlelődő gazdasági szövetkezésre utasíta­nak. Ily helyzetben, hozzátehetjük, törté­nelmileg kényszerhelyzetben és pedig ör­vendetes kényszer állapotában, kétségte­lenül minden gazdasági tárgyalás, amely most a Duna-völgyének szomszédos álla­mai közt történik, fontosabb lett, mint eddig volt és alkalmas, hogy a történel­mi szükségletet előre vigye, vagy hátrál­tassa. Románia és Magyarország gazda­sági kapcsolatai mindig barátságosak vol­tak és a sűrűn következő tárgyalások egyre enyhébb légkörben folytak le. Bi­zonyára ezúttal még tökéletesedik ez a fo­lyamat; a további közeledés és megértés. Az áru, amelyről tárgyalnak és meg­egyeznek, e nagy percekben már több, mint egyszerű kereskedelmi cikk, amelyet adnak és vesznek bizonyos feltételi fize­tések mellett. Az árucikk ma politikai té­nyező, telki és szellemi hátférü eszköz. A béke mentésének, vagy a háború siette­tésének mai perceiben reméljük azonban inkább a nagy történelmi megértés beve­zetését szolgálja majd. A mai világhelyzet egyik fogantyúja, vagy más szóval, kulcsa, itt van a Duna- medencében, minta hogy a másik nyuga­ton a Földközi-tenger hajóin található meg. Reméljük, hogy a budapesti tárgya­lások. amelyek nemsokára Bucurestiben folytatódnak, igen hamar mindkét félre jó eredménnyel fognak végződni és egy­szersmind egy lépést jelentenek előre n kedvező jövőben, amikor a szomszédok szoros regionális gazdasági szövetségre lépnek egymással, vagyis megtoló1 ják a: igazi megoldás fogantyúját, vagy kulcsát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom