Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-29 / 72. szám

8

' (FJsőohldi cikkünk foytatása)

elhivatott sitt) unk összefügg a legteljesebb szabadsággal, amelyet megőrzőnk a Duna torkolatánál és igy mindenkinek érdekeit kielégíthetjük és össze egyeztethetjük a nii érdekeinkkel.

V román állam léte és .szabadsága, ame- lyet évszázadokon át megőriztünk, biztosítékát képezi a békének, vailfcmimt a dunavölg>ii i uxgy fontossá gii nemzetközi érdokokuék. Végül Relgrádbnn, ottani látogatásomkor azt jelentettem ki, hogy a nagy valóságok, amelyek ma a nemzetközi helyzetet uralják, a következők: az áüiamok munka termelési s árucsere szükséglete. Aki szem előtt tartjei ezeket a szükségleteket és igyekszik teljesítésükre segítséget itdni, az betölti az európai szó Udaritás kötelességét.

A KATONAI INTÉZKEDÉSEKRŐL

A továbbiakban Gafencu külügyminiszter a következőket mondotta: Természetes, hogy

a román kormány megtette a szükséges killonai intézkedéseket az ország határainak biztosítására azokban a na~ pokl>an. amikor határainkon hárcok fejlődtek ki és csapatokat mozgósítottak.

A katonai intézkedésekre a románok mindenük csodálatos lelkesedéssel válaszoltak és azt számos külföldi szemtanú is elismeri, hogy Románia békepolitikája nem a gyengeség érzéséből fakad, hanem egy nép életerejére, férfiasságára és a békébe vetett hitére támaszkodik.

„NEM VESZÜNK EL SEMMIT. AMI NEM A MIÉNK, DE MEG- VÉDJÜK AZT, AMI TULAJDONUNK r

A külügyminiszter beszédét igy folytatta: — Nem veszünk el semmi olyant, ami nem a miénk, azonban megvédjük és megerősítjük mindazt, ami •tuldjdonun- kat képezi. Románia bebizonyította, hogy a békéért dolgozott és védi azt. Bebizcr nyitottja azt is. hogy

el van tökélve megvédeni határait és függetlenségét fegyverrel d kézben. Ha táraink és függetlenségünk bármilyen érintésére, Románia küzdeni fog. Ezután Gafencu külügyminiszter fe&vílá- gosütásokat adott a némebnoanán gazdasági egyezményről és kijelentette, hogy Románia megőrzi és kifejleszti az összes állami dekái való gazdasági kapcsolatait, sőt hozzátette azt is: „Azon az utón vagyunk, hogy uj gazdasági egyezményt kössünk Franciaországgal!“

Ezután Vaide Voievod királyi tanácsos emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy Románia jogokat és szabadságot adott a kisebbségek számába.

„A román államnak mindig az volt az ebe — mondotta Vaida —: „Szabadság a román nemzet számára, de szabadság a határainkon belül élő kisebbségek száma ra is“. Sokat szenvedtünk ia múltban. De nem igyekeztünk elnyomni, hanem eHen- kező%g: nem akartunk az elnyomottakból elnyomók lenni.

I Vaida ezután megvilágította a román* német kereskedelmi szerződést.

T TI J'NZfK

1939 mérőin* 29.

Lavaí vált banda miniszterelnök váratlanul Rómába,Beck lengyel külügyminiszter váratlanul Londonba utazott

Laval útját magánjellegűnek mondják, de elismerik, hogy Olaszország kívánságai felöl akar érdeklődni Mussolininál. Az angol vezérkari fonok résztvesz a francia hadgyakorlatokon

Állítások és cáfolatok az állítólag Lengyelországhoz intézett némáé követelésekkel kapcsolatban

A külpolitikai eseményekről szóló hirek közül három jelentést lehet különösen kiemelni, melyek vezetőegyéniségeknek váratlan és meglepő utazásáról számolnak be. Laval volt francia miniszterelnök, az 1935-ös olasz— francia megegyezés létrehozója, váratlanul Rómába utazott, ahol egyes hírek szerint tegnap délután már meg is kezdte tárgyalásait. Beck lengyel külügyminiszter, akinek a jövö héten kellett volna Londonba érkeznie, angol félhivatalos jelentés szerint, már tegnap este Londonba érkezett. Vicomte Gort angol vezérkari főnök, az

angol vezérkar három magasrangu J tisztjének kíséretében repülőgépen ; Londonból Párisba utazott, hogy részt- vegyen a most folyó francia hadgyakorlatokon és megtekintse a Maginot- vonal védelmi berendezéseit. Laval előreláthatólag hosszabb időt tölt Ró- , mában. Beck külügyminiszter szerda estig marad az angol fővárosban, ahol tárgyalásokat folytat Chamberlain miniszterelnökkel és Halifax külügyminiszterrel. Gort tábornok Franciaországban marad a most folyó hadgyakorlatok befejezéséig.

Lavaí már Rómában tárgyal

hogy Beck lengyel külügyminiszternek váratlan londoni útja ilyen körül-, mények között nagy feltűnést kelt politikai körökben. Varsóból különben cáfolják a hirt, hogy Németország a fenti követelésekre vonatkozólag jegy- zéket intézett volna a lengyel kormányhoz. Német részről a félhivatalos „Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz“ szintén hangoztatja, hogy Németországnak nincsenek támadó szándékai Lengyelországgal szemben. A német birodalom politikai szükségességének tekinti Lengyelország létét s elengedhetetlen tényezőnek a keleteurópai rend fenntartásában.

TITKOS ANGOL ÁLLAMTANÁCS,

Mária jugoszláv királyné visszaérkezettBeígrádba

BELGRAD, március 28.

A Rador távirati irodai jelenti: Hé'főn este 19 órakor Angliából hazaérkezel Mária jugoszláv királyné, akit a pályaudvaron Pál régensherceg és a kormány tagjai fogadták.

Műrion Áron rom. hab püspök ma teszi le esz esküi a király előtt

BUCUREŞTI, március 28. Márton Áron gyulafehérvári püspök ma reggel dr. Boga Lajos státusi előadó és Nagy Jenő püspöki titkár kíséretében Bucurestibe érkezett. Márton Áron püspököt őfelsége ma délben egy órakor fo gadja. a királyi palotában, ahol ünnepélyes keretek között teszi le a püspöki .;sküt

LEVÉLPAPÍROK egyszerütőí 3 *££• választékosabb kivitelig legolcaóbbaai az Eilenzék könyvosztáJyá&aa, CîaJ, piaţa Unirii.

Laval, párisi magyarázat szerint, magánemberként utazott Olaszországba, ami azonban nem változtat azon, hogy útját nemcsak Franciaországban, hanem világszerte nagy figyelemmel kisérik. Ettől az úttól függ alighanem a végleges döntés a francia—olasz viszony jövö alakulására, aminek jelentőségét az európai válság fejlődésében nem kell magyarázni. A volt francia miniszterelnöknek igen jó kapcsolatai vannak Olaszországban, barátságos viszonyban áll Mussolinivel, akitől, párisi lapok magyarázata szerint, részletes fölvilágositást akar szerezni arról, hogy miben állanak az olasz követelések és mennyiben lehetséges ezekre vonatkozólag a megegyezés Franciaország és Olaszország között. Laval utazása különben a francia fővárosban is meglepetést keltett, mert a kormány félhivatalosának tekintett „Petit Párisién“ Mussolini beszédével kapcsolatban tegnap még azt hangoztatta, hogy Franciaországnak semmi kérnivalója nincs Olaszországtól. Ha Róma a tárgyalásokat lehetségesnek j gondolja, akkor Franciaország római nagykövetében megkaphatja a legilíe- ! tékesebb közvetítőt. Rómának nem szabad elfelejtenie — irta még tegnap a francia félhivatalos — hogy a Földközi-tenger Franciaország számára is I éppen olyan „életterület“, mint Olaszország számára. Lava! útja, mely lehet I hogy bizonyos) fokig egyéni kezdeményezés, arra mutat, hogy a franciák a ‘ Róma és Páris közötti tárgyalásokra mégsem tartják egyedüli útnak a szo- 1 kott diplomáciai kapcsolatot.

I

IZGALOM LENGYELORSZÁG , KÖRÜL

Beck lengyel külügyminiszter váratlan megérkezése Londonba külpoliti- j kai körökben talán még nagyobb meg- I Iepetést kelt, mint Laval volt francia ; miniszterelnök útja Rómába. Az euró- j pai sajtóban ugyanis mindinkább az a I vélemény kezd kialakulni, hogy a kö- zépeurópai válság most következő kri- j tikus pontját Lengyelországban, illető- ! leg a lengyel—német viszonyban kell j keresni. A varsói kormány, amint je- i lentettük, eddig nem sok hajiandósá- : got mutatott arra, hogy szintén aláir- ' ja a London által tervezett közös nyi- I latkozatot, melyet eddigi hírek szerint ! Anglia, Franciaország és Szovjetorosz- ! ország fognak aláírni. Ennek ellenére erős nyugtalanság mutatkozik az utób- i bi napokban a lengyel—német viszony I körül. Lengyelországban hevesi tüntetések vannak Németország ellen. Te- schenben tegnap nagy tömeg vonult föl „Lengyelország nem Csehország, í Danzig nem Memel!“ kiáltásokkal. A varsói képviselőház tegnapi ülésén, mikor a Litvániával kötött kereskedelmi egyezményt ratifikálták, a képviselők hevesen tüntettek Litvánia mellett. I A lengyel hadsereg főparancsnokának, i Rydz Smigly tábornoknak sajtóorgánuma, a „Polska Zboina“ hangoztatja, hogy Lengyelország készen áll, hogy a legerősebb ellenféllel is szembeszálljon. Angol és francia lapok Lengyelorszaghoz intézett német követelésekről adnak hirt, melyeket a varsói kormány visszautasított volna. A londoni Daily Express szerint a német kormány a következő három követelést intézte Varsóhoz: 1. Danzig visszacsatolása;

2. Oderberg átadása Németországnak;

3. annak megengedése, hogy Németország a danzigi korridoron át teljesen német fennhatóság alatt álló autóutat építsen Keletporoszországig, annak a Bécs és Breslau közötti útnak mintájára, melyet még az önálló Csehország rövid fennállása idején terveztek. Á lap szerint a lengyel kormány Danzig kérdéséről hajlandó tárgyalni, minthogy a nagy gyorsasággal kiépített Gdyniában megfelelő kikötővél pótol- hatja a danzigi kikötőt. A másik két német kívánságot azonban visszautasította. Oderberget, mely az Északné- metország és Lengyelország felé délről vezető vasútvonal egyik fontos csomópontja, a lengyelek tudvalevőleg szeptemberben szállották meg, mikor a német nyomás a szudétateriileteket leválasztotta Csehországról. Oderberg követelése a németek részéről 'igy a szeptemberi lengyel lépés megsemn sitését jelentené. Érthető dolog teh;- 1

Vicomte Górt franciaországi útja a francia—angol katonai együttmükö-1 I déssel áll kapcsolatban. Londonban' I ugyancsak katonai kérdésekre vonat- I kozólag tegnap összehívták György ki i rály elnöklete alatt a titkos államtaná i csőt. A tanács az általános katonai kötelezettség kérdésével és más katonai J kérdésekkel foglalkozott. Minthogy a j titkos államtanács összehívása Angliában ritka esemény, az összehívásról I szóló hir nagy meglepetést is kelt az • angol közvéleményben. j ,

SVÁJCBAN HIVATALOSAN CÁ-! FOLJÁK AZ ORSZÁGBAN ELTERJEDT RÉMHÍREKET

BERN, március 28. (Rador). A svájci; távirattá ügynökség hivatalos forrásból a következőket jelenti: ,,Országunk egyes részein riasztó h rek terjedtek el, melyek aggodalmat keltetlek a Síkosságban. A politikai helyzet tárgyilagos megvizsgálása, va La mint a svájci katonai hatóságokhoz érkezeit bizalmat érdemlő értesülések vilá-, gosuin bizonyítják, hogy a Svájc elleni1 azonnali kedvetlen, Vagy közvetett fényé-, gelésről szóló valamennyi hir minden alapot nélkülöz“.

Chamberlain minisztereinek nyilatkozott a román-nemei gazdasági egyezményről

LONDON» március 28. (Rador) Az angol alsóház hétfői ülésén Chamberlain miniszterelnök a román—német gazdasági megegyezéssel kapcsolatban a következő ki jelent essek et tette:

— Intézkedés -történt arra, hogy a román'—német gazdasági szerződés szövegéneik másolatát, úgyszintén Románia külügyminiszterének ezzel kapcsolatos magyarázatát az aLsóház irattára részére megszerezzük. Aiz egyezmény a román—német áruforgalom egyensúlyba helyezését célzó hosszabb időtartamú gazdasági tjeirv, amely figyelembe veszi egyrészt Németország árubehozataii szükséglétét, másrészt annak lebettiőségét, hogy Románia gazdasági termelését, úgy belső, mint külwő célokra jobban kihasználják, úgyhogy ennek ia gazdasági egyezménynek célja, mint azt a román kormány ki jelenítette, nagyvonia'- lakban az, hogy Románia azokat a gazdasági termékeket, amiket ta más piacokon nem tud ©Hheffyezni, Németország rendelkezésére bocsátja s ennek ellenében Németország technikai szakértőikkel fogja segíteni Románia gazdasági tartalékainak kihasználását. Természetes, hogy Németország együtt fog működni Románia jelenlegi iparával, de uj berendezkedéseket fog létlesiceni, külfönösképen a mezőgazdaság, az erdő és bányaipar torén. Hozzá fog járulni Németország közhasznú intézmények és útvonalaik építéséhez és Romámat hadianyaggal és hadifelszerelési cikkekkel is el fogj® látni. Ilyen körülmények körzőt! mielőtt még végleges következéseket vonhatnánk le, meg IkeÖ várnunk azt, hogy' milyen módon fogják ezt 32 egyezményt gyakorlatban keresztülvinni. Egyébként a román kormány közölte az angol kormánnyal, hogy a február 22-én megkezdett: tárgyalások alapján az egyezséget márcus 23-án írták alá. Meg kell jegyeznem, hogy a román kormány'’ hasonló gazdasági egyezményt és összeköttetést más államokkal is hajlandó kötni, amint azt Románia* külügyminisztore kijelentette. Hason lók épen hangsúlyozta a román kormány, hogy ez az egyezmény nem irányúi egyetlen szomszédos állam ellen. sem. Kijelentette még a román kormány, hogy ennek a román—német egyezménynek nincs egyetlen politikai záradéka és Romániai nem mondott íe gazdasági függetlenségéről. Ami az angol—román kereskedelmi összeköttet eseket illeti — mondotta Chamberlain miniszterelnök —• olyan kérdés ez, amelynek az angol kormány nagy jelentőséget tulajdonít. E cél érdekében az angol kormány legközelebb angol gazda-1 sági bizottságot fog küldeni Romániába. A román kormány várja is ezt a küldöttséget, hogy mikor fog elutazni, még nem 'tudom, de sokáig niem fog késni.

______

Az Ellenzék R. T. „Concordia“ müintéze téaek nyomása,

Ser?, Cenz. C, VE A. Cluj, BÚN DE IMiTUMAX