Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-29 / 72. szám

■A ám 3 LEM X Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Cluj, Oieu Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Duó* No. 8. Fiókkiadóhivatal és kőnyvosztály: P. Unirii 9 Telefon it-99 ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS felelős szerkesztő és igazgató 1 DR, GROíS LÁSZLÓ ^MWB'iiMwiiMiwMmwga mszaexssssímssMnmímzxa Kiadótulajdonos: PALLAS tt.. Ti Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Do*. 8i6f 1938. Trb, Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 963 !:?. ír---r™» 1 in yi nini mu 1—um «nun 1 11 - ^ LX ÉVFOLYAM, 72. SZÁM. SZERDA CLUJ, 1939 MÁRCIUS 2 9. (ällncscH miislsilcreliöl c§ Gafcncn Ktilüüy­[ miniszter isménél íéi a nemzcfhőzí hcluzetcl a Ncn- [ zctl Ujfászüleíes Froieijânah legtöbb tanácsa előtt Nagy expozéban ismertette a miniszterelnök a katonai intézkedéseket. Felsorolta a miniszterelnök a román-német gazdasági egyezmény várható eredményeiI VaiJa királyi tanácsos a kisebbségi kérdésről tartatt beszédei ti 'a fc BUCUREŞTI, március 28. (Rador). Armand Oüinescu miniszterelnök elnök­letével tegnap folyt le a szenátusban a Nemzeti Ujjászületési Front legfelső taná­csának ülése. Miután kegyelete« szavakkal megemlékezett az elhunyt Miron Grisfea pátriárkáról, Ion Suciuról és Maxim volt államtitkárról, Calinescu miniszterelnök ismertette a helyzetet, hangoztatva, hogy az alkotmány évfordulója alkalmából mon­dott beszéde óta jelentős változások tör­téntek a nemzetközi! éleiben. Csehszlová­kia megszűnt és ez után Magyarország magához csatolta Kárpátalját. — Kárpátialja kérdését — mondotta O- linescu miniszterelnök — még a múlt év­ben elénk helyezték. Ez alkalommal azt indítványozták nekünk, hagyjuk jóvá c tartomány annektálásáh s mi löbb, szá- 1 inunkra i.s javasoltak bizonyos előnyöket, j Mi elutasítottuk, kijelentve, hogy Romá­nia nem érthet egyet egy vele barát és szövetséges altern érintésével. E kijelentés­nek, mely ezt bizonyította, hogy Románia lojális és őszinte szövetséges, morális jelen- j tősége volt. A legutóbbi események ölkai- j mával Kárpátalja kérdése ismét felvetődött | számunkra. Mi ismét a legnagyobb lojMi- ; tássa], de elővigyázatlal viselkedtünk. Ba- j rát'ságos semlegességet tanúsítottunk Ma- • gyarerszág iránt és mindössze néhány ka­tonai egységet küldtünk békelétszámmal i az észak? határ közelébe, hogy biztosítsuk a meneküllek beözönlés'éveí szemben te­rületiünket és hogy a harcok ne terjedje­nek át román területre. fiiért hlftáh be a tartalékosodat ? _ — Románia magatartása ellenére már­cius 14-én értesültünk és meggyőződtünk róla, hogy Magyarország széleskörű kato­nai előkészületeket tetti, mozgósított! öt hadteste^ és Románia határánál, a Szamos és a Maros völgyében összpontosította azo­kat. Kormányunk nem hagyhatta megle­petni magát az eseményektől s ezért meg­tette ®z intézkedéseket, melyeket az állam biztonsági érdekeivel egyezőnek tekintett. Első sorban közölte a külföldi kancellá­riákkal, hogy el vagyunk határozva halá­raink megvédésére. (A miniszterelnök sza­vait itt éljenzés szakította félbe). Területé­nek integritásáért — folytatta Calinescu miniszterelnök — Románia harcolni fog bárki ellen, minden erejével s anélkül, hogy mérlegelné a harc eredményét. (Hosszas éljenzés). Szent örökségünk van, melyet elődeink teremtettek meg. Köteles­ségünk megtartani, bármilyen áldozattal. Bármi lenne az eredmény, a történelem fel fogja jegyezni elhatározásunkat a füg­getlen éleire és bátorságunkat ennek meg­védésére. Hogy ez az elhatározás hatékony legyen, fegyver alá szólítottunk több tarta­lékos korosztályt, kiegészítve ezáltal a ha­tárok biztonsága érdekében szükséges erő­ket. Az orszá? megragadó lelkesedéssel vá­laszolt a hívásra. Az emberek siettek ia ka­szárnyákba. Az első napokban háromszor, négyszer többen jöttek, mint ahányat kon­centráltak. A népnek s különösen a föld- müvességnek ez a megnyilatkozása legbe­szédesebb bizonyítéka a nemzeti? büszkeség érzésének és a rendelkezésünkre álló reális erőnek. Calinescn miniszferelnik a román-nénid gazflaségi egyezményről Calinescu miniszterelnök ezután a ro­mán—német gazdasági megegyezés nem­rég! megkötévsének kérdésére téri át: — Miben áll ez a megegyezés? Mx <a jel­lege és milyen kapcsolatban van a legutób­bi nemzetközi eseményekkel? Meg kell említenem, —- mondotta —, hogy a tár­gyalások februárban kezdődtek, olyan korszakban, mikor a középeurópai válság még nem tört ki. A tárgyalások kezdemé­nyezése és lefolyásuk tökéletesen rendes jellegű volt s o két ország közötti árucsere természetes rendezésére vonatkozott. A két szerződő fél kijelentette, hogy békés célo­kat követ. Hallottam, hogy egyes körök­ben azt kérdezték, ha e körülményekben biztositották-e az ország gazdasági függet­lenségét. Jogosnak tekintem a kérdést, mert valóban ez a gond nemzetünk vi­talitását láttatja, a szabad élethez való ra­gaszkodását. Függetlenségünk megcsorbí­tásának kérdése aikár csak egy pillanatba sem merült fel. És nem is merülhetett fel. Elképzelhetik, hogy mint a kormány ve­zetője, nem fogadtam volna cl egy ilyen vitát. És különösen, nem tettem volna én, miután egy éven át harcoltam a belső rend biztosítása érdekében és ia politikai alakulatok kiküszöbölése érdekében, me­lyek meggondolatlan cselekvésekkel ve­szélyeztették volna ezt a függetlenséget. Méltányos gazdasági megegyezést csinál­tunk, meri1 mi magunk megtaláltuk érde­künket. Egyenlő alapon tárgyaltunk, ahogy az természetes is volt. És biztosítottuk gaz­daságunk szükségleteit. Természetes, hogy az egyezmény alkalmazásával Németor- \ szag is megtalálja egyes fontos érdekek ki- £ elégetését,, I A miniszterelnök ezután a megegyezés­nek a gazdasági életre való hatásáról be­szélt: — A munkások munkát találnak, a nyersanyagok közeli piacot. Az ipari termékek, melyek be fognak jönni az országba, olcsóbbak lesznek. Ezeknek az előnyöknek elérése érdekében komo­lyan dolgoznunk kell, mezőgazdaságun­kat és iparunkat tervszerűvé, raciona- lizálttá kell tennünk. A megegyezés fegyver és repülögépszállitásokat is előír s jelentékeny hitelt biztosit szá­munkra. A megegyezés alapelve a köl= csönös gazdasági csere egyensúlyának megőrzése. A fizetések Németországból Romániába és viszont a régi fizetési megállapodás alapján fognak történni. A lej viszonya a márkához változatlan marad. » CSELEKVÉSI SZABADSÁGUNK TELJESEN BIZTOSÍTVA VAN A megegyezés nem fog preju- dikálni más államokkal való kereske­delmi kapcsolatainkban. Románia nem korlátozhatja árucseréjét egyetlen ál­lamra. Egy ilyen helyzetnek politikai következményei lennének. Semmi ilyen monopólium-kérést nem formuláztak meg. Gondoskodtunk, hogy világosan kifejezésre jusson, hogy az uj megegye­zés nem zavarja a többi cseréket. Cse­lekvési szabadságunk teljesen biztosít­va van. 1 . — A kormány tudatában van, hogy teljesítette kötelességét — végezte be-- szádét Calinescu miniszterelnök. — A kormány sikert ért el, segített műkö­désében a lelkek megbékülése és a mo­rális fellendülés müvében, mely az utolsó évben megvalósult. E nélkül a mü nélkül, nem tudom mi lett volna az eredmény. (Éljenzés.) Ma nagyobb nyugalommal nézhetünk az események fejlődése elé. v Calinescu miniszterelnök beszédét lelkes éljenzés követte, majd Gafencu külügyminiszter emelkedett szólásra. Gafcncn küiflgijtniniszfcr cipozCfa — Amikor megbíztak azzal a nehéz, feí'eíösség'teljes hatáskörről —• mondotta Gafencu külügyminiszter — amelyet most betöltők, megmutattam, hogy a mi külpolitikánk, mehj Őfelsége magas és megértő veze tése alatt nyer lebonyolítást, nem függ kormány, vagy személyi változásoktól. Külpolitikánk a szó legteljesebb értelmé­ben, nemzeti politika. Ma, három hónapi működés után, amelyet az állam szolgá­latában töltöttem cl> elmondhatom.) hogy ezt az időt ö ss zehasonl'ith a tóm a fronton töltött napokkal. Megismétlem szavaimat: nemxeti politikát kell folytassunk és erre mindannyiunknak vigyáznia kelj. Sze­rencsés vagyok erről a Nemzeti Újjászü­letés Frontjának képviselői előtt beszélni, aldk összegyűlitek, hogy megvédjék és megerősítsék mindazt, ami nemzeti poli­tika- Ez a szó: Front, kifejezi a veszély gondolatát és azt a nyugodt és bátor el­határozást, hogy szembeszálljon az összes veszedelmekkel. Ez a szó azt jelenti: ,,Egység, áldozat, harcő Érezzük, hogy amikor elfoglaljuk helyünket a Frontban, hogyan tömörülnek körénk a bajtársak sürii sorokban. Tudjuk azt, hogy most nincs itt az ideje a hiábavaló csodások­nak. Az ország sorsa forog kockán. Nyíl­tan beszélhetünk. Országunk jelenleg igen komoly körülményeken ment át. A megnemértés, amely kiterjedt és ki­mélyült, olyan gondolatokat forralt, ame­lyek nem voltak barátságosak és olyan légkört teremtett, amelyek határaink biz­tonsága ellen irányultak. „lűeíéösn számol veflűoh höí els-sígclnhher Azok az értesülések, amelyeket m'n- denfelőlről kaptunk, hírül adták nekünk, hogy óvakodnunk kell, mielőtt kitör az európai válság. Mi számot vetettünk az­zal, hogy elsősorban mi a kötelességünk, hogy tisztán álljunk ebben a légkörben és világosan álljanak előttünk céljaink és megerősítsük helyzetünket. A rádióban köz veti tett beszédemben kijelentettem: békevágyunk szem előtt tartja a mai kö­rülményeket és híreket. A béke, amelyet újból meg leélt szerveznünk., attól is függ, hogy miképpen rendezik előbb a nemzet- közi életet, tekintetbe véve a munka ter­melési és árucsere politikáját minden ál- tanibau, y'- \ ' * Románia készen áiU, hogy minden ere- jével szolgálatába álljon á népek kö­zötti békés elrendezésnek ilyen módon való elintézésére. Egy hónappal később Galatiban mon­dott beszédemben jelentettem ki, hogy exponensek vagyunk kelet és nyugat fe­lé, valamint az egész dunamedencei béke nagy utjának, amelyben nemcsak a mi munkánk és életerőnk gyűl össze, hanem ide irányul az összes folyammenti államok népeinek munkája és életereje. Természe­tesen nyomatékosán kijelentettem azt is. hogy I . (FoltyaiásQ Si uíol*á gidai*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom