Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-30 / 73. szám

ÁRA 3 LEM Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, OJeu Morüor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Dúca No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon U'99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROÎS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R.. TI Törvényszéki h-jstromozási szám: 39. (Dot. 816f, 1938. Trb, Cluj.) Előfizetési áruk: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lel LX ÉVFOLYAM, 7 3. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1939 MÁRCIUS 30. Daladier rádióbeszédben körvonalozza ma este Franciaország külpolitikáját Lengyelország hadserege fejlesztése érdekében nagy összegű belső kölcsönt bocsátott ki. — Holnap ajra megkezdik cg Magyarország és Szlovákia hözőü tegnap Séíbeszakiíoit tárgyalásokat. - Angina nem gon­dol fegyveres közbelépésre Csehszlovákia visszaállítása érdekében ,M angol kerntánonati öondfa icsí arra, hogu megbeszélései ü€ áliiaoah meg ai egpieri fanäesifozäsohnfti“ A nagy európai külpolitikai válság- nak, melynek komoly enyhülésére je­lek még sehol sem mutatkoznak, teg= nap aránylag csendes napja volt. Nem történt semmi olyan esemény, mely a már íennáiló izgalmat fokozná. A dip* lomácia szinfalakmögötti tárgyalásai azonban változatlanul folynak tovább és csak egy-egy tünetből, vagy illető» kesek szájából elhangzó kijelentések» bői lehet következtem, hogy a tárgya» Jásokon miről lehet szó. Laval nagyje­lentőségű római megbeszéléséről sem­mi hir nem érkezik. A francia hírszol­gálat egyelőre tudatosan hallgat. Ró­mából, ahol a Madrid eleste fölötti Öröm a nyilvánosság számára egyelőre minden más kérdést háttérbe szőrit, szintén nem érkezik semminemű köz­lemény a francia—olasz tárgyalások­ról. Daladier miniszterelnök ma este francia idő szerint fél 8 órakor rádió* beszédet mond, melyet a francia rádió- állomások minden nagyobb európai nyelveli közvetíteni fognak. Ebben a beszédben előreláthatólag körvonalazni fogja Párisnak a mostani válságban követett külpolitikáját is. Egyik párisi lap szerint különben erre vonatkozó' fag nem egészen egységesek a nézetek a francia kormány kebelében sem. Da­ladier kerülni kíván minden harciassá­got, de ragaszkodik előbbi kijelentései­hez, hogy Franciaország birtokállomá­nyából egy arasznyit sem hajlandó en­gedni. Bonnet külügyminiszter a néme­tekkel szembeni békülékenység politi­káját képviseli, aki még mindig azt hi­szi, hogy Olaszországot megfelelő en­gedékenységgel el lehet választani Né­metországtól s ennek érdekében erős tevékenységet folytat. . Az angol kormány továbbfolytatja fá­radozásaid az erőszakos föllépések ellen tervezett államközi nyilatkozat érdekében. Londoni lapok szerint, ennek a nyilatko­zatnak létrehozása <}lapos megfontolást és miden félreértést kizáró biztonságot kíván, ez az oka, hogg a tárgyalások el­húzódnak. Parlamenti körökben azon­ban, amint egy londoni lap jelent', az a vélemény, bogy ha Iamgyelország óva­tossága miatt négyhatalmi paktumot nem is lehet létrehozni, ,,valóságos hármas szövetség fog létrejönni Francia (ország, Anglia és Szovjet Oroszország között“. A Times szerint, az angol diplomácia mai tevékenységére és megfelelő katonai 'in­tézkedésekre, köztük a kötelező angol ka­tonai szolgáját bevezetésére is szükség van mindaddig, amíg több nagy európai nem­zet politikájában a ma uralkodó elvek államaik előtérben. ,.Mussolini figyelmezte­tett — írja a Times —, hogy véleménye szerint, az örök béke katasztrófa lenne az emberiségre. Mindaddig, amíg hason­tó tanok virágoznak, az egyetemes kato­nai kik épzés rendszere elengedhet eitlen dolog a demokráciák számára is“. K őri­ül ány részről tegnap két nyilatkozat hangzott el, melyek szintén a londoni kormány elhatározásáról tanúsítódnak, hogy a megkezdett utón továbbhaladjon. Chamberlain miniszterelnök az alsóház­iam jelentette ki, hogy az érdekelt kor­mányokkal továbbfolytatja egyidő óta folyó megbeszéléseit, ezeknek a megbe­szélés elenele eredményeit azionban csak a szúbanlevő kormányok által adandó vég­leges válasz után ismertetheti a parla­mentben. Az angol kormánynak gondja lesz azonban — folytatta Chamberlain — hogy ezek a megbeszélések ne álljanak meg az egyszerű tanácskozásoknál. Az angol kormány és a többi kormányok is tisztában vannak azzal, hogy mi a, leg végső határ, amit megengedhetnek. Az angol kormánynak az a meggyőződése, hogy ezt a kérdést sürgősen és véglege­sen meg kell dldanii, a parlamentnek azonban tisztában keli Jennie, hogy a megoldás módja nemcsak Angliától, ha­nem a tárgyalásban résztvevő többi álla­moktól' fis függ. A felsőházban lord Plymouth külügyi államtitkár válaszok az ezirányban hoz­zá föltett kérdésekre­Anglia — mondotta lord Plymouth ■— tárgyalásokat kezdeményezett annak kizárásába, hogy független államokra erőszakos fenyegetésekkel olyan nyo­mást gyakoroljanak, mellyel független­ségük föladására kényszeríthetik. Az angpl kormány kész a legőszlntébben és legbékésebb módon megbeszélni min­den vitás kérdés^ de fegyveres nyomás alatt nem tárgyak Ezért a mai fegyver­kezés mell élt nem látja célját általános nemzetközi értekezlet összehívásának sem. Az angol kormányt — jelentette ki még Plymouth lord — ebben a pillanat­ban nem érdeklik elméletek és lávolba- menő tervek, hanem egyedül a gyakor­lati intézkedések, melyek az erőszakos föllépés kizárására irányulnak a nem­zetközi é'elben. Plymouth lord beszéde után a fdlsőház egyik tagja megkérdezte, begy gondol-e jelenleg Anglia Csehszlová' válda visszaállítására. „Ez csak fegyve­res beavatkozással volna tehetséges“ — mondta Plymouth lord — és sem Anglia, sem azok az államok, melyekkel tárgya­lásokat folytat, nem gondolnak rá. A vi­ta tovább» folyamán a lordok házának több tagja figyelmeztette a kormányt a veszélyre, melyet Angliának Szovjetorosz.- országgal létrehozandó túlságosan szoros kapcsolata jelenthet. ,.jfíálifax lord gon­dolja meg a dolgot, mielőtt erre elhatá­rozná magát“ — mondta egyik fölszólaló. LENGYEL ELHATÁROZÁS ÉS NÉMET VÁLASZ VARSÓ, március 29. (Rador.) Kül­földi megfigyelők szerint lehetséges, hogy Németország eljuttatja kívánságait Lengyelországhoz Danzigra vonatkozó­lag, de nem tartják valószínűnek, hogy a lengyel közvélemény mai hangulata mellett a német birodalom drasztikus intézkedéseket tegyen. A lengyelek el vannak határozva, hogy szembeszállanak minden olyan­nak megsértésével, amit joguknak te= hintenek. E jogok között vannak a Danzig kikötőjén át való lengyel ke- kereskedelemre vonatkozó jogok is A Daily Telegraph jelentése szerint a londoni lengyel nagykövet hétfőn a Foreign Officeben megcáfolta a hirt, mely szerint Lengyelország és a német birodalom között tárgyalások folyná­nak bizonyos német kívánságok telje­sítésére!. I A lengyel minisztertanács elhatároz- ta, hogy április 1-én kölcsönt bocsát ki a katonai repülés és a repülőgépek el­leni tüzérség fejlesztésének biztosítás sara. | •*, 3ERLIN, március 29. A „Deutsche D i pin m aijs c h - Pólt i sch e K o rr c s p o n d en z“ írja: ,,A ‘tény, hegy a német sajtó nem üt Jármát a Sengyelországi németellenes inci* sensekkel kaposoiailban, nem őzt jeleni’, hogy ezeket nem veszik 'tudomásul. Meg­említjük, hogy Pilsudszky tábornok direk­tívái mindig érvényesek. Német köreikben nem táma-szLanak semmi öllenállást ■» két állam közötti jóviszony és kölcsönös biza­lom tekintetében.. A Führer nem szűnt meg hangoztatni Lengyelország független­ségének szükségességét. Barátságos szavak­kal említjük ezt a dolgot. Sajnálatos és káros lenne ezeknek az in­zultusoknak és üldözéseknek folytatása, melyek a versa illési szerződés pszihózisába való visszaesést jelentenek. Idegen szirének más útra igyekeznek sodorni Lcngyelor szagot“. NEMZETI VISSZAHATÁS LIT- l VÁN IÁBAN KAUNAS, március 29. (Rador.) Lit­vánia egész területén hazafias reakció mutatkozik. A lakosságot felszólítot­ták, hogy I egysüíjön és szervezkedjék hazafiul arcvonalban az ország szabadsága érdekében. I Rastikais tábornok, a hadsereg vezető­je rádiófelhivásban arra kérte a lakos­ságot, hogy tartsa tiszteletben a követ­kező négy elvet: realista külpolitika, a belső rend tisztelete, a nemzet kul­turális, morális és gazdasági ellenállá­sának megszervezése és végül: erős hadsereg. Befejezésül a tábornok kije­lentette: 1 „Nem fogunk harc nélkül lemondani függetlenségünkről.“ Az uj kormány megalakítására külön­ben folynak a tárgyalások. KAUNAS, március 29. Litvániában koalíciós kormány alakult, melyben az ellenzéki csoport bárom tagja is he­lyet kapott. Miniszterelnök Cernius ez» redes, helyettes miniszterelnök Bisa» uska, igazságügyniiniszter Tamosaiki, külügyminiszter továbbra is Urbsys, belügyminiszter Skucas ezredes, pénz­ügyminiszter Sutkus, közoktatásügyi miniszter Bistras, közlekedésügyi mi = niszter Germanas, hadügyminiszter Busteilkisi ezredes, földművelésügyi mi­niszter Klikscinas. ff Amerika cselekvőén áll sorompóba a béke íenníariásáérí€< WASHINGTON, március 29. Hull, az « Egyesült-Államok külügyminisztere fo­gadta az „Est“ cimü budapesti lap munkatársát. Hangoztatta előtte, hogy az Egyesült-Államok nem akar a világ rendőre lenni, de nem mondhat le száz­ötven év hagyományairól. Megtehetné, hogy visszavonul a világ ügyeibe való beleszólástól, de nem vonulhat vissza magából a világból. Elzárkózása külön» ben a legteljesebb bizonytalanságot eredményezné. Amerika őszintén és törhetetlenül ragaszkodik azokhoz a nemzetközi elvekhez, amelyek a nem­zetközi jogrendet fenntartják és ezeket igyekszik mindenáron érvényre juttat­ni. Törekszik együttmunkálkodni más nemzetekkel is, amelyek politikája ugyanazokon az elveken nyugszik. Tiszteletben tartja más államok belső berendezkedését, de követeli, hogy má» sok is tiszteletben tartsák az Egyesült» Államok életét és jogait. Nyilatkozatát Roosevelt elnök szavaival fejezte be: „Pozitiv igyekezetre van szükség a bé­ke fenntartására. Amerika gyűlöli a háborút, reméli a békét és éppen ezért cselekvőén áll sorompóba a béke fenn­tartásáért.“ i Newyorkban a keresztény háborús önkéntesek egyesülete gyűlést tartott és ezen a német termékek bojkottja mellett foglaltak állást. Határozati ja­vaslatot fogadtak el, amely szerint a jelenlevők kötelezik magukat, hogy semmi olyan törekvést nem támogat» nak, amely akár közvetve, akár köz = vétlenül támogatná a német kormányt mindaddig, amig a német kormány to­vábbra is akadályozza a vallási szabad­ságot, folytatja a faji üldözést és di­csőíti a háborút. A gyűlésen felolvas­(FoljjUitQSfi gz utoLiá oidulaa)| - ' Az angol kormány kitart tervei melleit

Next

/
Oldalképek
Tartalom